Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-12 / 290. szám
' VILÁG PROLET A Ri AI EQYESÜUÉTEltl SZOLNOK Mi* ^/Veftioft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 290. szám. Ära SO fi ér 1963. dec. 12„ csütörtök. Befejeződött a szemesézö próbaüzemeltetése a 1 iszamenti Vegyiművekben r Miért csak 65 százalékos a teljesítménye? — U'afob javításokra van szükség — Milyen Intézkedéseket tettek a rakodás meggy őrs. tálára? A május óta tartó többszöri próbálkozás után októberben megkezdődött a szemcséző próbaüzemeltetése, s a közelmúltban be is fejeződött: ez az üzemrész 6 454 tonna teljesítményt nyújtott, egy hónap alatt. A tapasztalatok szerint a berendezések működnek ugyan, de nem tökéletesen. , Megállapították, hogy a szemcseméretek nem felelnek meg a technológiában előírtaknak. Emiatt a tányérok teljesítménye is kevesebb, Két esztendeje kezdődött meg a?- országos gázprogram végrehajtása, a az 1963. évi máris meghozta az egyik igen fontos cél teuje- cülését, a Hajdúszoboszlón feltárt több mint 20 milliárd köbméter földgáz- kincs hasznosításának megkezdését. Hajdúszoboszlón az idén provizórikus termelő berendezést építettek és ezzel alkalmassá tették távvezetéki szállításra a föld mélyén lévő készletek tetejéről termelt száraz-gázt. — Egyidejűleg Hajdúszoboszlóról kiindulva megépült a borsodi földgáz távvezeték, amely a borsodi vegyikom- binái műtrágyagyárába, a diósgyőri Lenin Kohászati Müvekbe, az ózdi kohászati üzemekbe, valamint Miskolc városába viszi el az alföldi földgázt. Nagy jelentőségű, hogy ezek az üzemek a szén használatáról áttérhettek a korszerű, jobb hatásfokú. olcsóbb földgázra. A BVK-ban fordulatot hozott, hogy a műtrágya-gyártáshoz ettől az évtől kezdve lcoksz alapanyag helyett fö’dgáz alapanyagot használnak. Ezzel új iparág, a petrokémiai ipar kifejlesztő kezdődött meg hazánkban. A földgáz alapanyag 24 százalékkal csökkenti a nitrogén műtrágyagyártás önköltségét. Ma már több mint napi egymillió köbméter földgázt ad a ha.idű- szoboszlói provizórikus berendezés távvezetéken a borsodi üzemeknek. Megkezdődött a hajdú• szoboszló—budapesti föld- gázvezeték építése is Ceglédnél, két irányban: a főváros és Szolnok felé. A cegléd—budapesti szakaszon már a főváros alá, Vecsés határába érkeztek a csőfektetéssel és megkezdődött j a budapesti körvezeték ke- j leti szárnyának építése. Ez i a jövő évben készül el, 9 I 1984 végén már átveszi az j Alföldről érkező földgázt, ; 1985-ben pedig, amikor > Hajdúszoboszlón a végleges I berendezések elkészülnek, [ már 32 budapesti nagy- ;■ üzemnek és több ezer új í lakásnak juttat földgázt. I következtetésképpen növekszik egy tonna szem- csézett termék előállításának önköltsége is. Nem lehet egyelőre szabályozni a porozást sem, mivel a terv szerint kivitelezett berendezés rendeltetési céljának nem felel meg. így nő a fajlagos anyagfelhasználás, sőt az önköltséget még a munkabér is szaporítja. A granuláló e hibák ellenére termel és nincs akadálya a részleges üzembehelyezésnek sem. Az bizonyos azonban, hogy az ismertetett fogyatékosságok A Dél-Alföldön is előrehaladt az év folyamán a földgáz-hasznosítás. A Kar- doskút és Orosháza közötti távvezeték az orosházi üveggyárnak szállít fűtőanyagot. Év végére elkészül a Bat- tonyáról Kardoskűtra tartó gerincvezeték is, amelynek az a célja, hogy az ottani olajmező földgázát a kardoskúti gyűjtőállomásra vigye. Később Mezőhegyest és Tótkomlóst is bekapcsolják a vezetékhálózatba. Ezeknek a községeknek a háztartásait a belső elosztó hálózat kiépülése után látják majd el földgázzal. A dél-alföldi gázt a harmadik ötéves tervben több alföldi város érintésével távvezetéken elviszik Dunaújvárosba, majd innen Székesfehérvárra. Ugyancsak ebben az időszakban Békéscsabára és Gyulára szintén eljut a földgáz. Tervezték, hogy Szegedet és Hódmezővásárhelyt is Békés megyéből látják el gázzal. Az időközben feltárt tillési szénhidrogénmező azonban olyan jó terméssel bíztat, hogy esetleg inkább innen vezetik maid a földgázt Szegedre, továbbá Hódmezővásárhelyre. és apróbb, de szükséges javítások, átalakítások miatt csak 65 százalékos teljesítményre lehet egyelőre számítani. Az 1964. évi terv 120 000 tonna szuperfoszfát szem- csézését vetette ki erre az üzemre. Nem közömbös tehát, hogy a javító munkálatok meddig húzódnak el. A vegyiművek sok problémája közül még egyet kiemelünk: a szállító üzemet. Lapunkból már ismeretes lehet olvasóink előtt, hogy a vállalat a nyár folyamán több millió forint kocsiállás-pénzt fizetett ki a MÁV-nak. Ezt több dolog okozta. Így megemlít- hetjükk hogy abban az időben a ki- és berakodáshoz szükséges munkáslétszáro- nak alig fele volt meg. Május elsején például egyszerre háromezer tonna anyag futott be, ugyanakkor három műszak alatt csupán ezerkilencszáz tonna anyag kirakására volt elegendő a kapacitás; Sorolhatnánk még tovább is az okokat, de mi azokat az intézkedéseket tartjuk# fontosabbnak, amelyeket annak érdekébe® tettek, hogy javítsanak ezen a helyzeten. Az igazgatóság gondoskodott a géplapátok átalakításáról, megbízta a VEGYTERV-et az anyagfogadó berendezések korszerűsítésének tervezésével. Ennek kivitelezése azonban csak akkor válik lehetővé, amikor megépül az új nyersfoszfát-raktár. — Mindez ha megvalósul, a számítások szerint megháromszorozódik az anyagfogadó kapacitása. Decemberben 22 000 tonna szuperfoszfátot kellene átadni a mezőgazdaságnak. Azonban csupán 8 000 tonna műtrágya elszállítására van lehetőség. A MÁV ugyanis csak napi 15 vagont biztosít a szükséges > 55 helyett. Ez azt is jelen- ! ti, hogy ebben a hónapban ! szükségszerűen 14 000 tonna kész műtrágya marad a vegyiművek raktáraiban, holott erre inkább a mezőgazdasági üzemekben len- ae szükség. (F. P.) Tavasszal már 25 vezető nélküli iraki or szánt az országban Mint arról az MTT már hírt adott* az Alagi Állami Gazdaságban kipróbálták Albert Istvánnak, a SZOT- iskola tanárának újítását, a vezető nélküli traktort. A kísérletek kiváló eredménnyel zárultak. A Földművelés- ügyi Minisztérium a napokban szerződést kötött az újítóval, amely szerint — ha az év elején megkapja a szerkezetek rajzait — márciusra elkészít egy kisebb, mintegy 25 darabból álló sorozatot, és tavasszal már munkába is állítják a vezető nélküli traktorokat. Az MTZ j típusú, erőgépekre szerelhető berendezéseket egyébként j a Gépkísérleti Intézet egyik telepére szállították, ahcl ; megkezdték a sorozatgyártásához szükséges rajzok szerkesztését. Hamarosan neves szakemberekből, kutatókból, agro- nómusokból és mérnökökből komplex brigádot szerveznek azzal a céllal, hogy megoldják a vezető nélküli erőgépek alkalmazását a növényvédelemben és a betakarításban. (MTI) Három országrészben épült az idén földgáz távvezeték Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes Szo’nokon Tegnap a késő délutáni órákban négyszáz szolnoki pedagógus részvételével pártnapot rendeztek a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében. A pártnapon részt vett és előadást tartott Lugossy Jenő, a művelődésügyi miniszer helyettese. Az elnökségben többek között Sípos Károly, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára, Fodor Mihály a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Bárdi Imre a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint iskolaigazgatók és pedagógusok foglaltak helyet. ’ Sipos Károly megnyitóbeszéde után Lugossy Jenő miniszterhelyettes tartotta meg előadását. A pedagógusok párlnapja Sipos Károly zárszavával fejeződött be. A martfűi Tisza Cipőgyárban Zlrlg Nándor PK—OS* as másoló marógépen a minta talpat állítja be Tisza és Zagyva védelmi bizottság alakul Szolnokon Ismeretes, hogy az ipari üzemel: településével egyre nagyobb mértékben elszennyeződnek élővizeink, s ha azt figyelemmel nem kísérjük, intézkedéseket nem teszünk, igen káros hatásai lehetnek. Halászati szemmel a Tisza például Szolnokig jó minőségűnek mondható vizet hoz. Szolnok alatt a cukorgyár, a vegyiművek, a papírgyár, a kórház, a vágóhíd szennyvizeinek a folyóba kerülésével már elromlik minősége. A cukorgyárnál igen gyakorta lehet látni a víz felszínén felfordult halakat. Időnként fenolos szennyeződés érkezik az északi iparvidékről, a Sajón keresztül a Tiszába. Megverik legszennyezettebb élővize viszont a Zagyva. Különösen cukorfeldoigozási kampányban, hiszen magával hozza a hatvani, a selypi cukorgyár szennyvizét, bányák s más ipari obiektu- mok szennyeződését. A megyénket érintő Körös és a Berettyó mondható a legtisztább vizű folyónak e pillanatig. A szennyezések természetesen törvényszerűek, da hatásuk csökkenthető. A cukorgyárnak például van szennyvíztisztító teleoe, csakhogy nem alkalmazzák, ahogy erről lapunkat a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon tájékoztatták. E pillanatban is mindhárom szolnoki nagyüzemet (papírgyár. cukorgyár, vegyiművek) bírságolják a vízügyesek. A folyóvizek tisztántartására, szennyeződésének tanulmányozására, figyelésére és a nagyobb mérvű szennyeződések elhárítására most vízvédelmi bizottságot alakítanak és vízfigyelő szolgálatot szerveznek Szolnokon. A vízvédelmi bizottságnak huszonhat tagja lesz, az érdekeit közigazgatási, rendőrségi szervekből, ipari üzemeik, halászati termelőszövetkezetek, tudományos és társadalmi egyesületek képviselőiből összetevődőén. A vízvédelmi bizottságot látja el tapasztalati anyaggal a figvelöazo'ffálat A figyelőszolgálatban mintegy kétszáz ember tevékenykedik majd a tervek szerint, főleg olyanok, akik a Tisza és a Zagyva mentén élnek. Gátőrök, községi tanácsok, révészek jelentik majd a szennyhullám érkezését, s küldenek vízmintát e vízminősítő csoportnak. így három-négy nappal előre értesül a város (Szolnok) a közelgő szennyhullámról, időben elrendelhetik a halastavak feltöltését még jóminőségű vízzel, időben jelezhetik az ivóvíz- szalgáltató vízműveknek, készüljön fel a megalapozott tisztításra. A vízfigyelő szolgálat az ország határától az ország, határáig tart. A szolnoki Tisza és Zagyva . 'delmi bizottságnak társtagiai lesznek például a pesti, a miskolci és a szegedi vízügyi igazgatóságok. a PC-típusú magyar csá- vázógép. Ezt is figyelembe I véve döntött úgy a KGST Gépipari Állandó Bizottsága, hogy a csávázógépeket valamennyi KGST-ország mezőgazdasága részére a magyar ipar gyártsa. A magyar mezőgazdaságban jelenleg csak egy féle igen nagy teljesítményű csávázógépet használnak, amely évente 10 000—15 000 mázsa gabona-vetőmagot fertőtlenít a kártevő rovaroktól. fertőző gombáktól. Ezeket a nagy gépeket a növényvédő állomások kezelik. Most. már azonban nálunk is szükség lenne olyan kisebb teljesítményű gépekre, amelyeket egy-egy állami gazdaság, termelő- szövetkezet is ki tud használni. Az új típusok bevezetése tehát a mi mezőgazdaságunk számára is előnyös, s különösen hasznos az iparnak, amely így jól kamatoztathatja a csávázógépgyártás terén szerzett tapasztalatait, s A vízvédelmi bizottságok feladatai közé tartozik a szennyezéseheni • propaganda terjesztése, a víz tisztaságának közüggyé, társadalmi gonddá emelése és intézkedéseket hozhat a szennyezés óvására, az üzemek együttműködésének szervezésére. A vízvédelmi szolgálatot a Körösre és a Berettyóra egyelőre nem terjesztik ki. A Tisza és Zagyva védelmi bizottság pénteken tartja alakuló ülését Szolnokon. hat. A mezőgépfejlesztési intézetben most megkezdték az első magyar csávázógép-család kialakítását. A gépcsalád 5—6 féle különböző technológiájú és teljesítményű típusból áll. Már a tervezésnél figyelembe veszik a , KGST-or- szágok igényeit, jövőre pedig a vásárlók megtekinthetik, kipróbálhatják a kísérleti példányokat. A magyar mezőgazdasági gépipar igyekszik minél szélesebb választékot nyújtani, s 1965-ben már nagy mennyiségben tudja szállítani az egyes országokba legjobban bevált típusokat. A magyar csávázógépek egyébként már most sem ismeretlenek külföldön.- A PC-típusút több államba exportáltuk, s magyar szakemberek éppen most mutatják be a Szovjetunióban, ahonnan a következő két évre többezer darabos rendelés váriható. (MTI* Valamennyi KGST-ország részére Magyarország gyártja a csávázó-gépeket Évekkel ezelőtt egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatban első helyre került a nemzetközi munkamegosztás révén kifizetődő nagy sorozatokat gyárt<
