Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-12 / 290. szám
1969. december 12. SZOLNOK MEGYEI KfPUf s 841 GAZDA télmilliárdos m *■■»**■ % A G Y O \ A Kedden reggel kedves vendégeket fogadtak a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz tagjai. Az első termelőszövetkezeti város, Túrkeve vezetői, és három közös gazdaságának vezetői, szakemberei látogattak el a 15 évvel ezelőtt alakult tiszazugi tsz-be. A vendégeket Kakuk Károly, a Zalka Tsz elnöke tájékoztatta a gazdaság 15 éves fejlődéséről, jelenlegi működéséről, s a vezetés módszeredről. A Zalka Tsz-t 1948-ban kilenc volt kubikos alakította. Akkor 79 holdon kezdtek, s a közös vagyonuk 24 birka volt Most 9300 holdon 841 tag gazdálkodik, bruttó vagyonuk 55,5 millió, tiszta vagyonok csaknem iu millió forintot ér ban a négy literes fazékból cumiztak egyszerre a borjak. Olasz exportra mennek, ezek tejpor oldatot kapnak, mely zsírt, fehérje koncent- rátumot és vitamint tarnal- maz. Az idén kilencvenet, jövőre négyszázat szállítanak, négy-négy és fél hónapos korban, 160 kilogrammos átlagsúlyban. Egy kilogramm húst 1.50 kilogramm takarmányból (száraz anyag) nyernek. A borjaikért jó árat, kilogrammonként 26 forintot kapíak. Olcsó, korszerű istálló Cserkeszöl Ion A túrkevei szövetkezeti vezetők délután a cserke- szollői Magyar—Román Barátság Tsz-be látogattak el. Itt Csepesz Imre elnök válaszolt az érdeklődők kérdésedre. Itt is volt néznivalói Ugyanis kedden kötötték i be az új, 100 férőhelyes tehénistállóba a jószágokat. Az épület saját kivitelezésben a kunszentmártoni TÖVÁLL tervei alapján készült, szinte hihetetlenül olcsón. Az alapot téglából, a falakat vályogból húzták fel. A téglaoszlopokon betongerendák fekszenek, ezek tartják a tetőszerkezetet. A padlásteret gerendákból, akácdeszkókból képezték tó, ; a tetőt hullámpalával búr- i kolták. A külső vakolás j jövőre marad. A tsz beru- j házási hitel nélkül, anyag ' és munkaerő költséggel együtt eddig 300 ezer forintot fordított az istálló építésére. Jó lenne, ha a megyei tanács mezőgazda- j sági osztálya megyeszerte j elterjesztené e gazdaságos j építkezési módszert. — m. L ■— Í Ismeret-«» állatokat fedeztek fel A kongói magyar expedíció, amely dr. Balogh János Kossuth-dijas zoológus vezetésével az UNESCO megbízásából a trópusi talajokat tanulmányozza, első nagyobb kutató útjáról most tért vissza Brazzavillebe. Az expedíció három zoológusa a hivatalos munkaprogramom túlmenően mintegy 40 000 rovart és egyéb állatot gyűjtött a Természettudományi Múzeum állattana részére. Átkutattak egy szokatlanul meleg, 24 Celsius fok hőmérsékletű barlangot is, és számos érdekes barlangi állatot találtak benne. Az expedíció december elején indul el második nagyobb útjára, de már az eddig átnézett gyűjteményükben is több ismeretlen, a tudományra nézve új afrikai állatokat találtak. (MTI) Az 1890 hold búzán kívül a legnagyobb területen lucernát termelnek. Kukoricát 1000, lucernát 900 holdon vetettek. Ebből is látszik, hogy fő profiljuk az állattenyésztés. Az idén 9 millió forint költséggel elkészült a 900 holdas öntöző- telepük, s évek óta sikerrel öntözik a legelőt. A 68 holdas kiélt rizstelepen létesített műlegelő kétszáz szarvasmarhának nyújtott friss táplálékot, sőt szénát kaszáltak és magot is fogtok róla. Az öntözött lucernát hatszor kaszálták. Az állattenyésztés 1300 szarvasmarhával, 3500 sertéssel, 1578 juhhal és 3000 trözsbaromfival büszkélkedhet. Az idén 2400 hízott- sertést, 600 vágómarhát és 26 000 ámbaromfit adtak ez államnak. A Zalka Tsz-ben ritka a vezetők cserélgetése. Jelenleg a harmadik elnökük van, Kakuk elvtárs és a párttá fkán négy éve, a fő- agronómus kilenc, a főkönyvelő nyolc éve dolgozik • tsz-ben. „Tejborjú« az olaszoknak A látogatók elismeréssel szemlélték a tsz korszerű kocaszállásait, borjúnevel 5- gét. Ezek saját tervezés alapján és kivitelezésben készültek. Olcsók és jók, t,mégis másfél év kellett hozzá, amíg illetékesek jóváhagyták” — mondta az elnök. A három, egyenként 80 férőhelyes fiaztató — külső, belső kifutóval, koca- szállással épült. Egyenként 700 ezer forintos költséggel. A három, egyenként százas istállóban 16—16 tehenet ápol egy-egy gondozó. Egyikben géppel fejnek, a másikban rövidesen gépesítenek. Nagy tetszést aratott a 800 férőhelyes 900 ezer forint, költséggel épült mesterséges borjúnevelő. Előtte kifutó, njjári szállás, a másik oldalon mérleg. Újdonságként hatott a tejborjú nevelés. A harmincas állás1965-bem befejeződik a Szolnok megyei szövetkezeti majorok villamosítása Jövőre hét szövetkezet kap bekötőutat, kilenc major vízellátását oldják meg Megyénk szövetkezeti gazdái százhetvenhárom termelőszövetkezetbe tömörülve művelik a földet, tenyésztik állataikat. A kevésszámú szövetkezet annál több üzemegységgel és majorral rendelkezik. A gazdálkodást háromszázhuszonhat üzemegységre tagolva folytatják és mintegy hétszáz majorban helyezik el állataikat, gépeiket. Mindez megnehezíti a major villamosításokat, a bekötőutak építését, a vízellátást. így érthető, hogy még mindig akad szövetkezeti gazdaság (s nem is kevés), amelynek nincs villanya. Évvégi felmérés szerint legalább százhúsz szövetkezet villanyvilágítása megoldott, viszont még nyolcvan major kéri • világító energiát. Többek között a jász- fényszarui Petőfi, a pusztamonostori Búzakalász területén nincs még villany. Jászágó községben két szövetkezet működik, s még egyik sem villamosított. Igaz, a tervek szerint jövőre a Rákóczi szövetkezetben két majort is bekötnek a villanyhálózatba. Jövőre egyébként harminchárom termelőszövetkezeti major villamosítását tervezik. A jászberényi és a szolnoki járásban 8—8 szövetkezeti központot látnak el villannyal, a kunszentmártoni járásban négyet Jövőre négymillió forintot fordítanak a major- villamosításra, a jászsági részen az ÉMÁSZ, a megye többi részén a. TITÁSZ villamosít. Ebben az évben harmincnégy szövetkezeti major villamosítására kerül sor, s erre három és félmillió forintot áldoztak. A major-villamosítást tervek szerint a második ötéves terv még hátralévő éveiben befejezik, kivéve az ezután épülő létesítményekét. Ennél lassabban halad a szövetkezeti központok, majorok vízellátása. Jövőre ugyan újabb kilenc kutat fúrnak, s ebben az évben is létesítettek tíz törpevízművet, de még így is a vízellátás a legdöcó- gőbb járulékos beruházás. 1964-ben ötmillió forintot terveznek a megyei szövetkezetek vízellátására. A villamosítás és (évenként átlag harminc major villamosítását lehet számítani), a vízellátás programjának befejeztével kerül sor a bekötőutak szaporítására. Most még elég kevés szövetkezetnek van bekötőútja és jövőre is csak hét szövetkezet (a karcagi November 7, a tiszagyendai Lenin, a kengyeli Mező Imre. a jászladányi Táncsics többek között) számíthat bekötőút-építésé- re. A jövő évben épülő szövetkezeti bekötőutak hosz- szúsága összesen tesz ki tíz kilométert. Igaz, a bekötő- út-építkezés rövidebb keletű, mint a villamosítás. A szövetkezeti major-villamosítás 1955-ben kezdődött meg, 1959-től gyorsult, s még így is tíz év kellett hozzá, hogy befejeződjék. A vízellátás, a bekötőút-te- lepítés ennél is hosszabb időre szóló program, attól függően, ahogy a népgazdaság teherbírása engedi. Megbecsülik a fiatalokat a kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben Szőlő-, gyümölcs- és zöldség termelői tanfolyam Kunhegyesen A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a MÉSZÖV rendezésében december 2-tői 7-ig a megye termelőszövetkezeti gyümölcs- és szőlőtermelő brigádvezetői részére továbbképző tanfolyam volt Kunhegyesen. A kilenc előadásból álló sorozatot mintegy ötven brigádvezető hallgatta meg. A résztvevők nagy érdeklődéssel figyelték Oppen- hedn Dezsőnek, a kecskeméti kertészeti kutató intézet tudományos munkatársának szakelőadását. Dudás János, a megyei tanács kertészeti felügyelője a 3004/6-oe kormányhatározat által nyújtott kedvezményekről Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke a tsz-ek vezetésével kapcsolatos problémákról tartott előadást. A tanfolyam sikerrel zárult. Ugyancsak Kunhegyesen december 9—14 között a tsz-ek zöldségtermelő brigádvezetőinek tartanak továbbképző tanfolyamot. — Ezen Koraim Gyula, a ti- ezaőrsá Rákóczi Tsz főkertésze adta át gazdag tapasztalatait a résztvevőknek. Madarász Lajos — a tanfolyam vezetője az áruértékesítéssel kapcsolatos problémákról beszélt. Kétszáztíz „sertéskonyha“ üzemel Szolnok megyében Szólnék megye termelőszövetkezetei, mintegy 17G ezer sertést teleltetnek át. Az ólak és a hizlaldák, annak ellenére, hogy télieleg takarmányt adnak az állatoknak. A sertéstelepek mellett több mint 210 „sertéskonyha” üzemel. Ezekben a A kunhegyes! Vörös Október Tsz sikerrel zárja a gazdasági évet A betervezett 20.53 forint helyett előreláthatólag 23 forintot fizethetnek a tagok munkaegységeire. Ez meghaladja a tavalyi jövedelmet is. Pedig az idén is sok kár érte a szövetkezetei. Százhúsz hold búzájuk kipusztult, s a tervezett 12 helyett csak 8.9 mázsa búzát takaríthattak be holdanként. A kárt okosabb gazdálkodással, szorgalmas munkával pótolták. Hízott sertésből a tervezettnél két- ■rfTTal többet adtak e! és túlteljesítették az áruértékesítési tervüket. A nyári és az őszi munkák idején a családtagok is szorgalmasan dolgoztak. A Vörös Október Tsz-ben kevés a fiatal. Ezért a tsz vezetőd a munkaerőhiány csökkentése érdekében úgy döntöttek, hogy a nem családfenntartó fiataloknak — ha elérik a 120 munkaegységet — egy kilogramm, 200 munkaegységen felül pedig 1.50 kilogramm kukoricát adnak munkaegységenként. Az ifjúságnak a szövetkezeti székházban kultúr- t&stü/st rezidezteás fog*sítve lettek — a mínusz 10—15 fokos hidegekben elég alacsony hőmérsékletűek. A szövetkezeti gazdák a különböző betegségek megelőzése érdekében ezek- ' ben a téli hónapokban mekonyhákban melegítik a moslékkeveréshez szükséges vizet, felforralják az étel- maradékot, burgonyát és az egyéb más etetésre alkalmas takarmányokat főMi érd a fiatalokat ? Körei tízezren vermeli részt ltotiti’kai oktatáson — Ki mit akar lannlni ? — A szervezet hibái A KISZ a marxizmus— leninizmus eszméit terjesztve, a párt politikáját népszerűsítve, a fiatalok százezreit vonja eszmei-, politikai- és szervezeti befolyása alá. A KISZ oktatás rendszere a marxizmus—leninizmus terjesztésének egyik hatásos eszköze. Nézzük meg Szolnok megyében hogyan foglalkoznak á KÍSZ-szervezetek a fiatalok oktatásával, eszmei-, politikai nevelésével. A statisztikai adatokból megállapíthatjuk: a KISZ ezévi oktatásában résztvevők száma csökkent a múlt évhez képest. Amíg tavaly 12 483 fiatal tanult a különféle tanfolyamokon, előadássorozatokon, addig ebben az évben ez a szám 9608-ra csökkent. (Az idei tervezett létszám: 10136 volt.) Mi okozta ezt a csökkenést? Ha erre a kérdésre kimerítő választ akarunk kapni, akkor már azt is vizsgálnunk kell, milyen módszerekkel, hogyan szervezték a fiatalokat az idei oktatási formákban való részvételre. Azokon a helyeken — így például a jászberényi, a szolnoki és a kunszentmártoni járásban —, ahol a hallgatók szervezése már az 1962—63. évi politikai oktatás utolsó foglalkozásain megkezdődött, ahol az alapszervi titkárok a propagandistákkal együtt megvitatták a fiatalokkal, hol akarnak tanulni az 1963—64-es oktatási évben — ott nem volt különösebb probléma. Sajnos azonban a legtöbb helyen késve, októberben, sőt novemberben szegezték meg a tanfolyamokat. S ahol a fiatalokkal való beszélgetés csupán abban merült tó, hogy megkérdezték: „Hol akarsz tanulni?” — ott már gondot okozott egy-egy tanfolyam megkezdése. Másik hiba ;— amely szintén akadályozta az idei oktatási év teljes sikerét —, hogy egy-egy oktatási formára különböző iskolai végzettségű, felkészültségű KISZ-tagokat szerveztek, így azután természetesen az érdeklődés is megoszlott. Hoyzáiárnlt mindehhez még a változó életkor, a lakóhely nagy távolsága a tanfolyam helyétől, vagy a nem megfelelő technikai felkészültség, ameiy mind-mind rontotta a tanulási kedvet Mindezeken túlmenően hozzájárult a tanulók létszámának csökkenéséhez az is, hogy sok helyen figyelmen kívül hagyták a KISZ- en kívüli fiatalok bevonását a különféle előadássorozatokra. így például Túrke- vén a kiszesek egyetlen egy szervezeten kívüli fiatalt sem hívtak maguk közé rendszeresen tanulni. Nem így tették a jászberényi járásban, ahol a tanfolyamokon jelenleg résztvevő 2111 fiatalból 378 nem tagja a szervezetnek — persze itt létszámcsökkenésről úgyszólván alig beszélhetünk? A KISZ megyei bizottsága az ágit prop. társadalmi bizottsággal közösen a közelmúltban egy átfogó ellenőrzésen mérte fel az idei oktatási év eredményeit hiányosságait. Ezeken az ellenőrzéseken derült tó, hogy például Tö- rökszentmiklóson, ahol 24 tanulócsoportnak kellett volna megkezdenie a munkát, csak 14 fogott a tanuláshoz. Nem sokkal jobb a helyzet Kunhegyesen, ahol harmincból tizenhat, Kisújszálláson, ahol nyolcból négy csoport nem kezdte meg a tanulást Ott azonban, ahol jó felkészültségű előadó oktatja a fiatalokat, ahol sikeres volt a szervezés, ott jól tanulnak a fiatalok. Egy-egy előadás után parázs viták alakulnak tó. S egyre inkább ilyen kérdések érdeklik a1 hallgatóságot: Lehetséges-e kiegyezés a két világrendszer között, mi Kína jelenlegi politikája, mi az atomcsend-egyezmény jelentősége, kik azok az utópista szocialisták, melyek a KISZ-munka feladatai falun és így tovább. A különféle játékos . elemeket, ki mit tud, kérdezz- felelek vetélkedőt1 egyre inkább alkalmazzák és ezáltal jó hangulatban telik ei egy-egy foglalkozás. Mostanában sokan mondják: a hallgatók létszámának csökkenését az okozta? hogy a fiatalok többsége egyre inkább az állami és a szakmai oktatásokon vesz részt. Bizonyítékul rögtön hozzáteszik: az idén például ezerkilencszázötven- kettővel több fiatal tanul megyénkben az állami oktatás valamilyen formájában, mint tavaly. Az előbb elmondottak azonban világosan bizonyítják: az eddiginél sokkal többet kell tennie KISZ- szervezeteinknek a fiatalok oktatása érdekében. Magas még azoknak száma megyénkben is, akik elvégezték az általános vagy középiskolát — különösen falun —, de ma semmilyen politikai oktatásra nem 'írnak. Tanulságul talán megjegyezhetjük magunknak: amikor majd a következő oktatási év terveit dolgozzuk ki, feltétlenül idejében kell megkezdenünk a hallgatók szervezését, s a szervezést gondos előkészítő munka előzze meg. Ez nem szorulhat háttérbe a KISZ-szervezetek sok más feladata miatt. Varga Viktória A mezőgazdasági dolgozók általános és szakmai képzéséről A Művelődésügyi Minisztérium és a Földművelés- ügyi Minisztérium közös rendelkezést adott ki a mezőgazdasági szakismeretek tanyásáról a dolgozók iskoláiban. Eszerint a felnőtt oktatási reform bevezetéséig lehetővé teszik, hogy a dolgozók általános iskolái 7. és 8. osztályának tananyagába — a szakmunkásképző tanfolyamok érvényes tanterve alapján — a mezőgazdasági alapozó szakmai ismeretek tan- airvagát is beépítsék. ▲ módosított tan terv lehetőséget nyújt hogy a hallgatók az általános iskola 7. és 8. osztályának tananyagával egyi dobén a mezőgazdasági szakmunkásképzés első évfolyamának anyagát is elsajátítsák. Ba esetben a dolgozók általános iskoláját elvégzett hallgatók a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok második évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, és az érvényben lévő előírások szerint — a szak- mtmkásképzés 2. és 3. évfolyamát egy tanév ala« tt elvégezhetik. (MX#
