Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

1994. Január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 V Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi nép- gazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság, a lakos­ság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963- ban tovább fejlődött. Á nemzeti jövedelem — az előzetes számítások sze­rint — mintegy 5 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. Ezen belül na­gyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése 1963-ban- tovább növekedett a fogyasztás és az állóala- pok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a kész­letek is. de kisebb mér­tékben. mint az előző év­ben. A termelés, a fogyasz­tás és az állőalapok növe­kedése a külkereskedelmi forgalom, nagyarányú nö­vekedésével iárt együtt. 1963. év folyamán befe­jeződött az ipar és az épí­tőipar szervezeti átalakítá­sa. a nagyobb termelőegy­ségek kialakítása. A me­zőgazdaságban tovább erő­södtek a termelőszövetke­zetek és javult a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdasági, egészség- ügyi. kulturális helyzetet részletesebben a követke­ző adatok jellemzik: IPAR 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennvi- ségi előirányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányá­szat 7 százalékkal, a ne­hézipar (a bánvászat nél­kül számítva) 7 százalék­kal. a könnvűinar 6 szá­zalékkal. az éieimis^erinar 8 százalékkal termelt töb­bet, mint 1962-ben. A foglalkoztatottak szá­ma az állami iparban egv év alatt 43 770 fővel. 3 7 százalékkal em^kedett. Ez valamivel több, mint amennyit a terv előirt iW?7őn» zni« 4G— felvásárlás A mezőgazdaság terme­lése a második ötéves terv első három évének mind­egyikében növekedett és 1963-ban — előzetes szá­mítások szerint — 4.5 szá­zalékkal volt több. mint az előző évben és 6—7 száza­lékkal haladta meg az i960, évi szintet. Az el­múlt három év alatt a nö­vénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állattenyész­tésé körülbelül 4 százalék­kal növekedett. Az elért eredmények ellenére a me­zőgazdasági termelés növe­kedése elmaradt mind az 1.963. éves. mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növe­kedéstől. A kenyérgabona vetéste­rülete 1963-ban 247 000 kát. holddal, 11 százalékkal volt kisebb, mint 1962-ben és kb. ugyanennyivel volt ki­sebb a tervezettnél is. 1963. őszén lényegesen nagyobb területen vetettek kenyérgabonát, mint -az előző években. A kenvér- gabona jelenlegi vetésterü­lete az 1963. évi tavaszi veíésállománvt 330 „00 kát holddal 16 százalékkal ha­ladja meg. Az ötéves terv első há­rom évében a tervezettnél -óval nagvobb mértékben -lőtt az öntözött terület. 963-ban 450 000 kát. hol­dat öntöztek, csaknem anv- nyit. mint amennyit az öt­éves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott mezőgazdasági gépek érté­lé egyhermrddal több volt, mint amennyit az előző c'vben beruháztak. 1963-ban a felvásárlás kb. 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szin­tet, amellyel a terv szá­molt A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és állati ere­detű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. A felvásárlás növekedé­se mellett a központi árú­alapokra irányuló kereslet is fokozódott. A saját ter­melésből származó fogyasz­tás tovább csökkent. KÖZLEKEDÉS 1963-ban a közlekedési vállalatok összesen — áru­tonna-kilométer alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el mint 1962-ben, és többet mint amennyit a terv előirányzott KÜLKERESKEDELEM Külkereskedelmi forgal­munk 1963-ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 száza­lékkal, a kivitel 10 száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezzel a külkereskedelmi forgalom i növekedése meghaladta az j ötéves terv első három évére tervezett előirányza­tot A külkereskedelmi forga­lom egészének 70 százalé­kát a szocialista országok­kal lebonyolított forgalom tette ki. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK 1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és felújítá­sokra fordított összeg — az előzetes számítások sze­rint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az ! 1962. évit. Mind 1963-ban, \ mind a második ötéves ! terv eddig eltelt három ; évében együttesen a beru- ( házások és felújítások ösz- szege több volt, mint a ter­vezett. A beruházások 40 százaléka az iparnak, 20 százaléka a mezőgazdaság­nak jutott. Az előírtnál ki­sebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gépek — különösen az im­port-gépek —• beruházásá­nak aránya , A LAKOSSÁG FOGYASZ­TÁSA. JÖVEDELMEI ÉS VÁSÁRLÁSAI Előzetes számítások sze­rint 1963-ban a lakosság körülbelül 5 százalékkal többet fogyasztott és kö­rülbelül 6 százalékkal több szolgáltatást vett Igénybe, mint a megelőző évben. 1960-hoz kénest a fosyasz- tás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatásoké 17 százalék­kal nőtt. A munkások és alkal­mazottak egv keresőre iu- tó normál keresete 1963- ban mintegy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi ' szintet. j A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedését is figyelembe véve á munkások és alkal­mazottak egv főre jutó reál jövedelme 1963-ban körül­belül 7 százalékkal volt több. mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reál jövedelmei. A kiskereskedelmi forga- ' lom 8 százalékkal nőtt és minden árufőcsoportban meghaladta a tervben elő­irányzott forgalmat. j A takarékbetötáHománv : az év végén 12 2 milliard forintot tett ki. Ez mint- , egv 3.4 milliárd forinttal több. mint a múlt év azo­nos időpontjában volt. NÉPESSÉG, NÍPMO^r.«i óm, EGÉSZSÉGÜGY ÉS KTTLTTTP *MS ELLÁTOTTSÁG Az ország lakoscáaa 1963. év vévén ker^k'-n 10 millió 100 000 fő volt. 1963 ban az élveszületések száma kis­mértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb, volt, mint 1962-ben. En­nek folytán a term'5<v»«'tes szaporodás mértéke 1963- ban meghaladta az előző évit. A lakosság egészségügyi Megalakult a 65. Mezőgazdasági Kiállítás Főbizottsága A *5. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár főbizottsága Keserű János földművelésügyi miniszter­helyettes elnökletével szombaton délelőtt tartotta alakuló ülését a Földmű­velésügyi Minisztériumban. A főbizottság megállapí­totta, hogy a közvélemény fokozott érdeklődéssel te­kint az idei kiállítás elé, mivel olyan időszakban ke­rül rá sor, amikor a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése befejeződött, s a termelés fejlesztése vált az el«őöleg«s központi fel­adattá. A kiállításnak így nemesek az a céja. hogy a mezőgazdaság eredményeit herrmt''ssa, hanem az is, hogv fokozottan segítse a továbHnk elérő-ét. Ennek megfelelően a 65. Mezőgaz­dasági Kiállítás jellege kis­sé eltér az eddigiekétől, keretében például úgyne­vezett szakmai hetet is ren­deznek, m elvnek során mintegy 20 000 mezőgazda­sági szakember szervezett látoeatásár’1 és tájékozta­tásáról gondoskodnak (MTI) 420 milliós meofaWítás Az Építésügyi Miniszté­rium műszaki fejlesztési • tervében az építkezések munkaszervezési módsze- ! reinek megjavítása az egyik legfontosabb idei fel­adat. A folyamatos szalag­szerű munkaszervezési módszerrel gyorsítják a la­kásépítést, mert ez az építésmód a hagyományos és a korszerű anyagokkal dolgozó építkezéseken egy­aránt jelentősén növeli a termelékenységet. Az új építésmóddal gyor­sítják az országban 12 700 lakás építését, s 58 000 új otthon munkáit még az idén befejezik. A távlati elgon­dolásoknak megfelelően a harmadik ötéves tervben már új módon szervezik meg az összes blokkos és paneles lakás építését és a korszerű munkairányítás- sal mintegy 420 millió fo­rinttal 'csökkentik az épí­tési költségeket. A Duna-menti V ff w w hceiomu A Duna-menti hőerőmű első 50 megawatt teljesít­ményű gépegysége a múlt év végén kezdte meg egy- : hónapos próbaüzemelését. J A turbina, a generátor és a ) kazán azóta „becsülettel’’ teljesíti feladatát; naponta 1,2 millió kilowattóra vil­lamosenergiát termel, amely mintegy 200 000 ház­tartási gépekkel jól felsze­relt lakás áramszükségletét fedezi. A próbaidő alatt eddig csak kisebb hibák keletkeztek s ezeket üze­melés közben kijavíthatták. Az egy hónap letelte után tüzetesen megvizsgálják majd a berendezéseket, hogy véglegesen átadhas­sál: rendeltetésének. Az erőmű építését 1967- ben fejezik be. helyzete általában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán ösz- szesen eiív járványos gyer- mekbénulá^os megbetege­dést jelentettek, himlőbe- tegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több. mint fó’rrnli’ó sze­mély kapott himlő elleni védőo’tást. A társadalombiztosításba bevontak száma 1960-hoz viszonyítva mintegy 1.3 millióval emelkedett és 1963-ban már 9.8 millió fő­re, az összlakosság 97 szá­zalékára terjed ki a tár­sadalombiztosítás. Közpc •-*’ '’‘"«■etikai Hivatal í £<tf%f tanácsleatérgfTai marttá'ára Teljes nyilvánosságot a lakásügyek Intézésénél m lakásépítési program­” ra is vonatkozik az, ami pártunk és kormá­nyunk gazdasági politiká­ját jellemzi: kevesebb lát­ványos ígéret — több, jobb lakás. Tavaly púidul a kamasz módra növekvő megyeszékhelyen közel há­romszáz család tutott ott­honhoz, s újabb épületek tervein, kivitelezésén dol­goznak, melyek az idén, illetve az elkövetkezendő években javítanak majd Szolnok szorongató lakás • helyzetén. Szorongató — valóban, mert az igény nem százakban, hanem lassan már csak ezrekben fejezhető ki. A szolnoki városi tanács igazgatási osztályának felmérése sze­rint ezernyolcszazán vára­koznak jelenleg lakásra. Nem lehet szépíteni a dolgot. Nagy többségüknek vára kozniok kell még egy darabig — esetleg évekig is. Két-két és félezer la­kást felépíteni a várható természetes szaporodást is figyelembe véve, még ak­kor sem tudnánk egy-két év alatt egyetlen városban, ha a termelő beruházások­ról teljesen lemondanánk, • a nemzeti jövedelem be­ruházásra eső hányadát csakis erre költenénk. — Ilyen irreális elképzelések természetesen nem jöhet­nek számításba. Marad te­hát a nehéz feladat: amíg nem tudunk minden igényt kielégíteni emberségesen, Igazságosan elosztani a ke­veset. T' iszteletet érdemelnék * azok, akik ezt vállal­ják s készek szembenézni a nehezteléssel, demagógiá­val — sokszor rágalmazás­sal, intrikával, bosszúval. A közigazgatásnak talán egyetlen területe sincs, ahol ilyen elemi erővel tömé­nek fel az Indulatok — mint éppen a lakásügyek­nél. Ez a terület, ahol szinte pszichológiai mély­séggel kell elemezni min­den ügyet. alátámasztani minden döntést. Azt mond­ják, mindenki a maga ba­ját, problémáját ismeri, s azt tartja a legnagyobb­nak. Magából az emberi természetből fakad ez, s szinte önmagát kell legyőz­ni ahhoz, hogy valaki megérts“: nálam még rosz- szabb lakásviszonyok kö­zött is élnek, s azért nem kaptam én kiutalást A viták tehát él«s“k — az indidatkitfirések heve­sek. s jórészt ez táplálja a városban keringő mende­mondákat egyes ügyes embe­rek bravúros lakásszerzési esetéről — a valóságot legtöbbször erősen eltúloz­va, vagy éppen teljesen nélkülözve. Áz igazság az, hogy a kiutalások túlnyomó többsége gondos mérlege­lés és helyszíni vizsgálat alav'áv az arra érdemes es rászorult családoknak jut. Munkások. értelmiségiek népesítik be a város leg­szebb pontjain elkészült modern bérbázgicat, s ők uralják most Szolnoknak azt a negyedét, ahol két évtizoddel ezelőtt még já­rókelőként sem jó szem­mel nézték őket. Hogy csak a legutóbbi pé''bókból idézzünk- tavaly a többek között 137 álla­mi erőből énült lakást ad­tak át a város közcontjá- ban a Megvár és a Só1 vom utcában. Ebből 6P-at köz­vetlenül a termelésben résztvevő fizikai munká­sok. illetve a termelést közvetlen irányító dolgo­zóknak uMtnk ki. Termé­szetesen elég nagy szám­ban kaptak itt lakást má­sok — orvosok, tanárok. államicfnzeat,ási, igazság­ügyi dolgozók, stb. Ezt csak azért érd"mes meg­említeni, mert vannak, akik demagóg módon két- sépbe-zenták az arány he­lyességét. Az persze más lapra tartozik, hogy ezt az ál­lam nyújtotta gondosko­dást, lehetőséget egyes vállalatok, intézmények ve­zetői nem a legkörültekin­tőbben és a légpártatlanab- bul használják ki és se­gítségükkel olyanok jutnak lakáshoz, akik egy-két évet nyugodtan várhattak vol­na vagy csak kényelem­szeretetük és komfortigé­nyeik miatt költözködnek. Sajnos ilyenre is volt pél­da az imént említett két házban és azóta is van. Megértjük, hogy ezt szóvá- teszik azok, akik az igaz­ságot keresik. £• ppen ezért mindenki *■ — különösen a jogos igénylők népes serege — okosnak és időszerűnek tartotta a Szolnok városi tanács 1963. április 19-i ülésén hozott határozatát, melyben leszögezik, hogy lakásügyekben is érvényt kell szerezni a széleskörű társadalmi ellenőrzésnek, demokratikus alapon, a dolgozók, az érdekeltek bevonásával kell megszer­vezni az elosztást s ennek érdekében életre kell hívni n végrehajtó bizottság mel­lett működő „lakásügyek­kel foglalkozó társadalmi bizottságot”. A határozatot tett követte és tavaly au­gusztusban megalakult a 11 tagú bizottság. Az alakuló ülésen jegy­zőkönyvbe fektették le feladatukat — melyet an­nakidején lapunk is közölt — és olyan rendetígérő Intézkedésekkel bíztattak, mint az igénylők sorszám- szerinti nyilvános meghall­gatása és számbavételé, a lakáscserék felülvizsgálata stb. Ezek utá arról kellene be­számolnunk, hogy a bizott­ság funkcionál s munkája nyomán kevesebb a vita­tott kiutalás, a városunk­ban az kap lakást, aki leg­jobban rászorult és erre érdemes. A bizottság elnö­kével és a tanács illetékes dolgozóival beszélgetve, sajnos nem állítbatiuk. hogy így lenne. Egyébként ezt bizonyítja néhány be­jelentés és megvizsgált pa­nasz is. A visszásságokat már nzért is nehéz lett volna kiküszöbölni, mert az élet- rehívott bizottságnak — legalábbis eddig — kevés módja volt arra, hogy te- Ofik-v^fséoét kifejthesse. Ez is hozzá’árult ahhoz, hogy az elmúlt év ''égén a Kossuth T dós utcában el- készült 33 lakásba beköl­tözők közül egvesek erősen vitatható indokok alapján kantok kiutalást. Volt aki többszörös és bonyolult CS«ré Útján tiltott a város eziü'szeriut Teesz-hb. leg- mo-’zrnebb épületébe. js (íma kpncsán hMás­” fokozó szembeáll'tás- ra nines uevan szükség, mégis idekívőoVozik egy nsot n-'-7''rédi SJónő.-'r. a^ ÉM C'"' 1—— i- rnegvei V-kő­im ri vállalat szóéi-Hat a hrígádvezetőie — egvik nlansz.orv«zotének páriái­kéra — idegöz«'^r.„o'-—au0s- sal hót kánriact töltött kór- hézkan. N°na rág«n került vissza. A kimerülés oka: laká-’Sga 609 forintos al­bérlőt. anno7- cí-rén pom érő családi viták, öt hp lg­kásígónvlést. amit a mai córn JíJrrv «pro S7pr*ett PPV VK'tn^iSer!) ^ hr»r> ‘KT'-jcf nem la­Ir^.nelr fa » fpnn^lln p?p­* "1 »-V-. mr» ynnxyy t^rt Pe­dig laft volna mód a meg­oldhatatlan problémákkal óc cfon^r'Trlz-«^ To*Í7f^o 9'7é'C'Í­V» V<=>­?S. TT'P'T*^ vfvTr*r»sz]r*r» c1 T ■ * T^pi­pgtt az elmúlt öt évben. Még arra is tellett belőle, hogy a munkaügyi osztály egyik előadójának jusson a Sólyom utcai új bérház­ban, a másnak átadott Jókai utcai egyszobás he­lyett. Érthetetlen, hogy ilyen különbségek család és csa­lád között, igény és igény között, hogyan kerülhették el az arra hivatottak fi­gyelmét? Feltétlenül he­lyénvalónak tartjuk annak érvényesítését, hogy a' vál­lalatok vezetői se dönthes­senek a lakásügyi társadal­mi bizottság nélkül a ren­delkezésükre álló lakások ügyében. És ez ellen még az sem szólhat, hogy a vállalat igazgatójának kö­telessége lakáshoz juttatni a máshonnan ideköltöző, nélkülözhetetlen szakembe­reket. A bizottság tagja:' nem szűklátókörű emberek, megértik és megfelelően bírálják majd el az ilyen igényt is. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a vi­tatható kiutalások jórészé­ért nemcsak az említett vállalati vezetők a felelő­sek, hanem azok a tanácsi tisztségviselők is, akik túl­zott jóhiszeműséggel alá - írásukkal és a tanács pe­csétjével szentesítik azokat Az ügyek egyrészét alig érthető liberalizmussal bí­rálják el. Vonatkozik ez természetesen a közvetlen kiutalásokra is. £ ok kifogásra találga­*■' tásra ad okot a la­káscserék bonyolult szöve­vénye. A sakkfigurák ra- kosgatása végén ugyanis kiderülhet, hogy valaki jogtalanul jut állami la­káshoz. így került pl. a Kossuth Lajos utca 32. s2. új lakások bérlői köze egy ktsz szabó, ö ugyan mit sem tehet az egészről, mert lakásért lakást adott s belecseppent egy ötö‘ cserébe. Ha azonban a fi­gurákat eredeti állapotuk­ba visszatologatjuk, meg­leljük a játszma kiinduló okát: egy kedvezményes áron vásárolt államosított házból kellett elhelyezni s lakót, hogy a két társtu­lajdonos elfoglalhassa. Azonban ez az. eljár:' ? magábanvéve nem törvény­telen. Érdemes azonban elgondolkozni azon. vajon sikerült volna-e állami la­kás közbeiktatásával beköi- lözhetővé tenni egy olcsón vásárolt lakott házat, ha a cseréket is a teljes igaz­ságosság. rászorultság elbí­rálása végett a társadalmi bizottság elé viszik? Aligha. Téved bárki is, ha olyan következtetést von lé: piost már csak összekötte­téssel, fondorlattal lehet la­káshoz jutni. Ez nem ígv van s csunán annak alátá­masztására említettünk eseteket, hogy a városi ta nács által hozott intézkedés maradéktalan végrehajtá­sára óhatatlanul szükség van — be kell vonni az ügyek intézésébe az élet- rehívott bizottságot. A VB ne halogassa tovább a ta­nács határozat érdembeni teljesítését. Sőt tovább is lehetne menni. Budapest kerületei­ben és több városban né­hány héttel a kiutalások megtörténte előtt nvílvános hirdetőtáblára kiírják az átedandó úi épület ki'elölt bérlőinek névsorát. Az a tapasztalat, hogv a lakos­ság sok olvan ténnyel, adottal szolgál, melyek el- lencrzé: után — nagysze­rűen felhasználhatók arra. hoev tényleg a legrászorul­tabbak, legérdemesebbek jussanak a iól megérdemelt otthonhoz. S mennvi vitát, rágalmat, alaptalan híresz­telést lehetne megelőzni így. Talán könnyebb lenne a lakásügyekkel foglalkozó bizottság munkája c tovább növekedni- a tanács irim U bizalomJA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom