Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-13 / 291. szám

1988. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erősödtek nőtanácsok Az oktatási reform a megvalósítás szakaszába lépett Mint tegnap közöltük, Szolnokon a pedagógusok pártszervezete szabad pari napot rendezett a Ságvári művelődési házban. A pártnap előadója Lugossy Je­nő művelődésügyi miniszterhelyettes volt, aki beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy nem előadást akar tartani ezen a pártnapon, hanem beszélgetni szeretne a pedagó­gusokkal, azokról a gondokról, problémákról, ame­lyek foglalkoztatják a nevelőket, s mindazokat, akik neveléssel, az iskolareform megvalósításával foglal­koznak. a falu Több mint két évvel ezelőtt a megyei pártbi­zottság határozatot hozott a falusi nőmozgalom hely­zetéről és feladatairól. A megyei nőtanács a közel­múltban felmérte, hogyan valósult meg ez a határo­zat. Erről kértünk tájé­koztatást Borsányi János- nétól, a nőtanács megyei titkárától. — Milyen eredményeket értek el a párthatározat megjelenése óta a falusi nőmozgalomban? — Falusi nőtanácsaink munkája hozzájárult ah­hoz, hogy a nők nagyobb arányban vesznek részt a termelő munkában. Ha szükség volt rá, sokan mentek dolgozni azok kö­zül is, akik egyébként csak a házi munkával foglala­toskodnak, bár az idén már nem igen kellett ilyen se­gítség a szövetkezeteknek. — Az eredmények eléré­sét segítette, hogy a hatá­rozat megjelenése óta is javult az óvodai és bölcső­dei elhelyezések lehetősége. Ez évben közel négyszáz­zal több gyereket fogad­tak az óvodákban az előző évinél. — Elértük azt is, hogy R gyerekek elhelyezésekor a nőtanácsok véleményét Es meghallgatják. Sőt az óvodák, bölcsődék nyitva­tartási rendjét a szülők elfoglaltságának figyelem- bevételével határozták meg. Áz asszonyoknak nagyon sokat számít az is, amit több helyen megtettek: a különböző bolti kölcsönzé­seken túl a tsz-ekben is több helyen mosó- és var­rógépet vásároltak. Sza­badnapokat is biztosítottak még a legnagyobb munkák Idején is az asszonyoknak. Ezek a nők megbecsülésé­nek kifejezői. És ők min­dig a lehető legrövidebbre fogták az otthoni munkát, ha a közösben sörgős ten­nivaló várta őket. Ez pe­dig a nők felelősségérzeté­nek biztosítéka, — Az utóbbi években ki­alakult melyek azok a munkaterületek, amelye­ken a nők legeredménye­sebben dolgozhatnak. Mit mondhatunk erről? — A kívánt eredményt sajnos nem érték el. Azt, hogy az asszonyok ne csak bedolgozók legyenek, ha­nem tagként lépjenek a szövetkezetbe. Ennek elle­nére is mondhatjuk, hogy akik állandó munkára vál­lalkoztak, azok többsége felelősségérzettel dolgozik. Az utóbbi évek gyakorlata úgy alakult, hogy legszí­vesebben a kertészeti- és állat, — főleg a baromfi­tenyésztés] — munkában vesznek részt. Szorgalmu­kat a gazdasági eredmé­nyek mutatják. — Segítették az árűter- melést a háztáji gazdasá­gok is, s ezt elsősorban az asszonyoknak tudhatjuk be. A megyében a barom­fitenyésztői versenybe a háztáji gazdaságokból kö­zel két és félezren nevez­tek be. — A párthatározat szól a nők szakmai tanulásá­nak fontosságáról. Miről adhatunk itt számot... — Egyik alapvető törek­vésünk volt, hogy az asszo­nyok, a munkájuknak meg­felelő szakmai képzettségei megszerezzék. Ezért a kü­lönböző tanfolyamokra igyekeztünk minél több nőt küldeni, s meggyőzni őket is arról, hogy tanul­janak. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Az 1962—63-as oktatási évben befejezett szaktanfolyamok eredmé­nyesen végzett hallgatóinak mindössze öt-hat százaléka volt a nő. Ezen még az a tény sem változtat, hogy a különböző szakiskolákon a nők jelenleg körülbelül azonos arányban vesznek részt a férfiakkal. Szólhatok viszont arról, hogy a tsz-ek vezetői egy­re inkább megbecsülik az asszonyok és lányok szak­mai tudását. Már ez év őszén is több helyen ta­nácskoztak velük a terv- készítésről. Meghallgatták tapasztalataikat, és feltet­ték a kérdést. Mit vállal­nak a jövő évre? Ez már azt is tükrözi, hogy a szö­vetkezeti vezetők fontosnak tartják ilyen fontos kérdé­sek elrendezésében is a nők véleményét. — Jelentős a nőbizottsá­gok számszerű növekedése is, az utóbbi időben. S az előbb említett tekintély ta­lán ennek is betudható Mert míg 1961-ben hatvan­hat, addig ez évben jmár százhuszonhét termelőszö­vetkezeti nőbizottság mű­ködik. — Mégis meg kell mon­dani: a szövetkezetekben (Tudósítónktól.) A Tiszámén ti Vegyimű­vek üzemi bizottsága az el­múlt tanulmányi évben Tó­szegen lakó dolgozói részé­re munkásakadémiát szer­vezett az ottani iskolában. Sajnos, ez nem sok siker­rel járt. Okulva a tapasztalato­kon, ebben az évben alapo­sabban előkészítették az akadémiát. Igénybe vették a Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsának a se­gítségét is. A fiatal értel­miségiek megalakították a TIT helyi csoportját, amely kidolgozta az akadémia te­matikáját. Az előadók is a TIT-csoport tagjai közül kerültek ki. A fiatal műszakiak és a TIT-csoport tagjai a szer­vezésben is közreműködtek, és sikerült két akadémiát is beindítani. Egyet Tószegen és egyet a Vegyiművek la­kótelepének kultúrházában. A hallgatók között a beru­házásokat kivitelező válla­latok munkásait is megta­láljuk. Az előadások témáit úgy válogatták össze, hogy azokból a hallgatók megis­merjék az üzemrészükben termelt vegyianyagok gyár­Hyenkor karácsony és új év táján megszaporodnak a vendégeskedések. A beigli, a töltöttkáposzta korszaka ez. Ilyenkor szoktuk mon­dani, hogy mi magyarok sok mindent értünk, de legjob­ban vendégeskedni, enni szeretünk. 'Ez mind igaz. Mégis ezen írásomban egy távoli nép, a grúzok ven­dégfogadásáról kívánok egyet s mást elmondani. Grúzia gyönyörű ország. A nyáron is havas hegy­csúcsok aljában szubtrópu­si növényzet díszük, külö­nösen a Fekete-tenger part­ja .káprázatos. Amikor ott jártam, elmondották nekem a legendát hogy ezt a szép országot azért kapták a vi­lág teremtésekor, mert jó szívvel ittak az „isten egészségére” is. Tbiliszi fö­lött egy hegycsúcson magas nőszobor áll. Grúzia Anyácska szobra ez. A szo­bor egyik kezében tőr, a másikban serleg van. Az el­lenséget tőrrel, de a ked­ves vendéget, a barátokat borral fogadják itt Ezt szó- szerint kell érteni. A grú­zok délies típusú, heves em­berek. Aki megsérti őket, az meglakol, de a baráto­kat szinte féktelen kedves­séggel, túláradó szeretettel fogadják. Egy-két példát hadd mondjak el. Vacsorázni tér­tem be a szépséges Tbiliszi dolgozó nők egyrésze még eléggé elzárkózik a tanu­lástól. Nőtanácsaink sem adtak minden esetben min­denkinek elég támogatást, személyekre szóló jótaná­csot. Gátolta a tanulási kedv kibontakozását az anyagi ösztönzés elmulasz­tása. elodázása, vagy az anyagi elismerés helytelen alkalmazása. Sokszor elő­fordul még, hogy akár munkában, akár tanulásban mellőzik a kisgyermekes fiatalasszonyokat, csak azért, hogy ne kelljen osz­tozni gyermeke elhelyezé­sének gondjában. — Eredményeink és gondjaink összevetése alap­ján mondhatjuk, hogy a megyei pártbizottság hatá­rozata segítette és a közel­jövőben is segíti a nomoz- galmunk fejlődését, a párt- és tömegszervezetekkel, tö­megmozgalmakkal való si­keres együttműködésüket. ken kívül az általános mű­veltséget gyarapító, egyben szórakoztató jellegű előadá­sok is sorra kerülnek. A megnyitó előadás a vállalat eddigi történetével 1980-ig várható fejlődésével foglal­kozott. Az akadémia záróünne­pélyén az elhangzott témá­ból „ki mit tud”-ot rendez­nek, melyen a legjobban szereplőket a szakszervezet díjazni fogja. egyik éttermébe. Kedvem kerekedett a hol pattogó, hol andalító grúz muzsiká­tól. S kedvem méginkább fokozódott, amikor egymás­után küldözgetni kezdték asztalunkhoz a külön­féle jó grúz borokat, sőt konyakot és pezsgőt is küldtek számomra ismeret­len emberek azért, mert megtudták, hogy a testvéri Magyarországból érkeztem. A lehető legrövidebb idő múlva már azon mesterked­tem, hogy el tudjak menni innen, nehogy figyelmessé­güknek valami nem szép következménye legyen, ne-, hogy szégyent hozzak a ma­gyar borivók becsületére. A tamada intézményével Mcheta környékén ismer­kedtem meg. Ez a helység volt valamikor 1500 évvel ezelőtt a grúz cárok szék­helye. Egy érdekes, ma is fennálló ősi templom várat néztünk meg. Ennek az épületnek sajátos szerkeze­te van. Vannak benne lát­ható termek és láthatatla­nok, Ügy építették, bogy a Az előadó utalt Ká­dár Jánosnak, a párt VIII. kongresszusán elmondott szavaira, miszerint a szo­cializmus győzelme hazánk­ban nagymértékben attól függ, hogy az emberek gon­dolkodásmódja hogyan ala­kul, miként emelkedik tu­dásuk színvonala. Ezután arról beszélt, hogy a nevelők bélproblémáinak rendezésére miért csak 1965-ben kerülhet sor. — Tudjuk, hogy senki nem örült a fizetésrendezés elhalasztásának, azonban csak a legnagyobb elisme­rés hangján szólhatunk a nevelőkről, akik éretten reagáltak erre az intézke­désre. örvendetes, hogy a pedagógusok között nem kapott visszhangot semmi­féle demagógia. A kormány meg van győződve arról, hogy a pedagógusok igé­nye jogos, s amint azt le­hetővé teszi gazdasági hely­zetünk, azonnal teljesíti is ezt a jogos igényt. Lugossy élvtárs a nevelő­ket különösen érdeklő ok­tatási-nevelési problémákról szólva a többi között eze­ket mondotta: falban különböző nagyságú üregek, szobák vannak. Ezt akkor használták, ha az el­lenség ostromolta Mchetát. Ilyenkor itt bújt el a cár és udvari népe. Itt hallot­tam, hogy a vendéglátás már ekkor is nagy divat volt és a tamadaság már létezett. Ki is a tamada? Ez egy igen nagy úr grúz földön. Ha valahol összejön egy társaság, akkor a házi­gazda vagy erre méltó más személy tamadává lép elő. Ö parancsol az asztalnál. S a parancsot teljesíteni kell. A parancs így szól: Igyál és érezd jól magad! Hogy milyen sorrendben és hogy mire igyanak, azt a tamada dönti el. Kanyarodjunk csak visz- sza az időben vagy 1500 évet. Akkortájt, hogy mi­féle alkalomból, azt már nem tudják, nagy vendég­séget csaptak a Mcheta-i várban. Meghívták a szom­széd hegyen lévő monostor papjait is. Tudni kell, hogy a monostor és a vár között folyik a Kúra folyó s egy — A tanulás hazánkban népmozgalommá vált és kevesen hitték el húsz év­vel ezelőtt, hogy képes lesz népünk megvalósítani ezt a jelentős fordulatot. Az iskoláztatás terén elért eredményeink kiválóak. — 1963-ban minden ezer tan­köteles gyermek közül 998 iskolába iratkozott. Sajnos azonban, azt is meg kell mondanunk, hogy minden ezer tanulóból nyolc év alatt 252 tanuló kimarad az iskolából. Ez az általá­nos iskolai tanulók 27,2 százaléka. Persze, ezt nem abszolút lemorzsolódásként kell értelmezni, hiszen ezek a fiatalok valamilyen for­mában a későbbiekben részt vesznek az oktatásban. Nagy gondot kell a jövőben is fordítanunk arra, hogy az általános is­kolában megvalósuljon a lehető legteljesebb szak- rendszerű oktatás. Jelenleg minden ezer tanulóból 868 osztott iskolába jár. Ez jó eredmény. Elmaradtunk vi­szont a szaktanárok által leadott órák területén, hi­szen a felsőtagozaton le­adott 100 szakórából csak 56.5 százalék jut a szak­tanárokra. • ............ — A pórt és a kormány jelentős Intézkedéseket tesz a pedagógushiány megoldá­sára, ennek egyik jeleként Nyíregyházán tanárképző főiskola nyílt. Terveink kö­zé tartozik, hogy 1980-ig több pedagógust képezzünk ki, mint amennyi jelenleg összesen hazánkban dolgo­zik. — Az oktatási reform olyan stádiumba került, mikor készülnek az úgy­nevezett alapdokumentu­mok: tantervek, tanköny­vek, nevelési tervek, kézi­könyvek, stb. Bevezettük az idén az általános iskolai nevelési tervet, és 1965-ben másik kisebb hegyi folyó. Az ügyes grúz mesterek egy függőhidat létesítettek a két épület között és azon a fiatalabbak jól közleked­hettek. Mulatni a grúzok már 1500 évvel ezelőtt is igen jól tudtak s a hangu­lat igen magasra hágott. Hogy ki volt tamada, ázt sem tudjuk, de nagy tem­pót diktált, az szent. Min­dennek egyszer eljön a vé­ge, így hát ez a hajdani muri is befejeződött Egy fiatal barát a függőhídon indult hazafelé. Szíve a tü­zes boroktól telve volt ger- jedelmekkel. Bizony, bizony ő nemcsak istenre gondolt, hanem inkább egy ragyogó szemű, éjfekete hajú grúz lányhoz kívánkozott. Mit ad isten, ahogy mászik a kötélhídon, mintha az ör­dög kápráztatná a szemét a Kúra mérges habjaiból egy habfehér testű, hosszú fe­kete hajú nő emelkedett ki. A barát szemeit mágnes­ként vonzotta a tünemény. Teljesen a mennyországban kezdte magát érezni, angya­lok társaságában. El is fe­lejtette, hogy ő tulajdon­képpen a föld és az ég kö­zött lebeg, de nem sokáig lebegett, mert bámészkod­ván, egyensúlyát’ vesztve belepottyant a sebes és ha­ragos folyóba. Vigaszul pont a menyecske közelébe. Együtt eveztek azután a bevezetésre kerül a gimná­ziumi tanterv, amit már jóváhagytak. Elkészült a középiskolák új érettségi szabályzata és ez a közeli napokban nyilvánosságra is kerül. Néhány érdekes­ség az új szabályzatból: Az érettségi ez­után könnyebb lesz, mint a korábbi években, hiszen a középiskola nem szelek­táló jellegű iskola lesz, ha­nem a mindenki számára elérhető középfokú tudást fogja adni. Az új szabályzat szerint négv tantárgyból kell érettségit tenni, ezek közül három meghatározott egyet a jelölt köteles vá­lasztani. Eltöröltük a kitűnő rendűséget, hogy elejét ve­gyük a liberalizmusnak, de megnehezítettük a jeles el­érését, hiszen jeles a jövő­ben csak az lehet, akinek minden tárgyból ötös osz­tályzata van és maximum egy négyese. Sokkal köny- nyebb lesz azonban a kö­zepes és elégséges ered­mény megszerzése, A továbbiakban megem­lítette, hogy készül már az új felügyeleti utasítás. —« Eszerint kétféle felügyele­tet rendszeresítenek, lese úgynevezett tanulmányi fel­ügyelet és igazgatási fel­ügyelet. A jövőben , a szak­felügyelő egyben nevelést felügyelő is lesz. Ezután a miniszterhelyet­tes szólt a nevelési terv­vel kapcsolatos vitáról és az abban jelentkező néhány félreértésről is. Határozot­tan leszögezte, hogy az 1963/64-es tanév a nevelési tervvel való megismerkedés éve, Az oktatás! reform túllépett a szervezés időszakán és a megvalósu­lás stádiumában van. Meg­győződésünk, hogy a sze­münk láttára végbemenő politikai és gazdasági vál­tozások biztosítékot jelen­tenek arra, hogy nagy és nemes céljaink megvalósul­nak — fejezte be nagy tet­széssel fogadott tájékozta­tóját Lugossy Jenő műve­lődésügyi mindszterhélyet­tes. boldogság vizében, egészen az örömök partjáig. Ez már régen volt, de a tamada hatalmát nem kezd­ték ki a századok. Ezt ta­pasztalhattam egy közeli faluban. Itt tiszteletemre birkát vágtak. Végig kellett nézni, hogy nyúzzák meg és miként sütnek belőle ros­ton, ropogós, kiválóan fű­szerezett sasükot. Az asz­talnál a kolhoz elnöke volt a tamada, emelte is sűrűn a poharát, hol a pártra, hol a szovjet hazára, a békére, Magyarországra, az ifjúság­ra, a nagybácsinkra és az unokaöcsénkre. És inni kel­lett rendületlenül, de nem mindhalálig, mert még idő­ben, sok munkánkra való hivatkozással el tudtunk szabadulni. Búcsúzáskor egy tehénszarvból készült tülköt — amelynek az alja lyukas — töltöttek meg, s a tenyerembe kellett fogni az alját, hogy ki ne follyon belőle az ital. Addig nem tehettem le, amíg ki nem ittam a nedűt A tamada rendszer nem­csak falusi szokás. Tbiliszi­ben Lenin-díjas filmrende­ző vendége voltam, ö is és másutt is a tamadák ebben a kedves, szép szovjet köz­társaságban minden alka­lommal a két nép barátsá­gára is emelték poharaikat S mivel a barátságra ittunk, aljig ittuk poharainkat Szebelkó lm« tá&át és felhasználását Eze­Építik a téli repülőtereket a termelőszövetkezeti földeken Szolnok megyében már több helyen megindultak a műtrágyaszórók és megkezdték az ősziek fejtrá- gyázását. Ennek a fontos munkának az elvégzését az idén repülőgépek is gyorsítják. A termelőszövetkeze­ti földeken tíz repülőteret jelöltek ki. Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén, Tiszaföldváron, Mezőhéken megkezdték a téli fel és leszállóhelyek felülvizsgá­latát, illetve építését. A repülőtereket megtisztítják a fáktól, bokroktól, elvégzik a talajegyengetést és elő­készítik a homokot, amelyet jegesedés esetén hasz­nálnak. A megyében négy repülőgép dolgozik majd és a termelőszövetkezetek mintegy huszonötezer holdján . hintik szét a tes-méstfokozó műtrágyái. Két munkásakadémia a vegyiművekben Tamada Molnár Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom