Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-18 / 295. szám
i988„ ássembsr IS. ■KÖLNÖK MEGTH NtPUf 5 űovorím po russzki... (Tudósítónktól) A bét minden napján telt hás fogadja a látogatót Szolnokon a Szakszervezetek Ságvári Endre Művelődési Házában. A számtalan szakkör, mind megannyi tanulási, szórakozási lehetőség mellett jelenleg két orosz nyelvtanfolyam is működik itt. Egy kezdő és egy haladó. Mintegy húsz- húszónkét hallgatójuk van. Köztük is egyik legszorgalmasabb Bodzsár Margit, a Nemzeti Bank megyei fiókjának dolgozója. — Régen foglalkoztatott az a gondolat, — mondta —, hogy meg kellene ismerkednem az orosz nyelvvel. 1945-ben egy kedves szovjet nő lakott nálunk, aki hosszú évek után megtalálta a címünket és levélben felkeresett bennünket. A levélre magyarul válaszoltam, de szeretném, ha a' következő levélváltás már orosz nyelven történne. —• Hihetetlenül hangzik — mondja dr. Gulyás Lászlómé, -— de az orosz nyelv ismerete számomra igény. Szeretnék ismerni egy nyelvet, amennyire csak lehet — tökéletesen. Azonkívül van még egy távoli, dédelgetett tervem is: négy-öt év múlva —, ha a gyermekeim nagyobbak lesznek — szeretnék beiratkozni a tanárképző főiskola magyar— orosz szakóra. Az órán találkoztunk Futóid Piroskával ,is, aki az idén végezte a gimnázium negyedik osztályát, ároséból érettségizett, mégis „benevezett” egy kis póttanulásra. Miért? —- Érettségi után jelentkeztem egyetemre, magyar —orosz szakos tanár szerettem volna lenni. Sajnos a felvételi vizsga nem úgy sikerült, mint szerettem volna. Most — mivel a munkám mellett úgyis van egy kis időm — megpróbálom az alapoknál kezdeni a tanulást és egy év múlva újból szerencsét próbálok. Mindenképpen pedagógus akarok lenni. é Ahány hallgató, annyi cél, annyi terv. Van aki csak azért tanul, hogy gyermekének segíthessen odahaza az orosz nyelvű házifeladat elvégzésében, ellenőrzésében. Mások külföldre, a Szovjetunióba készülnek és beszélgetni szeretnének a szovjet emberekkel. Jól esik hallgatni ezeket a felnőtteket, akik megkóstolták a tudást, s napról napra birkóznak vele. Látni kell, micsoda lámpalázzal veszik kézbe a krétát, s milyen örömmel nézegetik az első, jól leírt szót, mondatot. Mikor egy-egy órán felkerül a táblára a foglalkozás utolsó mondata is: „Mi uszé govorim po russzki — mi mór beszélünk oroszul” — egy kissé még maguk sem hiszik a mondat jelentését, de tudják, előbb-utóbb megvalósul értelme. Molnár Sándor A lakásszövetkezetek új patrónusa a MÉSZÖV A lakásszövetkezetek olyan dolgozók önkéntes társulásai, akik megtakarított pénzeikkel és állami kedvezménnyel, saját otthonhoz kívánnak jutni. Választott vezetőségük — igazgatóság és felügyelő bizottság gondoskodik a szövetkezeti lakás rendeltetésszerű használatáról, kezelésétől, felújításéról, valamint a szövetkezeti demokrácia megtartáséról. £ gondolatok jegyében tartottak a MÉSZÖV szék- házában a megyei lakásszövetkezeti igazgatóságok elnökei részére megbeszélést a napokban. Vitaindító kézeti épületekbe nem valósult meg. A megbeszélés résztvevőinek egyöntetű véleménye volt: ezek az értekezletek elősegítik a lakásszövetkezet további fejlődését. Ugyanakkor sajnálattal vették tudomásul, hogy a megyei és városi tanáé, képviseletében az illetékes szakelőadók nem jelentek meg, pedig szakvéleményeikkel segítséget nyújthattak volna a megyénkben működő lakásszövetkezeteknek. — kf — OKI • a jugoszláv peltokémia első-szülötte Zágráb közelében, Zsit- nyakban nemrég üzembe helyezték a jugoszláv petro- kémia első létesítményért az OKX-t. Az új kombinát évente 14 500 tonna polietilént, 6000 tonna poliszti- rolt, 8000 tonna sztirolt, 6000 tonna fenolt. 3500 tonna acetont és körülbelül 25 000 tonna • egyéb hasonló terméket fog gyártani. A beruházás összege 43 milliárd dinárt tett ki. Kodály Zoltán a Szovjetunióban Leningrad: Kodály Zoltán és felesége V. Szolovjev- Szedoj szovjet zeneszerző társaságában Egyetemi tanár előadása a Verseghy Könyvtárban A megyei könyvtár dolgozóinak legutóbbi tovább* képzésén, hétfőn, dr. Kovács Máté az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszékének vezetője tartott előadást az írás-olvasás lélektani problémáiról. Kovács professzor érdekes előadásában az olvasás és az ember viszonyáról, továbbá a könyvtárosok feladatairól beszélt az olvasó személyiségének megismerésében. Készül a bakfisruha a távoli országok gyermekei részére. Keletre és Nyugatra. Északra és Délre kelnek útra a kisújszállási Háziipari Szövetkezet termékei. Ünnepi „könyv-csemegék" Nehéz volna megmondani. mi a legkedvesebb karácsonyi meglepetés, de az bizonyos, hogy legtöbb ajándék-csomagban ott található a könyv is. Olvasni szinte kivétel nélkül mindenki szeret. Az ajándékozni vágyók máris erősen gondolkoznak, járják az üzleteket, vajon mit is vegyenek. Ehhez kívánunk mi is egy kis segítséget nyújtani a szolnoki Szigligeti könyvesbolt ünnepi „könyv-csemegéinek” bemutatásával. Először a gyermekekkel kezdjük, közülük is a legkisebbeknek, a , négyhat éves apróságoknak ajánlott könyvekkel, övék a sok színben pompázó, csupa képes leporelló. A ki- hajtós könyvecskék között most — a mamák nem kis örömére — lemoshatóak is vannak. Az iskolák kisdiákjainak viszont kedvenc olvasmánya a Gyermekenciklopédia sorozat, mely most egy gazdag kiállítású új példánnyal gyarapodott, címe: Az évezredek története. Gondoltak a kiadóvállalatok a 13—16 éves fiatalokra is. A kislányokat a népszerű csíkos és pettyes sorozat legfrissebb kötetei várják többek között Be- czássy Judit: Piri és Kertész Judit: Szónya profesz- szor. Ezeken kívül — mint minden esztendőben — most is megjelent az ünnepekre a lányok és a fiúk évkönyve, melyek most még sokkal érdekesebbek az előzőknél. A felnőtt olvasóknak szintén kedves meglepetéseket tartogat a könyvesbolt. A szépirodalmi kiadványok közül nagy érdeklődésre tarthatnak számol az új verseskötetek. Közülük csak a „Szerelmes kalendáriumáról teszünk említést, mely nagyon szép, ízléses kivitelben jelent meg. A regények kedvelőinek ajánlhatjuk Bókay János: Bohémek és pillangók, Eric Knight: Légy hű önmagadhoz, Karinthy: így írtok ti és Passauth László: Megszólal a sírvilág című alkotását. Oj kiadásban jelent meg Tolsztoj közkedvelt Háború és béke, s az Anna Karenina cimfi regényei. A mai témájú könyvek közül Németh László: A kísérletező ember, Birkás Endre: Vakvágány és Fehér Klára: Egyszer és soha többé <a „Tenger” folytatása” című művei a legérdekesebbek. Karácsonyra jelent meg Gábor Miklós színművésznek a „Tollal” című modem írása, melyben kedvenc szerepeivel kapcsolatos élményeiről számol tas vallomásszerűm, F. SALAMON PÁL? ÚTBAN MAGUNK előadást Tarsoly István, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályvezetője tartott, melyben főként a lakás- szövetkezetek együttes közös működéséről, az igazgatóságok eddigi mun kájárói, a kivitelezőkkel kap-, csolatos- vitás kérdések elintézéséről. az adminisztratív és a pénzügyi munka segítéséről, valamint a szövetkezetek jogi képviseletéről szólt A vitaindító előadást számos hozzászólás követte. — Nehéz helyzetben van a martfűi Kossuth lakás- szövetkezet — mondotta Molnár János. — Jelenleg a három épületben összegyűlt szemét és hulladék eihordása nincs biztosítva. Sa málatos. hogy a helyi tanács a különböző kérelmek ellenére ezideig még nem oldotta meg a lakótelepről történő szemét eltávolítását — Tél beálltával mind sürgősebb lenne a törött ablakok beüvegezése — mondotta Kartaly Béla, a Békés Otthon lakásszövetkezet elnöke. — Azonban üvesbiány miatt a szakmunkát végző vállalatok jelenleg a kérelmünknek nem tudnak eleget tenni. Szövetkezetünknek ■ problémája még -L folytatta, —' hogy míg a környező bér- házakban a gáz bevezetése megtörtént, addig a szövet— 21. —Zubor Géza egyedül maradt a tányérokkal, poharakkal és ételmaradékkal teliszórt asztal mellett. Elég sokára eszmélt. Akkor lassan fölállt, és zsebre vágott kézzel elindult a kert vége felé. Olyan keserves gonddal állította egykedvűre vonásait, mintha mindenki csakis az ő arcát lesné. Ruganyos oldalozó mozdulattal ugrotta át a derékig érő sövényt. Könnyed, imbolygó léptekkel indult egy magányosan álló fehérre meszelt viskó irányába. Semmi kimondható vagy megfogalmazható gondolata nem volt. Amikor hangokai hallott maga mögött, meggyorsította lépteit. Túlságos figyelemmel nézelődve, semmit se látva járta körül a repdedezett falú házikót. Egy- fáról ráncosra aszalódott szilvát akart leszakítani. Amikor az ághoz ért, a szilva földre hullott. Darabig nézte, azután belerúgott. Egyetlen gondolat állt talpra az agyában: innen kerülő úton kell eltűnnie. Lehorgasztott fővel, puhán rugózó léptekkel — ez kissé nyugtatta — indult lefelé. Amikor a párban sétálók közelébe ért, ismét meggyorsította lépteit. Meglátta a főmérnököt. Biccentett, és tovább sietett. A főmérnök óvatosan lépdelve, elgondolkodva sétált. Szórakozottan Zubor Géza után nézett. Azután utánaszólt. — Halló, fiatalember!... Géza megállt. — Jöjjön csak. Széttérpesztett lábbal állt Nem mozdult Géza tétovázva indult felé. A főmérnök valamivel magasabb volt nála. Hor- padtra szíva1 az arcát cigarettázott. — Fogadni mernék, meg van bántva... — hangja, ingerült kacajt himbált. Géza a rajtakapott gyermek ijedelmével nézett. — Most döbbent rá, hogy valóban várt jutalmat. — Maga olyan büszke. Legyen őszinte is. Várta a jutalmat? —■ Vártam — mondta csaknem suttogva, és felemelte a fejét. FELE Ügy érezte, hogy az őszinteséggel közelebb kerülhet ehhez az emberhez. Különben is fáradt volt a bújócskához. A főmérnök érdeklődve közelebb hajolt. — És miért? Géza vállat vont. Azt, hogy ő miért várt jutalmat, lehetetlen lenne elmondani. Különben is most, hogy rákérdeztek, világossá vált, hogy értelmetlenség az egész. Akaratlan kérdezte meg. — Miből gondolta? — Miből... miből?... Géza már megbánta az őszinteséget. Ez a fölény nem kegyelmezett. — Azt is tudom, hogy zavarta el magát Kovács mérnök a kilencvenegyes k úttól, amikor az echométert piszkálta. És azt is, hogy Kerekes Máriával vigasztalódik... Csinos... kérem... elismerem. És okos nő... bár az súlyos hátrány... Máriára vonatkozó utolsó megjegyzését csakis magának mondta, Géza zsebéből kiugrott a jobb keze. A főmérnök rá se hederített. — Vagy például azt hiszi: fogalmam sincs, miért jött el a telepről? Na látja... Géza keze leesett. — Honnan tudja... — gondolkodás után hozzáragasztotta —, főmérnök elvtárs? — Elvtárs... főmérnök elvtárs... — most emelkedett föl először a hangja. Ezt tudják. Nagy kegyesen elvtársaz... Annyiszor fontolgatták már' maguk, hogy én elvtárs lehetek-e vagy csak kartárs... És mi lenne, fiatalember, ha én mondanám. hogy nem vállalom magát elvtársnak? Zubor Géza bénító zsibbadtságot érzett. Csak arra voh ereje, hogy elzárja magát. Megbonthatatlan merevséggel védjen ki minden mázsás szót. — Akkor ne vállaljon — mondta vaktában ütve. — Ezt értik... még jő, hogy nem rángatja a vállát és nyafog... Különben nézhet, aminek akar... hány- beli maga? — Harminckettes. —- Jó, én zen egy ben születtem... azt hiszi, nem tudom. mit mondanak rólam? Vén raplis, szürke keszeg, hajcsár... Abszolút mindegy. Nem tudom, kettőnk közül ki fiatalabb... Szikrázva beszélt, és Kihívóan nézett Géza szemébe. — Ne féljen, nem szaglásztam maga után... Ebben a lavórban mindenki mindent tud. Egyszerre lehiggadt. Félelmet keltő nyugalommal, hosszan nézett egy csinos lány után. Géza valameny- nyire felocsúdott! Értelmes-, nek hangzó gondolatot kockáztatott meg. — Nem ismer engem... — Mondja. Zubor, mit kellene magáról még tudnom? — Hátrább lépett, és jól megnézte. — Azt, ami valójában, vagy amit hisz masáról?... Erre tessék felelni. Géza erre nem felelt; — Látja... Gyenge, mint egy sápadt papkisasszony... Csak a karja erős és... A nőknek j' — gondolta —, de érezte, hogy ezt nem kell kimondania. Géza megértette. Émelyítő kiábrándulást érzett. — Na. mit szól hozzá, ha én mondom: aki fél attól, hogy megtapossa a fekete ökör, az íg*- imbolyog a sírig, mint maga. Most hangsúlyosan, szépen beszélt. Az ujját tartó- rosan figyelmeztetésre emelte. — Elmehetek? A főmérnök végignézte, A sovány, szenvtelen arcoa most látszott először éms* lem: Megbántották. — Elmehet. iFolytaíiukÁ
