Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

1963. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TUDNI JO, TANULNI NEHÉZ ÉRDEKES adat szerepel az 1960-as népszámlálás statisztikájában: a megye 15—30 éves ifjai közt csak­nem ugyanannyi volt az analfabéta, ahányan főis­kolát végeztek. Mind a két véglet 2—2 százalék körül volt. Egy újabb felmérés most bizonyára más képet adna. hiszen a tavalyi ösz- szeírás tanulsága szerint a KISZ tagok 77 százaléka már legalább nyolc osz­tályt végzett. — Csakhogy nem minden fiatal KISZ tag. Ebben az iskolai évben már közel három és fél­ezer KISZ korosztályú fia­tal tanul középiskolában. Tavaly az előző évihez vi­szonyítva felére csökkent azoknak a száma is, akik­nek nincs meg a nyolc osz­tálya, — bár a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozó ifjak eléggé tartják a régi szintet Ahol viszont rá­szánják magukat, ott úgy­mond egymást viszik. Az abádszalóki Lenin Tsz-ben száz KIST: tagnak nem volt még tavaly teljes az álta­lános iskolai végzettsége. Az idén negyvenötén már tanulnak közülük. S még egy frisg adat: háromszor annyi üzemi fiatal jár most szaktanfolyamra, mint két évvel ezelőtt. Néhány kiragadott szám ez abból a rengetegből, «melynek alánján a KISZ megyei végrehajtó bizott­sága a napokban értékelte a fiatalok közti tanulási mozgalmat A számok után lássunk néhány példát ar­ra, hogyan segítették egy­mást a diákok. Ez év tavaszán a megyei KISZ vb levélben fordult a középiskolák nappali hallgatóihoz azzal a kérés­sel, hogy segítsék az esti és levelező tagozatos fia­talokat. Néhánv hete meg­alakították a megyi tanu­lási bizottságot. A kun­szentmártoni járásban —, hogy az iskola ne érje vá­ratlanul az ifjakat — elő­készítő tanfolvamot szer- vertek Az úttörők, a fia­tal pedagógusok és műsza­ki értelmiségiek közül so­kan analfabéták egyéni tanítását is vállalták. A tiszaföldvárl. a térkövei gimnázium és a karcagi fel­sőfokú technikum diákiai is patronálnak analfabétákat. A MEZŐGAZDASÁGI szakmai oktatásra jelent­kezők száma (490) az idén megközelíti azt. amire szá­mítottak (520). Csak itt változó a segítőszándék. A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz hatvankét ta­nulójának külön tanter­met építettek, s egy agro- nómus irányítja őket. A kunhegyesi járási KISZ bizottság n tavasszal talál­kozót rendezett. Meghívták a nyolcadik osztályos ifja­kat és a mezőgazdasági ta­nulókat,— sőt néhánv szü­lőt is — ott negyvenné­gyen szerződtek. Kengyelen a Dózsa Tsz száz ifjút várt. Nem pályá­zott annyi. A karcagi tsz-ek viszont nem fogadták a je­lentkezőket. Máshol — így az öcsödi Zöldmezőben — sokszor nem a szakmában dolgoztatták őket. Az is megtörtént, hogy nem ír­ták a javukra a megérde­melt munkaegységet... Nem telies a különböző szervek együttműködése. Sokszor egymástól függet­lenül ténykednek. Nem rit­ka, hogy a művelődési szervek és a KISZ szerve­zetek egymásra várnak a munkával. Gyakori az is, hogy a falusi KISZ veze­tőségek úgy agitálnak: „je­lentkezzen, aki akar”. — Ugyancsak fajun gyakoribb, hogy a brigád, vagy mun­kacsapat vezetőknek sincs sokkal magasabb végzett­ségük, mint a beosztott fia­taloknak. Tudni jó, de tanulni ne­héz. És a tanulmányi sza­badságot mégsem mindé- . nütt biztosítják épp úgy, J mint a foglalkozásokon va- | ló részvételt. RENGETEG ADAT, tény j ugyanannyi tennivaló adó- ; dik tehát az ifjak körében azért, hogy a megkezdett tanulási mozgalom mielőbb teljes sikerrel járjon Sok gyerek nagy veszélyben Mióta a Hídépítő Vállalat a szolnoki vártemp­lom előtt lerakta az iparvágányokat, a délutáni órákban kötélidegzet kell nhhoz, hogy valaki mellet­tük nyugodtan elhaladjon. A Gutenberg téri nyolc- tizennégyéves ifjúság — príma politechnikai érzék­kel — a gyakorlatban alkalmazza az „esés a lejtőn” című fizikai tételt. A srácok tégladarabokkal emelik meg a sínpár egyik végét; így a pál lejtősebb. Az­tán harsány csatakiáltások közepette megtolják a csillét, felpattannak rá. Egy-kettő közülük azzal vi­tézkedik, hogy a lerohanó másfél métermázsás ko­csi elől csak az utolsó pillanatban ugrik el. Mindezt * nem egy szülő szemléli higgadtan az ablakpk mögül, sőt olyan is akadt, aki a gyermeket a veszélyre figyelmeztető rendőrfőtörzsőrmesternek szemrehá­nyást tett, mondván: Miért sajnálja tőlük a mulat­ságot?! Nem rendőri feladat a Gutenberg téri gyermek­baleseti veszély azonnali megszüntetése. Feladata ellenben a Hídépítő Vállalatnak. Intézkedjék mi­előtt egy gyermek egész életére nyomorék lesz, vagy éppen életét veszíti! —* b. l — Szoaalista brgádok tanácskozása Jászberényben (Tudósítónktól) A Jászsági ÁKami Gaz­dasági húrom kerületében termelési tanácskozást tar­tottak a szocialista brigád címért küzdő munkások szombaton. Az első kerület- bem Fekete Pál kerületve­zető és Szabó Gyula szb-tit­kár több mint 12 000 forint jutalmat osztott ki a nö­vénytermesztők között. Ki­tettek magukért az őszi munkáiban a nők és a trak­torosok, s nekik köszönhe­tően igen szépen dolgozott ez a kerület. A kettes kerület száz szá­zalékra teljesíti év végéig pénzügyi és gazdasági ter­vét, s ebben igen nagy ré­sze van Major Mátyás ser­téstenyésztő brigádjának. — Teljesítették azokat a fet­tételeket, amelyekkel el­nyerhetik a szocialista bri­gád címet. Érthető, hogy a termelési tanácskozás után jó hangu­latban ünnepelték sikerei­ket. T. L Mit várhatnak egy gyengének minősített közős gazdaság tagjai ? Parázs légkör és elkese­redett tagok fogadták az új elnököt a tiszaszentim- rei Ezüstkalász Tsz-ben 1961. novemberében. Csak­nem kétmillió forintos mérleghiányuk volt, s alig osztottak valamit. Nem bíztak az emberek senki­ben. Karácsonykor Sőt) Gyula, az új elnök, meg a többi vezetők etették a jó­szágokat. Később, amikor az újjá­szervezett vezetőség premi­zálási javaslattal állt elő. kinevették a gondozók. — Máskor is beszéltek a pre­mizálásról, de sohasem kaptak egy fillért sem. Amit a tagok is lehetet­lennek tartottak, sikerült. Tavaly már 149 forinttal meghaladták a szerény ter­vezettet és 6771 forint volt az átlagos jövedelem. A növénytermelők részes arányban dolgoztak, az ál­lattenyésztőket pedig pre­mizálták. Keveset ígértek, de azt mindig teljesítet­ték. Most ismét zárszámadás­ra készülődnek a tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz- ben. Végeztek a betakarí­tással. s az utolsó táblákat szántják a traktoristák a határban. A szövetkezeti gazdák szorgalmasan dol­goztak egész éven át. Két­százötven dolgozó tagjuk van. ám az őszi betakarí­táskor ötszázan voltak a földeken A gabona rosszul fize­tett. Több mint egymillió forint kiesésük volt emiatt. A növénytermesztés hiá­nyát az állattenyésztők pó­tolták és szigorú takaré­kosságot vezettek be. Ahol csak lehetett, fogták a fo­rintot. A néhány nappal ezelőtti banki felmérés is igazolja, hogy nem ered­ménytelenül. A 6800 forint­ra tervezett átlagjövedel­met ezer forinttal megha­ladják. Ez nem sok. Tudják ezt a szövetkezeti gazdák is. De látják a fejlődést és tudják, hogy jövőre to­vább haladhatnak. Az Ezüstkalász Tsz állat- tenyészetében fő profil a sertéstenyésztés és hizlalás. Dicsekedés nélkül mond­hatják. hogv ennek szín­vonala elérte a legjobba- két. A sertéseket 8—9 hó­napos korban 110—120 kilós átlagsúllyal adják el az állami vállalatnak. Az idén 850 helyett 926 hízót visz­nek el tőlük. A sertéstelep rövid idő alatt ért el jó eredményt. Mindez a premizálásnak tulajdonítható. A 17—19 százalékos takarmányérté- kesftés után 10 fillér, 19— 21 százalék között 15 fillér, 21 felett 20 fillér prémiu­mot kapnak a gondozók hűskilogrammonként. Ez év első negyedében 20, azóta 23 százalék felett van a ta­karmányértékesítés. Háromnegyed év alatt csaknem 20 000 forint pré­miumot kaptak a gondo­zók. Pontosabban: a járan­dóság 60 százalékát, a töb­bit zárszámadáskor. A kocagondozókat a ter­ven felül felnevelt mala­cokért premizálják. A több­let 40 százaléka őket illeti. Ifjabb Vess Imre 10. K. Végh Gyula 11. összesen 175 kilogramm súlyú ma­lacot kapott természetben. — m. L — A mezőtúri Vasipari Vállalatnál havonta 100 tonna tüstcsövet gyártanak. A képen Márki József, falcolás közben CIKKÜNK KYC mm A N — Túl magas lóra ültek — Fenti címmel közöltünk cikket október 31-i szá­munkban. Cikkünkben töb­bek között kifogásoltuk, hogy a Szolnok megyei É. M. Építőipari Vállalat nem az építésügyi minisz­ter rendelkezéseinek megfe­lelően jár el a term of or kémények építését, illet­ve a hibás kémények kija­vítását illetően. Cikkünk alapján a minisztérium vizs­gálatot indított, amelynek eredményéről az alábbi le­vélben értesítette szer­kesztőségünket. „A Szolnok megyei Nép­lap 1963. október 31-i szá­mában -Túl magas lóra ül­tek- cím alatt Erdélyi György tollából megjelent újságcikkbe foglaltakat Fő­osztályunk a helyszínen megvizsgálta. Elöljáróban meg kell je­gyezni hogy a cikkben sze­replő Vörös Csillag úti 2x48 lakásos lakóépület termofor kéményeinek ki­javítását nem lehet a 45' 1962. (X. 6.) É. M. számú utasításban foglaltak alá vonni. Szóbanforgó lakó­épületek átadás-átvételi el­járása 1962. október 4-én, illetve 1962. november 8-án történt meg. Az említett utasítás a korábban épített. Tanulnak a megyei tanácstagok A megyei tanács nagy­termében tegnap tartották meg a megyei tanácstagok részére szervezett szabad- egyetem első előadását. A megnyitón a megyei tanács­tagokon kívül részt vettek a járási, városi tanácsok vb vezetői és a Hazafias Nép­front-bizottságok járási, vé­ti tkárai is. Dr. Beér János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem profesz- szora több mint száz hall­gató jelenlétében tartotta meg az előadását. A pro­fesszor a szocialista törvé­nyesség az államigazgatási munkában, a társadalmi önigazgatás időszerű kérdé­sei című témaköröket dol­gozta fél előadásában. de az üzemelés során meg­hibásodott termofor kémé­nyek kijavítását írja elő. A Vörös Csillag úti 2x48 lakás termofor kéményei­nek javítása a szavatossági időn belül van, ezért a jár vítási munkálatok elvégzé­sével garanciális kötelezett­ségét törleszti a vállalat Mindettől függetlenül a vál­lalat nem fordított kellő időben gondot a kémények kijavítására. Későn rendel­te meg az építéshez szük­séges kéményidomokat, melynek következményes szállítási lemaradás. 2x48 lakás kémény ja­vításának ügyében 1963. ok­tóber 22-én hozott döntőbi­zottsági határozat érelmé­ben első fázisként 6 db kéményt kellett 1963. no­vember 15-ig kísérletkép­pen megjavítani. Az összes kémények kijavítását 1965. december 15-ig kel] elvé­gezni annak függvényében, hogy a kísérletképpen meg­javított 6 db kémény kö­zül melyik megoldási for­ma felel meg legjobban. Vizsgálatunk alkalmával felhívtuk a vállalat illeté­kes vezetőinek figyelmét, hogy a döntőbizottság által kiszabott határidőre fejez­zék be a kémények meg­felelő javítását. A 45/1962. É. M. sz. utasí­tás értelmében a vállalatot terhelő termofor kémények kijavításánál történt mu­lasztásért az É. M. Építő­ipari Főigazgatóság figyel­meztetésben részesítette a vállalat vezetőjét. Varga András az Elnöki és Jogi Főosztály 'i. vezetője” A Szenttamási Állami Gaz­daság a megyében az el­sők között fejezte be az őszi munkálatokat, Már a jövő évi jótermés előkészítésén dolgoznak, műtrágyát szór­nak a kukorica földekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom