Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ki rejtőzik a Traven név mögött? Megfejtették a Traven-legendát ? A kérdésre — ki az a Traven? — nemrég még így szólhatott a válasz: világszerte ismert ismeretlen író. Könyveit nagy olvasótábor becsüli, mert valósághűen ábrázolja a latin-amerikai s leginkább a mexikói dolgozókat, indiánokat, idénymunkásokat, parasztokat, az életüket beárnyékoló zsarnokságot, fajgyűlöletet, küzdelmüket a felszabadulásukért, a sötétségből való kijutásért. Joggal írta róla egy mexikói folyóirat: „Sem mexikói, sem külföldi író soha még nem alkotta meg valóságunk ennyire igaz képét”. S mégis e könyvek szerzőjének személyét, életrajzát sokáig homály fedte. Ki rejtőzik a Traven név mögött? Buzgó irodalomkutatók, — szemfüles riporterek, magándetektívek nemegyszer próbálták kideríteni. A kutatások során számos Traven -legenda született. Pontosan huszonkét „hiteles” életrajza került forgalomba. Egyesek azt tartották, hogy amerikai tengerész, — mások szerint orosz emigráns, állították, hogy a Hohenzollernek leszármazottja. Híre járt, hogy a Traven-regények szerzője Mexikó egyik volt elnöke, s annak is, hogy egy egész írói konszern; neveket és fényképeket is közölt a sajtó. A fantazmagóriák csúcspontja volt ez a változat: Traven nem más, mint Jack London, aki csak mímelte ön- gyilkosságát, s hitelezőitől menekülve, elbújdosott a mexikói ősrengetegben. Tíz évvel ezelőtt a Német Demokratikus Köztársaságban Rolf Recknagel irodalomtudós kezdett a Traven- problémával foglalkozni. Az 1918. novemberi német forradalom irodalmának tanulmányozása közben olyan írásokra bukkant, amelyeknek stílusa erősen emlékeztet Travenére. Az írások szerzője Rét Marut, annak a korszaknak nem túl ismert nevű újságírója volt. Ezzel kezdődött a kerek tíz évig tartó izgalmas nyomozás: levéltárak átkutatása, tanú- vallomások gyűjtése, tömérdek adat összevetése, elemzése... Traven, az író nem személyesen, hanem jó néhány teljhatalmú megbízott közvetítésével tartja fenn kapcsolatait. — Ezek intézik ügyeit, levelezését a kiadókkal. Közülük az egyik B. Torsvan néven szerepel. — Annyit tudtak róla, hogy nagyon magányos életmódot folytat Mexikóban, s ha Traven ügyeiben elmegy valahová, mindig sötét szemüveget visel, mindent elkövet, hogy ne fényképezhessék. Csupán egy ízben sikerült egy mexikói újságírónak néhány felvételt készítenie róla. Fényképezésére másodszor 1959-ben adódott alkalom, amikor Tros- van megjelent egy Traven- regény filmváltozatának hamburgi premierjén. Hét Marut Torsvan - Traven Recknagel, a német irodalom íudós óriási sajtó- és dokumentumanyag kielemzése során kiválogatta a hitelesnek tartott adatokat. — Ezek alapján kialakult az a gyanúja, hogy a Torsvan néven ismert „teljhatalmú megbízott” nem más, mint Traven.' Végigkövette Tros- van tartózkodási helyeit Mexikóban, és kiderítette, hogy Torsvan pontosan a Traven regényekben leírt helyeken élt, s így részese, tanúja lehetett az ábrázolt eseményeknek. A gyanú tehát alaposnak bizonyul. De még mindig maradt elég megfejteni való. A Traven név alatt ismertté vált személy nem Mexikó szülötte, csak a huszas évek kezdetén bukkant ott fel, regényeit német nyelven írja. — Honnan került Mexikóba? Számos jel szerint Európából. Ennél a pontnál kapcsolódott a kutatás azokhoz az írásokhoz, amelyeknek stílusa annyira emlékeztetett Travenére. Szerzőjük, Rét Marut, az első világháború előtt színész volt, azután íróként kezdett működni, cikkei, esszéi, novellái jelentek meg. Münchenben néhány évig kiadta a Ziegelbrenner című folyóiratot. A lap élesen támadta á mili- tarizmust, a burzsoá sajtót, az egyházat. Rét Marut egy személyben kiadója, szerkesztője s különböző álneveken főmunkatársa volt a lapnak. Személyes ismerőseinek visszaemlékezései szerint tevékenységét és személyét mindig bizonyos titokzatossággal vette körül. Egyik szerkesztői üzenete például így szólt: — „Olvasóink ne fárasszák magukat látogatással — senkit sem találnak szerkesztőségünkben”. Rét Marut lapjában annak idején lelkesen köszöntötte az októberi forradalmat, cikkeiben kifejezte a reményt, hogy Németország- bán is a proletariátus veszi a kezébe a hatalmat. Amikor megalakult a Bajor Tanácsköztársaság, teljes erejével mellé állt, a munkások beválasztották a propaganda bizottságba. A Tanács- köztársaság leverése után őt is letartóztatták és halálra ítélték Sikerült azonban a börtönből megszöknie, s ettől kezdve Rét Marutnak nyoma veszett. Recknagel lépésről lépésre felkutatta Marut németországi életútját. Az adathalmazból teljes képet alakíthatott ki nemcsak Marut tevékenységéről, hanem egyéniségéről, írói arculatáról is. A tudós elvégezte Marut és Traven munkáinak összehasonlító elemzését, s a közös stílusjegyeken kívül felfedezte Marutnál a régi előszeretet s a nagy érdeklődést Mexikó iránt, Travennél pedig olyan utalásokat, amelyek életének németországi szakaszához kötődnek. S végül a nyomozásban döntő mozzanatot jelentettek Rét Marut föllelt fényképei, s azok a felvételek, amelyek a Torsvan néven szereplő Traven „megbízottról” készültek. Az összehasonlítás kétségtelenül bizonyítja, hogy egy s ugyanazt a személyt ábrázolják. Recknagel közzétette a kutatásairól szóló beszámolót és a fényképeket. Ezek alapján elmondható, hogy a Traven-titokra fényf derült Ám még mindig fölmerül a kérdés: miért övezi magát Traven ennyi titokzatossággal? Ö maga így nyilatkozott erről: „Az írónak egy életrajza legyen — művei”. Ettől az életelvtől vezettetve második hazájában — Mexikóban bevetette magát az ősrengetegbe, osztozott a teljes kiirtás elől bújdosó indián törzsek sorsában, volt gyapótszedő és aranyásó, dolgozott kőolaj- és erdőkitermelésnél, hajcsárként a Sierra Madre hegységben, tudományos expedíciók alkalmazottjaként. S mindenütt a nép életét, történetét tanulmányozta. Élményeit, tapasztaltait, ismereteit aztán könyveibe j foglalta. így valósította j meg maradéktalanul élet- elvét s forrasztotta egybe írói és egyéni életrajzát. (Az Utunk nyomán.) Szibériától Bulgáriáig, Mongóliától Nápolyig és Londontól Finnországig sokfelé jártak az idén megyénkből. Egyetlen kérdéssel kerestük fel őket. Mi volt a legérdekesebb élménye a külföldi úton? Íme a válasz: Jiáttam at e!U& mongo-í (címet Szurgyi István, a pedagógus szakszervezet megyei ^titkára az ősszel a mongol szakszervezeti tanács meghívására a Mongóliába utazó SZOT-delegáció taein volt: — A gyerekek 20—30 kilométernyi távolságról lóháton járnak az iskolába. S ha a gyerek hazamegy, az anya és az apa ül a lóra. — A tanítók a mai modem pedagógiát alkalmazzák ott is. Találkoztam egy mongol pedagógussal, aki négyszáz kilométer utat tett meg repülőgépen, hogy egy állami gazdaságból elhozhasson szemléltetésre egy — a mi viszonyaink között csenevésznek számító kukoricaszárat. Meghatott a hivatásszeretete. S még egy felejthetetlen élmény: láttam az első mongol gyártmányú filmet, amit az NDK segítségével készítettek. Otincú uándatídd Garai Lajos, a Palotás! Állami Gazdaság igazgatója az állami gazdaságok főigazgatósága küldöttségének tagjaként Bulgáriában járt szeptemberben: — A bolgár nép vendégszeretetének jóleső érzése mellett meglepetten tapasztaltam, hogy a bolgár állaj mi gazdaságok vezető szakemberei alig változtatják munkahelyüket. Ahol m: ! jártunk, a vezetők vala- I mennyien a gazdaságok megalakulása óta ott dolgoznak. Jutott ajándék Verbai Lajos, a KISZ megyei titkára októberben Szibériában járt egy ifjúsági küldöttséggel. — Novokuznyecben egy kokszoló kombinátban mesélték, hogy mikor felépült az üzem, az első adag kokszot az üzem építői, munkásai mind egy szemig ellopkodták, széthordták. Otthon szép dobozkákba rakták, és ha vendég érkezett hozzájuk. abból adtak mindenkinek egy-egy darabot. Ajándékként azóta is abból visznek a kongresszusokra, azt adják a látogatóknak. Én is kaptam egy darabot. Otthon őrzöm. ftdfta vendége Dr. Perényi György, a megyei tüdőkórház igazgató főorvosa, bel- és tüdőgyógyász orvos részt vett a TBC Világszövetség ez év szeptemberében Olaszországban tartott, XVII. kongresszusán: — Egyik legmaradandóbb élményem, hogy a kongresszus részvevőit VI. Pál pápa audencián fogadta. Franciául beszélt hozzánk. A tüdőgyógyászok hivatásáról azt mondta: Olyan szép és nemes az Önök munkája, amit meg sem lehet a földön fizetni. — Igen fontosnak tartom a nemzetközi kongresszusokon való részvételt, mert alkalmat ad arra, hogy az orvosok kiépítsék egymással kapcsolataikat. Áz orvosokat az országaik és n népeik közötti világnézeti különbség ellenére is össze kell, hogy kösse a beteg ember meggyógyílásátiak a vá gya, a tudomány előrevite- ’ének a vágya. Ennek a vágynak mindennél scbbnek kell lennie. — A kongresszuson éreztem: a világ összes tudósai összefognak, hogy a tbc- től, ettől a súlyos betegségtől megszabadítsák az embereket. (fóttmekiden cdaíád Magyar Mártonná, az élelmiszeripari dolgozók szak- szervezetének megyei titkára tagja volt a Finnországban járó élelmezésipari szakszervezeti küldöttségnek. — Tamperében megismerkedtünk egy olyan munkással, aki már járt Magyarországon. A feleségével is barátságot kötöttünk. Az asz- szony húsipari munkás volt, de mivel résztvett a szak- szervezeti mozgalomban, három évvel ezelőtt elbocsátották. Azóta nem tud elhelyezkedni. Családi életüket megismertem közelebbről is. Hatéves házasok. Nagyon szeretnének gyex- meket. De más házában laknak. S a házigazda nem tűri a gyereksírást. ..{jittim Tyetetk oval“ Ábri Sándorné, a tisza- kürti Hunyadi Tsz főkönyvelője júniusban a moszkvai béke világkongresszuson vett részt. — Legérdekesebb és legmaradandóbb élményem, hogy láthattam Tyeresko- vát, a világ első Jiői űrhajósát. .Száztizenöt ország asszonyai voltak ott együtt. Volt alkalmam összevetni, hogyan élnek, hogyan élhetnek a Föld minden táján a nők. És azt hiszem, elmondhatom, hogy akár milyen nagy különbség és távolság . is legyen közöttünk. minket, nőket összeköt .egy közös gondolat: a béke. az élniakarás gondolata... Nekem is kisfiam van. B. E. 1963. december 31. Nyilatkozat „mellett” foglaltunk állást! Gerő Sándor rajza Johnson a Jósnál Pax: Vigyázzon! Jól válogassa meg a partnereit... Erdei Sándor rajza Angliai házibulin Köszönöm angyalom! Maga nélkül sose lettem volna miniszterelnök! Endrődi István rajza NEHÉZ EMLÉKEK — Sztrájkok, OAS, Adenauer, Erhard, Algéria. . melyik is volt kedvemre való ebben az évben?... Szegő Gizi rajza ILD6IIR0 BH1B8R8H
