Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
j 963. December 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A% első túrhevei tornászok Nyújtó-gyakorlatért — pálcabüntetés Egy aforizmát olvadtam a minap arról, hogy az öregedés első jele, ha igy sóhajt fel valaki: „Ez a thai fiatalság... — bezzeg a mi időnkben!...’’ Mivel az utóbbi időben elég gyakran hallani ezt a méltatlankodva és elmarasztalóan hangoztatott mondatot, arra gondolhatnánk mi fiatalok: csak lehet benne valami, elromlottunk, > s ülő lesz a bűnbánat. Csupán az a bökkenő, hogy ezt a gyakran visszatérő sóhajt nem a mi szüléink mondták először. Őket is így korholta az előttük járó nemzedék, azolcat is a szüleik, s így tovább az idők kezdetéig. Ezúttal nem szükséges a túlontúl messzi időbe visz- szatekinteni, megállapodhatunk 1790-ben, hogy példát keresve felüssük a régi iro- tolcat, A nyiladozó tavasz napsütése a szabad levegőre csalta a hetyke kun legényeket. A hosszú téli tes- pedés után ficánkolva pezs- gétt a vérük, feszült az izmuk — erőpróbára vágytak. S új játékot eszeltek Iá. A Púrkevei főbíró igy jelenti a Nemes Tanácsnak: „...né- mellyek a’ Gyep szélen majd egy Gikiyi oszlopokat fel ásván arra keresztül tett vendég oldalakon fügve leg sebesebb keringéssel kezdették légyen életeket az Mtólsó veszedelemig kisér- teni..." Hogy *9 mondja az Írás? Gyorsan papirt elő, rajzoljunk! Nem , szükséges túl nagy jártasság a sportban annak megállapításához, hogy a túrkevei legények a legnehezebb nyújtó-gyakorlatok egyikében virtus- kodtak. Igazi erőpróba volt ez! Ma h — korszerűen felszerelt tornateremben — becsületére válik bárkinek. Hogy nyaka is tört egynek- egynek? Ki gondolt ilyesmivel, míg a maga nyaka nem keserülte? Hanem az öregek másképp vélekedtek. Bíró uraimék a tanácsi gyűlés napirendjére tűzték, hogy „a’ buzgóságtalan, és enyelgő Ifjúság nem gondolván az Anya Szent Egyháznak Istenes Törvényeivel... egész eszét és minden kedvét a! tilalmas es leg veszedelmesebb játékoknak nemére forditotta.” És szigorúan el is jártak a kezdeményezőkkel szemben! Két ilyen oszlopot találtak a kiküldött bakterok, s azok felemelőit, Bodó Balázst és ifj. Kondás Szilágyi Jánost 12 pálcáütésre büntették. Hanem a másik két kezdeményező, ifj. Hagymást Márton és Ducza Pál, a torna melleit a futásban is jeleskedett: sehol sem akadtak nyomukra, s ezért elhalasztották az illendő pál- cázást. Ha a nyújtó-gyalzorlatot becsülettel végrehajtották a legények, egy Iris verés sem csökkenthétté a virtust. Ki tudja hányszor hágták még át a tilalmat Túrkeve első tornászai?... Ne keressük most, hogy igazuk volt-e az öregeknek, amikor hangsúlyosan meg- feddték a „buzgóságtalan és enyelgő ifjúságot”. Bizonyára igazuk volt. No, de mi lenne a magyar torna sporttal, ha azóta mindig az öregek tanácsának bölcs megfontolása „engedélyezné a gyakorlatokat? Szilágyi Miklós Szolnok, Múzeum Méhkirálynő OLASZ FILM Harcé Ferreri fiatal rendező a bigottul vallásos olasz házassági intézményt vette célba, s figurázta ki ebben a filmjében. A főszereplő Marina Vlady a legjobb alakítás díját kapta a fesztiválon ezért a szerepéért. SALAMON PÁL ”• ' -J 9 ÚTBAN MAGUNK — 9. — Géza most nézett rá először hosszabban. Alacsony Tnadárarcú, sasorrú ember volt. Tekintete riadtan esett a földre Gézáé elől. — Lenne egy kis panaszom. Zubor Géza meggyorsította a lépteit. — Az elmúlt kedden... nem is jól mondom, szerdán egy lánctalpas masinájuk keresztülgázolt a kukoricámon. — Merre van az? — Itt, nem messze a kö- vesúton; túl a Sásdi-tanya mellett... ha tudja merre van. — Jő, majd megnézem. — Nem lehetne most? — Most nem lehet. — Tíz perc az egész... Semmi egy ilyen fiatalembernek... Zubor Géza megint megnézte az öreget. Szorongó félelem volt az egész arc. A nyáron vörösre - éget): ráncos bőrt sűrű, ősz borosta verte ki. Sokszázados félelem húzta alázatos mosolyra a száját. Mi öröme lehetett ennek egész életében? Mitől lett ilyma riadt-aUtzatae a kép»? — Na, jó — mondta kelletlenül. Az öreg apiró sóhajt röppentett el, és elégedetten mosolygott. Nemsokára megszólalt — Az a portám — mutatott egy diófáktól körül- állt kis házra. — Belépünk egy pohárra... — Most nem. —Na... egy pohárra... — mondta gyorsan, és szapora léptekkel elindult a ház felé. Zubor Géza leült a borfoltos kecskelábú asztal mellé. Az öreg két poharat és egy csorba vizeskancsóban bort tett az asztalra. Efjymás után kétszer töltött. Zubor Géza érezte a rosszul kezelt bor kénes izét Múlt szerdán, éppen így déltájt megyek ki megnézni. mikor törhetjük a kukoricát, amikor látom, hogy egészen feldúlták... Ismét töltött, Harminc év körüli férfi dugta be a fejét a nyílott ajtóm — Jó napot kívánunk — bonxú. «erases aaiiá haja A Szovjetunióba utazott Kodály Zoltán Kodály Zoltán kedden Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Keleti pályaEGt MÍTOSZ SZERTEFOSZLIK udvaron megjelent a művelődésügyi minisztérium gs zenei életünk több képviselője. Ott volt V. A. Guszev és G. I. Turjanica. a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa és első titkára. Kodály Zoltán a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének és a Sztanyiszlavszkijról elnevezett Nysmirovics Dancsenko színháznak a meghívására látogat el a Szovjetunióba. Moszkvából először Leningrádba, majd onnan az Észt SZSZK-ba utazik, ahol Tartuban megtekinti a Háry János egyik előadását. Tartuból visszatér Moszkvába, s december 12-től december 20-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége közös találkozót rendez: amelynek célja, hogy meghallgassák és megvitassák a két ország elmúlt évi zenei alkotásait. Kodály Zoltán a szovjet szövetség meghívására lesz jelen a tanácskozáson. December 19-én a szovjet fővárosban Kodály-hang- versenyt adnak, majd 20- án a Sztanyiszlavszkijról elnevezett Nyemirovics Dancsenko színházban, a szerző jelenlétében, bemutatják a Háry Jánost. Kodály Zoltán előreláthatólag három hetet tölt a Szovjetunióban. — (MTI) A nyugatnémet tankönyvekben Hitler úgy szerepel, mint aki utakat épített, megszüntette a munkanélküliséget és bár hibákat követett el, dehát mégis nagy ember volt. Annakidején ezt állapította meg a Der Spiegel riportere, aki megkérdezte a diákokat, mit is tudnak a földkerekség eddigi legnagyobb gonosztevőjéről. Éppen ezért örülünk annak, hogy nyugatnémet rendező volt az, aki elhatározta, az események új és érdekes csoportosításával lerántja a misztikumból, hamis tiszteletből, az igazság aljas elhallgatásából szőtt leplet az idealizált Hitler- emlékműről. Pereg a film. A vásznon mint egy panoptikum figurái— kelnek életre azok az emberek, akiknek nevétől rettegett egész Európa, akik megtestesítették a politikai kalandorságot, a szószegést, az aljasságot, akik vérgőzös világuralmi vágyaik érdekében átgázoltak emberéleteken, romokon, becsületen. Akik megkísérelték, hogy az embert állattá aljasít- sák, hogy saját népükből lelkiismeretlen vadállatokat idomítsanak. Rég elfelejtett nevek keltek életre. A homoszekszuális Rohm, a hírhedt SA-vezér, a kegyetlen képű Streicher, von Papén, a pénzmágnások bizalmi embere, a porosz milítarizmust megtestesítő Hindenburg és így sorba mindazok, akiknek köszönhető a második viFELE két törött szarvként lógott a homlokába. — Adjon isten. — Kaphatnánk egy kis vizet? Háta mögött fiatal nő állt. — Az nincs — állt föl az öreg, Kinézett az ajtón, és szemügyre vette a férfi háta mögött álló nőt. — De •égy kis magam csinálta borral megkínálhatom magukat. Az idegen kérdően hátratekintett. A lány intett, hogy fogadja el, — Jöjjenek beljebb — tessékelte őket az öreg Bemutatkoztak. — Kerekes Mária — Bordás Sándor. Néhány másodpercig félszeg csend töltötte meg a kis helyiséget. — Üljön le, Mária — mondta Bordás Sándor. Előbb kipróbálta az ingatag padot, és kicsit megigazította. Mária mosolygó-bizalmas tekintettel köszönte meg a figyelmességet, és leült.. Magas, telt idomú lány volt. Ovális arcát szembetűnően nagy, mindig cserepes szál uralta. Az öreg újabb poharakat hozott a jövevényeknek, és töltött. Mindketten gyorsan fenékig itták. Poharát letéve Mária kíváncsian nézett körbe. — Mi járatban vannak? — kérdezte az öreg felbátorodva. De ettől a bátorságtól midjárt meg is rettenve hozzátette: — Ha meg nem sértem — fordult a férfihoz. — Geológusok vagyunk — felelte Bordás Sándor —, az olajmező határát jelöljük ki. Zubor Géza hetykén nézte a lányt. Azt játszotta, hogy ki állja tovább a másik tekintetét. Mária nyugodtan nézett rá. Távolülő fekete szeme alig rezzent. Géza adta fel a játékot, mert nem állhatta a lány szemének gúnyos villanását: „Mire jó ez?” Bordás Sándor észrevette, hogy a másik kettő a szemével beszélget. Türelmetlenül mozdult. — Akkor köszönjük — mondta. — Na még egy pohárral — sietett az öreg ismét tölteni —, és hozzátette: — ha jólesik. Bordás Sándor kérlelve intett Máriának, hogy menjenek. de a lány elkerülte a tekintetét, és a pohár után nyúlt. (Folytatjuk.) lágháború sok tízmillió halottja, a gyász, a fájdalom, az emberiség megpróbáltatása. Szétfoszlik a mítosz. Mert a film azt is bemutatja, hogy Hitler, a jó szónok és szervező, alapjában- véve szánalmas pojáca, megcsontosodott kispolgár volt, aki palotájának óriási termeibe a kisszerűséget zsúfolta bele. Aki habozás nélkül képes volt a legjobb barátját is eladni abban a pillanatban, amint ez valami minimális politikai hasznot jelenthetett. Látjuk 3t bárgyúnak, ostobának, ravasznak, magabiztosnak és összetörtnek. Mindent látunk, csak az emberi nagyságot, az igazi vezető nagyságát nem láthatjuk. Mert az nem is volt meg nála soha. Pénz, milliók, milliárdok. Szén, amelyet munkások bányásztak ki, s amelynek minden tonnája után hat pfennig a náci párt céljaira ment és sokmillió ilyen tonna szenet bányásztak ki. Thyssen, a nagyiparos, aki a zsebébe nyúlt és a pénztelenséggel, népszerűtlenséggel küzdő náci pártnak százezer márkát juttatott egyetlen napon, mert fantáziát látott Hitlerben. Meglátta azt az embert, aki kérlelhetetlen ellensége minden haladásnak, aki alkalmas arra, hogy vérbe- fojtsa a baloldal minden megmozdulását, áld gátlástalanságával jó kiszolgálója lehet az egyre éhesebb német imperializmusnak. Nem csalódtak. a filmen láthatjuk azokat a nyugati politikusokat, akik segítettek megásni Európa sírját. A korrekt úriember* Chamberlain, a veszélyes játékot játszó, cinikus Da- ladier. Mussolini, a kisebbik sakál és Franco, akit Hitlerék próbaháborúja segített a spanyol nép nyakára ültetni. Aztán bombázások, koncentrációs táborok, a legázolt Európa. A film mértékkel csak annyit mutat belőle, amennyi a következmények megértéséhez volt szükséges. Azonban éppen ezzel vélik ez a dokumentum még sokkal nagyobb erejűvé. Kevesen voltunk a moziban És a kevés között is alig-alig fiatal. A negyvenötven évesek* nemzedéke volt kíváncsi a Hitler élete című filmre, amelyiknek kijutott a fasiszta Európából, s az itthoni Hitler- kreaturákból, Gömbösből, Szálasiból. Éreztük, milyen fontos ez a film. Felidéződ- tek bennünk azok az évek, amikor a szellem és értelem barlangokba bújt, amikor Európán a fasiszta szörnyállamok iszonyata rágott. S úgy szerettük volna, ha mellettünk vannak a fiatalok is, akik ezt nem élték, nem érezték, de tanulniuk kell belőle. A film előtt híradót vetítettek. Egy ablakból három lövés dördült el és az az ember, aki megcsillantotta a béke kibontakozásának lehetőségét, holtan borult egy autó ülésére. S amikor a mozi kivilágosodott, úgy éreztük: a dallasi automata puska ravaszán azok az ujjak feszültek, amelyeknek mozdulata 1939-ben gyászba és katasztrófába borította a világot. Hernádi Tibor Biztosítás—biztonság A* életbiztosítás, balesetbiztosítás TÁMASZ A BAJBAN! Az Állami Biztosító, igen előnyös feltételű, munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjai részére új személybiztosítást vezet be 1964. január 1-től, Ezen új biztosítás: CSOPORTOS ÉLETBIZTOSÍTÁS, BALESETBIZTOSÍTÁSSAL. Tagja lehet 65 éves korig minden dolgozó (kivéve nyugdíjasokat illetve betegállományban levőket). Nagyösszegű élet- és balesetbiztosítást továbbá az alapszabályokban meghatározott esetekben segélyt nyújt tagjainak. Fokozott anyagi védelmet nyújt abban az életkorban amikor erre a családról való gondoskodás céljából leginkább szükség van. Az életbiztosítási szolgáltatás családtagokra is kiterjed: vezetősége a tagokból választott Intézőbizottság. A kötelezettségek teljesítését az Állami Biztosító szavatolja; tagdíja havi 20.— Ft. Az összes jogok mindaddig fennállnak, amíg a tag a tagsági dijat fizeti. A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYEZÉSI CSOPORT tagjai, illetve hozzátartozói számára — függetlenül a társadalombiztosítási, vagy egyéb szolgáltatásoktól — az alábbi összegeket fizeti ki: a tag bármikor bekövetkező természetes halála esetén 4500.— Ft-ot, ha a tag nyugállományba helyezése előtt hal meg és 65. életévét még nem töltötte be, további 10 500 Ft-ot, tehát összesen 15 000.— Ft-ot, a tag bármikor bekövetkező baleseti halála esetén 19 500.— Ft-ot, nyugdíjazás előtt bekövetkező baleseti halál esetén, ha a tag 65. életévét még nem töltötte be 30 000.— Ft-ot, a tag baleseti sérülése eseten, ha a baleset állandó, teljes rokkantságot okoz 2d 000.— Ft-ot, 10 százalékos vagy ezt meghaladó állandó, részleges rokkantság esetén a 25 000.— Ft arányos részét; csonttörés, csontrepedés vagy 10 százalékon aluli, állandó rokkantság, vagy a balesetből bekövetkező legalább 28 napos táppénzállomány esetén 400.— Ft-ot, üzemi balesetnek minősülő azonnali körömelvesztésért — kivéve a munkahelyre menet és jövet — 200.— Ft-ot. A tag munkaviszonyban nem álló házastársának bármikor bekövetkező halála esetén 1500.— Ft-ot, 65. éven aluli, aktív (nem nyugdíjas) dolgozó tag, munkaviszonyban nem álló házastársának halála esetén további 3500 Ft-ot, tehát összesen 5000.— Ft-ot. A házastárs esetleges korábbi halála folytán kifizetett összeg a tag természetes halálának esetére megállapított összegből levonásra kerül. E-szerint a 4500.— Ft összeeű térítés 1500.— Ft-tal, a 15 000 Ft összegű térítés 5000 Ft-tal csökken. 1—18 éves körű gyermekének halála esetén 1000.— Ft-ot fizet ki a csoport. Ha a tag baleset folytán 50 százalékot meghaladó rokkantságot szenved, a dij akat tovább fizetnie nem kell de a természetes halál esetére megállapított összegre vonatkozó jogok érvényben maradnak. A BIZTOSÍTÁS ES ÖNSEGÉLYEZŐ CSOPORT INTÉZŐBIZOTTSÁGA a befolyt díiak egy részéből segély- alaoot képez, ebből 1 éves tagság után a rendelkezésre álló kereten belük a tagok részére rendkívüli seeélj* nvúit.
