Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
:m. fcsiraár 88. SZOLNOK MEGYEI NfiPlAP S Iskolai lárlafok, művelődési auf ók a művészeli ismeretíerjeszfés szolgálatában A Művelődésügy! Minisztérium a Népművelési Intézet, a Képcsarnok Vállalat, a Népi Iparművészeti Tanács és a Képzőművészeti Kiadó az elmúlt év végén a tömegek esztétikai nevelését és ízlése fejlesztését elősegítő, úgynevezett képzőművészeti akcióprogramot állított össze. Az 1964. évre gazdag, sokrétű munkaié rvet készítettek a program megvalósítására. A Népművelési Intézet és a Képzőművészeti Kiadó többek között valamennyi megyei székhelyen reprodukció-árusító kirendeltségeket létesít, ahol bőséges választék várja az érdeklődőket. Hamarosan országos körútra indítják a képcsarnok által összeállított első „koffer-múzeumot”. Művelődési autókon a mozgókiállítás eljut majd az ország legtávolabbi vidékeire. A tárlat választékos, színes anyagát — festményeket, művészi reprodukciókat és iparművészeti munkákat — magnetofonszalagról ismertetik. „Ember, állat és környezete” címmel vándorbemutatók lesznek. Az első két ilyen kiállítás címe: „A sarló története” és „Az őskor”. Tárlat készül népművészeti és modem iparművészeti munkákból, továbbá a környezetkultúráról, és a lakásművészetről is. A Népi Iparművészeti Tanács ebben az esztendőben is nagyszabású népi iparművészeti kiállítást mutat be Mezőkövesden. A foton ma tör-mozgalom már eddig is szép sikereket ért el. A tanulók százai vettek részt a nemrég meghirdetett budapesti diákfo- topályázaton, amelynek eredményét január 24-én hirdetik ki a Budapesti Foto Klubban. Márciusban összehívják a fotoszakkörök és klubok vezetőinek országos konferenciáját. Neves szakemberek közreműködésével szakkörvezető-tanfo- lyamot szerveznek júliusban Gyulán, ősszel Szolnokon megrendezik az amatőrfotósok országos kiállítását Jelenleg mintegy 25 000 taggal körülbelül száz amatőr filmklub és stúdió működik az országban. Szervezett Irányításukra, tevékenységük összehangolására a következő hetekben létrehozzák az Országos Filmtanácsot. Áprilisban a Filmtudományi Intézetben a szakkörvezetők részére szakmai továbbképző tanfolyamot indítanak. Az idei. XII. Országos Amatőrfilmfesztiválra októberben kerül sor. Felszabadulásunk 20. évfordulóján rendezik meg az amatőrfilmesek első budapesti nemzetközi fesztiválját, amelyen a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Bulgária és előreláthatólag Franciaország, Anglia, valamint az Egyesült Államok fotósai is bemutatják alkotásaikat. (MTI) San Remo ntán! SiO/st. «wdgfe A gyermek A dombóvári táncegyüttes hazaérkezett San Re- mo-i vendégszerepléséről. Az együttes tagjai nagy sikerről számoltak be otthon: a San Remo-i Ariston Színházban 12 nemzet táncosai közül az ő csoportjukat tapsolták vissza, s kértek ismétlést. A virágkarneválon nemcsak erre az alkalomra összeállított ötféle táncból álló műsorukat, hanem összes táncszámaik bemutatását kérte tőlük a közönség. Együttesüket emlékplakettel tüntették ki. azonkívül a dombóvári táncosoknak személyenként is emlékéremmel és ajándékokkal kedveskedett San Remo polgármestere. Több mint 10 miíró forint értékű szemléltető eszköz, felszerelési tárgy az iskoláknak és a televízió Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat tájékoztatása szerint az iskolák ebben az évben is sok korszerű szemléltető eszközt, felszeretés! tárgyat kapnak. A központi hitelkeretből — amelynek ösz- szege meghaladja a 10 millió forintot — például 5200 homorú, illetve domború lencsét. 1700 tára mérleget. 2200 feszültség- és áram- erőmérőt, továbbá 1000 diavetítőt vásárolnak a tanintézetek számára. A tananyaggal összefüggő diafümekből 1500-at bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Fizikai és Pályázati felhívás s DerfcCYits Gyula ösztöndíjra A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula ösztöndí jra. A pályázóknak olyan feladatot kell maguk elé tűzniök, amely- lyel a szocialista rea^sta művészet fejlődését szolgálják. Az ösztöndíjra pálvázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész. aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet végzett Kivételes esetben — ha művészi munkássága indokolja — olyan pályázó is részesülhet ösztöndíjban, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj ösa- szege 3 évre havi 3000 forint. Az odaítéléséről a művelődésügyi miniszter dönt. Az ösztöndíjasnak a 3 év alatt legalább 12 hóna not termelő közösségben kell töltenie. A kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését: művészi munkájának tervét az Ösztöndíj időtartamára, két példányban önéletrajzot, főiskolai végzettség esetén a főiskolai oklevél hiteles másolatát, művészi munkásságát bemutató műveit. A pályázati ké>-eimot február 10-ig a Művelődés- ügyi Minisztérium önálló Képzőművészeti Osztályára ' kell bekű’deni (Budapest. V. kerület. Bznlny utca 10. IV. emelet 35). a műveket pedig a Mű csarnokba fBp. XIV kerület Dózsa Ovfirgy út 37feb- i7-é*L Mindenbe belekötnek manapság. Egyik központi lapunk például szót emelt az ellen, hogy míg a traktorosok dermesztő hidegben, éjjel-nappal dolgoztak a határban, addig volt olyan megyei hivatal, ahol az ötnapos munkahét kidolgozásán munkálkodtak. Nahát! Már az is valami, hogy egyáltalán murtkál- kodnak valamin, hátha még egy ilyen népgazdasági érdeket jelentő terven! Mert ugyebár egy ilyen hivatalban van legalább ót- ven ember. Ha egy nappal rövidülne a munkahét, akkor az ebédhozzájárvlásnál személyenlcént meoto hárítható volna mondjuk öt forint. A hivatal egészét tekintve. kétszázötven forint, egy hónapban ezer forint, egy évben tizenkétezer forint. Meg lehetne takarítani egy nap kihagyással szabinként egy vödör brikettet, s valamennyi gyújtást, mondjuk összesen napi 75 forint értékben. Fz havonta 300 forint, o. fűtési idényben 1300 forint. De mivel rákényszerítik a hivatalra a hivatalt, valamit csinálni kell, nem lehrt lógni mindig, abban öt nap alatt is elfárad az ember, nem kell hozzá teljes munkahét. Szóval csinálni kell valamit. De mit lehet csinálni? 1. Körleveleké gyártr.ni; 2 Telefonálni, 3. Vidékre menni. Mind a három káros. Nézzük csak sorban. A kör'e- vélgyártáshoz: Sok papír es stencil anyagot emészt lel, t legalább félórára elveszi a lenti szervek vezetőinek figyelmét, ami legalább húsz embert tekintve — kiemelt szakmunkás órabérrel számolva — száz forintot jelent, plusz azt, amit azok mérgükben a leltári tárgyakból összetörnek. Egyszóval erre is számolha tünk ham ötszáz, évi hatezer forintot. A telefonáláshoz csak annyit: Nincs olyan korlátolt hivatalnok, aki ne tudná: nem csak hivatalos beszélgetésekhez jó. Tehát napi száz forint, havi négyszáz. évi négyezernyolc- száz forint kevés interur- bánnal is elérhető. A vidéki úthoz annyit: Minek megy a hivatalnok vidékre? Egyrészt azért, hogy meglegyen a napidíja. Ahhoz viszont jó messzire kell mennie. Oda-vissza ezért két kocsival legalább 400 kilométer, szorozva 7.30 forint kocsihasználati díjjal, az annyi mint 520 forint, plusz legalább 240 forint napidij, havonta 3040 — évente 37 ezer forint. A különböző alapokból élőké rite tt reprezentációt ne is •említsük, azt úgy is boszorkán!/ ügyességgel el lehet számolni. Szóval az egy nappal rövidített munkahét évente. 61 ezer. az ötéves terv időszakban több mint 300 ezer forint megtakarítást eredményez. fia ké1 munkanappal rövidítenék a hetet, akkor már több, mint félmillió . forint volna a megtakarítás — nem szólva arról hotri a hivatalnokok otthon több időt nyernének arra, hogy fiaikat a szocialista munkaerkö1r.s szellemében nevelgessék. S ha három nappal rövidítenék a munkaidőt, akkor még több idejük lenne az önképzésre. S képzett emberekkel, jobban, gyorsabban, akár két nap alatt ts megy a munka. Mennyi lehelne így a megtakarítás? Tö'ob mint egymillió. Mindössze egy hivatalban! Nahát! S mégis milyen a világ, milyen balga emberek vannak! Vannak, akik azt mondják: talán kevesebb embert kellene foglalkoztatni abban a hivatalban, s akkor egész hétre, pontosabban szólva hatnapos munkahétre is lenne dolguk. Micsoda dőreség! Nem tudják ezek az emberek, hogy a törvényt be kell tartani? Mert a terv törvény! S a létszámterv is terv, vagy mi az ördög? — sibé — egyéb kísérletekhez 5200 hőmérőt juttatnak az iskolai szertáraknak. A természettudományos oktatást 1300 úgynevezett molekulakészlet segíti. Ezenkívül laboratóriumi kísérletekhez és a biológia anyagának elsajátításához sok kisebb növény- és rovartani gyűjteménnyel. virágmodellek- kel, stb. egészítik ki az általános és középiskolák felszerelését. A tervek szerint a gyakorlati képzéshez szükséges különböző anyagokból az idén a tavalyinál nagyobb mennyiséget juttatnak az iskoláknak. A Művelődésügyi Minisztérium kereken hétmillió forintot biztosított olyan anvagok vásárlására, amelyek az üzemek raktáraiban hosz- szabb ideje felhasználatlanul hevernek, de amelyeket a gyakorlati munkában a diákok hasznosíthatnak. Az idén egyébként folytatják áz új típusú iskolapadok szállítását, lehetőséget nyújtanak azonban arra is, hogy a tantermeket — padok helyett — tanulóasztallal és székkel rendezzék be az iskolák. Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat útján az oktatási intézmények televízió készüléket is beszerezhetnek. A múlt évben 250 TV-t vettek az iskolák — most nagyobb arányú vásárlásra készültek fel — mert az iskolatelevízió februárban kezdi meg adását Ki miben tudós ? Utolsó szakaszához érkezett a KISZ és a Magyar Televízió idei Ki miben tudós versenyének előkészítése. Egy-két megye kivételével már mindenütt megtartották a helyi selejtezőket: amelyekből megyénként és tudományáganként egy-eyv „tudós jelölt” jutott tovább. A fiatalok a nyilvános elődöntő előtt Írásbeli válogatón veszn k részt s eredményeik alapján hárm^n-hárman képviselik majd a televízióban a vidéki kozApieki-^kat. Budapesten már eldőlt a verseny. Összesen húsz fiatal szerzett ioeot a nyilvános szereplésre. A Ki miben tudós eldöntőiének első fordulóját február 22- én sugározza a televízió. Évről évre, hónapról hónapra ugrásszerűen nő, emelkedik a televízióval rendelkező családok száma. Vajon milyen jó és rossz hatásokkal jár a televíziónézés a gyermekekre? A nekik való, számukra érthető,. tudományos kisfil- mek, tv-híradó, mesefilmek, idegen, vagy hazai tájak; emberek életét bemutató képes riportok kétségtelenül jó, pozitív hatást eredményeznél?. Szellemi vetélkedőt tartottam 7—8 évesek között egy II. osztályban. Az osztály harminchét tanulója közül huszonháromnál (62 százalék) van otthon televízió és többen szomszédban, rokonoknál gyakran nézik. Az érdekelt, mit tudnak a gyermekek válaszolni olyan kérdésekre, amit nem tanultak még az iskolában. Meglepően jártasak voltak városok, országok, hegyek, tengerek, politikusok, űrhajósok neve, a technika régi és legújabb vívmányai, a legfrissebb politikai események területén. Földrajzot csak majd három év múlva, ötödik osztályban kezdenek tanulni, de már is földrajzi neveket emlegettek és mindegyiket helyesen, nem keverve a fogalmakat. Például a közeli szomszédos országok fővárosain kívül Pekinget, Havannát, a magyar hegyek nevei után a Mount-Eve- rest-et, a tengerek közül a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt ismerték. A magyar és szovjet, valamint az amerikai politikusok neve után Ben Bella, De Gaulle, Castro neve is elhangzott — Honnan hallottatok róluk? — Láttuk a televízióban! Jól alkalmazzák a tanulók a televízió tudományos kisfilmjeiben látottakat a tananyag tárgyalásakor. A szerzett ismeretek felelevenítésével hozzájárulnak az óra színvonalának emeléséhez. Mikor a közlekedés anyagát tárgyaltuk, a novemberben bemutatott „Gyorsabban, messzebbre, magasabbra” c'mű, a közlekedés múltjáról, jelenéből és jövőjéről szóló kisfilm alapján ügyesen beszéltek a nehéz terepen jól közlekedő légpárnás autóról, a postakocsiról és az omnibuszról is. Meg kell említeni a tv jelentőségét az esztétikai nevelés területén. Ugyanaz az alkotás, miközben szórakoztat, értelmileg, erkölcsileg és esztétikailag is nevelhet helyesen. Ahhoz, hogy ezt elérje, tudatos irányításra van szükség. Helyes volna, ha a pedagógusok a tv előre kiadott műsorát tanulmányozva, felhívnák a tanulók figyelmét, hogy nézzenek meg például egy bizonyos kisfilmet, adnának hozzá megfigyelési szempontokat és előre megmondanák, hogy közösen megbeszélik. Meg kell tanítani gyermekeinket arra, hogy képesek legyenek felismerni a szépet és gyönyörködni benne. Nagy és fontos feladat a televíziónak ezt a lehetőségét kihasználni — a szépet rnegláltatni — ezen a téren sokat tehetnek a szülök, akik együtt nézik gyermekeikkel az adást A televíziónak azonban számos negatív hatása is van a gyermek egészségére, idegrendszerére. Nagyimul rendszeresség szükséges a gyermek életmódjában, s ezt a televízió nézés feibu- r hatja. Erről a kérdésről dr. Lakr is Károly gyermekgyógyász főorvos nyilatkozott — A 6—10 éves gyermek alvásszükséglete napi 10— II óra, a 10—13 évesé napi 9—10 óra — mondotta. — Ha nem alszik ennyit másnap fáradt, kimerült az iskolában. Ne nézze este a meseműsor után a televíziót. Ahol egy szoba van, a család napirendje alkalmazkodjon a gyermekhez. Míg a gyermek el nem alszik, a család se nézze a műsort. A televízió nézése hosszú órákon át egyfolytában még a korai órákban is fárasztó. JCáros a szemre — kötőhártyagyulladást okozhat —, de ez a kisebb baj, káros az idegrendszerre is. Fárasztóbb a mozinál, mert sok apró vonalból tevődik össze a kép. A gyors, mozgásos közvetítések — asztalitenisz, jégkorong mérkőzések — még fokozottabban káros hatá súak a szemre. Két óra tv nézés egyfolytában már ártalmas, egy óra is annyira fárasztó, hogy iskolai feladatát nem tudja utána jól elvégezni a gyermek. A következő tanácsot adta a szülőknek: Napi két órát, de megszakításokkal nézhessen a gyermek a műsorból. Ha végignézi a délelőtti adást az is kifárasztja úgy, mintha egész délelőtt az iskolában lett volna. Ha délután megy iskolába fáradtsága ott túlzott szertelenségben, a figyelem-koncentráció csökkenésében jelentkezik. Szem-magasságban nézve a legkevésbé fárasztó a TV nézés, a legelőnyösebb távolság kis képernyőnél 2—3 méter, nagy képernyőnél 2.5—3.5 méter. — Probléma, hogy a gyermek sokszor a szülők előtt ül kisszéken. túl közelről és nem szemmagasságból nézi. A szem védelme érdekében ne legyen teljesen sötét a szoba, egy k!s lámpa világítsa meg a TV mögött a falat, s még egy kjs lámpa égjen, hogy a szoba se legyen teljesen sötét. — Közvéleménykutatást folytattam különböző korcsoportú gyermekeknél. — Többségük a mezőgazdasági műsor kivételével, válogatás nélkül órákon át nézi egyfolytában az adást, jelentős hányaduk még a mese utáni részt is. Elhelyezkedésüket illetőleg is sokan közelről, s felfelé nézve ülnek, vagy fekszenek, így naivon hasznosnak bizonyultak az orvosi tanácsok. — A hosszan, mereven való felfelé nézés — mondta Lakatos doktor — arra készteti a gvermeket, hogy hipnotikus álomba merüljön. De a gyermek ébren akar maradni, erőlteti figyelmét, ez rendkívül káros az idegrendszerre. A televízió rendszeres, folytonos nézése a gyermek egészsége ellen merénylet. — jelentette ki határozoti tan — melyeknek pár év múlva jelentős következményei lesznek a gyermekgyógyászatban. Feldúlja, zaklatottá teszi a gyermek idegrendszerét az olyan TV film megtekintése. melyet 14, sokszor 18 éven felülieknek vetítenek. A mai felsőtagozatos gyermeknél, ha érti is az élet biológiai foH-amataít. egyáltalán nem kívánatos, hogy élénk képzeletét képszerűen kísértsék az élet, a szerelem ábrázolásának durva, drasztikus formál. Mindez feldúlja érzelemví- lágát Az a tanácsunk: a szülők válogassák meg mit és mennyi ideig engednek nézni gyermekeiknek a televízió műsorából. Legyenek következetesek, ha kell a saját szórakozásuk rovására is, hisz egészséges gyermekeket akarnak nevelni. Kulcsár Kálmánná B wm tr B grS 0+ tfw & 4&Ü für 4* 9
