Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
1963. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A jászárokszáüási űj gimnázium életéből A mezőgazdasági szakoktatás óráján: talajvizsgálatot végeznek a diákok a helyi Táncsics tsz-től kölcsön kapott korszerű talajvizsgáló készülékkel A szerkesztés rejtelmei. A szemléltető eszköz segítségével könnyebb a megértén Az esti oktatáson a felnőttek lesznek ismét nebulók. Képünkön Győző Gyula tanár, a gimnázium igazgató- helyettese egy —, hallgató által végzett — kísérletet ellenőriz Minden családhoz bekopogtatunk A tsz jelenéről és jövőjéről beszélgetünk — Nálunk már évek óta a december hónap a családlátogatás ideje. Ez persze nem azt jelenti, hogy más alkalommal nem érdeklődünk a szövetkezeti családok élete-sorsa iránt, hogy nem foglalkozunk az emberekkel, s nem igyekszünk segíteni ügyes-bajos dolgaik megoldását. De az éwégi családlátogatás mégis más. Egyrészt, mert mindenkit otthonában keresnek fel az ezzel megbízottak, másrészt — s ez a fontosabb — nemcsak egyéni dolgokról, hanem a közösséget érintő és érdeklő témákról esik szó a kötetlen, baráti beszélgetés során. — Az idén 300 hold őszi árpánk pusztult ki elemi csapás — vízkár, kifagyás — miatt. Most majd elmondjuk, hogy részben kalászossal, részbén kukoricával sikerült pótolni. Az utóbbi fontos takarmánynövényből 551 hold átlagában májusi morzsoltban számítva 15 mázsát takarítottunk be holdanként. Kétszáz hold napraforgónk a tervezet 7.5 mázsa helyett 8 mázsájával fizetett. A cukorrépánk 68 000, a szarvasmarhahizlalás ugyancsak mintegy 70 000 forint többletet hozott. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy az idén jói sikerült a baromfitenyésztés is. Ezerkétszáz hízott libát nyolc kilogrammos átlagsúlyban értékesítettünk, s 12 000 árucsibét neveltünk fel. Tájékoztathatjuk szövetkezetünk tagjait arról is, hogy megvetettük • az alapját a baromfitenyésztés további fejlesztésének. Szövetkezetünkben évek óta nem volt baromfitörzs, s az idén erre a célra háromezret válogattunk ki sajátnevelésű csibéinkből. A tyúktörzs már eddig 85 ezer tojást termelt. Az is bizonyára érdekli a gazdatársainkat, hogy a tbc negatív tehénállomány tejéért járó felár 54 000 forinttal növeli a tagok jövedelmét. — Természetesen nemcsak az eredményekről szólunk a családlátogatáskor, hanem gondjainkról is. Tanácsot kérünk, javaslatokat várunk azok megoldásához. Ilyen gondunk például az öntözés. Lehetőségeink adottak ahhoz hogy 800 hold szántóföldi növényre juttassunk a szükség szerint mesterséges csapadékot. De a munkaszervezés, még pontosabban a munkaerő bizA FURCSA EMBER “ff“amáskodva hitetlen- ■ kedtem. Erre az igazgató behívta a telefonos kislányt. Aztán hallom, máris harsogja a megafon. — Juhász István, Juhász István. Jöjjön az igazgatói irodába. Juhász István ... A telefonista lány gépesített hangja nagy robajjal csapódik szét a Mezőtúri Gépállomás ebédidei csendjében. De csak nem jön senki. Legalább van időm megképezni magamban a vára- koztatót. Drabális, gólem- alkat és lelkűiét. De lehet, hogy Czája, izomkolosszus. A karját látni várom Kíváncsian. Mekkora bicepsz- köteg bizonyosan. És az arca teltképú, pusztai szelek által vörösre festett. Megszállottan nyugodt valaki alighanem. — Jónapot kívánok. Keresni tetszettek? Amíg beszél, a szeme szabályos időközönként pislog. S nyomban utána megrándul az ádámcsutkája előre és hátra. A sapkáját tétován forgatja kezében. Te jó ég, ez a sápadt arcú, nyűtt fizikumú, széllel bélelt ember lenne? <3 csinálná irodistásan vékony karjaival, hosszú kezeivel? A térdén meglöttyen a gépésznadrág, rá a gumicsíz- maszárra, jelezve, hogy nincs kitöltve. — Ne ijedjen meg, Juhász elvtárs. Az újságíró barátunk szeretné megismerni. Az igazgatói bátorítás hatásos. A riadt tekintetű férfi felenyhülten, már majdnem nevetni is tud. — Ó, hát csak ezért. Félórája beszélgetünk már és a rejtély egyre nagyobb, egyre mélyebben rejtőzik el benne, teljesen elzárkózva előttem. Faggatom, miéit teszi. — Hát ugye, mikor olyan a munka. tosítása nagyon megnehezíti ennek valóraváltását. Most majd ezzel kapcsolatban is kikérjük az emberek véleményét, s reméljük, hogy közösen megtaláljuk a módját öntözési lehetőségünk jobb kihasználásának. — A betegek, idősebb tagtársaink gondját, terhét is igyekszünk csökkenteni. A családlátogató brigádokban részt vesznek a szociális bizottság tagjai is, s együtt pártszervezetünk aktivistáival, a pártvezetőség tagjaival termelőszövetkezetünk elnökével keresik fel a családokat. — A szövetkezeti családok már várnak bennünket, ahogy ők mondják: a népnevelőket. S mi szívesén folytatunk velük eszmecserét. A szövetkezetben élő háromszáz családnak nemcsak a sikerei, — gondjai is közösek, s jó azokat meghányni-vetni a baráti beszélgetések alkalmával is. Ezért kopogtatunk be most is minden tsz-tag otthonába. Elmondotta: Knn Andrásné, a jászladányi Szabadság Taz párttitkóra Olyan sose lehet, ahogyan ő veszi. Szarvasról, a községből motorral, vonattal, kisbiciklivel bejár ide Mezőtúrra. Hoz magával száraz kosztot, azt beteszi a DT gépházába és indul. Három napig le se száll róla. — Édesanyám az itt lakik, hogy ha már éhes vagyok, oda is be szoktam menni. Egy hétig megvan alvás nélkül. — A legtöbb mennyi volt? Hány órát dolgozott akkor naponta? — Tizennyolcat-huszat. Mikor hogy ébredek fel. De hol? A gépen, a traktoron. Leállítja a motort, rád* a kormányra és szundít. — Félredűlve a sarokban. aztán jól van. Egy-két óra hosszát, aztán indul tovább. — Ott szoktam csak a barázdában. — És bírja? — Én bírom. A feleségem, mikor megunja, hogy már sokáig nem mentem haza, hoz utánam ennivalót. Fanatikus akarat-ember, vagy különös adottság? A többiek beszélik, egymaga többet dolgozik, mint mások két műszakban. Hozzá Bánya' Ha a tápellátás szervezettebb vo na ... (Tudósítónktól) A népfront és a tanács közös szervezésében Tiszafüreden november 29-én tanácskozást tartottak, amelyen a járás 29 mezőgazdasági szakembere vett részt, Dr. Kerekes György, a megyei tanács üzemgazdászának „A takarmánytápok 1962. évi forgalma Szolnok megye termelőszövetkezeteiben” című előadását nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők. Alaposan és sokoldalúan elemezte főként a tápok szállításának kérdését. Megállapította, hogy megyénkben a tiszafüredi és a kunhegyesi járás — melyek főként a karcagi keverőüzemből kapják a takarmánytápot — vannak leginkább szállítási költséggel megterhelve. — Mert még innen átlagban 37.2 a szállitásd tonna-kilométer, addig Kunszentmár- tonból 18.1. A bemutatott Ezután Faragó Ernő, a tiszafüredi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője a tápokkal elért járási eredményekről tájékoztatta a hallgatóságot, majd dr. Bodó Lajos, a Gödöllő: Agrártudományi Intézet takarmány tanszékének adjunktusa és Rózsa Zoltán, a Hámán Kató Tsz állat- tenyésztője szólt. Az értekezlet tanulsága: a tiszafüredi járásban olyan fejlődési fokra jutott a tápok alkalmazása, mely joggal megkívánja a keverőüzem felállítását, annál is inkább, mert éhhez Tiszafüreden és Tiszaszentimnén biztonsági kérdésekkel foglalkoztak A KGST szabványosítási bizottságának szakértői november 25—29 között ülést tartottak a csehszlovákiai Ostravában. Az ülésen a tagországok, továbbá a tanács titkársága szénbányászati osztályának képviselői vettek részt. Megvitatták a bányabeli villamosberendezésék előállítását, normál és fokozott biztonsági kivitelben, kvarchomok töltéssel, továbbá a bányavágatok és keresztvágatok belső szelvényeinek szabvány jellegű ajánlásait. is megvan a szükséges épület N. J. Üzenet a közgyűlésnek Tiszapüspökibe térképek a spontán telepített keverőüzemek és a rossz tervezés miatti keresztszállításokra mutattak rá. Ha csak négy kilométerrel sikerül csökkenteni a tápok szállítási átlagos távolságát — mondotta az előadó — ez 2.5 millió forintos megtakarítást jelent a megye termelőszövetkezeteinek. A NYÁR DEREKÁN a tiszapüspöki Haladás Tsz- ben — mint arról Tóvizi Vince elnök tájékoztatott — vezetőségi ülésen tárgyaltak özvegy P. L.-nének arról a problémájáról, mely- lyel legutóbb szerkesztőségünkhöz fordult. Az asz- szony tanyája a püspöki határban van; ott, hol m van nőve, rászegezve a gépre. Nem tud leszállni róla. A gépnek sok már, ameny- nyire hajtva van, nem az embernek. Egy hét alatt összesen se alszik annyit, mint más egy éjszaka. Zárkózott, de nem emberkerülő. A társalgásokban sose kér szót, de meghallgat mindenkit. A tizennegyedik vasárnapot tölti egyfolytában munkában, azt is alvás nélkül. — Ennyiszer elrendelték a vasárnapi műszakot? — Mikor nem volt elrendelt, akkor magam rendeltem el saját magamnak. A brigádvezetője — sok éve dolgozik vele együtt — tűnődve szól. — Pista furcsa ember. Ha ráparancsolunk, hogy na, most - ztán elég, azt mo dja, százhét hónap volt a hadifogság, annál ez sokkal jobb. — Mikor hazajöttem, megházasodtam. Az asz- szony mégis csak rendben tartja az embert. Egy szövetkezetre valót, 600 holdat szántott fel egyedül. Az a gyanúm, talán a pénzért? — Mit keresett a legtöo- bet? — Tavaly volt olyan hónap, hogy hatezer forintot. De hát háza van, a lánya fodrász, az anyja annak segít. Van pénzük, mindenük megvan. Akkor nem azért De ő meg hallgat Beleizzad a faggatózásba. Apró, fényes cseppek jelenr ek meg a homlokán, kezefeiével letörli és szipákolva lélegzik. És restelkedik. Látom, kínos, ha az emberi teljesítőképesség határán túlra vitt szorgalmáról esik szó. — Más is megtenné. A felettesei mondják, nem lehet rajta kívül más nem is tudná megtenni. Azt is hallom: — A szegény apja volt ilyen. Nem tudta, mi az elég a munkából, abba szakadt bele. Huszonöt éve géplakatos. De még mindig csak dicsérték. Az Alkotmány szövetkezetben, ahol dolgozik, a legnagyobbra tartják Ilyen kételkedve mét nem is beszélgetett vele senki. A bú- csúoarola után sietve, rohanását alig visszatartva tűnik el a folyosón. |£ielégítetlenül nézek egyeneótartású, szikár, alakja után. Szerettem volna különös csele Keel etei mélyére pillantani, életmódjának rejtelmes indítékaival megbarátkozni. Nem sikerült egészen. Borzák Lajos szövetkezet ez év elején rizstelepet létesített. Az árasztások folytán az épület átnedvesedett, kútjának vízszintje felemelkedett, a víz pedig az egészségre ártalmassá vált. Olvasónk mindezek miatt vételre kínálta fel a tanyát a tsz- nek, mely tízezer forintot ajánlott érte. Az egyezség nem jöhetett létre, mert a törökszentmiklósi gyámhatóság nem járult hozzá az ingatlan értéken aluli eladásához. A tanya háromnegyedrészben ugyanis a P.-gye- rekeké; kik közül több még kiskorú. A hivatalos becslés szerint a porta 16 ezer 446 forintot ér. Ekkora összeget a vezetőség so- kallott. A napokban beszélgettünk erről Tóvizi elvárasai. Ügy találtuk, leghelyesebb lesz e kérdést a termelőszövetkezet e hó derekán esedékes közgyűlése elé bocsátani megvitatásra. Noha bizonyos, hogy a szövetkezet elnöke akkor részletesen ismerteti majd az összes körülményeket, azok közül az egyik igen jelentősét írásban is leszögezzük. A KÖJÁLL végezte vízvizsgálat alapján a törökszentmiklósi járási tanács vb egészségügyi csoportja 81—52/1963. számú határozatával elrendelte a kút lezárását s tilalmi táblával megjelölését. A legközelebbi iható víz több mint három kilométernyire található a P.-tanyátóL MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a közgyűlés elé méltányos, emberséges javaslattal kiálló szövetkezeti elnök vételi javaslatát megszavazzák a tiszapüspöki Haladás Termelőszövetkezet gazdái.-hí,—