Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-14 / 292. szám
ftW®. december H. SZOLNOK HEGYIS NÉPLAP s tlfabb húsz f§!áiiiÍTess20?etIíezeínél létesüli önálló üzemi kifizetőhely A társadalombiztosítási tanácsok arankádnak tapasztalataiból A szakszervezeti társadalombiztosítás munkájában ás évről évre szélesebb körben fejlődik a társadalmasítás, vagyis annak folyamata, hogy a dolgozók részére nyújtandó társadalombiztosítási szolgáltatások szervezésébe, ellenőrzésébe egyre több társadalmi aktíva kapcsolódik be. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozók Szakszervezete hatáskörében megyénkben már szinte valamennyi Í00 létszámnál nagyobb vállalat, fmsz, intézmény már önálló kifizetőhellyel rendelkezik. Szeptember 1. óta újabb húsz földművesszö- vetkezet kapcsolódott, be. Ezzel párhuzamosan a KPVDSZ megyei bizottságának feladata a társadalombiztosítási tanácsok létrehozása — demokratikus megválasztása. E feladat végrehajtásához — a társadalombiztosítás munkájához, a mozgalmi segítség és ellenőrzés kiszélesítéséhez — nagy segítséget adtak az SZTK Szolnok, Csengnéd és Heves megyed alközpontjai, ahova megyénk földművesszövetkezetei tartoznak (tekintettel arra. hogy az SZTK alközpontok határai nem egyeznek meg a megyehatárokkal). Az üzemi kifizetőhelyek ügyintézői mellett általános képzést nyújtottak a leendő, vagy már megválasztásra került társadalombiztosítási tanácstitkárok számára is. Ez a felkészítés megfelelő alapot adott, de teljes részletességében nem ismertethette a tennivalókat, éppen ezért a KPVDSZ megyei bizottsága a jövő év első negyedében két-háromnapos továbbképzést kíván nyújtani a társadalombiztosítási tanácsok titkárainak. A régebben létrejött társadalombiztosítási tanácsok munkája általában beteg- látogatásra, a segélyezési munkákban való közreműködésre szorítkozik. Ezen kívül fő feladatukat képezné az üzemi kifizetőhelyek táppénz- és családipótiék- folyóaításának ellenőrzése. Természetes, hogy kellő felkészülés hiányában, a rendelkezések ismeretének hiányában ezt a feladatot megfelelően nem lehet ellátni. A KPVDSZ megyei bizottsága rövidesen újjáalakítja társadalombiztosítási bizottságát, mely új munka- programja értelmében mielőbb igyekszik a tapasztalt hiányosságokat felszámolni. Jég alatt halálnak a Tisza mentén A Tisza mentén tartóssá vált a hideg. Egy hét óta átlagosan mínusz 2, mínusz 10 fok között ingadozik a hőmérséklet. A holt Tiszs- ágak, tavak és a csatornák már befagytak, megkezdődött a jegesedé« az élő vizeken is. A szolnoki halászok csütörtökön megkezdték a jégalatti halászatot. A. mil- lér-csatoma léked alatt húzták először a hálót. A halászatnak ez a nehéz és fáradságos módja már az első napon eredményt hozott, a halászbrigád három mázsa halat szállított be Szolnokra. A nagyobb vízfelületeken is „hízik” a jég, a jövő ' héten a . holt-ágakban is megkezdődik a téli halü- : szat. A szolnoki halászok ; a következő két hónapban j közel ötezer hold nagyságú jégalattj vízfelületet halásznak le. PA SÓT,INI SZÍNDARABOT ÍRT Pier Polo Pasolini, a neves olasz regényíró az új évadban színdarabbal je- : lentkezik. „A dicsekvő” című darabját Plautus ,.A j hetvenkedŐ katona” című I vígjátéka alapján írta. A szolnoki Bőripari Ktsz bőrdíszműves részlegében táskákat, sportszatyrokat, s pénztárcákat készítenek. — Fábián Istvánná bevásárlótáskát állít össze. Tanulnak a tsz-ek fegyelmi, elienőrző éa szociális bizottságainak elnökei A megye termelőszövetkezeteinek fegyelmi, ellenőrző és szociális bizottsági elnökei az idén először j vesznek részt tanfolyamon. A szövetkezeti tagság által megválasztott, köz.tisz- teleben álló parasztembe- : rek most mintegy háromszázan, egyhetes váltásban Hajdúszoboszlón ismerkednek meg feladataikkal, hatáskörükkel és a jogszabályokkal. Megalakult a Tisza és Zagyva védelmi bizottság Előre jeleztük olvasóinknak, hogy Szolnokon Tisza és Zagyva védelmi bizottság kezdi meg működését a folyók további szennyeződésének elhárítására, a víz minőségének tisztántartására. Pénteken a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság székhazában megalakult a bizottság. Elnökévé Tarján! Józsefet, a Szolnok megyei tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetőjét választották. Elnökhelyettesek dr. Pápai Dénes, a KÖJÁL igazgató- főorvosa, dr. Molnár László, a papírgyár íntechnológus? és Szálúid József, a VÍZIG vízgazdálkodási csoportjának vezetője lettek. A bizottság titkára Szabó Sándor vízügyiigazgatóségi előadó. A bizottságnak nyolc községi tanács és a jászberényi városi tanács is tagja. Ezenkívül a vágóhidak, a halászati termelőszövetkezet és a szennyvíz- termelő üzemek delegátusai még a vízvédelmi bizottság tagjai. Hamarosan megkezdik a két folyó mentén a figyelőszolgálat kiépítését, telepítését, s elkészül a bizottság féléves munkaterve. fi nfsodik helyen Ülést tartott az MHS Szolnok megyei elnöksége Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap délelőtt a megyeszékhelyen az MHS Szolnok megyei elnöksége. A találkozón a megyei elnökség tagjain kívül ‘részt vettek a járási-, városi MHS-elnökök, valamint az önálló klubok vezetői, aktívái is. Győri Tibor megnyitójával megemlékezett az elmúlt hetek jelentősebb leülés belpolitikai eseményeiről, majd őt követően Vass Lajos egészítette ki a már előzetesen elkészített és az ülés résztvevőivel ismertetett jelentést, mely az MHS Szolnok megyei elnökség 1962/63. évi feladatainak végrehajtásáról szólt. Az ülés valamennyi résztvevője örömmel nyugtázta, hogy az MHS országos elnöksége a megyék közötti értékelésnél a Szolnok megyei szervezetnek ítélte az előkelő második helyet, s ■ vándorseríeget Jelentős állomása ez a Szolnok megyei szervezetnek. Jelenti, hogy az 1962/63-as kiképzési év feladatait a párt és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnöksége által megszabott feladatokat sikeresen oldották meg. A beszámolót követő vitában a felszólalók közül többen beszéltek arról, hogyan tehetnék még jobbá, még hatékonyabbá az MHS- be*i folyó munkát. A kibővített elnökségi ülés utolsó napirendi pontjaként kerültek átadásra a kiváló munkát végzett MHS elnökségeknek, kluboknak, aktivistáiknak a kitünteté- ! sek és különféle jutalmak. Jobb na eg ijed ab mint félni ... Nem is olyan régem * martfűd cipőgyárban körülbelül öt-hatszáz dolgozóit érintő norcnarendezést hajtottak végre. A 42-es műhelybei is sor került erre. Az addigi műszakonként; 900 pár tornacipő helyett ezerre emelték a normát. Ezt azonban a tűzöde kör változatlan' munkaszervezéssel nem teljesíthette. — Tarpai Ferencné művezetőnek ezt jelentenie kellett vAlna az üzemgazdasági osztálynak. Nem tette. Attól félt ugyanis, hogy megnyilatkozását úgy tekintik majd, mintha ellenzője lenne a normarendezésnek. Ezt nem akarta. Inkább igazolta — méghozzá több mint tíz napon keresztül —, hogy a termelés mennyisége megfelel az új követelményeknek. Az igazság azonban az volt, hogy a tűzőkör csak 800 párat készített el egy műszak alatt, a hiányt a tartalékból fedezték. Ez persze kiderült, még mielőtt nagyobb baj lehetett volna. Az kétségtelen, hogy Tar- painé félrevezette jelentéseiben a gumigyár vezetőjét: közel 2800 pár felsőrésszel jelzett többet, mint amit a tűzőkör megcsinált. Csupán félelemből? Nem egészen. Az ütemes terv- teljesítésért prémiumot kapnak a művezetőit, a normarendezéssel pedig ettől átmenetileg elesett volna. Ha a művezetőnő idejében segítséget kér az üzemgazdasági osztálytól, elkerülhette volna ezt a súlyos hibáit. Annál is inkább, mert a kör jogos munkaerőigényét is időben kielégítették volna. A büntetést nem kerülheti él. Ez esetben tehát más szórenddel igazol a közmondás: jobb megijedni, minit félni. fíMíu Elutaztak a téli udO’ésre A termelőszövetkezetek biztosítási és önsegélyezési csoportja kétszáz megyei szövetkezeti gazdának ad lehetőséget, hogy egy-két hetet töltsön Hévízen és Görömbölytapolcán. Az első téli üdülők Karcagról. Törökszentmiklós- ról, Jászárokszállásról. Mezőtúrról és Tiszaszentimré- ről pénteken utaztak el » két neves üdülőhelyre. SALAMON tku ÚTBAN MAGUNK FELÉ — 18. — Mindannyian a bejárat felé néztek, de nem láttak senkit Árva elolvasta a cédulát Fakó lett az arca. — Mi az? — kérdezte idegesen Elza. — Semmi, mindjárt jövök — kifelé indult. Elza már-már rikácsolva visszaparancsolta: — Berci! Add ide. Árva löttyedten imboly- gott, végül visszajött az asztalhoz, s odaadta a cédulát Elza magától messzire tartva futotta át. — Nahát, ez már több a soknál! — Elza... — ^.óbálta a férfi visszatartani. — Mi az? Hülye vagy... még te szégyenled? Árva futva ment ki a kerthelyiségből. — Képzeljétek, az a rusz- ki nő... kint rávarrta magát Bercire... Tudjátok, milyen egy mamlasz férfi... Egyszer magára húzta, azután nem tudott szabadulni tőle... — haragja prostituált dühöt szabadított fel. — De már végre elváltak és mégis állandóan zaklatja. Most azért sír, mert Berci ebben a hónapban nem adta még föl a tartásdíjat... annyi adósságunk van ... Mit fél?... Úgyis megkapja majd. Visszafelé a kocsiban Árva Berci vidám és jópofa volt. Az autót dicsérte, és trágár vicceket mesélt, pedig Elza minden alkalommal — amikor Árva megkérdezte: „Hát ezt ismeritek?” — fojtottan kuncogva megtiltotta, hogy elmondja. A lenyugvó nap a látóhatár párkányára könyökölve búcsúzott Vén tölgyesbe simuló tisztás szélén raktak tüzet. A bányászjárat megállójánál találkoztak Gézával. Ö ajánlotta, hogy süssenek kukoricát. Aktatáskájából szép nyolcsoros csöveket mutatott, amelyeket aznap a parasztok tukmáltak rá. Mária és Bordás Sándor szedték a rozsét, Géza rakta a tüzet és nyársakat faragott. A tűz körül guggolva forgatták a nyársra szúrt csöveket. Lent a völgyben, az országút szürke csíkján toronyelemeket szállító teherautók húztak el. Motorjaik berregése zümmögéssé szelídülve ért a tetőre. A langyos szeptemberi szél a szőlődombok felől, hullott gyümölcs rothadó szagát hozta. Lomhán belekapott a fák koronájába. Az erdő sejtelmes zúgássá} felelt. Bordás Sándor csupasz lábszárán csapkodta a szúnyogokat. — Én inkább dupla áron megveszem tőled ezt a rövid nadrágot... kiszívják minden véred a szúnyogok — mondta Zubor Géza nevetve. Nyugodtan szóba merte hozni Bordás rövid bőrnadrágját. Ezzel is bizonyította, hogy az esztelen acsar- kodás elmúlt. Beszélni Is lehet arról a bizonyos nadrágról, amelyen első találkozásukkor kis híján ölre mentek. — Dupla áron? — kérdezte Mária. — Jó tudni, hogy olyan sok pénzed van! Géza ránézett. A kérdés nem volt ugyan ellenséges, de mégis messziről jött Mostanában gyakran beszéltek így egymással. — Egyszer úgyis odaadom neked — mondta a geológus békésen, csillapítóan. Bordás Sándor tudta, hogy azok kitten szeretik egymást, és majd egy esztendeje együtt élnek. Az első hetekben olyan agyat bomlasztó fájdalmat élt át, hogy már annak is örü’t volna, ha eszét veszti, hirtelen megvénül vagy háború tör ki, mert akkor az ö kínlódása feloldódhat a többiben... Később csodálkozó örömmel vette észre, hogy Mária lassan idegen lesz számára. Pontosabban a kimondatlan visszautasítás megdermesztette ennek az érzékeny embernek a szerelmét. Képes volt már nyugodt fővel szemlélni azt az asszanyt. .akitől lelke mélyén sohasem remélte, hogy valaha is viszontsze- reti. Tudta, hogy túlságosan magas termete, görnyedt tartása, széles, kissé lapos arca nem vonzza a nőket. Káröröm nélkül, de mégis nyugtot adó elégtétellel fedezte fel Mária jellemének hibáit. Géza iránt hirtelen fellobbanó szerelmét is ide sorolta. Tárgyilagos ítélete megrótta Máriát, amiért homályos sejtésekre alapozta jövendő életét. Hiszen Gézát sajárt tehetségét tipró. lobbané- kiny embernek tartotta. Később már arra is képes volt, hogy Mária 'elfedezett gyengéi mellett erősödő munkaképességét, állhatatosságát is észrevegye. Mária lassan legjobb segítőtársa, sőt mint a geológus csoport vezetőjének helyettese lett Ha pedig így van, akkor az a szerelem se lehet olyan méltatlan — gondolta. Sohasem előre megbeszélve, gyakran voltak hármasban, és Bordás Zubor Gézában háborgó úttalan erőket kezdet sejteni. Mindhárman a tűzbe néztek, tekintetük elhomályosult a szeszélyesen felszökő lángok kúsza játékától. — Nem tudom, miért mondják, hogy az ősz szomorú — mondta halkan Bordás. — A tél miatt. Az ember előre gondol, és fél... — sóhajtott Mária. — Előre csak a rosszra gondol? Csend lett. Nem értették. — Akkor a téltől se kellene fázni, utána tavasz jön... A megsült, végükön megégett csöveket egyik kezükből a mátikba dobálva — hűtötték. Mária óvatosan enni kezdett. — Nagyon jó... én szeretem, ha kicsit megégett— Szótlanul ettek. Géza nézte őket. Furcsa — gondolta —, cseppet sem haragszom Sándorra. Még szép... miért haragudnék? Igaz. lehet ok nélkül is... Mi az. hogy lehet! Egyszerre különös érzésen kapta magát. Jó lenne, ha Sándorral nemcsak úri módra tisztelnénk egymást, hanem barátok lennénk... Jó lenne... erősebb, mint én... Kibírta Mária elvesztését is... Azért én is vagyok olyan erős. Biztosan? Végignyúlt a füvön, és karjára ejtette a fejét. Nincs ember, akinek elmondhatnám, hogy mi van bennem — gondolta reménytelenül. Máriával együtt vagyok, Sándor előtt is beszélhetnénk, és mégis lehetetlen. Mégsem mondhatom most el, miért nincs egy nyugodt percem se. Semminek nem örülhetek. Mintha átok lenne rajtam. Játszom a vidámat. Amikor sikerül. Biztosan könv- nyebb lenne, ha beszélhetnének. Miért nem tudnak még azok se nyugodtan beszélni egymással, akik összetartoznak? Mi választja el az embereket egymástól? És ha mégis beszélnének, akkor mit mondanék? Mit tudnék mondani. A levegő nem elég ahhoz, hogy az ember ne fulladjon meg. (folytatjuk.)
