Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

I96S. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egyesítés A Nehézipari Miniszté­rium nyáron megkezdett ás most befejezéshez közeledő átszervezésének egyik utol­só lépéseként megkezdődött az érc- és ásványbányászat új középszervének kialakí­tása. A két fontos iparágat, amelynek eddig hat külön­álló vállalata volt, egyetlen országos nagy vállalatban tömöríti a nehézipari mi­niszter most kiadott rende­leté. Az új országos nagy- vállalat 1964. január 1-én kezdi meg működését, bu­dapesti székhellyel, a Bö­szörményi út 24. szám alatt. Ugyancsak most intézke­dett a nehézipari miniszter arról, hogy a Villamosháló­zati Tervező és Fejlesztő Vállalatot olvasszák be az Erőműtervező Irodába. Az összevonás után az egyesí­tett két vállalat neve Erő­mű- és Hálózattervező Vál­lalat (ERŐTERV) lesz. Az egyesülést január 1-ig hajt- ' ják végre, s az új évtől a két vállalat együttes szer­vezetben dolgozik a ma­gyar villamrvsművek válla­lataként. (MTI) Rövidesen befejeződik a bor^zeriődésköíés Az idei szerződéses rend­szer lehetővé tette, hogy a szőlőtermelő szövetkezetek, háztáji és egyéni termelők az 1963—64. gazdasági évre ez év december 31-ig szer­ződést köthetnek, különbö­ző borféleségekre az állami pincegazdaságok illetékes pincészeteivel. A szerződéskötés végső határideje közeledik. Aján­latos ezért, hogy a megye bortermelői felmérjék a szüreti terméseredmények alapján, hogy mennyi bort kívánnak még az állami pincegazdaságnak szerző­déskötés keretében átadni. A rendelkezésre álló rövid idő szükségessé teszi, hogy a szerződni óhajtó borter­melők a területileg illeté­kes pincészetet mielőbb fel­keressék, további szerződés- kötés céljából. A vállalat december 31-e után — idei termésre — a fennálló ren­delkezések értelmében szer­ződést nem köthet Meg­gondolandó ezért a borter­melők részéről a további szerződéskötés, mert ennek hiányában jelentős jövede­lemtől esnek el. Az évvégi zárszámadások — szokásos leltározások — figyelmeztetnek arra is. hogy ez évben esedékes szerződéses mennyiségeket — de a szabadon felkínált tételeket is — lehetőség sze­rint december 20-ig szállít­sák be a pincészetekhez a bortermelő szövetkezetek, háztáji és egyéni termelők, mert ezzel az elszámoláso­kat megkönnyítik. Pest—Szolnok megyei Állami pincegazdaság felvásárlási osztálya Amikor még a hízó drágább volt egy feöstehénnél Sertéscsontváz letetek a szolnoki várban — Hogyan alakult ki a megye sertéstenyészete Gigászi küzdelem volt az, amíg e „vadvíz orszá­got” átalakította az ember mezőgazdaságilag művelhe­tő területté és a félvad pásztói-életből kulturáltabb életlehetőséget biztosított. Hosszú évszázadokon ké­résziül megyénk nagyiészét a Tisza és mellékfolyói évente kétszer elöntőitek, s a nád. káka, a mocsári er­dők természetes életközös­sége élte háborítatlan éle­tét. Régi feljegyzések sze­rint megyénk területén a szalontai sertésfajta élt, amely igen jól beilleszke­dett ebbe a közösségbe és nemcsak szállással, hanem változatos, természetes táp- lé1 éVkal is ellátta. E serté­sek egész éven át a szabad­ban éltek, s csak jóval ké­sőbb építettek számukra GUNDEL meg­szívelendő —- A vendéglátó ipar mankójáról receptje A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat az előző két évben nem tudta teljesíteni kiszabott fel­adatát. ebben az esztendőben viszont az első három negyedévi tervét 103.5 százalékra teljesítette, ételfor­galma pedig 12.3 százalékkal meghaladja a tervben előírtat. A IV. negyedévi tervteljesítés is előrelátha­tólag eléri az előző negyedévek szintjét. A vendéglátás forgalmá­nak alakulásából megálla­pítható. vállalatlink is je­lentős lépést tett meg ez évben azon az úton, ame­lyet a népgazdaság a ven­déglátó szakma számára célul tűzött ki: a lakosság minél szélesebb rétege szá­mára biztosítani az Ízlete­sen elkészített ételeket. Az ételforgalom zömét jelentő előf irelies é(ltf?,(e<és 51.5 százalékkal emelkedett 1962-höz képest. Az év el­ső kilenc hónapjában a vállalat melegkonyhás üze­meiben 721 ezer ebédet és 60 ezer adag vacsorát fo­gyasztottak el vendégeink. Az előfizetéses étkeztetés mellett éttermeink ebben az évben 19 százalékkal több menüt, 14.5 százalék­kal több cukrászati ter­méket, 24 százalékkal több fagylaltot, 9 százalékkal több eszpresszó kávét és mintegy 27 százalékkal több egyéb ételt értékesítettek, mint tavaly. Jő dolog, hogy az eiel- forgalom igen nagyarányú növekedése mellett az ital­forgalom stagnált, vagy csak minimális mértékben nőtt. Az ételforgalom növeke­dése mellett az 1963-as év jelentős eredményének tart­juk Szolnokon a Múzeum Étterem és az Árkád esz­presszó megnvitását. A Szolnok város főterén lé­tesült Múzeum Étterem ta­pasztalataink szerint meg­nyerte a fogyasztók, a ven­dégek tetszését és bizal­mát. Bizonvítja ezt. hogy négy hónaoos működése után — különösen a kony­ha kapacitása már nem ele­gendő. A másik színvonalas áj vend'‘fiflátó­ipari Szolnokon az Árkád esz­presszó, amely május 1-én nyílt meg. Szeptembertől a Szigligeti Színház KISZ fiataljai az irodalom és művészet otthonává vará­zsolják minden csütörtökön délután ezt az eszpresszót, amikor fővárosi és helyi, művészek gyönyörködtetik a magyar és világirodalom remekeivel a már országos hírnévnek örvendő .Irodal­mi Kávéház” közönségét. Az 1963-as év eredményei közé sorolható a - Zöldfa kisvendéglő korszerű« Rése Jászberényben é« az Ezer­jó kisvendéglő úiiávarázso- lása Törökszentmiklóson. 4 eukrászinari termőtök- cuk­rászsütemények iránt je­lentkező egyre növekvő igények kielégítését szol­gálja az is. hogy ebben az évben Jászberényben, Me­zőtúron és Törökszentmik- lóson korszerű termelő cuk­rászüzemek létesültek. — Szolnokon ugyan korszerű a jelenlegi központi termelő cukrászüzem, de a sütőtér szűkös és a fogyasztói igé­nyeket a csúcsidőszakban már nem tudjuk kielégíte­ni. Jövőre szeretnénk bő­víteni a kapacitását. Ez azért is szükséges, mert a la­kosság az élelmiszerkiskeres­kedelem üzlethálózatán ke­resztül is egyre több cuk­rászati terméket igényel és a háztartási munka könnyí­tésére félkész-termékek ér­tékesítése is kívánatos. Az ilyen irányú igényeket ítor- takarika réteslap. stb) ka­pacitás hiánva miatt ma még sajnos nem tudjuk ki­elégíteni. Az 1963 évi munka ér­tékelésénél az előzőekben már akaratlanul is a követ­kező év egyik problémá­ját említettem. Másik gon­dunk: a terme*é**i l*aon«**tás nóvelósére Szolnokon zöldségelőkészftő létesítésére lenne szükség. Ez a központi előkészítő el láthatná tisztított zöldség­gel és burgonyával vállala­tunk melegkonyhás üze­meit. az üzemi vendéglátó konyhát és az élelmiszer- kiskereskedelem üzleteit is. Az 1963. év eredményé­nek tekinthetjük a korsze­rűtlen és a lap írásaiban korábban már nemegvszer jogosan kifogásolt szolnoki népbüfé bezárását, korsze­rűsítési munkálatainak megkezdését, amely vendég­látóipari üzem 1964-ben moderp, önkiszolgáló rend­szerű gyorsétkezőként kerül újra megnyitásra (égetett szeszes italok értékesítése nélkül). Ez évben megkez­dődött a város egyik ellá­tatlan körzetében, az I. kerületben egy korszerű kisvendéglő és \ termelő kiscukrászda építése, amely tervek sze­rint már 1964-ben a vendé­gek rendelkezésére áll majd. Nem könnyű feladat a vendéglátóipari dolgozók munkája, mert amikor má­sok pihennék, kellemesen szórakoznak, akkor rájuk komoly munka hárul. A szakmában híres Gúndei receptet is adott a vendég­látás dolgozói számára: Vá­lasztékos megjelenés, udva­riasság, figyelmesség, pon­tosság, türelem és önura­lom. A jó ételek és italok biztosítása mellett ezek a tulajdonságok szükségesek az igazi vendéglátás megte­remtéséhez. Ezt igyekez­tünk kisebb-nagyobb hi­bákkal megvalósítani a múltban és következeteseb­ben törekszünk érvényesí­tésére a jövőben is. Barta László igazgató Otthon* kér az autóklub Tavasszal múlt három éve; hogy Szolnokon meg­alakult a Magyar Autóklub megyei és városi szerveze­te. Sokan nem is tudják, hogy a megyében az ezret, Szolnokon pedig a három­százat is meghaladja a ma­gángépkocsi tulajdonosok száma. Nem is szólva a mo­torkerékpárosokról. Ezeket hivatott e szervezet össze­fogni. A helyi szervezet felada­ta többek között, a közúti gépjármőközlekedéssel kap­csolatos technikai ismere­tek népszerűsítése, a tagság I politikai és szakmai neve- í lésének szervezése, irányí­tása stb. E tervek megvalósítása és a vezetőség jó munkája még most is akadályokba ütközik. — A mai napig sem sikerült otthont bizto­sítani a klub szolnoki szer­vezetének. Zúzmara, fagy — távbeszélő vonal szakadás — villanyhálózati üzemzavar — Jászberényt nem kap­csolhatom, a vonal rossz. Napok óta ez a válasz, ha valaki Jászberénnyel vagy a jászsági községek egy részével kíván telefo­non érintkezni. Lehet, hogy sokan bosszankodnak, pe­dig nem a postát, hanem az időjárást lehet okolni a történtekért. Az történt ugyanis, hogy a hatvani, újszászi vonalon december 3-án és 4-én a vezetékek eljegesedése miatt száznál több osz­lop kitört, a vezetékek elszakadtak. A Postaműszaki Fenn­tartási Üzem dolgozói, vo­nalfelvigyázók, távirdai munkások, mintegv har­mincnégyen és a debrece­ni postai gaveatóság ide irá- nvítoft két tizenöt fős bri­gád naev erőfeszítéseket tesz a hiba elhárítására. SpjjítcéCTot nyűit ebben a honvédség is gépi és em­beri erővel. A munkát vasárnap is végezték, hogv Tiszasüly. Nagykörű, Szászberek, Zagyvarékas és még néhány községből újból közvetlen vonalon beszélhessenek a megye- székhellyel. Várható, hogy a közeli napokban Jászbe­rényt is minden akadály nélkül megkaphatják a te­lefonálók. * A zúzmarás hideg idő a TIT ASZ vezetőinek, dol­gozóinak is sok eondot okoz. A vezetékre rárakó­dó zúzmara és jégréteg miatt könnyebben adódik üzemzavar, amelynek el­hárításáért váltott műszakban dol­goznak a TITUSZ mun­kásat Egy brigád éjszaka tart ügveletet, főleg az üze­mekben adódó *dhák elhá­rítására. s rendkívüli eset­ben a naevehb méretű ve- zetái-srskadást is megja­vítják. Teenan «Szolnokról 23 hl- habeieToj-ités érkezett. •— emel’ett a síznndaszö'lésön és pákóesit-t^rán adódó üzemzavarokét is a TT- T ópz brigádjai szüntetik meg ólat és látták el termelt takarmánnyal. Itt a természetes kiválo- gatódás törvényei uralkod­tak és amelyik sertés nem tudta elviselni a természet vad csapósait, az elpusztult, de amelyik megmaradt, aa edzett és szívós lett. Senki ne gondolja, hogy szervezett felépítettségén kívül ez a sertésfajta ha­sonlított a mai kitenyész­tett fajtáinkra, inkább a vaddisznóra. Leírásokból is­merjük — mert ma már nincs be1 ói ük — hosszúlábú és törzsű, egyenes hátú, be­tegségekkel szemben ellen­álló, vörös szálkás szőrű, rostos húsú, hússertés jel­legű volt, melynek bizony. kevés volt a szaporulata, fejlődése is lassú. Iában igen nagv távolságra elhajt­va makkon hizlalták, de egyesek szerint a mocsárba szerzett táp'álékíal is ki­sebb fokú zsírosadást értei. A folvők szabályozá­sáig, amely a XIX. század második feléig tartott, ter­mészetes takarmánytermő területekre alapozott, kül­térié« állattartás volt a mi vidékünkön. A folyók meg­fékezése után megszűnt a víz veszélye, de fellépett a szikesedé«, Míg korábban a szilaj násztorkodást és az egyre fejlődő növényter­mesztést az árvíz, majd a szabályozás után áz aszály fervepette. A népesség növekedésével fokozódott a mezőgazdaság szemes termelvényelnék szükséglete, s ez maga után vonta a korábban legelőnek használt területek feltörését és a pásztorkodó állattartás helyett a földek megműve­lése hódított nagyobb teret magának. Természetesen ez nemcsak a táj jellegét és kénét változtatta meg, ha­nem az. állattartást is. E korból igen kevés írott em­lék maradt fenn, így pon­tosan megyénk sertéete- akkor helvze- tét. részletesen nem ismer­jük. noha több régész és láttató gyűjtötte e táj em­lékeit. Mint érdekességet meg­említem. hogv Tóth Sándor Török«zepírni klóé múltiának feldolgozásakor, 1784-ben talált adatok alapián köny­vében 409 sertésről tesz em­lítést. mely után a török- szen+rriklósiak adót fizet­ték. Bár nem tudjuk, hogy azonos területű volt-e a maival az akkori Török- szentmiklós város, de ha a mai több mint 20 000 sertés létszámot összehasonlítjuk az előzővel, rendkívül nagy feilődést mutat. Érdekes adatot tartalmaz e könw a sertés értékéről. Például egy ..hízónak” az ára 20 forint volt. s ugyanakkor egy ..jó fejős tehén” ára 16, egy „fiatal lóé” 22 forint. A toríik hódoltság ide­jéből Szolnokon Bors Lajos tanár, törökkori kutató a szolnoki vár területén ta­lált ser! ésesantváz-dafa bo­kát, állkapcsokat, agyara­kat, mely annak bizonyíté­ka, hogy e korban tartot­tak sertést a mi vidékün­kön. Bár a sertéshús fo­gyasztást a mohamedán val­lás tiltotta, ezért valószínű, hogy nem a törökök, ha­nem a várban lakó magya­rok fogyasztották azokat, mert a sertéshús, szalonna és zsír ez idő tájt lett a magyar nép fő tápláléka. A XVI. században meg­jelent ugyan hazánkban a kukorica. azonban még hosszú időn keresztül mak­kon hizlalták a sertéseket, de később a kukoricater­mesztés nagyobb mérvű el­terjedésének idején, a XVIII. század végién meg­jelenik hazánkban a szerb eredetű Sumadja sertés, mely a hazai parlagi sct- tésfajtákkal keresztezve ki­alakította a mai mangalica sertésfajtát. A mangalica fajta ei ter­jedése abban az időben igen nagy lépést jelentett, hiszen hizodalmassága, gyorsabb fejlődése igen nagy gazdasági előnyt je­lentett a parlagi fajtákkal szemben. Az akkori feudális társa­dalmi viszonyok között a nehéz fizikai munkát vég­zők óriási tömege nagymér­tékben fogyasztotta a ma­gas kalóriájú szalc—»*•*• és zsírt, így a kereslet meg­növekedése nagyban hozzá­járult a mangalica elter­jedéséhez. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünk­re ahhoz, hogy megállapít­suk megyénkben a manga­lica térhódítását, azonban • termelési viszonyok lassú fejlődéséből következtethe­tünk erre, hiszen az egész mezőgazdaság feilődésének gátló tényezői igen jól kon­zerválódtak. Még száz év­vel ezelőtt is a Magyar Gazda című folyóirat azt közli, hogy a Tisza árvíz- iárta vidékein legsikereseb­ben oly mennyiségben űz­hetnék a sertéshizlalási, hogy az eladást külföldre is ki terjeszthetnék. Egyben azt is megemlíti, hogy sok kukorica felhaszná’ásával hizlalnak, mert rossz ta­karmányértékesítő képessé­gű narlagi sertésíajtát tar­tanak. Ay 'V* afdbTv'n nem állt meg, hiszen e korban nemcsak a tudomány és technika fejlődött, hanem ennek nyomán a mezőgaz­dasági termelés, ezen b6lül a sertéstenyésztés is. A ser­téshús szalonna és zsír- fogyasztás növekedése, a kereskedelem felélénkülése segítette az intenzívebb faj­ta elterjedését. Amilyen mértékben elégítették ki a mangalica igényeit, oiy mértékben vált gazdaságos­sá annak tenyésztése. A ke­ményítőben gazdag kukori­catermelés fokozása kedve­zett a zsírtermelés növeke­désének és ezt segítette a tenyésztési és tartási tech­nika javulása. Ha történetileg vizsgáljuk sertésfajtáink elterjedését, hazánkban és megyénk te­rületén, megállapíthatjuk, hogy a magasabb termelést mutató, igényesebb seriés- fajták csak ott tudtak tar­tósan gyökeret verni, ahol a fajtaigényének megfelelő külső környezeti feltétele­ket — takarmányozás, tar­tás — biztosították. Megállapíhatjuk azt. hogy a saázadforduló idején me­gyénkben a mangalica ser­tés gzinte egyeduralkodóvá vált, de már nem egy he­lyen kísérletet tettek még • ennél is intenzívebb nyugati sertésfajták honosítására. Természetesen ez általáno­san abban az időben nem hozta meg a kívánt ered­ményt, mivel a feltételeket nem tudták csak esetleg el­szigetelten egy-egy gazda­ságban biztosítani. — A felszabadulás után az egyre fokozódó igények kielégítésének ér­dekében igényesebb, de ma­gasabb termékmennyiséget adó növényeket, állatokat, ezek között a hússertés jel­legű sertésfajtákat is ''le­szünk meghonosítani. Lakos Ferenc megyei törzsállattenyésető

Next

/
Oldalképek
Tartalom