Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-14 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZÓI NŐK megye A/éftltm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 298.szám. Ara 50 fl .ér 19631 dec. 14„ szombat Százharminc millió forintos szövetkezeti építkezés 1963-ban A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz a legnagyobb beruházó — Jövőre 1200 holdas ön özőteiep építését kezdik meg Karcagon Szolnok megye termelő- szövetkezeteinek 151 mil­lió forint hitelt biztosított az állam 1963-ra. Sajnos — noha épülethiánnyal birkó­zunk — a pénzt nem sike­rült felhasználni, mert az építkezések kivitelezésével megbízott TÖVÁLL-ok nem tudtak eleget tenni a kivá­nalmaknak. Ezért a Jövő évtől kezdődően a nagyobb jellegű ter­melőszövetkezeti beruhá­zásokat már az állami építőipari vállaltokra, var lamint a kisipari terme­lőszövetkezetekre bízzák. Ez már a jövő dolga, de az tény, hogy az idén le­maradtak a szövetkezeti építkezések, s a megkez­dett munkákat sem tudják mindenütt befejezni. Felmérés szerint 130 mil­lió forintot költöttek és költenek épület gyarapítás­ra megyénk szövetkezetei. A legtöbbet a törökszent­miklósi Rákóczi Termelő- szövetkezet építkezett eb­ben u évben. Náluk 1800 férőhelyes hizlalda, 60 férőhelyes fiaz- tató és 32 vagonos magtár épült Az esztendő kiemel­kedő termelőszövetkezeti beruházása a karcagi öt szövetkezet társulásából lé­tesülő 4200 férőhelyes hiz­lalda. Az építkezési prog- ra'rn jóformán befejezett hiszen 2400 hízó szállását már átadták, s a többi épületet napokon belül át­adják. A nagy építkezők közé tartozik a kunszentmárto­ni Zalka Máté szövetkezet, ahol 160 férős fiaztató, 32 vagonos magtár készült el és ebben az évben kezd­ték meg náluk a nagy ön­tözőtelep építését. A tisza- földvári Lenin 3000-es to­jóházzal, 106 férős szarvas- marha istállóval gazdago­dott, a zagyvarékasi Béke pedig kutat fúratott. Istál­lókat építettek a jászdózsai Tarnamenti, a jászágói Rá­kóczi, a jászárokszállási Béke Termelőszövetkezetek. A tószegi Dózsa és a zagy­varékasi Béke egyenként 10 ezer férős tojóházzal szaporította gazdasági épü­leteit. Megkezdték a fegy- verneki és a törökszent­miklósi Aranykalászban ugyancsak tíz-tízezer férős baromfióljának alapozását. 1963- ban többek között 2000 juh elhelyezésére épült hodály, 500 szarvas- marha elhelyezését ol­dották meg megyénkben. Jövőre ismét nagyszabású­nak mondható szövetkezeti építkezések elé nézünk. Eddig 125 millió forint hi­telt biztosítottak a megyé­nek szövetkezeti épületek felhúzására, öntözőtelepek létesítésére. Felszerelésekre, egyéb beruházásokra 43 millió forintot kapnak a közös gazdaságok. 1964- ben a kiemelkedő mezőgazdasági építkezések sorába tartozik megyénk­ben a Törökszentmiklósi Al­kotmány tízezer férős (őrzsbaromfiólja. Jövőre kezdik meg Karcagon a Lenin szövetkezetben az 1200 holdas öntözőtelep építését. amelyet három év alatt befejeznek. Jövőre a sze- levényl Szikra, a tiszasasi Rákóczi, a jásziványi Sza­badság, a jászfelsőszent- györgyi Üj Hajnal, a pusz­tamonostori Búzakalász, a tiszaszentimrei Ezüstkalász épít szarvasmarha istálló­kat. A karcagi Május 1 szövetkezet pedig 50 férő­helyes ellető istállót épít­tet. A jövő évben egyéb­ként többek között újabb 600 szarvasmarha elhelye­zését biztosítják az új épületek. A tiszafüredi Háziipari Szö­vetkezet kosár­fonó részlegé­ben pálcás gyér mek kagylószé­keket készíte­nek olasz exportra. A jövő év legfontosabb feladata a jó üzemszervezés MunkámaQYgyűlés Martfűn Tegnap délelőtt Martfűre látogatott Nagy József- né könnyűipari miniszter. Látogatására Telek István­ná, a szolnoki járási pártbizottság titkára is elkísér­te. A vendégek délelőtt rövid sétát tettek az üzem területén, munkahelyeiken találkoztak a gyár dolgo­zóival, majd az üzemi étkezdében elfogyasztott ebét' után, délután egy órakor, a művelődési ház színház- termében munkásgyűlésen találkoztak ismét a Tisza Cipőgyár dolgozóival, akik zsúfolásig megtöltötték s nézőteret, és nagy érdeklődéssel várták Nagyné elv­társnő beszédét. Túlteljesítette exporttervét a Szolnoki Cukorgyár dolgoznak fel — Január végéig tart a kampány A Szolnoki Cukorgyár a naptári évre meghatározott 297 millió forintos érték­tervét már nem tudja tel­jesíteni, mert a tavalyi kampányból kevés répa ju­tott 1963 első negyedére. A lemaradás azonban legfel­jebb csak három százalék lesz. A feldolgozási tervet viszont Jelentősen túlszár­nyalják, hiszen 30 800 va­gon répa helyett 40 000 va­gont teljesítenek. Az élőirányzott 3945 va­gon cukor előállítása azért nem sikerült, mert a feldol­gozásra kerülő répa cukor- tartalma egy százalékkal kevesebb a vártnál. Ezen­kívül a lendületes terme­lést az is gátolta, hogy szeptemberben negyven dol­gozóval kevesebb volt a lét­szám, mint amire a kam­pányban szükség van. Ok­tóber óta azonban a cukor- tartalom függvényében megállapított répafeldolgo­zási normát túlszárnyalják. A vállalatnak a negyedik negyedévben 38 millió fo­rint értékű cukrot kell ex­portra termelni, amit már november végére három­millió forinttal túlteljesítet­tek. A szállításokkal nincs baj, bár a múlt héten — miután a vasút nem hozott elég répát — a 7. számú AKŰV beugrása mentette csak meg a helyzetet. Há­rom nap alatt 1260 tonna répát szállítottak Tiszasüly- ről, oda pedig ugyanannyi súlyú salakot vittek el a cukorgyárból. így hát rend­ben ment minden. Tegnap hosszú-hosszú sorban álltak a gyár ka­puja előtt a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet A nagygyülést Márton Jó­zsef, az üzemi párt-végre­hajtóbizottság titkára nyi­totta meg, köszöntötte a vendégeket és a megjelent dolgozókat. A miniszterasszony ünne­pi beszédében ismertette a Központi Bizottság októberi és decemberi ülésein, vala­mint az országgyűlés őszi ülésszakán a gazdasági éle­tünk fejlődése érdekében hozott határozatokat. El­mondotta, hogy ebben az évben is az ötéves terv elő­irányzatainak megfelelően fejlődött népgazdaságunk. A mezőgazdaság helyzeté­ről szólva ismertette azo­kat a nehézségeket, melyek arra kényszerítettek ben­nünket, hogy kenyér- és ta­karmánygabonát importál­junk az idén. „Az a tény, mégis a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének sikerét bizo­nyítja, hogy a rendkívüli mostoha időjárás következ­tében elért alacsony terme­lési átlagok súlyos terheket róttak ugyan népgazdasá­gunkra, de nem borították fel gazdasági mérlegét” — mondotta Nagy Józsefné. A Központi Bizottság és az országgyűlés ülésszakain hozott határozatok kimond­ják, hogy az objektív aka­dályok mellett meg keli vizsgálni, és elemezni kell azokat a szubjektív okokat, amelyek hátráltatják gaz­dasági életünk még erőtel­jesebb fejlődését. Mind a mezőgazdaságban, mind pe­dig az iparban emelni kell i vezetés színvonalát, meg leéli szilárdítani a munka- fegyelmet, fokozni kell a termelékenységet. Az ipar és ezen belül a könnyűipari tárca 19(14. éves feladatairól szólva elmoa­szekerei egy-egy forduló végén. A prizmába rakott cukorrépát is csipkedik már a zetorok rakodómun­kásai. Ha a szállítás folyamatos marad, akkor a kampányt január végére befejezik, s 9200 vagonnal több répát dolgoznak fel erre a határ­időre, mint tervezték. 700 termelőszövetkezeli majori villamosítottak az idén Mind jelentősebb energia- fogyasztóvá lép elő a mező- gazdaság. Elektromos ener­gia-fogyasztás öt év alatt kereken megkétszereződött, s az idén meghaladja a 200 millió kilowattórát öt év alatt, 1959 eleje óta több mint 2600 termelőszö­vetkezeti központot és ma­jort kapcsoltak be a vil­lanyhálózatba, s így a villa­mosított szövetkezeti tele­pek száma meghaladja a négyezret A fejlődés az idén volt az eddigi legna­gyobb arányú: a tervben előirányzott 651 helyett — több mint 700 szövetkezeti majorba jutott illetve jut el a villany. Az ehhez szük­séges csaknem 1000 kilomé­ternyi távvezeték kiépíté­sére az állam több mint 160 millió forintot költött, s a belső szerelések több mint 80 millió forintos költségé­nek jelentős részére hosszú- lejáratú hitelt nyújtott a szövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek je­lenleg mintegy 20 000 elek­tromos meghajtású géppel rendelkeznek, s ‘ bár ennél sokkal többhöz áll rendel­kezésükre energia, ezek egy részét sem használják ki megfelelően. dotta, hogy mintegy 6 szá­zalékkal kell emelni a ter­melést ebben az iparágban, az exportra termelt meny- nyiséget ezen belül is ti százalékkal. Ismertette a bőr- és cipőipar 1964-es tér melésnövekedés előirányza­tait is. Ezután rátért a Ti­sza Cipőgyár 1963-as ered­ményeinek méltatására, és felhívta a figyelmet a to­vábbi tennivalókra. Miben kell még javítani a mun­kát? 1964-ben központi kér­dés a helyes, megfelelő üzemszervezés. Elsősorban nagyobb beruházások nél­kül, a meglévő belső tarta­lékok feltárásával kell nö­velnünk a termelékenysé­get, ezzel szoros kapcso­latban fejlesztenünk kell az emberek műszaki, általános műveltségét Beszédének ezt követő részében ismertette a KGST tagországok közöt­ti nemzetközi munkameg­osztásban a könnyűiparra háruló feladatokat. 1965-től a tornacipőt, gumicsizmát,, hócipőket teljes egészében Csehszlovákia gyártja, a Ti­sza Cipőgyár rátér a vulka­nizált és fröccsöntött cipők gyártására. A nemzetközi munka- megosztás keretében Cseh­szlovákiával tárgyalások folynak egy közös csehszlo­vák—magyar papíripari kombinát létesítéséről is. E vállalkozás a tervek szerint olcsón, gazdaságosan, éven­te körülbelül 60C ezer ton­na papírt lenne képes gyár­tani. „Az 1963-as évből mind­össze tizennégy munkanap van hátra. Nemsokára az emberi életkor szerint egy évvel idősebbek leszünk, de egy évi tapasztalatokkal gazdagabbak is. Mivel az óesztendőben már nem ta­lálkozom önökkel, most kí­vánok eredményekben gaz­dag, boldog újesztendőtr — fejezte be ünnepi beszédét Nagy Józsefné, könnyűipari 1 miniszter, amelyet a részt- : vevők tapssal köszöntek • meg. i Kísérleti lakóházak A legjobb lakóépület­típusok kialakításán» három kísérleti lakóház épült fai az idén. Szegeden téglablokk bői szereltek össze egy kísér­lett házat, amelyben a «Bo­káitól eltérően az emeleti födémeket la előregyártóit üreges tég­laelemből készítették. Ez a módszer gazdaságo­sabbá teszi a Szeged-kör­nyéki lakásépítkezést, mi vei a helyi anyagokból is kor­szerű módon dolgozhatnak az építők és nem kell mész- sziről szállítaná az előre­gyártóit betonelemeket Bu­dapesten a kuhóhabsalak nagyblokkos építési eljárás szerint készült az Újvidék téren egy 38 lakásos kísér­leti ház. Debrecen kapta a leg­korszerűbb kísérleti énüi«-- fcet. Perlltréteggel szigetelt betonelemekből építettek egy négyemeletes házat. Korábban a falelemeket be­tonhabarccsal „ragasztot­ták” össze, de most Dénes Loránd statikus tervei sze­rint a panelek „vasfűiéi­nek” összehegesztésével kapcsolták egymáshoz az elemeket. Csordás Tibor és Árkai István építészek öt­letesen és gazdaságosan ter­vezték meg az épületek otthonait. A konyha és a fürdőszoba méretének csök­ken léiével a négy személyre előírt alant erűi eten a szokott­nál eggyel több helyisé­get vaevis három szo­bás lakást alakítottak ki. A válasz­falakat műanyagfelületfl fa­rostlemezből készítették, így majd könnyen át lebet alakítani a lakásokat. Fellőjék a Kozmosz—23-at Moszkva, (TASZSZ) Pénteken a Szovjetunió­ban földkörüli pályára fel­lőtték a Kozmosz—23 jel­zésű mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén el­helyezett tudományos be­rendezés segítségévéi . foly­tatni kíván iák az űrkuta­tást a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett program alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom