Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

2 SflOLNOK WOTB NETtAT *8M. jwareife & Johnson válasza Hruscsov úfévi üienelére Washingtonban közzétet­ték . Johnson elnöknek Hruscsov szovjet miniszter- elnök újévi üzenetére adott válaszát. Hruscsov üzene­tében azt indítványozta, valamennyi ország kormá­nya mondjon le arról, hogy vitás területi kérdések meg­oldására fegyveres erőt al­kalmazzon. Johnson válaszában hangsúlyozza, egyetért az­zal, hogy Hruscsov oly nagy jelentőséget tulajdo­nít a béke megszilárdítá­sának és fenntartásának. Szükségessé vált — han­goztatja —, hogv új erő­feszítéseket tegyenek a súrlódások okainak felszá­molására és azoknak az eszközöknek a megjavítá­sára, amelyek a vélemény- eltérések békés megoldását szolgálják. Johnson elnök indítványozza, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi lesze­relési értekezleten újabb javaslatokat terjesszen elő az alábbi kérdésekről: a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sa; a hasadóanyagok ka­tonai célokra történő gyár­tásának megtiltása, hasadó­anyagok békés célokra va­ló felhasználása; vala­mennyi atomrobbantási kí­sérlet megszüntetése; a nukleáris fegyverzet korlá­tozása; a véletlen vagy szándékos háború kocká­zatainak csökkentése; az általános leszerelés meg­valósítása. Hruscsov üzenetének központi kérdésére, a te­rületi viták békés megol­dására térve az elnök ki­jelentette. hogy üdvözli Hrusesovnak az erő alkal­mazásának kiküszöbölésére vonatkozó elgondolásait, majd négy általános alap­elvet terjesztett elő. Ezek között szerepel: egyetlen kormány se al­kalmazzon erőszakot nem­zetközi határok megváltoz­tatására, vagy nemzetközi megállapodás keretében el­ismert közigazgatási terü­letek módosítására; egyet­len kormány se törekedjék arra. hogy erőszakkal nö­velje területét, más, „már meglevő hatóságok” - meg­döntésével. Johnson har­madik irányvonalként azt is javasolja, hogy a kor­mányok mondjanak le a „felforgatásról” és „.titkos fegyverszállításokról”, füg­getlenül az indokolástól, az elismeréstől, vagy a diplo­máciai kapcsolatoktól. Az elnök indítványozza. a kormányok törekedjenek arra. hogy az EN~E és más eszközök, vagy terü­leti szervezetek révén bé­késen oldják meg a vitás kérdéseket és növeljék a világszervezet »békefenn­tartó szerepét” Johnson befejezésül azt a reményét fejezi ki, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok nem csupán arra korlátozza tevékeny­ségét, hogy hangsúlyozza a fennálló nézeteltéréseket, hanem képes arra, hogy különböző területeken megállapodásokat kössön egymással. (MTI) Ma kezdődik a fizennyolchatalmS leszerelési értekezlet Vasárnap Genf be érke­zett a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság munká­jában résztvevő szovjet küldöttség. A leszerelési ér­tekezlet, amely január 21- én kezdi meg újra munká­ját — mint ismeretes — csaknem öt hónapig szüne­telt. Carapkin a küldöttség vezetője a repülőtéren az újságíróknak arra a kérdé­sére, milyen álláspontra he­lyezkedik majd a szovjet küldöttség a tárgyalásokon, kijelentette: a világ közvé­leménye jól ismeri a Szov­jetunió békeszerető külpoli­tikáját, a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy meg­állapodás jöjjön létre ko­runk sürgető, problémáiban, t.-m -i. i-a-rött az általános és teljes leszerelés kérdésé­ben. A magunk részéről ké­Katona®ág vette át a hatalmút a tanganyikai fővárosban Éleződik az eHentH Ma’avsia kérdésében Nasy $rMa»wa és Indonézia kozott Manila (Reuter, AFP). K hongkongi kikötőben az an­gol hatóságok önkényesei! lefoglaltak két indonéz tu­lajdonban lévő hajót és le­foglaltak egyes árucikkeket is — többek között ameri­kai eredetű repülőgép-al­katrészeket — amelyeket küldőik Indonéziának szán­tak. Ez az akció igen nagy felháborodást keltett Dja- kartában és a múlt hét-in spontán tüntetéseket rob­bantott ki. Az előzmények hatására hétfőn reggel az Unilever Corporation nevű angol—holland tulajdonban lévő djakartai kémiai gyár telepét lefoglalták a mun­kások. Hasonló jelentések érkeztek a nyugat-jóval Subanból, ahol a szakszer­vezetek már szombaton át­vették tizenhat, brit tulaj­donban lévő tea- és gumi- ültetvény ellenőrzését. Sukarno elnök távollété- ban — aki Japánban tar­tózkodik — dr. Johannes Leimena miniszterelnökhe- lyettes nyilatkozatában megállapította: a kormány megérti a hongkongi pro­vokáció keltette visszhan­got, de felszólítja a mun­kásokat, engedelmeskedje­nek a kormányrendeletek­nek, amelyek tiltják a brit javak szakszervezeti részről történő lefoglalá­sát (MTI) Dar Es Salaam (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a tanga- nyikai hadsereg néhány egysége a hétfőre virradó éjszaka folyamán fellázadt és átvette a hatalmat a fővárosban. Az utcákon katonai teherautók cirkál­nak, barrikádokat állítot­tak fel, sőt. megszállták a város repülőterét és a fő- posta épületét is. Julius Nyerőre tanganyi- kat elnök hivatalának épü­letét ugyancsak katonaság veszi körül. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az őrség kihez csatlakozik. Nveiere sorsa nem isme­retes, egyes jelentések sze­rint azonban a kormány már le is mondott. Tekintve, hogy a nem­zetközi 'telefonvonalak meg­szakadtak és csak az angol, illetve az amerikai követ­ségek tartják még a kap­csolatot a külvilággal, a helyzet képe tisztázatlan, az angol és amerikai ál­lampolgárokat semmiféle bántódás nem érte. á nők és gyermekek azonban mindenesetre a követségek épületébe húzódtak. A tanganyikai esemé­nyek alig néhány nappal a zan7ihári kormány meg­döntése után következtek be. A tanganyikai kormány éppen vasárnap küldött 130 rendőrt Zanzibárba, hogy segítse a rend helyreállítá­sát. Okello tábornagy, a zanzibári felkelés egyik vezetője éppen Tanganyiká- ban tartózkodik. Okello — az angol sajtó jelentése szerint — „meglehetősen hűvös fogadtatásban része­sült Nyerere elnök részé­ről”. Tanganyika a brit nem­zetközösség tagja. 1961-ben vált függetlenné és 1962. decemberében kiáltották ki a köztársaságot. Julius Nye­rere az ország első köz­társasági elnöke. WiJson elindítóba a munkáspárt válás?-ás? kampányát Harold Wilson, az angol munkáspárt vezére Bir­mingham városában egy gyűlési beszéddel és sajtó­értekezlettel elindította a munkáspárt választási kam­pányát; a júniusban, eset­leg már májusban várható választások előtt ülésen bírálta a konzervatív pár­tot. Szemléletükben és Bonn támo?at'a a ciprusi terroristákat Berlin (MTI). Jól tájékó- z.ott nyugatnémet körökből származó közlés szerint Nyugat-Németországból a legnagyobb titokban fegy­vert, lőszert és külföldi va­lutát szállítottak a ciprusi török terrorista bandák szá­mára. A szállítmányok a „Szövetségi Hírszolgálat” fedőnévvel ellátott Gehlen- féle kémszervezetrtől szár­maztak. A titkos szállításon a török katonai kémszolgá­lat kívánságára történtek. Az NDK lapjai, amelyek nyilvánosságra hozták a két kémsz.ö!gálát titkos megál­lapodását ezzel kapcsolat­ban rámutatnak arra is, hogy a nyugatnémet és a török hírszolgálat egyre szorosabb együttműködése még Hitler idejéből szár­mazik. Walter Schellen­berg, a náci SS külföldi kémsz.olgálatának főnöke 1943 nyarán kötött szerző­dést a török katonai kém­szolgálattal, s ezt mindkét fél ma is érvényben levő­nek tekinti. szék vagyunk arra, hegy megismerkedjünk más or­szágok új elgondolásaival és javaslataival. Nekünk jó terveink vannak, önök pz+ tudják. — Mindent meg fogunk tenni a tárgyalások sikeré­ért — fejezte be szavait Carapkin. Hétfőn egyébként Genf- ben tanácskozásra ült ösz- sze a tizennyolchatalmi le­szerelési értekezlet két társelnöke: Carapkin szov­jet és Foster amerikai de­legátus. Az AFP szerint a négy nyugati hatalom, Nagy-Britaania, az Egye­sült Államok, Kanada és Olaszország képviselői tár­gyalásokat kezidenek. Hétfőn délben megérke­zett Genfoe Petor Thomas, , angol külügyi államminisz ■ tér, aki a tárgyalásokon a brit delegációt vezeti, í Franciaország helye is­mét üresen marad az ENSZ leszerelési konferenciáján. A francia kormánynak vál­tozatlanul az az álláspont­ja, hogy a genfi özen- nyoleas értkezlettől nem várható eredmény. A Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok fegyverkezési költ­ségvetésének csökkentése — hangoztatják francia' hi­vatalos körökben — nem változtat a két atomnagy hatalom katonai erején. Messmer francia hadügy miniszter szombaton tér: vissza a francia atomrob- hant ások színhelyéül kije lölt csendes-óceáni szige­teken tett ellenőrző útiéról. A miniszter kijelentette, a francia kormány elhatáro­zott szándéka, hogy 1965 ben megkezdi légköri rob­bantásait az új kísérleti telepen. A franrta országos béke tanács vasárnap Párizsban megtartott ülésén újabb» felhívással fordult a fran­cia közvéleményhez. Kö­vetelik, hogy a francia kor­mány az atornfegyverkezé sen alapuló politika helyett a leszerelést tekintse leg­főbb céljának. A francia béketanács június IS és 14-re összehívta kongreez- szusát Párizsba. Algéria ú" alsar"a fektetni ai oa: és földgáz kite* vne ésá! Bumaza, algériai gazda­ságügyi miniszter és De Broglie miniszterelnökségi államtitkár párizsi megbe­szélései megegyezéssel vég­ződtek. Franciaország ez évben 8.7 millió hektoliter bort vásárol Algériától. A szaharai olajról és földgáz­ról azonban csak általános­ságban tárgyaltak. Egy francia küldöttség Algírba utazott, hogy erről a kér­désről megbeszéléseket foly­tasson az algériai kormány képviselőivel. Algéria, mint azt Ben Bella bejelentette, nagyobb részesedést követel a Sza­harában kitermelt olajból. Ez a kívánság eddig süket fülekre talált Párizsban. A francia olajtársaságok azon­ban kénytelenek szembe­nézni a kérdéssel, mert újabb jogokat kérnek Algé­ria természeti kincseinek kiaknázására, két vezeték építését tervezik, a jelenle­gi két olajvezeték már nem elegendő az olaj elszállítá­sára, egy harmadik veze­tékre van szükség, ezenkí­vül Gibraltáron keresztül Európába akarják vezetni a szaharai földgázt, hogy Spa­nyolországban, Dél-Fran- ciaországfaan és Olaszor­szágban hasznosítsák. Algírban tartózkodással tagadták a francia javasla­tokat. Bumaza miniszter nemrégiben az algériai nemzetgyűlés előtt kijelen­tette, a gyarmati idők ma­radványait fel kell szá­molni, Algéria az eddigi francia kiváltságok helyett az egyenlőség alapján kí­vánja rendezni együttmű­ködését Franciaországgal. Az algériai kormány en­nek érdekében már gyakor­lati lépéseket is tett: a kö­zelmúltban állami rész­vénytársaságot létesített az olaj és földgáz szállítására, valamint kereskedelmi ér­tékesítésére. A kormány a jövőben a szaharai olajter­melésből járó részt termé­szetesen akarja kivenni, hogy maga adhassa el. A Kínai Népköztársaság és más országok többmillió tonna olajat hajlandók vá­sárolni Algériától. Algéria egyidejűén tárgyalást kez­dett több arab országgal a földgáz kitermeléséhez szükséges hitelekről. Ezek az intézkedések ed­digi merev álláspontjuk feladására késztették a francia olajtrösztöket. A most meginduló algíri tár­gyalások valószínűleg több hónapig tartanak, mert al­gériai részről az egész olaj- és földgázkitermelést 4) alapokra akarják fektetői. Megzavart randevú módszereikben ötven évvel elmaradottaknak jellemezte a torykat, akik „bebizonyí­tották teljes képtelenségü­ket arra, hogy Angliát a nagy tudományos vívmá­nyok kiaknázására vezérel­jék“. Wilson felvázolta egy ..új Anglia” képét, amely­ben az életet a tudomány és a technika alapján töké­letesen modernizálnák Sö­tét színekkel ecsetelte a konzervatív társadalmat, amelyben a származás és a vagyon a döntő. Mint mon­dotta. ebbon a társadalom­ban az úr és a szolga, a földesúr és a paraszt viszo­nyai érvényesülnek. Az an­gol nép törpe kisebbsége, amely családi kapcsolatok­kal és műveltséggel rendel­kezik. monopolizálja a be­folyásos tisztségeket — mondotta. t-eültem mellé a partra és figyeltem, hogyan dolgo­zik. Hám se hederített, ép­pen egy nehéz teherhajót cinéit a hátán. Megköszö- rültem a torkomat, de lát­tam, hogy mérges, ezért odébb húzódtam. Mikor a hajó már feljebb dohogott, s ő a fáradságtól kimeríil- ten elterült, megszólítot­tam. — Haragszik? — I.áthat ja. Ismét hallgattam. Zsém­bes öreg, iónéhánv évtized múlt el fölötte, ha nem akaródzik neki beszélni, nem szabad erőltetni a dol­got, elvégre egv csatorná­nak is van egyénisége. T ev-lább én tartsam tisz­Egy amerikai katona riasztott fel történelmi visszapillantósorpból. — Hé, mit keres itt? — Töprengek. — Van rá engedélye? — Nincs. Minek? — Itt csak az Egyesült Államok engedélyével lehet gondolkozni. És egyáltalán hogyan került ide? — A kénzdet szárnyain. — Ne tréfáljon, kérem. — Semmi kedvem hozzá. Ha tudni akarja: vendég vagyok itt. — Ügy. Vendég. Szóval panamai. — Miért, ez nem Pana­ma’ Tudtommal az. És ak­kor miként lebet egy ven­dég — panamai? Felszólította Douglas Home miniszerelnököt, aki célzásokat tett Anglia és a közös piac közötti kapcso­lat problémájának újabb felvetésére, hogy hétfői walesi beszédében ígérje meg; semmi esetre sem engedi Anglia csatlakozását a közös piachoz, ha a csat­trWben Elgondolkoztam; érthető a mogorvasága, hiszen ke­vés jót látott az életben. Még meg sem született, már elsikkasztották — köz­tudomású. bogv nem a pana­mánál nevezték el Pana­mát. hanem Panamáról a panamát. És amikor a kis országát az a mootisztclte- tés érte, kegy maga az — A ps-tarn a övezet az Egyesült Államok tulajdo­na. — péniote, nem? — Mindegy az kérem. Szóval ön panamai? — Ha az lennék, mit ten­ne vei^m? — Magkérdezném, hogy töntet "-e. — És ha tűntetnék? — ít-ker úgy vélem, lakozás felvételei akadá­lyoznák Anglia és a nem- í zetkö7össég kereskeéeimé uek szabadságát. (M TI) Emmsiilt Államok csinált neki egv csatornát, elvette az űlszülöttet, és gzAfa tá- voltart’a t*io a saját édes anyaországát. hogv Mnák. — De nálam nincs fegy­ver. — Énpon azért. Ha len­ne, hívnék egy cirkálót. Ha nincs, elintézzük a dolgot egymás között. Volt már rá precedens. — Hallottam. Persze, meg kell védeni a csator­nát a panamaiaktól. Elvég­re az ő országukban van a csatorna, nem lenz? — Gúnyolódik? — M'ért? Nincs igazam? — Nem az a kérdés, hogy kinek van Igaza. Ez itt a mienk és ha magá­nak más a véleménye,' ak­kor ön felforgató. — Ön most milyen or­szág földjén áll? — A szolgálati szabály­zat tilt in. hogy válaszollak. — Civilben mit monda­na? — Hülye kérdés. Hát hol lennék, ha nem Panamá­ban? — Köszönöm, ezt akar­tam tudni. — Hű. elszóltam magam Uram, ha van önben egy csöppnyi jóindulat. ne árulja el a parancsnokaim­nak, hogy mit mondtam? Esküdjön meg, hogy nem köp be. — Jő. megesküszöm, da mitől fél annyira? — Ha kitudódik, hogy mit mondtam, borzalmas jövő vár rám. — Becsukják? — Sokkal rosszabb. El­visznek Dél-Vietnamba. — Bizony, az kényelmet­lenebb ország. Dzsungel, sötétség... — Ugyan, kérem, ki fél a dzsungeltól, egv katoná­nak az semmi. De tudja uram. hogv ott az emberek visszalőnek’ Marthy Borát

Next

/
Oldalképek
Tartalom