Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

j 963. December 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A% első túrhevei tornászok Nyújtó-gyakorlatért — pálca­büntetés Egy aforizmát olvadtam a minap arról, hogy az öregedés első jele, ha igy sóhajt fel valaki: „Ez a thai fiatalság... — bezzeg a mi időnkben!...’’ Mivel az utóbbi időben elég gyakran hallani ezt a méltatlan­kodva és elmarasztalóan hangoztatott mondatot, arra gondolhatnánk mi fiatalok: csak lehet benne valami, elromlottunk, > s ülő lesz a bűnbánat. Csupán az a bökkenő, hogy ezt a gyak­ran visszatérő sóhajt nem a mi szüléink mondták először. Őket is így kor­holta az előttük járó nem­zedék, azolcat is a szüleik, s így tovább az idők kez­detéig. Ezúttal nem szükséges a túlontúl messzi időbe visz- szatekinteni, megállapodha­tunk 1790-ben, hogy példát keresve felüssük a régi iro- tolcat, A nyiladozó tavasz nap­sütése a szabad levegőre csalta a hetyke kun legé­nyeket. A hosszú téli tes- pedés után ficánkolva pezs- gétt a vérük, feszült az iz­muk — erőpróbára vágytak. S új játékot eszeltek Iá. A Púrkevei főbíró igy jelenti a Nemes Tanácsnak: „...né- mellyek a’ Gyep szélen majd egy Gikiyi oszlopokat fel ásván arra keresztül tett vendég oldalakon fügve leg sebesebb keringéssel kezdették légyen életeket az Mtólsó veszedelemig kisér- teni..." Hogy *9 mondja az Írás? Gyorsan papirt elő, rajzol­junk! Nem , szükséges túl nagy jártasság a sportban annak megállapításához, hogy a túrkevei legények a legnehezebb nyújtó-gya­korlatok egyikében virtus- kodtak. Igazi erőpróba volt ez! Ma h — korszerűen felszerelt tornateremben — becsületére válik bárkinek. Hogy nyaka is tört egynek- egynek? Ki gondolt ilyes­mivel, míg a maga nyaka nem keserülte? Hanem az öregek más­képp vélekedtek. Bíró uraimék a tanácsi gyűlés napirendjére tűzték, hogy „a’ buzgóságtalan, és enyel­gő Ifjúság nem gondolván az Anya Szent Egyháznak Istenes Törvényeivel... egész eszét és minden kedvét a! tilalmas es leg veszedelme­sebb játékoknak nemére forditotta.” És szigorúan el is jártak a kezdeménye­zőkkel szemben! Két ilyen oszlopot találtak a kikül­dött bakterok, s azok fel­emelőit, Bodó Balázst és ifj. Kondás Szilágyi Jánost 12 pálcáütésre büntették. Hanem a másik két kez­deményező, ifj. Hagymást Márton és Ducza Pál, a torna melleit a futásban is jeleskedett: sehol sem akad­tak nyomukra, s ezért el­halasztották az illendő pál- cázást. Ha a nyújtó-gyalzorlatot becsülettel végrehajtották a legények, egy Iris verés sem csökkenthétté a virtust. Ki tudja hányszor hágták még át a tilalmat Túrkeve első tornászai?... Ne keressük most, hogy igazuk volt-e az öregeknek, amikor hangsúlyosan meg- feddték a „buzgóságtalan és enyelgő ifjúságot”. Bizonyá­ra igazuk volt. No, de mi lenne a magyar torna sport­tal, ha azóta mindig az öregek tanácsának bölcs megfontolása „engedélyez­né a gyakorlatokat? Szilágyi Miklós Szolnok, Múzeum Méhkirálynő OLASZ FILM Harcé Ferreri fiatal ren­dező a bigottul vallásos olasz házassági intézményt vette célba, s figurázta ki ebben a filmjében. A fő­szereplő Marina Vlady a legjobb alakítás díját kap­ta a fesztiválon ezért a sze­repéért. SALAMON PÁL ”• ' -J 9 ÚTBAN MAGUNK — 9. — Géza most nézett rá elő­ször hosszabban. Alacsony Tnadárarcú, sasorrú ember volt. Tekintete riadtan esett a földre Gézáé elől. — Lenne egy kis pana­szom. Zubor Géza meggyorsí­totta a lépteit. — Az elmúlt kedden... nem is jól mondom, szer­dán egy lánctalpas masi­nájuk keresztülgázolt a ku­koricámon. — Merre van az? — Itt, nem messze a kö- vesúton; túl a Sásdi-tanya mellett... ha tudja merre van. — Jő, majd megnézem. — Nem lehetne most? — Most nem lehet. — Tíz perc az egész... Semmi egy ilyen fiatalem­bernek... Zubor Géza megint meg­nézte az öreget. Szorongó félelem volt az egész arc. A nyáron vörösre - éget): ráncos bőrt sűrű, ősz bo­rosta verte ki. Sokszázados félelem húzta alázatos mo­solyra a száját. Mi öröme lehetett ennek egész életében? Mitől lett ilyma riadt-aUtzatae a kép»? — Na, jó — mondta kel­letlenül. Az öreg apiró sóhajt röp­pentett el, és elégedetten mosolygott. Nemsokára megszólalt — Az a portám — mu­tatott egy diófáktól körül- állt kis házra. — Belépünk egy pohárra... — Most nem. —Na... egy pohárra... — mondta gyorsan, és szapora léptekkel elindult a ház felé. Zubor Géza leült a bor­foltos kecskelábú asztal mellé. Az öreg két poharat és egy csorba vizeskancsó­ban bort tett az asztalra. Efjymás után kétszer töl­tött. Zubor Géza érezte a rosszul kezelt bor kénes izét Múlt szerdán, éppen így déltájt megyek ki meg­nézni. mikor törhetjük a kukoricát, amikor látom, hogy egészen feldúlták... Ismét töltött, Harminc év körüli férfi dugta be a fejét a nyílott ajtóm — Jó napot kívánunk — bonxú. «erases aaiiá haja A Szovjetunióba utazott Kodály Zoltán Kodály Zoltán kedden Moszkvába utazott. Bú­csúztatására a Keleti pálya­EGt MÍTOSZ SZERTEFOSZLIK udvaron megjelent a mű­velődésügyi minisztérium gs zenei életünk több kép­viselője. Ott volt V. A. Guszev és G. I. Turjanica. a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének ta­nácsosa és első titkára. Kodály Zoltán a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének és a Sztanyiszlavszkijról elnevezett Nysmirovics Dancsenko színháznak a meghívására látogat el a Szovjetunióba. Moszkvából először Leningrádba, majd onnan az Észt SZSZK-ba utazik, ahol Tartuban meg­tekinti a Háry János egyik előadását. Tartuból vissza­tér Moszkvába, s december 12-től december 20-ig a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége és a Szovjet Zene­szerzők Szövetsége közös találkozót rendez: amely­nek célja, hogy meghall­gassák és megvitassák a két ország elmúlt évi zenei al­kotásait. Kodály Zoltán a szovjet szövetség meghívá­sára lesz jelen a tanácsko­záson. December 19-én a szovjet fővárosban Kodály-hang- versenyt adnak, majd 20- án a Sztanyiszlavszkijról elnevezett Nyemirovics Dancsenko színházban, a szerző jelenlétében, bemu­tatják a Háry Jánost. Ko­dály Zoltán előrelátható­lag három hetet tölt a Szovjetunióban. — (MTI) A nyugatnémet tan­könyvekben Hitler úgy sze­repel, mint aki utakat épí­tett, megszüntette a mun­kanélküliséget és bár hibá­kat követett el, dehát még­is nagy ember volt. Annak­idején ezt állapította meg a Der Spiegel riportere, aki megkérdezte a diákokat, mit is tudnak a földkerek­ség eddigi legnagyobb go­nosztevőjéről. Éppen ezért örülünk an­nak, hogy nyugatnémet ren­dező volt az, aki elhatároz­ta, az események új és ér­dekes csoportosításával le­rántja a misztikumból, ha­mis tiszteletből, az igazság aljas elhallgatásából szőtt leplet az idealizált Hitler- emlékműről. Pereg a film. A vásznon mint egy panoptikum figu­rái— kelnek életre azok az emberek, akiknek nevétől rettegett egész Európa, akik megtestesítették a politikai kalandorságot, a szószegést, az aljasságot, akik vérgőzös világuralmi vágyaik érde­kében átgázoltak emberéle­teken, romokon, becsületen. Akik megkísérelték, hogy az embert állattá aljasít- sák, hogy saját népükből lelkiismeretlen vadállato­kat idomítsanak. Rég elfe­lejtett nevek keltek életre. A homoszekszuális Rohm, a hírhedt SA-vezér, a ke­gyetlen képű Streicher, von Papén, a pénzmágná­sok bizalmi embere, a po­rosz milítarizmust megtes­tesítő Hindenburg és így sorba mindazok, akiknek köszönhető a második vi­FELE két törött szarvként lógott a homlokába. — Adjon isten. — Kaphatnánk egy kis vizet? Háta mögött fiatal nő állt. — Az nincs — állt föl az öreg, Kinézett az ajtón, és szemügyre vette a férfi há­ta mögött álló nőt. — De •égy kis magam csinálta borral megkínálhatom ma­gukat. Az idegen kérdően hátra­tekintett. A lány intett, hogy fogadja el, — Jöjjenek beljebb — tessékelte őket az öreg Bemutatkoztak. — Kerekes Mária — Bordás Sándor. Néhány másodpercig fél­szeg csend töltötte meg a kis helyiséget. — Üljön le, Mária — mondta Bordás Sándor. Előbb kipróbálta az in­gatag padot, és kicsit meg­igazította. Mária mosolygó-bizalmas tekintettel köszönte meg a figyelmességet, és leült.. Ma­gas, telt idomú lány volt. Ovális arcát szembetűnően nagy, mindig cserepes szál uralta. Az öreg újabb poharakat hozott a jövevényeknek, és töltött. Mindketten gyorsan fenékig itták. Poharát letéve Mária kí­váncsian nézett körbe. — Mi járatban vannak? — kérdezte az öreg felbá­torodva. De ettől a bátor­ságtól midjárt meg is ret­tenve hozzátette: — Ha meg nem sértem — fordult a férfihoz. — Geológusok vagyunk — felelte Bordás Sándor —, az olajmező határát jelöl­jük ki. Zubor Géza hetykén néz­te a lányt. Azt játszotta, hogy ki állja tovább a má­sik tekintetét. Mária nyu­godtan nézett rá. Távolülő fekete szeme alig rezzent. Géza adta fel a játékot, mert nem állhatta a lány szemének gúnyos villaná­sát: „Mire jó ez?” Bordás Sándor észrevet­te, hogy a másik kettő a szemével beszélget. Türel­metlenül mozdult. — Akkor köszönjük — mondta. — Na még egy pohárral — sietett az öreg ismét töl­teni —, és hozzátette: — ha jólesik. Bordás Sándor kérlelve intett Máriának, hogy men­jenek. de a lány elkerülte a tekintetét, és a pohár után nyúlt. (Folytatjuk.) lágháború sok tízmillió ha­lottja, a gyász, a fájdalom, az emberiség megpróbálta­tása. Szétfoszlik a mítosz. Mert a film azt is bemu­tatja, hogy Hitler, a jó szó­nok és szervező, alapjában- véve szánalmas pojáca, megcsontosodott kispolgár volt, aki palotájának óriási termeibe a kisszerűséget zsúfolta bele. Aki habozás nélkül képes volt a legjobb barátját is eladni abban a pillanatban, amint ez vala­mi minimális politikai hasz­not jelenthetett. Látjuk 3t bárgyúnak, ostobának, ra­vasznak, magabiztosnak és összetörtnek. Mindent lá­tunk, csak az emberi nagy­ságot, az igazi vezető nagy­ságát nem láthatjuk. Mert az nem is volt meg nála soha. Pénz, milliók, milliárdok. Szén, amelyet munkások bányásztak ki, s amelynek minden tonnája után hat pfennig a náci párt céljai­ra ment és sokmillió ilyen tonna szenet bányásztak ki. Thyssen, a nagyiparos, aki a zsebébe nyúlt és a pénztelenséggel, népszerűt­lenséggel küzdő náci párt­nak százezer márkát jutta­tott egyetlen napon, mert fantáziát látott Hitlerben. Meglátta azt az embert, aki kérlelhetetlen ellensége minden haladásnak, aki al­kalmas arra, hogy vérbe- fojtsa a baloldal minden megmozdulását, áld gátlás­talanságával jó kiszolgálója lehet az egyre éhesebb né­met imperializmusnak. Nem csalódtak. a filmen láthatjuk azokat a nyugati politikusokat, akik segítettek megásni Európa sírját. A korrekt úriember* Chamberlain, a veszélyes játékot játszó, cinikus Da- ladier. Mussolini, a kiseb­bik sakál és Franco, akit Hitlerék próbaháborúja se­gített a spanyol nép nya­kára ültetni. Aztán bombá­zások, koncentrációs tábo­rok, a legázolt Európa. A film mértékkel csak annyit mutat belőle, amennyi a következmények megérté­séhez volt szükséges. Azon­ban éppen ezzel vélik ez a dokumentum még sokkal nagyobb erejűvé. Kevesen voltunk a mozi­ban És a kevés között is alig-alig fiatal. A negyven­ötven évesek* nemzedéke volt kíváncsi a Hitler élete című filmre, amelyiknek kijutott a fasiszta Európá­ból, s az itthoni Hitler- kreaturákból, Gömbösből, Szálasiból. Éreztük, milyen fontos ez a film. Felidéződ- tek bennünk azok az évek, amikor a szellem és érte­lem barlangokba bújt, ami­kor Európán a fasiszta szörnyállamok iszonyata rá­gott. S úgy szerettük volna, ha mellettünk vannak a fiatalok is, akik ezt nem él­ték, nem érezték, de tanul­niuk kell belőle. A film előtt híradót vetítettek. Egy ablakból há­rom lövés dördült el és az az ember, aki megcsillantotta a béke kibontakozásának lehetőségét, holtan borult egy autó ülésére. S amikor a mozi kivilágosodott, úgy éreztük: a dallasi automa­ta puska ravaszán azok az ujjak feszültek, amelyek­nek mozdulata 1939-ben gyászba és katasztrófába borította a világot. Hernádi Tibor Biztosítás—biztonság A* életbiztosítás, balesetbiztosítás TÁMASZ A BAJBAN! Az Állami Biztosító, igen előnyös feltételű, munkavi­szonyban álló dolgozók és családtagjai részére új sze­mélybiztosítást vezet be 1964. január 1-től, Ezen új biztosítás: CSOPORTOS ÉLETBIZTOSÍTÁS, BALESETBIZTOSÍTÁSSAL. Tagja lehet 65 éves korig minden dolgozó (kivéve nyugdíjasokat illetve betegállo­mányban levőket). Nagyösszegű élet- és balesetbiztosítást továbbá az alapszabályokban meghatározott esetekben segélyt nyújt tagjainak. Fokozott anyagi védelmet nyújt abban az életkorban amikor erre a családról való gondoskodás céljából leginkább szükség van. Az életbiztosítási szol­gáltatás családtagokra is kiterjed: vezetősége a tagokból választott Intézőbizottság. A kötelezettségek teljesítését az Állami Biztosító szavatolja; tagdíja havi 20.— Ft. Az összes jogok mindaddig fennállnak, amíg a tag a tagsági dijat fizeti. A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYEZÉSI CSOPORT tagjai, illetve hozzátartozói számára — függetlenül a társadalombiztosítási, vagy egyéb szolgáltatásoktól — az alábbi összegeket fizeti ki: a tag bármikor bekövetkező természetes halála esetén 4500.— Ft-ot, ha a tag nyugál­lományba helyezése előtt hal meg és 65. életévét még nem töltötte be, további 10 500 Ft-ot, tehát összesen 15 000.— Ft-ot, a tag bármikor bekövetkező baleseti ha­lála esetén 19 500.— Ft-ot, nyugdíjazás előtt bekövet­kező baleseti halál esetén, ha a tag 65. életévét még nem töltötte be 30 000.— Ft-ot, a tag baleseti sérülése eseten, ha a baleset állandó, teljes rokkantságot okoz 2d 000.— Ft-ot, 10 százalékos vagy ezt meghaladó állan­dó, részleges rokkantság esetén a 25 000.— Ft arányos részét; csonttörés, csontrepedés vagy 10 százalékon aluli, állandó rokkantság, vagy a balesetből bekövetkező leg­alább 28 napos táppénzállomány esetén 400.— Ft-ot, üzemi balesetnek minősülő azonnali körömelvesztésért — kivéve a munkahelyre menet és jövet — 200.— Ft-ot. A tag munkaviszonyban nem álló házastársának bármi­kor bekövetkező halála esetén 1500.— Ft-ot, 65. éven aluli, aktív (nem nyugdíjas) dolgozó tag, munkaviszony­ban nem álló házastársának halála esetén további 3500 Ft-ot, tehát összesen 5000.— Ft-ot. A házastárs esetleges korábbi halála folytán kifizetett összeg a tag természe­tes halálának esetére megállapított összegből levonásra kerül. E-szerint a 4500.— Ft összeeű térítés 1500.— Ft-tal, a 15 000 Ft összegű térítés 5000 Ft-tal csökken. 1—18 éves körű gyermekének halála esetén 1000.— Ft-ot fizet ki a csoport. Ha a tag baleset folytán 50 százalékot meghaladó rokkantságot szenved, a dij akat tovább fizetnie nem kell de a természetes halál esetére megállapított összeg­re vonatkozó jogok érvényben maradnak. A BIZTOSÍTÁS ES ÖNSEGÉLYEZŐ CSOPORT IN­TÉZŐBIZOTTSÁGA a befolyt díiak egy részéből segély- alaoot képez, ebből 1 éves tagság után a rendelkezésre álló kereten belük a tagok részére rendkívüli seeélj* nvúit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom