Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
ld6S, december- 22, SZOLNOK MßßYEI NÉPI..* d A nadrágos nők védelmében Simon Ferenc MŰVÉSZETÉRŐL Gondolatok egy most zárult kamarakiáliítás nyomán T anulmányait 1956-ban * fejezte be, a főiskolai évek tehát nincsenek messze mögötte. Három mesterétől — Mikus Sándor, Szabó Iván, Beck András — hasznos indítékokat kapott, de a legjobban — szinte tudat alatt — mégis az hatott rá, akinek zsenije a szépség, a korszerűség és a nemzeti jelleg szintézisét teremtette meg: Med- gyessy Ferenc. E nemesvizű forrásból Simon azért tud meríteni, mert maga is azt vallja: „Korszerű és magyar szobrászatot akarok csinálni”. — Nézzük meg ezek után, hogy e tudatos művészi program miképp nyer beteljesedést egy-egy művében, s hogy a néhány alkotó év produktumának milyen sajátos jegyei vannak. A korszerű szobrászat elvitathatatlan követelménye a tömörség, a plasztikus formák minél érzékletesebb alkalmazása. Sem a téma- választás, sem a tárgyi megjelenítés nem változtathat ezen az alapvető kritériumon. Simon Ferenc műveiben ezek az ismérvek végig vezethetők a legintimebb témáktól a társadalmi szintűig, a portréktól az emlékművekig. Kiállított két ■ portréja is ezt példázza. Az 1954-ben készült „Miska” című parasztfiú fejen még részletezőbb formákkal tipizál, míg a négy évvel későbbi „Kislányfej” összefogottabb s egyszerűbb tömbjén az érzelmek gazdagsága már fokozottan jut szerephez. A bemutatott kisplasztikák szintén a művész fejlődésének keresztmetszetét adták. Főanyaga itt is — mint az arcképeknél — a „bronz, de érdeklődése nem ..kerüli el a terakotta, vagy épp a fábafaragás problémáit sem. „Mihály bácsi”- ja (1954) anekdotázó kedvvel beszél a parasztról, ,.Kaszás”-a (1959) viszont tartalmilag már sokkal elmélyültebb, melyet a figura lendületes mozgatásával s egyúttal zártságával tesz hitelessé és hatásában monumentálissá. Ez a minden összetevőjében — kompozíció, forma- és tartalomgazdagság — nemes mű, feltétlen nagyméretűnek — talán túlzás nélkül — emlékműnek kívánkozik! Könnyen megfigyelhető, hogy Simon Ferenc a ruhátlan női test szépségének élményeit műveiben — mint például a „Kis akt”-ét tömör formák mellett kfasz- szicizáló elemek harmóniáival ötvözi. A kiállítás anyagában külön csoportot képeznek a művész olyan szobor tervei, melyek emlékmű célzattal, nagyméretű kivitelezésre készültek. Ekek legfőbb sajátossága az emocionális telítettség és az érzelmi indítékoknak megfelelő, sajátos, Simon művészetében megújhodó és elhatárolható kifejezési forma keresése. Első próbálkozásán, az 1959-es keltezésű „Dózsa” terakotta figuráján már a tartalom nyilvánvaló sűrítési szándéka érződik. Törekvésének legérettebb beteljesedését azonban az egy évvel későbbi „Mun’ásmozgalmi emlékmű” tervével érte el. Bár e mű nem került kivitelezésre, alkotójának nem kell szégyenkeznie miatta. A kétalakos kompozíció újszerű tagoltsága, ritmikus rendje, céltudatos és értelemszerű absztraháltsága minden teátrálitás nélküli meggyőző erővel, tehát monumentalitással közvetíti mindazt, amit a munkás- mozgalom eszmeiségének kifejezésekor asszociálhat az emberi gondolat. Az érmek’és plakették — melyeket , egy tárlóban elhelyezve láthatunk — !é- lynHaw a dombonművek kisplasztikái, Simon Ferenc ezeknél is mindig a rendeltetésnek megfelelő formázást keresi. A „Petten- kofen” (1959) és az „Aba- Novák” (1962) ólommunkái portré igényük miatt közvetlenebb megfogalmazást kívánnak, míg az elvonat- koztatottabbak, a szimbóli- kusak — mint azt a „Szolnoki Galéria” bronz plakettje is mutatja — tágabb lehetőséget kínálnak a fantáziának, a költői értelemben vett kifejezés szabadságának. X4 odem korunk egy sa* ■ játos és új technikát ajándékozott a plasztikának — a 1 emezdombörítást. Megjelenési formája erősen köti a domborműhöz, a technikai megmunkálás módja azonban teljes ellentéte annak. Rendeltetése is új igényű, a modem építőművészet teremtette meg. Kompozicionális lehetőségei éppen ezért korlátozottak, kötve vannak az épület esztétikai komplexumától. Sokan nem is tekintik egyébnek ezt a sok és nagy lehetőségeket rejtő új technikát, mint dekoratív szükségletnek, egy másfajta díszítőművészetnek. Ez csak akkor igaz, ha egy ilyen mű alkotója valóban megelégszik az üres dekorativitás- sal, ha eleve lemond a képzőművészet éltető eleméről, a tartalomról. S hogy tartalmi igénnyel is lehet e műfajt művelni, ezt éppen Simon Ferenc szándéka igazolja. Vörösréz lemezből domborított kompozíciói sorából a „Kórus”-t elsősorban éppen élménygazdagsága emeli érzelmekből fakadó produktummá. A kiállítás fotóanyaga olyan alkotásokra emlékeztetett, amelyek nincsenek a művész tulajdonában, fővárosi vagy vidéki intézmények épületén, parkjában nyertek elhelyezést nagyméretű kivitelben. Részletes leírásukra vállalkozni már ezért sem lehet Annyi ezekből is megállapítható, hogy a művész A téld könyvvásár, könyvkiadásunk évente megismétlődő nagy seregszemléje az idén is a legszélesebb olvasórétegekhez juttatja el a könyvet. — A könyvkiadás lényegében hármas feladatot tűzött maga elé: az ideológiád harc erősítését, a tömegek között végzett kulturális munka kiterjesztését és a szocializmus építése során felmerülő feladatok megoldásának előmozdítását tudományos, szakmai és ismeretterjesztő kiadványokkal. Hogyan oldottuk meg ezeket a feladatokat? — Azt gondolom, a szocialista tudat formálásában egész könyvkiadásunk sikerrel vett részt. Ez a megállapítás nemcsak az elsődlegesen ideológiai művekre vonatkozik. Elmondhatjuk, hogy ellenséges mondanivalójú könyvek nem jelentek meg, eszmeileg vitatható műveket -azonban, ha azok művészi színvonala ezt indokolttá tette, kiadtunk. A széles olvasórétegék érdeklődését egyenes ívelésű fejlődése itt sem mutat törést, hogy művei egyre tisztultabb, egyszerűbb szobrász! nyelven sugározzák mondanivalójukat. Méltán említhetjük ezek közül lezárásként idei legnagyobb szabású munkáját, az „Ápolónő gyerekkel” meghitt kompozícióját, mely rövidesen kő- befaragva díszíti majd a szolnoki egészségügyi szakiskolát. A szolnoki művészet, mely kitűnő festőle sorát tarthatja számon, a szobrászat terén nem dicsekedhet történetével. A sor itt a nagy tehetségű Borbereky Kovács Zoltánnal kezdődik és — sajnos — vele is zárul. Ma a művésztelepen három szobrász is él és dolgozik, talán azért is, hogy vissza- bilientsen valamit az arányok mérlegén. Simon Ferenc az egyike ezeknek, s hogy tehetségével ezideig jól sáfárkodott, annak tanúja nemcsak a színházbeli, most zárult kis kamarakiállítás anyaga, hanem minden egyéb szereplése a szolnoki és fővárosi tárlatokon. A szakterület felfigyelt ná, évek óta figyelemmel kíséri és számom tart ja fejlődését. Nagy út még nincs mögötte, de amit eddig megtett, az bíztatásként szolgálhat jövőjére Művészetét még nem lehet korszakokra osztani, de a néhány alkotó év arra enged következtetni, hogy most zárul első korszaka, mely a tanulás, a művészet titkainak felfedezése jegyében ért véget, s hogy talán most van érőben az az új erő, mely művészetét tovább és előbbre lendítheti. A „Munkásmozgalmi emlékmű” és az „Ápolónő gyerekikel” című szobrai láthatólag ezt az első periódust zárják le úgy, hogy egyben magukban hordozzák és előre vetítik a várható jövőt. Ecsery Elemér sáva! keltettük fel. Így 1963-ban indult meg az Európa Könyvkiadónál a világirodalom remekei, a Gondolat Könyvkiadónál a Siker könyvek, a Kossuth Könyvkiadónál a korunk világnézeti kérdései és a' világgazdasági kérdések sorozata. A Közgazdasági Könyvkiadó megkezdte a Kultúra világa sorozat új, bővitett, tízkötetes kiadását 40 000 példányban. Az összes megjelent könyvek példányszáma meghaladta a 45 milliót a múlt évi 40.5 millióval szemben. A kiadott ismeretterjesztő könyvek példényszáma mintegy 20 százalékkal, a szakmai munkák száma pedig 50 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A könyvforgalom növekedése körülbelül 10 százalék a tavalyihoz viszonyítva. Kornis Pál a továbbiakban elmondotta, hogy a könyvkiadók társadalmi bázisa lényegesen megerősödött. Az egyes kiadók mellett újjászervezték a szerkesztőségi tanácsokat 6a lakmaMaa Agy «tanai* Horn magyarnóta giccse- ink nem is olyan régen újabb vadhajtással szaporodtak. A vidám dalocska zenéje nem túlságosan figyelemre méltó, legfeljebb annyiban, hogy Ányos Laciiéi Dankó Pistáig minden régi szerző „adott” hozzá valamit. Szövege azonban figyelemre méltó. Nem beszél a csikóbőrös kulacsról, sem pediglen az elhagyott szeretőről, de még a temetőben sem keresgéH anyámasszony kedves zsebkendőjét. Szól ellenben egy leányról, aki az ének'ő bús magyar fiatalember szerint felháborítóan viselkedik, mert nadrágot vett és rövidre nyíratta a haját. A szövegíró szerint ez égbekiáltó romlottságot csak azzal lehetett ellensúlyozni. hogy a szerelmes legény szoknyába öltözött, ridikült csapott a hóna alá és így ment a randevúra. A gyógymód használt, a leányzó azóta újra szoknyába jár. A magam részéről a dalocskát hallatlanul szellemesnek találom, mert- hiszen ugyebár a nők kizárólag cédaságból járnak nadrágban. Ha hihetünk a szerzőnek, akkor ugyebár ez egészségügyi okokból el sem képzelhető. Meg kell védeni a magyar falut a nadrág mételyétől! Csak azt szeretném megérni, amikor a szoknyában és ridiküllel sétáló ifjút elviszik a mentők... — ht — SÖTÉT SZAMOK A France Soir közli, hogy minden százezer francia közül háromszáz ideggyógyintézetben van, harmincezer pedig idegkimerültségben szenved. A nyilvántartott idegbetegek száma évente átlagban kétezerrel emelkedik. A rokkantsági nyugállományba helyezett franciák 14 százalékánál lelki megrázkódtatás az indok. vették munkájukat. Az eddig jól működő műszaki szerkesztőségi tanácsokon kívül külön műszaki kiadói tanács létesült, az egész műszaki könyvkiadás összehangolására és a népgazdasági érdekek hatékonyabb kielégítésére. A könyvpropaganda és a piackutatás előmozdítására ( megalakult a könyvkiadók és terjesztők tájékoztató központja. — Fontos eredmény — hangoztatta Kornis Pál —, hogy a szépirodalom e te- ! rületén az érdeklődés fokozódásával párhuzamosan jelentősen megnőtt a mai magyar irodalom kiadása. A megjelent magyar irodalmi művek száma — a j klasszikusokat és az élő irodalmat együttesen számítva ; — mintegy 20 százalékkal 1 emelkedett az előző évihez képest. Az év folyamán ; mintegy 440 magyar szép- ; irodalmi mű látott nap- ! világot könyvkiadóinknál. ' A tavalyi 376-tal szemben. ' Ezen belül körülbelül 60:40 százalék az arány az élő irodalom javára. A kiadott ú$ magyar művek »fan* 250 körül van. 4 kÖMi/vkiaéi uagi/ seregszemléje Kornis Pálnak, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjének nyilatkozata Rovatvezető: Dr. Jávorszki József igazgató főorvos Évek óta, ilyenkor télidőben lilás, szederjes foltok keletkeznek orromon, kezemen, lábamon, s rendkívül kellemetlen érzést keltenek — írja hozzánk küldött levelében K. L. karcagi olvasónk. — Kérem, írják meg, mit tegyek. Olvasónk számára tanácsot dr. Lengyel Bertalan, a Megyei Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet főorvosától kértünk. A hideg idő beálltával sokan panaszkodnak arról, hogy a kézen, lábon, fülcimpákon és orrcsúcson szederjes, erősen viszkető duzzanatok keletkeznek. Ezek a kellemetlen tünetek egész télen át tartanak és csak tavasszal szűnnek meg. Akinél egyszer fellép, rendszerint a következő ősszel is kiújul. Hólyagok és kifekélyesedések is létre jöhetnek a duzzadt területeken. A hidegártalomnak ezt a fajtáját fagydaganat- nak nevezzük. El kell ezt különíteni a bőr valódi fagyási sérülésétől. Valódi fagyási sérülés rendszerint nedves, szeles időben hosszú ideig szabadban tartózkodóknál, rosszul táplált, elcsigázott egyéneken jön létre. Többnyire helyi vérkeringési zavarok, szűk cipő, szoros ruha és igen gyakran alkohol fogyasztás — ami a bőr ereit tágítja és így a szervezet hőíeadását nagymértékben fokozza — segítik elő Kialakulását. A fagyási sérülés elsőfokú, ha a bőr kékesvörös, kissé tésztás ta- pintatú és enyhén viszket. Ez az elváltozás néhány nap alatt visszafejlődik. A hólyagos másodfokú és az üszkösödé harmadfokú fagyás súlyos betegség, ami feltétlenül orvosi kezelést igényel. A már említett fagydaga- nat kialakulásához nem szükséges fagypont alatti hőmérséklet. Már kora őszszel 5—8 Celsius foknál jelentkezhet. Serdülő korban és hormonzavarokban szenvedő fiatal nőkön a leggyakoribb. Elősegíti keletkezését a vérszegénység és az alacsony vérnyomás is. Szűk cipő és kesztyű viselése hajlamos egyének an rendszerint létrehozza a fagydaganatot. Megfelelő ruházatot, bő meleg cipőt és kesztyűt, gyapjúharisnyát viseljünk. A vérszegénység és vitaminhiány, testi leromlás és egyéb hajlamosító alapbe- tegségek gyógyítása ugyancsak nagyfontosságúak. Kezelésére a bőrbe fagykenőcsöt dörzsölünk, ezt quarc-, vagy rövidhullámú kezeléssel egészíthetjük ki, súlyosabb esetekben röntgen besugárzás is szükséges lehet. A kiúj.i- lás megelőzésére már a kora őszi napoktól kezdve a rendszeresen alkalmazott hideg-meleg vizes fürdetést és rendszeres kalória- és vitamindús táplálkozást ajánlunk. Többen —így. F; M. szajoli, V. J.-né szolnoki, K. S.-né törökszentmiklósi és N. J. mezőtúri olvasóink — azzal a kérdéssel fordultak szerkesztőségünkhöz, írjuk meg, hogyan kell berendezni egy házigyógyszertárat Tanácsadásra dr. Blázsek József belgyógyász szakfőorvost kértük meg. Egészséges embernek nincs szüksége gyógyszerekre, de mindenkivel történhet baleset megfázhat, vagy fáj a feje... Tehát jó, ha van ilyenkor a háznál egy kis eyósyszer vagy kötszer. Tekintve, hogy a használatban lévő gyógyszereink száma több ezer, ezért a házi gyógyszertárunk ösz- szeállításánál azt tartsuk szem előtt, hogy ezzel nem az orvost és nem a gyógyszertárat kívánjuk pótolni, hanem csak az elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat szerezzük be. Megjegyzem, csak az tartson otthon gyógyszereket — és azt is eredeti csomagolásban —, aki tisztában van azok rendeltetésével. Sokszor mondanak a betegek olyanokat, hogy például „fájt a fejem és bevettem egy Ultraseptylt, de nem használt”. Nyilvánvaló, hogy ez a beteg nem tudta, hogy az Ultraseptyl nem fájdalomcsillapító, hanem baktérium okozta fertőzés leküzdésére szolgáló szer. Kisebb sérüléseket — ha azokkal nem tudunk az orvoshoz eljutni — vagy nagyobb sérüléseket, amíg azt szakszerű ellátásban részesítik, magunknak kell ellátni. A seb ellátásához tartsunk otthon a seb környékének letisztításához szükséges 100 gramm gyógyben- zint, 50 gramm paraffin olajat, 50 gramm jódtinc- turát, sebhintőpornak Ultraseptyl ureát vagy Chloro- cid port, 20 gramm bórv»- zelint. Sebfedéshez 1 csomag steril gazélapot, 2 csomag steril vágott mullpólyát (6 cmx5 m és 10 cmx5 m), 50 gramm steril vattát, 1 doboz 2 cmx5 m ragtapaszt, 1 darab 50 centiméteres favagy drótsínt végtag rögzítéshez. Gyógyszerek közül elsősorban fájdalomcsillapítókat és lázcsillapítókat tartsunk otthon. Jól megfelelnek ilyen célra a Demal- gon, Algopyrin, Amideso- phén, Dolor vagy fejfájás ellen a coffein tartalmú An- tineuralgica, Salvador, Ke- falgin, Azophén coft citri Lázas állapotban vagy meghűléses izom és ízületi idegfájásoknál Acisal, Kal- mopyrin, Acisal-codein, ls- topyrin gyógyszerekkel kombinálva az előbb említett gyógyszerek bármelyikével jól csillapíthatjuk a fájdalmat vagy lázat; addig is, amíg a beteg orvosi segítséget kap. Fertőzések ellen tartsunk otthon egy fiola Supersep- tylt, bélfertőzés, hasmenés ellen pedig Sulfaguanidin vagy Enteroseptol tablettákat. Gyomorrontás, bélzavarok esetére legyen otthon Phenophtalein 0,50 gr 10 db tabletta, orvosi szén, Bene- carbon vagy Carbo med., 1 üveg Mira ásványvíz, 50 gr. kamilla tea, melynek forrá- zata kitűnő borogató és öblögetőszer, 50 gr szódabikarbóna. Ha súlyosabb betegségi tüneteket észlelünk, ne gyógy szerelj ük, hanem vigyük mielőbb orvoshoz a beteget Az orvos rendelte gyógyszereket, ne tegyük a házi gyógyszertárunk gyógyszerei közé, hanem minden betegünknek külön dobozban tartsuk a gyógyszereit. A dobozokra pedig írjuk fel, milyen a gyógyszer hatása (például görcsoldó, szíverősítő stb.), így később is, ha a tünet ismét jelentkezik, azonnal tudunk a megmaradt gyógyszerből adni. Ha nem így tesszük el a megmaradt gyógyszert, akkor elfelejtjük, miért kapta a beteg és ládánkban csak szaporodik a sok gyógyszeres doboz és benn* a sok drága gy ágyazat
