Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Háromezer csirkét visznek a karácsonyi piacra A ttszaszöllősi Petőfi Tsz- ben az idén ugyancsak ki­jutott a gondokból. Ezer hold őszi vetésüknek a fe­lét kipusztította a fagy, a jó pénzt ígérő maglucerná­juk pedig a többnapos esős, párás időben lábon kicsí­rázott. Csak akkor oszlik a gond felhője a vezetők ar­cáról, amikor a baromfite­nyésztésre fordul a szó. Erre valóban nem- lehet panasz. A főkönyvelő — szakmájához híven — rög­tön számokkal bizonyít: 26 750 naposcsibét fogadtak, s november 30-ig 21 134-et értékesítettek, 252,50 má­zsát. Ez annyit jelent, hogy az eredetileg tervezett 110 mássá árucsibének már a duplájánál is többet adtak. De még ezzel sem érték be. Jelenleg háromezer csirke népesíti be a nevelőt. Sok család asztalára jut abból jó falat a karácsonyi ünne­pekben, mert akkorra piac­ra kerül a csibeállomány, jórészt a baromfifeldolgozó vállalat közvetítésével. Lódi Eszti és Mészáros Ilonka együtt jártak isko­lába és a szakma választá­sánál is egyetértettek, mind­ketten baromfjgondozónak szerződtek. Jövőre már kéz­hez kapják a szakmunkás bizonyítványt. Igaz, addig még egyszer — ez lesz a harmadik — bentlakásos is­kolán is számot kell adni tudásukról. Itt a tsz-ben, a gyakorlati munkában jól vizsgáztak a lányok. KISZ-taghoz illő szorgalommal, odaadással dolgoznak. A brigádvezető­től hallottam, hogy az őszi csúcsmunkák idején, ami­kor a földeken is minden dolgos kézre szükség volt, a két fiatal lány ötezer csi­be nevelése meilett, tovább mint egy hónapig, a tyúk­törzset is gondozta. Alig győzték a munkát, de helyt­álltak. S az ötezer csibét 141 híjával felnevelték. Máskor is, amikor a többi 17—18 éves fiatal a szóra­kozását kereste, ők a mun­kájukat végezték, nevelték, dédelgették a 'csibéket. Ilonkának azért a sok munka mellett egy szép él- . ményben is része volt. Két hetet töltött a Német De­mokratikus Köztársaság­ban. A Petőfi Tsz-ben a két ügyes kislányon kívül má­sok is szívesen vállalják a baromfigondozást. Nagy Mária, Sós Zsigmondné, Tóth Balázsnál, Molnár Jó­zsef né, s még említhetnénk néhány nevet, az idén is besegítettek a csibenevelés­be. Kádár Istvánná, Cser- nák Gézáné, Tuka Imréné a tyúktörzset gondozza. Sa­ját nevelésű newhampshire jércékkel, kakasokkal fris­sítették fel a törzsállo­mányt, s annak száma je­lenleg háromezer. A baromfitenyésztők munkájával nem hiába elé­gedettek a szövetkezet ve­zetői. A karácsonyi piacra kerülő csirkékért kapott összeggel együtt a várt 220 ezer forint helyett 700 ezer forint jövedelmet hoz az idén a csibenevelés. (N. K.) KÉT EGYETEM SZERZŐDÉSE Csütörtökön délelőtt az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem rektori hivatalá­ban ünnepélyesen aláírták az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem ég Jénai Friedrich Schiller Egye­tem barátsági és együtt­működési szerződését. A megállapodás értelmében éves munkaterveket ké­szének. Az együttműkö­dés többek közt kiterjed professzorok és docensek cseréjére, kölcsönösen meg­valósítják a hallgatók cse­réjét is. Tartalékos tisztek ttagyaktívája Szolnokon Az fmsz-ek szerepe a háztáji árutermelésben A földművesszövetkezetek irányító szervei már hozzá­fogtak a jövő évi zöldség- gyümölcsellátás megszerve­zéséhez. A MÉK kirendelt­ségek 7000 hold termését, az fmsz-ek 300 vagonnyi árut szerződnek le a közös, illetve a háztáji gazdasá­gokkal. Az fmsz aktívák meglátogatják a termelő­ket, beszélgetnek velük a zöldségfélék helyi termelé­séről és • megkötik a szer­ződéseket. A MÉK és az fmsz-ek le­vonták az idei tapasztala­tokat. Tavaly 70—80 száza­lékos tervszerűséggel kötöt­ték a szerződéseket. 'Ha egyes cikkekből a termelők kevesebbet szállítottak, a hiányt más cikkekből is teljesíthették. A jövő évi szerződéskötéseknél meg­szűnt ez. Ragaszkodnak a 100 százalékos tervszerűség­hez, s egyetlen cikket sem lehet más fajtával túltelje­síteni. A megyei tervelőirányza­tot paprikából, uborkából, főzőtökből, dinnyéből, pet­rezselyemből és korai bur­gonyából már teljesítették, tehát ezekből már nem le­het szerződni. Az fmsz-ek most is szorgalmazzák a köztesként való termelést. Az utóbbi gazdasági évben ugyanis 795 hold gyümöl­csösben sok zöldbabot és borsót termeltek, melyből a helyi igények kielégíté­sén túl a központi árualap­ra is jutott. Az fmsz-ek lontoe szere­pet töltenek be a háztáji árutermelés segítésében. — Tavaly 1.5, az idén 2.4 millió napos-baromfit > he­lyeztek ki a háztáji gazda­ságokba. Jövőre ez a szám 300 ezerrel fog emelkedni. A tavaly felvásárolt tojás- 73 százaléka, a vágóbaromfi 30 százaléka a háztájiból származott. Bár az arány egyre csökken, a népgaz­daság nem nélkülözheti a háztáji gazdaságok termelé­sét. Október végéig 17,3 millió tojást vásároltak fel az fmsz-ek. A tervet előre­láthatóan nem teljesítik, mert tavaly, erősen lecsök­kent a törzsállomány. Az fmsz aktívák ezért a törzsállomány növelése ér­dekében akciót indítottak, beszélgetnék a termelőkkel, hogy több tyúkot tartsa­nak. Minden remény meg­van arra, hogy a háztáji gazdaságokban a' tyúkok száma 20 százalékkal nö­vekszik. Ez év tavaszán nagy volt a naposliba iránti igény, de nem tudták kielégíteni. A tavasszal azonban az idei 9 ezer helyett már 40 ezer napos libát helyeznek ki további enyészbésre. A kel­tető állomások napos ka­csából is 40 ezerrel többet adnak. Többen csak mosolyog­nak, ha a házinyúl-tenyész- tésról, vagy a méhészeiről esik szó. Pedig mindkét ágazat termelvénye keresett exportcikk. Néhány szóban érdemes megemlíteni a hegyközsé­geket, a szórvány- és házi­gyümölcsös kertek problé­máit. Az fmsz-ek útján az idén 44 ezer gyümölcsfát kaptak a házikert tulajdo­nosok, az igények azonban jóval nagyobbak, s a fais­kolák nem tudják kielégí­teni. A túrkevei I. sz. hegy­község 4 év alatt 150 hold összefüggő gyümölcsöst te­lepített. Az idén először, az fmsz- ek gondoskodtak a háztáji gyümölcsösök szervezett nö­vényvédelméről. ötvenhá­rom fmsz és tíz hegyközségi brigád 14 ezer termelőnél 120 000 termőfaegységet per­metezett le. A saját géppel rendelkező lakosoknak 280 hektoliter törzsoldatot főz­tek. A megye fmsz-ei tehát jól oldották meg termelési feladataikat, s a szórvány­gyümölcsösök "a tervszerűbb védekezés folytán az elkö­vetkező években több ex­portképes gyümölcsöt adnak. — m. L — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei el­nöksége az MHS-munkában résztvevő tartalékos tisztek részére tegnap délelőtt a szolnoki fegyveres erők klubjában nagy aktíva ülést rendezett. A tanácskozá­son megjelent Kosa Sán­dor, az MHS országos tar­talékos tiszti tagozatának helyettes vezetője, a Szol­nok megyei Kiegészítő Pa­rancsnokság vezetője, Kál­mán István tartalékos al­ezredes, az MHS megyei tartalékos tiszti tagozaté-, nak helyettes vezetője. Vass Lajos, az MHS me­gyei elnöke az 1962 63. ki­képzési év tapasztalatairól, majd az 1963/64. kiképzési év feladatairól beszélt. — Számos példával illusztrál­ta, hogy a tartalékos tisz­tek milyen értékes segítői az MHS munkájának. Jó- szerint nincs is megyénk­ben olyan MHS-csoport, melyben tartalékos tiszt ne de1 goznék. — Megyénk tartalékos tiszti állomá­nyának majdnem fele tag­ja a Magyv Honvédelmi Sportszövetségnek. Hangoz­tatta. hogy nagyrészt en­nek is köszönhető az előkelő második hely, melyet me­gyénk MHS-szervezete az országos ranglistán elfog­lal. Ám — úgymond —, a fölött is van még egy lép­cső, s talán arra is felhág­hatnánk, ha még több tar­talékos tiszt kapcsolódnék be az MHS tevékenysé­gébe. Korom János tartalékos százados, az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója egyet­értett annak szükségessé­gével, hogy az MHS sorait tovább erősítsék. Felszóla­lása során helytelenítette, hogy az MHS Szolnok vá­rosi-járási elnökségének nem a város szívében, ha­nem a nehezen megköze­líthető külterületen — a II. számú irodaházban — nyújtottak otthont. Sebők György, a Magyar Szocialistr Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsá­gának munkatársa arról a tiszteletreméltó pozícióról beszélt, melyet társadal­munkban a tartalékos tiszti kar elfoglal. Tapasz­talataira hivatkozva el­mondta, milyen sok tarta­lékos tiszt végez igen érté­kes társadalmi munkát a Vöröskeresztben, a KISZ- ben. Javasolta, és kérte, hogy a tartalékos tisztek ne tagadják még a társa­dalmi munkát az MHS-től se. Számos további hozzá­szólás után többen meg­kapták a tartalékos tiszti nagyjelvényt, az ezüst- és bronzérmet. Másokat okle­véllel jutalmaztak, dicsé­retben részesítették Hogy teljenek hasznosan a téli napok Növekvő tanulási kedv, sokféle tanfolyam A kedvező időjárás és a sokezer ember szorgal­mának eredményeként megyénkben is befejeződött az őszi munka. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók most már tétlenkednek. De a napi tennivalók elvégzése mellett több idő jut pihenésre, tanulásra és szórakozásra is. Évről-évre mind többen használják fel a téli hónapokat arra, hogy ismereteiket, szaktudásukat gyarapítsák. S ehhez a pártszervezetek és gazdasági vezetők igyekeznek is megteremteni a feltételeket. Varga Árpád elvtárssal, a vezsenyi párttitkárral is arról beszélgettünk, milyen az érdeklődés a tanulás iránt, s adva vannak-e an­nak kielégítéséhez a felté­telek. — Nálunk sajátos körül­mény az, hogy mi nem­csak Vezsenyen, hanem a Tisza jenén élő emberek örömében, gondjában is osztozunk. Az egységes pértvezetőséget a két köz­pifinj1J1riri<^-(nnrir|ArM>^vvwn<wvvwvV^^ Erősen lecsökken a ha­gyományos, régi értelemben vett szakmunkásgárda sze­repe. E magasan képzett szakmunkások helyett mind nagyobb mértékben betaní­tott munkásokat lehet alkal­mazni, mert az üzemen be­lüli munkamegosztás, a spe­cializálódás, a futószalag­rendszer, a komplex gépe­sítés, az automatizálás be­vezetése következtében ele­gendő egy-egy részművelet begyakorlása, melyet segéd­munkások is el tudnak vé­gezni. A régi értelemben vett szakmunkás szerepének csökkenésével egyidőben a technikai fejlődés egy új­fajta, technikailag-műszaki- lag jól képzett szakmunkás- réteget alakít ki. Az auto­matizálás egyre több tech­nikust és maeaskénzettségű szakembert követel. A termelőerők gyors fej­lődése következtében csök­ken a fizikai munkások és növekedik az alkalmazottak száma. Az USA-ban 1943— 58 között több mint egy millióval nőtt az alkalma­zottak száma, Franciaor­szágban a fizikai munkások száma 1952—61 között mint­egy 4—5 százalékkal csök­kent. A tőke felhalmozásnak a kapitalizmus egész történel­mi menetében szükségszerű velejárója a munkanélküli tartalékhadsereg létezése. A munkanélküliség a je­lenkorban a tőkés világnak oly nagy társadalmi prob­lémáját jelenti, hogy e kér­déssel elméletileg, gyakor­latilag is kénytelenek be­hatóan foglalkozni. A munkanélküliséget az állami monopolkapita­lázmus sem képes teljesen megszüntetni, mint ahogyan a jelenkori burzsoó közgaz­dászok azt állítják. A mun­kanélküliség megmaradt a fejlett tőkés országokban is, sőt helyenként növekvő tendenciát mutat. A teljes munkanélküliek száma: 1952-ben 1962-ben USA 1932 000 4 000 000 Japán 370 000 430 000 Anglia 463 000 500 000 Kanada 185 000 400 000 A teljes munkanélküliek számához hozzá kell adni a részleges munkanélküliek számát. Az UiA-ban ez is 2.3 millió, Angliában 1963 májusában a munkavállalók 2.4 százaléka volt munka- nélküli. Jelenleg legrosz- szabb a helyzet Olaszor­szágban. A muTiiKanefKu nheg növe­kedése a nagy technikai fejlődéssel, a tőke szerves összetételének gyors növe­kedésével is összefügg. A kapitalizmus belső ellent­mondásai miatt ugyanis a termelés nem növekedhet olyan ütemben, hogy a technika fejlődésével fel­szabaduló munkaerőt a ter­melés más területén fog­lalkoztatni tudnák. Az automatizálás is csök­kenti a munkaerőszükségle­tet, mert nem teremt any- nyi új munkaalkalmat, amennyit megszüntet. — Az USA-ban az 1953 évi 17.5 millió gépipari dolgo­zóval szemben 1961-ben 16,2 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságra is erősen kihat a technika fejlődése. Az USA-ban 1945—61 kö­zött több mint 10 millióval csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. A tőke szerves összetéte­lének említett gyors növe­kedése egybeesik az újra­termelés ellentmondásainak éleződésével, a piacproblé­ma krónikussá válásával A piacprobléma éleződése fé­kezi a termelés növelésének ütemét és ezáltal a foglal­koztatottság növelésének is gátat szab. A MUNKANÉLKÜLISÉG SÚLYOSBODÁSA szorosan összefügg a ter­melés struktúrájának meg­változtatásával. A termelő­erők fejlődésével főként az úgynevezett hagyományos iparágak szerepe csökken. Az európai tőkés országok­ban a munkanélküliség fő­leg a fonó- és szövőiparban, a bányászatban, a gépipar egyes ágaiban jelentkezik. A munkásoknak kemény harcot kell vívniok az el­bocsátások ellen, Ha ugyan­is munkanélkülivé válnak, kénytelenek nem szakkép­zettségüknek megfelelő munkát vállalni, lényegesen kevesebb fizetésért. A mai kapitalizmusban sok termelésből kiesett t munkás talál magának he­lyet a hadiiparban, a had­seregben, az államappará­tusban. A munkaerő elhe­lyezési gondokat ez csak átmenetileg enyhíti. A mun­kaerő improduktív területen történő foglalkoztatottságá­ban a kapitalizmus élősdi és rothadó jellege nyilvánul meg. A munkanélküliség növe­kedése összefügg a kister­melők tönkremenésének meggyorsulásával is. A kis­tulajdonosok proletárrá vá­lása felduzzaszt ja az ipari tartalékhadseregiet. A kistu- lajdom súlya az utóbbi években gyorsan csökkent a tőkés országokban. Rend­kívül nagy a rejtett agrár túlnépesedés. Indiában a falvak rejtett túlnépesedé­se 35—40 millió. Japánban az 1961 őszén kidolgozott agrártörvény alapján gya­korlatilag felszámolták a földtulajdont és a parasz­tok 60 százaléka földnél­külivé lett, ezzel tíz millió ember szabadult fel a me­zőgazdaságban. Mindezek bizonyítják, hogy a tőkés viszonyok kö­zött sohasem tudják társa­dalmi méretekben megol­dani a teljes foglalkoztatott­ságot még átmeneti időre sem. A munksosztály érhet él eredményeket életkörülmé­nyeinek megváltoztatásáért folytatott harcában. mert áhhoz ma kedvezőbbek a körülmények, mint a bur- zsoá társadalom fennállása óta bármikor, de alapvető megoldást csak a kavitaliz- mus megdöntése, a szocia­lista társadalom győzelme jelenthet. Szabó Ernő MSZMP megyei bizottság munkatársa ség párttagjai választották, mint ahogy a vezsenyi jés tiszajenői szövetkezeti gaz­dák is azonos személyben tisztelik elnöküket, s más vezetőiket. Ezt azért emlí­tettem mindjárt elöljárójá­ban. mert ennek a hely­zetnek megfelelően készí­tettük el téli programun­kat is, amelynek gerincét az oktatás képezi. — Hogyan határozott er­ről az egységes pártvezető­ség? — Azt tartjuk a legfon­tosabbnak, hogy minél több embert tanítsunk, s első­sorban termelőszövetkezeti tagokat, az elkövetkező he­tekben. Számításunk sze­rint a két községből mint­egy négyszázan vesznek részt a téli oktatás kereté­ben szervezett tanfolyamo­kon. — Milyen tanfolyamokat szerveztek? — A pártvezetőség tag­jai, pártcsoport bizalmiak, termelőszövetkezeti brigád­vezetők, számszerint har- minchatan, a marxizmus— leninizmus első évfolyamán tanulnak. Vezsenyen és Ti- szajenőn is szerveztünk té­li tanfolyamot — összesen százhúsz résztvevőre szá­mítva — a párttagok, pár- tonkívüli aktivisták, érdek­lődő szövetkezeti gazdák számárai A termelőszövetkezeti akadémián szintén a szö­vetkezetei érintő, a szak­mai ismereteket gyarapító témákról hallgathatnak szakelőadásokat a résztve­vőik. — A fiatalok, a KISZ által szervezett oktatáson, az asszonyok, lányok a nő­tanács különböző szakkö­rein is gyarapíthatják ed­digi ismereteiket. Még nincs pontosan formába öntve a hogyan, de szeret­nénk előbbre lépni abban is, hogy a szövetkezeti gazdák közül minél többen megtanulják a traktorve­zetést. Sok lehetőség van a tanulásra és ha jól ki­használjuk a téli hónapo­kat, ennek eredményét a munkában mérhetjük le — mondotta befejezésként Varga elvtárs. N. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom