Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei Wéftlaft MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 284. szám. Ara 50 fillér BBHnBnnHDBBI ^HSUiiiBiiiiiBJiBiiaiiBiiiiiaiiiiilHgMBUBalutaiiBiiBiiBiiliiBiiiiisiiaMiiiiiianeuiiisaiiiiiiDiaiiBiiiiiiiiiiivj Közelebb az emberekhez ■ ^ a I Hirtelen támadt baleseti veszély § m " 1 1 ■ 5 a S m I A szülők és a napközi otthon f 1963. december 5., csütörtök s ä Szaktanács e«(BI1BnBIIBMBIIfll!li!fi!!B4IBIIBIIBilBIIBllBllBllBllBllB!ia!IBIlBllBllBUBIIBIiBilB!!BllBI!BllBllBl!ll!BllSllBHIIIBIIw~ Több szalmát az iparnak Megyei építőipari tapasztalatcsere Hazánk cellulózgyárait jórészt a mezőgazdaság­nak kell ellátnia nyers­anyaggal. Csupán a Szol­noki Papírgyár cellulóz- tizemének 450 vagon szal­ma igénye van negyed­évenként. A szalma „becsülete” az utóbbi években külö­nösen megnőtt. Az inten­zív búzafajták elterjedé­sével csökkent a mellék- termék. Kevesebb szalma jut almozásra és ipari feldolgozásra. Tudjuk, hogy tavaly télen mind az ipar, mind a mezőgaz­daság szalma hiánnyal küzdött. A Szolnok megyei MÉK-nek az idén há­romezer vagon mennyi­séget kellene felvásárol­nia. Ám a tervét — a nagy erőfeszítések elle­nére — eddig csak 740 vagonra sikerült teljesí­teni. A MÉK-nek a ne­gyedik negyedévben a Szolnoki Papírgyárba 150, a Dunaújvárosi Papír­gyárba 350, a Kartonle­mezgyárba 35 vagon szal­mát kellene leszállítani. A tsz-ekkel való tárgya­lások, az eddigi szállítási szerződések arra enged­nek következtetni, a kö- lelezeltségüknek nem tudnak eleget tenni. Kormányzatunk az ipari szalma átvételi árát az idén két ízben is emelte. A mázsánkénti átvétel 32 forintról 98 forintra növekedett. November 25- től az ipari rizsszalma mázsánkénti árát 35-ről 55 forintra emelték. Ez érvényes a korábban le­kötött és átvett mennyi­ségekre is. Kevés a szalma, de nem annyira, hogy gon­dos beosztással, a kész­letek felmérésével ne le­hetne az alom szükségle­tet és az ipari igényeket is kielégíteni. A megyei norma szerint egy szá­mosállatra 15 mázsa al­mot tartalékolnak. Az ál­lattenyésztő szakemberek véleménye szerint ezt a mennyiséget nyugodtan lehetne 1—1 mázsával csökkenteni. Ez a feles­leg 1 890 vagon mennyi­séget tesz ki, tehát a fel- vásárlási terv több mint 00 százalékát fedezné. Az idén több szalma termett, mint tavaly. Kü­lönösen áll ez a megálla­pítás a rizsre. Óvatos becslések szerint a kö­zös gazdaságok 2 300 va­gont takarítottak be. Az eddig lekötött 790 vagon mennyiség azonban a fel- vásárlási tervnek csak 26 százalékát teszi ki. Vajon mi van a többi­vel? A karcagi termelő- szövetkezetek 119 vagon rizsszalma szállítására szerződtek a MÉK-kel. Amikor látták, hogy kész­leteik a vártnál nagyob­bak, további 75 vagonnal adtak át. A túrkevei Vörös Csil­lag Tsz 60 vagon rizs­szalma készlettel rendel­kezik, de „tartalékolni” akarják. A tsz vezetői megtagadják a szállítást, úgy látszik nem érdekli őket az ipar nyersanyag­hiánya. Pedig 330 000 fo­rint készpénzt kapnának érte, ami megemelné a szövetkezeti gazdák mun­kaegységenkénti jövedel­mét is. Az idén nincs szálas- és tömegtakarmány gond­juk megyénk szövetkeze­teinek. A csapadékos idő­járás lehetővé tette a herefélék ötszörös kaszá­lását! Soha nem látott tömegtermést hozott a kukorica. Az előrelátó szövetkezetekben bőséges mennyiségben készítettek silót. Több helyen — jászapáti Alkotmány Tsz- ben — felszecskázott ku­koricaszárat használnak almozásra. Helyesen, mert jó áron értékesíthetik szalma feleslegüket. Az sem mutatkozik rossz- megoldásnak, hogy a kendertermelő gazdaságok visszakérjék a gyártól a pozdorját, s azzal almoz­zanak. Sokszor lehet hallani: „nincs elég műtrágyánk”. Nos, a magas átvételi áron felül az állami szer­vek az átadott szalma minden mázsája után 20 kilogramm műtrágyát ad­nak terven felül. Kevés a szalma, ám az igényeket ki lehet elégí­teni. Most arra van szük­ség, hogy a közös gazda­ságainkban még egyszer alaposan felmérjék kész­leteiket, a várható igé­nyeiket, s a felesleget át­adják a felvásárlónak. Az ipar szalmát vár a me­zőgazdaságtól. — m. L — közös kezdeményezés alap­ján azzal a kéréssel kereste fel intézetünket, hogy a ter­melésszervezés módszeré­nek fejlesztésében velünk együtt szeretnének dolgoz­ni, vagyis á termelésszerve­zéshez az ÉM. Építésgazda­sági és Szervezési Intézet segítségét kérték. — Ahogyan a 'műszaki kutató intézet nem nélkü­lözheti a laboratóriumot, ugyanúgy a szervező inté­zet sem nélkülözheti a la­boratóriumot jelentő terme­lő egységeket, amelyekben az elméleti elképzeléseket kipróbáljuk, korrigáljuk. — A kísérletekben — mondotta — nagy szerepe van a hozzáállásnak. A pártbizottság és az építő­ipari vállalat kezdeménye­zése nagyobb garanciát nyújt a sikeres kísérletek­re, mint az egyébként ked­vezőbb műszála feltételek- kel, de elmaradottabb szem­lélettel rendelkező más épí­tőipari vállalat. Jó munkát végez a Patyolat Üiést tartott a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A vb határozatok végre­hajtásáról, a fontosabb in­tézkedésekről szóló jelen­tés, valamint egyéb előter­jesztések mellett két fontos napirendi pontot tárgyalt tegnap reggeli ülésén a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az egyik — az általános iskolai napközi otthonok­ban folyó nevelői tevékeny­ségről — erre az alkalom­ra alakult bizottság vizs­gálatának eredménye volt. Ezen vizsgálat megálla­pítja, hogy az utóbbi há­rom év alatt a napközi ott­honokba kiváló pedagógiai felkészültséggel rendelkező tanárok kerültek, akiknek munkája a város összes általános iskolai napközi­jének oktatási színvonalát emelte. Arról is szól az összefoglaló, hogy a mun­ka megszerettetése érde­kében a napközi otthonok­ba a gyermekek érdeklő­dési körének megfelelően munka foglalkozásokat tar­tanak, így például babát készítenek, vagy más egyéb játékot csinálnak a gyere­kek. Ugyancsak összegezi a jelentés, hogy Szolnok vá­rosában az általános isko­lai tanulóknak 31 százalé­ka napkpzi otthonos. Étke­zésben összesen 2425 gyer­mek részesül. A végrehajtó bizottság másik fontos napirendi pontjaként a Patyolat Vál­lalat jelentése szerepelt, A végrehajtó bizottság tagjainak egyöntetű véle­ménye volt: eredményes jó munkát végzett a Patyolat. Ezt bizonyítja, hogy éves termelési tervüket az év első 10 hónapjában 119 százalékra teljesítették. — Ezenbeliil a lakosságnak közel 4 millió forint érté­kű szolgáltatást végeztek. Jobban ra|tol 1964-ben a jászberényi . Hprítógépgyár Lengyel filmművészek találkozása magyar újságírókkal A magyar filmművész szövetség vendégeként ha­zánkban tartózkodó len- gvel filmművészek, Andrzej Wajda és Witold Lesiewicz rendezők, valamint Krysz- tof Winiewicz operatőr szftrdán a Magyar Sajtó Házában újságírókkal ta­lálkoztak. A küldöttség vezetője, Andrzej Wajda elmondot­ta, hogy pályáját színházi rendezőként kezdte, s ma is — ha nem forgat filmet — gyakran rendez színhá­zi előadást. A közelmúlt­ban fejezte be Andrphy Műnk, a tragikusan el­hunyt lengyel rendező fél­behagyott munkáját, „Az idegen nő a hajón” című filmet. A lengyel filmküdöttség egy hetes magyarországi tartózkodása alatt találko­zott a magyar filmművé­szekkel, megnézték leg­újabb filmjeinket és meg­ismerkedtek a fiatalok Ba­lázs Béla stúdiójának mun­kájával. Mint elmondották, a fiatalok filmjei közül leginkább két alkotás, Gáli István rendező és Sára Sándor operatőr „Cigá­nyok” és Szabó István ren­dező „Te” című rövid film­je nyerte meg tetszésüket. A lengyel filmküldöttség szerdán délután utazott el Budapestről, „ Pereg a film azÉM. Szol- | nők megyei Építőipari Vál­lalat munkásszállójának klubtermében. A film né­zői a megye építőipari vál- latainak és szövetkezetei­nek vezetői. Amiről az előadó beszélt, az most a vásznon is látha­tó. Azok, akik eddig kétel­kedve csóválták fejüket a hallottakon, most megélén­külve izagnek-mozognak székeiken. A folyamatos építésszervezésről szóló kis- film bemutatta, hogyan le­het egyetlen daruval 600 la­kás blokkjait összeszerelni egy év alatt. A filmvetítés előtt tar­tott előadásában Kocsis Fe­renc, az ÉM. Építésgazda­sági és Szervezési Intézet tagozatvezetője arról be­szélt: — A harmadik ötéves tervben 125 000 lakás fog nagyblokkos építőanyagból épülni. Hogyan tud az épí­tőipar a rá háruló, állan­dóan növekvő feladatokkal megbirkózni? Elsősorban a termelés racionális meg­szervezése útján elérhető termelékenység növekedés­sel. — Ott, ahol már a folya­matos építésszervezéssel dolgoznak — mondotta Ko­csis Ferenc —, így Tatabá­nyán, Miskolcon, Budapes­ten az Üllői úton, Győrött és Pécsett, a termelékeny­ség 25—50 százalékkal emelkedett. Figyélemrentél- ' tó, hogy mindez beruházási eszköz megtakarítással jött létre. A továbbiakban Kocsis Ferenc elmondotta, mit je­lent a folyamatos építés­szervezés. — A folyamatos építés- szervezés röviden összefog­lalva azt jelenti, hogy az énítési munkát technológiai folyamatokra kell bontani. Egy-egy folyamatot egy bri­gád végez. Az első brigád megkezdi az alapozási mun­kálatokat és a pincefalazást az első épületen. Mikor be­fejezte, a második épület­hez vonul és ott ugyanezt a munkát végzi el. A má­sodik brigád tetőszintig összeszereli az épületet és tovább megy a második épületre. Tehát: annyi bri­gád van, ahány technoló­giai folyamatra az építési munkát felosztották. A bri­gádok haladnak az egyik épületről a másikra. — Előnye az' így ázerve- zett munkának az, hogy egyszerre csak egy brigád j tártózkodik egy szekcióban. I Az előadás után megkér- ( deztük Kocsis Ferencet, mondja el, miért éppen Szolnokon fog kísérletet folytatni az ÉM. Építésgaz­daság! és Szervezési Inté­zet a folyamatos építésszer- j vezéssel? — Alapvető oka az, hogy a Szolnok megyei pártbi­zottság és az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat Havazással, ónos esővel köszöntött be a té! A néhány nappal koráb­ban északkeletről beözön­lött és a Kárpát-medencé­ben megült hidegre eny­hébb földközi-tengeri lég­áramlás siklott fel, s a dél­nyugati-nyugati országré­szeken már kedden délután esőzés, illetve havazás kez­dődött. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya közölte: lényeges javulást egyelőre nem várhatunk. Noha az enyhe déli lég­áramlás még tart. Az éj­szakai hőmérséklet 0 fok körül ingadozik, a nappali maximumok is csak ke­véssel emelkednek fagy­pont fölé. További esőkre, ónos esőkre, illetve kisebb havazásokra kell számíta­nunk. automata, szállítóberende­zés, rekuperátor. Előrelát­hatólag e hónap végére áladják a Görögország meg­rendelésére . készülő, köze] S0 méter hosszú szinter- magnezit égető forgókemen­cét, s a hozzá tartozó egyéb gépeket Is. E berendezések gyártását hátráltatta az, hogy a megfelelő tervdoku­mentációt csak késve kapta meg a gyár, ezért az anyag- Ijeszerzésre alig volt idő. Mindezeken kívül Jugo­szláviába különleges faipari gépeket és berendezéseket, a Szovjetunióba konzerv­ipari gépeket, görgőpályá­kat, kosárszállító kocsikat exportáltak Jászberényből. Nehézséggel küzdenek a gyár ..profiljához'’ nem ép­pen illeszkedő könnyű, kis élelmiszeripari gépek ter­melésében. Sem rendes termelőterület, sem festő­üzem nem áll rendelkezé­sükre, a szárítás sem opti­mális feltételek között tör­ténik. . Mindez pedig az ex­portáru minőségének rová­sára megy, Mint említettük, az év utolsó hónapjára elég sok munka futott össze, ezért a gyár kollektívájának az eddiginél jobb összefogásá­ra volt ahhoz szükség, hogy a hajrát jól bírják. Az üzem munkásad, műszaki dolgozói felajánlásokat tet­tek arra. hogy az export­feladatoknak eleget tesznek. Az orosházi «üveggyár megrendelésének jórészét csak 1964-ben kellett volna legyártani. Miután szükség volt a beruházás kivitele­zésének meggyorsítására, az Aprítógépgyár a nép- gazdasági érdeket szem előtt tartva, határidő előtt átadta a gépeket, berende­zéseket. Az 1964 évi megrendeié- «ek jórészt beérkeztek, > azok műszaki dokumentá­ciói megvannak. Ez azt Jelenti, hogy a gyár 1984- ben sokkal jobb rajtot ve­het, mint az idén. Az Aprítógépgyár termé­ked Iránti megnövekedett bizalom kifejezője a jövő évre szóló, több mint 70 millió forint export-meg­rendelés, ami az üzem történetében rekordnak szá­mít. Az exportvolumen tekin­télyes részét teszik ki a Szovjetunió számára készí­tendő élelmiszeripari gépek és hengerművi berendezé­sek. Az utóbbiból Lengyel- országba is szállítanak. E két ország megrendelése körülbelül 50 millió forint értéket képvisel. A hazai ügyfelek is je­lentkeztek már. Így jelentőt! mennyiségben készítenek 1964-ben gumiipari gépeket a Ruggyantagyámak és a Műszála Gumigyárnak. — Csupán a gumi és műanyag gyártáshoz 15—20 millió forint értékű gépet állíta­nak elő az Aprítógépgyár­ban. Jövőre, mint eddig min­den évben, új konstrukciók gyártására is sor kerül. Ilyen lesz a gumiiparban használható inzuláló-kalan- der, a Gépexport Iroda megrendelésére készülő négy-hat-nyolc elemes szá­rítóberendezés. Megbízha­tóbb kivitelben készítik jö­vőre a lucernadobof, és a tüzelőkemencét. Jövőre kezdik meg az osztrák Rindel cégtől vá­sárolt licenz alapján a vi­lágviszonylatban is verseny- képes vibrációs rostasziták készítését is. (F. PJ a; í ■ A gyár éves tervében je­lentős volumennel szerepel a Lenin Kohászati Művek rekonstrukciójához szüksé­ges görgősorok, kezelő- pódiumok, karmánypadok. szállítószalagok és egyéb hengerműi berendezések gyártása. A körülbelül 15 millió forint értékű meg­rendelésnek a jelek szerint év végéig eleget tesznek. * Nem mondható ed ugyanez a Ruggyaniagyár részére készülő gumiipari gépek határidőre való átadásáról, iiiszen közel nyolcmillió fo­rintos lemaradás van, ezt csak jövőre törleszthetik. Kétség kívül ebben az anyagbeszerzésben jelentke­ző akadályok is közreját­szottak, amelyek december­re munkatorlódást okoztak. Nem érkeztek meg idejé­ben az import-csapágyak, az egyedi gyártású hajtó­művek, s a hengerek egy- része a selejtes öntés miatt használhatatlan volt. Jó­részt ezek miatt az éves tervet előreláthatólag csak 80—90 százalékra teljesít­hetik. örvendetes viszont, hogy az Aprítógépgyár az 58 mil­lió forintos export-kötele­zettségének eleget tesz. — Ebből 20 millió forint ér­téket képviselnek a Csepel Egyedi Gépgyárral koope­rálva gyártott s a Szovjet­unióba szállítandó csőgyári berendezések: a csőhúzó­padok, görgősor, bélyegző

Next

/
Oldalképek
Tartalom