Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
I96S. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egyesítés A Nehézipari Minisztérium nyáron megkezdett ás most befejezéshez közeledő átszervezésének egyik utolsó lépéseként megkezdődött az érc- és ásványbányászat új középszervének kialakítása. A két fontos iparágat, amelynek eddig hat különálló vállalata volt, egyetlen országos nagy vállalatban tömöríti a nehézipari miniszter most kiadott rendeleté. Az új országos nagy- vállalat 1964. január 1-én kezdi meg működését, budapesti székhellyel, a Böszörményi út 24. szám alatt. Ugyancsak most intézkedett a nehézipari miniszter arról, hogy a Villamoshálózati Tervező és Fejlesztő Vállalatot olvasszák be az Erőműtervező Irodába. Az összevonás után az egyesített két vállalat neve Erőmű- és Hálózattervező Vállalat (ERŐTERV) lesz. Az egyesülést január 1-ig hajt- ' ják végre, s az új évtől a két vállalat együttes szervezetben dolgozik a magyar villamrvsművek vállalataként. (MTI) Rövidesen befejeződik a bor^zeriődésköíés Az idei szerződéses rendszer lehetővé tette, hogy a szőlőtermelő szövetkezetek, háztáji és egyéni termelők az 1963—64. gazdasági évre ez év december 31-ig szerződést köthetnek, különböző borféleségekre az állami pincegazdaságok illetékes pincészeteivel. A szerződéskötés végső határideje közeledik. Ajánlatos ezért, hogy a megye bortermelői felmérjék a szüreti terméseredmények alapján, hogy mennyi bort kívánnak még az állami pincegazdaságnak szerződéskötés keretében átadni. A rendelkezésre álló rövid idő szükségessé teszi, hogy a szerződni óhajtó bortermelők a területileg illetékes pincészetet mielőbb felkeressék, további szerződés- kötés céljából. A vállalat december 31-e után — idei termésre — a fennálló rendelkezések értelmében szerződést nem köthet Meggondolandó ezért a bortermelők részéről a további szerződéskötés, mert ennek hiányában jelentős jövedelemtől esnek el. Az évvégi zárszámadások — szokásos leltározások — figyelmeztetnek arra is. hogy ez évben esedékes szerződéses mennyiségeket — de a szabadon felkínált tételeket is — lehetőség szerint december 20-ig szállítsák be a pincészetekhez a bortermelő szövetkezetek, háztáji és egyéni termelők, mert ezzel az elszámolásokat megkönnyítik. Pest—Szolnok megyei Állami pincegazdaság felvásárlási osztálya Amikor még a hízó drágább volt egy feöstehénnél Sertéscsontváz letetek a szolnoki várban — Hogyan alakult ki a megye sertéstenyészete Gigászi küzdelem volt az, amíg e „vadvíz országot” átalakította az ember mezőgazdaságilag művelhető területté és a félvad pásztói-életből kulturáltabb életlehetőséget biztosított. Hosszú évszázadokon kérésziül megyénk nagyiészét a Tisza és mellékfolyói évente kétszer elöntőitek, s a nád. káka, a mocsári erdők természetes életközössége élte háborítatlan életét. Régi feljegyzések szerint megyénk területén a szalontai sertésfajta élt, amely igen jól beilleszkedett ebbe a közösségbe és nemcsak szállással, hanem változatos, természetes táp- lé1 éVkal is ellátta. E sertések egész éven át a szabadban éltek, s csak jóval később építettek számukra GUNDEL megszívelendő —- A vendéglátó ipar mankójáról receptje A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat az előző két évben nem tudta teljesíteni kiszabott feladatát. ebben az esztendőben viszont az első három negyedévi tervét 103.5 százalékra teljesítette, ételforgalma pedig 12.3 százalékkal meghaladja a tervben előírtat. A IV. negyedévi tervteljesítés is előreláthatólag eléri az előző negyedévek szintjét. A vendéglátás forgalmának alakulásából megállapítható. vállalatlink is jelentős lépést tett meg ez évben azon az úton, amelyet a népgazdaság a vendéglátó szakma számára célul tűzött ki: a lakosság minél szélesebb rétege számára biztosítani az Ízletesen elkészített ételeket. Az ételforgalom zömét jelentő előf irelies é(ltf?,(e<és 51.5 százalékkal emelkedett 1962-höz képest. Az év első kilenc hónapjában a vállalat melegkonyhás üzemeiben 721 ezer ebédet és 60 ezer adag vacsorát fogyasztottak el vendégeink. Az előfizetéses étkeztetés mellett éttermeink ebben az évben 19 százalékkal több menüt, 14.5 százalékkal több cukrászati terméket, 24 százalékkal több fagylaltot, 9 százalékkal több eszpresszó kávét és mintegy 27 százalékkal több egyéb ételt értékesítettek, mint tavaly. Jő dolog, hogy az eiel- forgalom igen nagyarányú növekedése mellett az italforgalom stagnált, vagy csak minimális mértékben nőtt. Az ételforgalom növekedése mellett az 1963-as év jelentős eredményének tartjuk Szolnokon a Múzeum Étterem és az Árkád eszpresszó megnvitását. A Szolnok város főterén létesült Múzeum Étterem tapasztalataink szerint megnyerte a fogyasztók, a vendégek tetszését és bizalmát. Bizonvítja ezt. hogy négy hónaoos működése után — különösen a konyha kapacitása már nem elegendő. A másik színvonalas áj vend'‘fiflátóipari Szolnokon az Árkád eszpresszó, amely május 1-én nyílt meg. Szeptembertől a Szigligeti Színház KISZ fiataljai az irodalom és művészet otthonává varázsolják minden csütörtökön délután ezt az eszpresszót, amikor fővárosi és helyi, művészek gyönyörködtetik a magyar és világirodalom remekeivel a már országos hírnévnek örvendő .Irodalmi Kávéház” közönségét. Az 1963-as év eredményei közé sorolható a - Zöldfa kisvendéglő korszerű« Rése Jászberényben é« az Ezerjó kisvendéglő úiiávarázso- lása Törökszentmiklóson. 4 eukrászinari termőtök- cukrászsütemények iránt jelentkező egyre növekvő igények kielégítését szolgálja az is. hogy ebben az évben Jászberényben, Mezőtúron és Törökszentmik- lóson korszerű termelő cukrászüzemek létesültek. — Szolnokon ugyan korszerű a jelenlegi központi termelő cukrászüzem, de a sütőtér szűkös és a fogyasztói igényeket a csúcsidőszakban már nem tudjuk kielégíteni. Jövőre szeretnénk bővíteni a kapacitását. Ez azért is szükséges, mert a lakosság az élelmiszerkiskereskedelem üzlethálózatán keresztül is egyre több cukrászati terméket igényel és a háztartási munka könnyítésére félkész-termékek értékesítése is kívánatos. Az ilyen irányú igényeket ítor- takarika réteslap. stb) kapacitás hiánva miatt ma még sajnos nem tudjuk kielégíteni. Az 1963 évi munka értékelésénél az előzőekben már akaratlanul is a következő év egyik problémáját említettem. Másik gondunk: a terme*é**i l*aon«**tás nóvelósére Szolnokon zöldségelőkészftő létesítésére lenne szükség. Ez a központi előkészítő el láthatná tisztított zöldséggel és burgonyával vállalatunk melegkonyhás üzemeit. az üzemi vendéglátó konyhát és az élelmiszer- kiskereskedelem üzleteit is. Az 1963. év eredményének tekinthetjük a korszerűtlen és a lap írásaiban korábban már nemegvszer jogosan kifogásolt szolnoki népbüfé bezárását, korszerűsítési munkálatainak megkezdését, amely vendéglátóipari üzem 1964-ben moderp, önkiszolgáló rendszerű gyorsétkezőként kerül újra megnyitásra (égetett szeszes italok értékesítése nélkül). Ez évben megkezdődött a város egyik ellátatlan körzetében, az I. kerületben egy korszerű kisvendéglő és \ termelő kiscukrászda építése, amely tervek szerint már 1964-ben a vendégek rendelkezésére áll majd. Nem könnyű feladat a vendéglátóipari dolgozók munkája, mert amikor mások pihennék, kellemesen szórakoznak, akkor rájuk komoly munka hárul. A szakmában híres Gúndei receptet is adott a vendéglátás dolgozói számára: Választékos megjelenés, udvariasság, figyelmesség, pontosság, türelem és önuralom. A jó ételek és italok biztosítása mellett ezek a tulajdonságok szükségesek az igazi vendéglátás megteremtéséhez. Ezt igyekeztünk kisebb-nagyobb hibákkal megvalósítani a múltban és következetesebben törekszünk érvényesítésére a jövőben is. Barta László igazgató Otthon* kér az autóklub Tavasszal múlt három éve; hogy Szolnokon megalakult a Magyar Autóklub megyei és városi szervezete. Sokan nem is tudják, hogy a megyében az ezret, Szolnokon pedig a háromszázat is meghaladja a magángépkocsi tulajdonosok száma. Nem is szólva a motorkerékpárosokról. Ezeket hivatott e szervezet összefogni. A helyi szervezet feladata többek között, a közúti gépjármőközlekedéssel kapcsolatos technikai ismeretek népszerűsítése, a tagság I politikai és szakmai neve- í lésének szervezése, irányítása stb. E tervek megvalósítása és a vezetőség jó munkája még most is akadályokba ütközik. — A mai napig sem sikerült otthont biztosítani a klub szolnoki szervezetének. Zúzmara, fagy — távbeszélő vonal szakadás — villanyhálózati üzemzavar — Jászberényt nem kapcsolhatom, a vonal rossz. Napok óta ez a válasz, ha valaki Jászberénnyel vagy a jászsági községek egy részével kíván telefonon érintkezni. Lehet, hogy sokan bosszankodnak, pedig nem a postát, hanem az időjárást lehet okolni a történtekért. Az történt ugyanis, hogy a hatvani, újszászi vonalon december 3-án és 4-én a vezetékek eljegesedése miatt száznál több oszlop kitört, a vezetékek elszakadtak. A Postaműszaki Fenntartási Üzem dolgozói, vonalfelvigyázók, távirdai munkások, mintegv harmincnégyen és a debreceni postai gaveatóság ide irá- nvítoft két tizenöt fős brigád naev erőfeszítéseket tesz a hiba elhárítására. SpjjítcéCTot nyűit ebben a honvédség is gépi és emberi erővel. A munkát vasárnap is végezték, hogv Tiszasüly. Nagykörű, Szászberek, Zagyvarékas és még néhány községből újból közvetlen vonalon beszélhessenek a megye- székhellyel. Várható, hogy a közeli napokban Jászberényt is minden akadály nélkül megkaphatják a telefonálók. * A zúzmarás hideg idő a TIT ASZ vezetőinek, dolgozóinak is sok eondot okoz. A vezetékre rárakódó zúzmara és jégréteg miatt könnyebben adódik üzemzavar, amelynek elhárításáért váltott műszakban dolgoznak a TITUSZ munkásat Egy brigád éjszaka tart ügveletet, főleg az üzemekben adódó *dhák elhárítására. s rendkívüli esetben a naevehb méretű ve- zetái-srskadást is megjavítják. Teenan «Szolnokról 23 hl- habeieToj-ités érkezett. •— emel’ett a síznndaszö'lésön és pákóesit-t^rán adódó üzemzavarokét is a TT- T ópz brigádjai szüntetik meg ólat és látták el termelt takarmánnyal. Itt a természetes kiválo- gatódás törvényei uralkodtak és amelyik sertés nem tudta elviselni a természet vad csapósait, az elpusztult, de amelyik megmaradt, aa edzett és szívós lett. Senki ne gondolja, hogy szervezett felépítettségén kívül ez a sertésfajta hasonlított a mai kitenyésztett fajtáinkra, inkább a vaddisznóra. Leírásokból ismerjük — mert ma már nincs be1 ói ük — hosszúlábú és törzsű, egyenes hátú, betegségekkel szemben ellenálló, vörös szálkás szőrű, rostos húsú, hússertés jellegű volt, melynek bizony. kevés volt a szaporulata, fejlődése is lassú. Iában igen nagv távolságra elhajtva makkon hizlalták, de egyesek szerint a mocsárba szerzett táp'álékíal is kisebb fokú zsírosadást értei. A folvők szabályozásáig, amely a XIX. század második feléig tartott, természetes takarmánytermő területekre alapozott, kültérié« állattartás volt a mi vidékünkön. A folyók megfékezése után megszűnt a víz veszélye, de fellépett a szikesedé«, Míg korábban a szilaj násztorkodást és az egyre fejlődő növénytermesztést az árvíz, majd a szabályozás után áz aszály fervepette. A népesség növekedésével fokozódott a mezőgazdaság szemes termelvényelnék szükséglete, s ez maga után vonta a korábban legelőnek használt területek feltörését és a pásztorkodó állattartás helyett a földek megművelése hódított nagyobb teret magának. Természetesen ez nemcsak a táj jellegét és kénét változtatta meg, hanem az. állattartást is. E korból igen kevés írott emlék maradt fenn, így pontosan megyénk sertéete- akkor helvze- tét. részletesen nem ismerjük. noha több régész és láttató gyűjtötte e táj emlékeit. Mint érdekességet megemlítem. hogv Tóth Sándor Török«zepírni klóé múltiának feldolgozásakor, 1784-ben talált adatok alapián könyvében 409 sertésről tesz említést. mely után a török- szen+rriklósiak adót fizették. Bár nem tudjuk, hogy azonos területű volt-e a maival az akkori Török- szentmiklós város, de ha a mai több mint 20 000 sertés létszámot összehasonlítjuk az előzővel, rendkívül nagy feilődést mutat. Érdekes adatot tartalmaz e könw a sertés értékéről. Például egy ..hízónak” az ára 20 forint volt. s ugyanakkor egy ..jó fejős tehén” ára 16, egy „fiatal lóé” 22 forint. A toríik hódoltság idejéből Szolnokon Bors Lajos tanár, törökkori kutató a szolnoki vár területén talált ser! ésesantváz-dafa bokát, állkapcsokat, agyarakat, mely annak bizonyítéka, hogy e korban tartottak sertést a mi vidékünkön. Bár a sertéshús fogyasztást a mohamedán vallás tiltotta, ezért valószínű, hogy nem a törökök, hanem a várban lakó magyarok fogyasztották azokat, mert a sertéshús, szalonna és zsír ez idő tájt lett a magyar nép fő tápláléka. A XVI. században megjelent ugyan hazánkban a kukorica. azonban még hosszú időn keresztül makkon hizlalták a sertéseket, de később a kukoricatermesztés nagyobb mérvű elterjedésének idején, a XVIII. század végién megjelenik hazánkban a szerb eredetű Sumadja sertés, mely a hazai parlagi sct- tésfajtákkal keresztezve kialakította a mai mangalica sertésfajtát. A mangalica fajta ei terjedése abban az időben igen nagy lépést jelentett, hiszen hizodalmassága, gyorsabb fejlődése igen nagy gazdasági előnyt jelentett a parlagi fajtákkal szemben. Az akkori feudális társadalmi viszonyok között a nehéz fizikai munkát végzők óriási tömege nagymértékben fogyasztotta a magas kalóriájú szalc—»*•*• és zsírt, így a kereslet megnövekedése nagyban hozzájárult a mangalica elterjedéséhez. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy megállapítsuk megyénkben a mangalica térhódítását, azonban • termelési viszonyok lassú fejlődéséből következtethetünk erre, hiszen az egész mezőgazdaság feilődésének gátló tényezői igen jól konzerválódtak. Még száz évvel ezelőtt is a Magyar Gazda című folyóirat azt közli, hogy a Tisza árvíz- iárta vidékein legsikeresebben oly mennyiségben űzhetnék a sertéshizlalási, hogy az eladást külföldre is ki terjeszthetnék. Egyben azt is megemlíti, hogy sok kukorica felhaszná’ásával hizlalnak, mert rossz takarmányértékesítő képességű narlagi sertésíajtát tartanak. Ay 'V* afdbTv'n nem állt meg, hiszen e korban nemcsak a tudomány és technika fejlődött, hanem ennek nyomán a mezőgazdasági termelés, ezen b6lül a sertéstenyésztés is. A sertéshús szalonna és zsír- fogyasztás növekedése, a kereskedelem felélénkülése segítette az intenzívebb fajta elterjedését. Amilyen mértékben elégítették ki a mangalica igényeit, oiy mértékben vált gazdaságossá annak tenyésztése. A keményítőben gazdag kukoricatermelés fokozása kedvezett a zsírtermelés növekedésének és ezt segítette a tenyésztési és tartási technika javulása. Ha történetileg vizsgáljuk sertésfajtáink elterjedését, hazánkban és megyénk területén, megállapíthatjuk, hogy a magasabb termelést mutató, igényesebb seriés- fajták csak ott tudtak tartósan gyökeret verni, ahol a fajtaigényének megfelelő külső környezeti feltételeket — takarmányozás, tartás — biztosították. Megállapíhatjuk azt. hogy a saázadforduló idején megyénkben a mangalica sertés gzinte egyeduralkodóvá vált, de már nem egy helyen kísérletet tettek még • ennél is intenzívebb nyugati sertésfajták honosítására. Természetesen ez általánosan abban az időben nem hozta meg a kívánt eredményt, mivel a feltételeket nem tudták csak esetleg elszigetelten egy-egy gazdaságban biztosítani. — A felszabadulás után az egyre fokozódó igények kielégítésének érdekében igényesebb, de magasabb termékmennyiséget adó növényeket, állatokat, ezek között a hússertés jellegű sertésfajtákat is ''leszünk meghonosítani. Lakos Ferenc megyei törzsállattenyésető
