Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-21 / 298. szám

1563. december 21. SZOLNOK HEGYEI N£PLAT Kétszáz millió forint értékű társada!mi seoítség az oktatási intézményeknek Eredményes esztendőt zárnak az oktatásügy társa­dalmi aktivistái, köztük el­sősorban a szülői munkakö­zösségek és a patronáló üze­mek munkáskollektívái: előzetes számítások szerint ugyanis országosan mintegy 200 millió forint értékű se­gítséget nyújtottak az óvo­dák, az általános és közép­iskolák, a napközi otthonok és szertárak gyarapításá­hoz, az oktatási beruházá­sok végrehajtásához. Baranyában a mohácsi belvárosi leányiskola részé­re korszerű politechnikai műhely 1'‘észült társadalmi összefogással. Bolyon, Hí- mesházán, Nagyárpádon és Palotabozsókon az óvoda szépítéséhez, otthonosabbá tételéhez nyújtottak értékes segítséget a szülők. Nógrád megyében az óvodai háló­zat bővítését támogattaigen jelentősen a lakosság. Az összefogás eredményeként a megyében 400-zal több az óvodai hely. A Komárom megyei Ács községben há­rom tanterem készült „ter­ven felül", sőt a járásban két nevelői lakást is építet­tek közös összefogással. Do­rogon társadalmi munká­ban készült el két iskolai tornaterem, négy tanterem és három politechnikai mű­hely tervdokumentációja — így 250 000 forint költségtől mentesítették a várost. Budapest különböző ke­rületeiben a szülők, a pat­ronáló üzemek több mint 20 millió forint értékű mun­kával segítették ebben az évben az oktató-nevelő­munka körülményeinek ia- vítását. Hasonló mérténű több más megye oktatási intézménye is. (MTI) Jegygyűrű a me*léDp$ebben Az Állami Déryné Szín­házban Szalay Vilmos ren­dező irányításával megkez­dődtek Tóth Miklós: Jegy­gyűrű a mellényzsebben cí­mű vígjátékának próbái. A Jegygyűrű a mellényzseb- ben-t 1964. február 2-án mutatják be Fejér megyé­ben. anyakocák elhelyezéséről és téli takarmányozásáról Az újszülött malacok téli elhullásának gyakori oka a vemhes és szoptatós kocák szakszerűtlen, hibás, egy­oldalú, vitaminokban, ás­ványi sókban és nyomele­mekben szegény takarmá­nyozása, A természetszerű tartás során nyújtott lehetősége­ket a zöldtakarmányok ete­tésével is ki lehet egészíte­ni. Részben legelőn, rész­ben a zöldtakarmánnyal az anyakocáik vitaminokhoz, •— többek között a magzat fejlődéséhez fontos — „A” vitaminhoz és ásványisók­hoz is jutnak, és olyan ásvámyi sókat is felvehet­nek, amelyek a gazdasági takarmányból hiányoznak. A helytelen és szaksze­rűtlen takarmányozásból eredő különböző táp- és ás­ványianyag forgalmi zava­rok az anyakocák szerve­zetében nem külön-kulön, hanem együttesen alakul­nak ki. Azért, hogy a nem kívá­natos különböző jellegű anyagforgalmi zavarok ne következzenek be tólen, nagy gondot kell fordítani az anyakocák szakszerű és gazdaságos tői takarmá­nyozására. A gazdasági ab­rakokból hiányzó vitamino­kat, főleg az „A” vitamint, ásványi sókat, és a nyom­elemeket az állattenyésztő­nek mindig a szükségletnek megfelelően pótolni kell. Vigyázni kell arra, hogy a takarmány miatt az anyai szervezetben ne alakuljon ki olyan káros viszony, amely a magzat folyamatos és kielégítő fejlődését aka- dá’yozná Az „A” vitaminszükségle­tet télen a2 idejében lé- kaszáit és szakszerűen szá­rított lucernaliszttel vagy megfelelő minőségű és mennyiségű sárgarépa rend­szeres etetésével lehet biz­tos ítanL A magzat fejlődése és a tejtermelés szempontjából nagyon fontos az anyako­cák ásványisó ellátása. A takarmányozás során szem előtt kell lenni, hogy a vemhes kocának több mészsőra van szüksége, mert a magzat csontrend­szerét Is fel kell épí+enie, továbbá a tejtermelés is sok mész és foszforfelhasz­nálással jár. Ezért különös gondot kell fordítani a takarmányozás­ra. A takarmányadagot úgy kell összeállítani, hogy az anyakocák télen is a szük­séges mennyiségű ásványi anyaghoz jussanak. Az egy­oldalú takarmányozásnak, elsősorban a nyomelemek hiányának egyik gyakori következménye a vérsze­génység, az anaemia. Az anaemia hajlamosít legtöbb­ször a streptococcus vér­fertőzésre, gyomorbél h urú t- ra, vagy gyulladásra és sú­lyosbítja a hurútos tüdő­gyulladás kimenetelét is, ezért az anaemia kialakulá­sát meg kell akadályozni. Legeltetés hiányában a kocák nyomelem szükségle­tét tört barnaszén, agyag és timföld adagolásával elé­gítjük ki. Itt kell megemlí­teni, hogy a tejtermelés szoros kapcsolatban van a téli elhelyezéssel is, ugyan­is télen a hideg ekeiében a kocák fáznak, és állandó mozgással igyekeznek a hő­veszteséget pótolni, ami felesleges energiaveszteség­gel jár, ezenkívül a kemény hideg is csökkenti az ét­vágyat. A íázás és az étvágy­csökkenés igen kedvezőtle­nül befolyásolja az anya­kocák tejtermelését. Ezért gondoskodni kell minden üzemben az istállók sokk­szerű teljesítéséről. Gondoskodni kell télen az anyakocák mozgatásáról, jártatásáról. Ki kell hasz­nálni a kevés napsütést. Németh Pál mg. mérnök Jelentős dokumentumok és emlékek őrzője a megyei párt archívum A magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizott­ságának archívuma két év­vel ezelőtt kezdte meg mű­ködését. A megalakulással, az ar­chívumi munka megszerve­zésével járó alapvetően szükséges anyagi és techni­kai munkák .elvégzése után ma már túljutott archívu­munk a szervező, előkészí­tő szakaszon. Számottevő és jelentős dokumentumok és emlékek őrzőjévé vált, s megkezdődött a begyűjtött anyag tudományos—techni­kai feldolgozása is. A dokumentumok olyan — népünk történetében sorsdöntő, a szónak legne­mesebb értelmében törté­nelmi események emlékeit őrzik, mint a felszabadulást követő első hetekben mű­ködő pártszervezeteinek élete, a földosztásért, a ki­osztott föld megvédéséért folyó harcnak a párt által kezdeményezett akciói. Itt vannak a fordulat éveinek küzdelmeiről, a szocialista iparosításról, az ellenforra­dalom leveréséről, az azt követő tevékenységről, s a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló írások. Mind a helytörténetírás, mind a szocialista hazafi- ságra, s a proletár interna­cionalizmusra való nevelés számára sokat ígérő, érté­kes iratok ezek. Sok, már-már a pusztu­lás veszélyének kitett em­lékeket is megmentett az archivum. Karcagon idős elvtársak a föld megvédé­séért folyó harcra, a párt által szervezett intézkedé- sekre vonatkozó anyagokat, más elvtársak pedig itt-ott kallódó írásokat adtak át, mélyek 1944—45 emlékeit dokumentálják. Régi elsárgult írások lapjairól négi harcok emlé­kei idéződnek. Egy jelen­tésben, amely a Magyar Kommunista Párt Duna— Tisza-közi területi bizottsá­gánál 1945. június 18-án kelt, arról olvashatunk: „Az újjáépítéssel kapcsolatban népgyűlések voliak Szolnok. Kisújszállás, Karcag, Túr- keve, Jászberény, Jásza rok- szállás, Tiszaroff, Jászapáti­ban. — Taggyűléseket tar­tottunk a jászberényi járás 1, a törökszentmiklósi já­rás 5, a tiszai alsójárás min­den pártszervezetében, — Kisújszállás minden párt- szervezetében ... a szolnoki járásban három helyen, a városokban hetenként”. Ko­rabeli dokumentum azt is elmondja: „Az újjáépítéssel kapcsolatban konkrét fel­adatokat vállaltak a Szol­nok MÁV műhely vas- és fémmunkások csoportjai". Ugyanakkor megalakult, il­letve át van szervezve „a vármegyei bizottság Szol­nokon és Baján”. Egy nem sokkal későbbi, 1945. június 27-i dokumen­tum a MÁV szolnoki mű­helyének vállalásait össze­síti. A műhelymunkások Az idei üdülés mérlege Elkészült az 1963. évi SZOT-üdülések mérlege. Az egyenleg igen kedvező: az idén 15 000-rel többen ju­tottak a SZOT révén ked­vezményes üdüléshez, mint az előző esztendőkben: több mint 200 000 felnőtt és 40 ezer gyermek. Csupán a külföldi üdülések kategó­riájában nem sikerült száz százalékosan teljesíteni a tervet. Az emlékezetes fe- ketehimlő-megbetegedés miatt ugyanis két pozsonyi és egy aldunai hajókirándu­lást, valamint egy Szovjet­unióba tervezett turista­utat el kellett halasztaniok, de jövőre ezt is pótolják. Kivétel nélkül minden üdülőben van már televí­ziós készülék és lemezját­szó, csaknem mindenhol rendszeresítették a magne­tofont is, a régi típusú rá­diókat pedig korszerűekre cserélték át. Tovább gyara­podott a könyvtárak állo­mánya iá A SZOT ebben az évben 300 000 forintért vásárolt az üdülők szá­mára új szépirodalmi és népszerű tudományos is­meretterjesztő műveket. A szórakoztató műsorokon kí­vül a TIT közreműködésé­vel az idén 1200 ismeret- terjesztő előadást tartottak művészettörténeti, helytör­téneti, természettudományi stb. témákból. „1945. júniusára 30, július hóra 70, augusztus hóra 120, október hóra 180 ko­csi, kijavítását vállalják... úgyszintén a romok eltaka­rítását... és a sérült mun­kagépek kijavítását és üzembehelyezését az épen maradt épületrészekben. Az állomáson az osztály­mérnökséggel egyetemben azoknak a vágányoknak gyors helyreállítását, me­lyek a lebombázott kocsik kiszabadítására szolgálnak, amit eddig nem sikerült kiszabadítani.” Köztudomású, hogy V. I. Lenin milyen sokra érté­kelte a párt küzdelmére jellemző dokumentumoknak gondos összegyűjtését, őr­zését, a tudományos kuta­tás s a politikai és a gya­korlati munka számára történő felhasználását. Az OSZDMP 1903-as kongresz- szusával kapcsolatban pél­dául megemlíti írásai kö­zött; sajnos, csak a kong­resszusi ülésről készült jegyzőkönyv, de a prog­rambizottságban folyó vi­tákról nem, s ezáltal a munkásmozgalom komoly, később felhasználható ta­pasztalatok, tanulságok írásba való rögzítését volt kénytelen nélkülözni, ami­kor hasonló kérdések újó­lag felvetődtek. A magyar lista Munkáspárt Szocia- Szolnok megyei Bizottságának Ar­chívuma gondos munkával lépésről-lépésre — sokszor nyomon követve az esemé­nyeket — tervszerűen igyekszik felkutatni, össze­gyűjteni a párt harcainak minden, a megyénkben ta­lálható, jelentős, értékes emlékét, dokumentumát. — Ugyan akkor megkezdjük az anyagnak a sokoldalú, a tudományos kutatás, a politikai s a gyakorlati munka számára történő felhasználását is már a kö­zeljövőben. Császtvai István a megyei pártarchivum vezetője Meghívó Moszkvába A hetedik kerület, Hen­nád utca 46. számú Boká­nyi Dezső általános iskjla úttörői évek óta gondozzál^ ápolják a Kerepesi temető­ben nyugvó, a Budapest felszabadításakor hősi ha­lált halt A. A. Mihina szov­jet katona sírját. A gyere­kek elhatározták, hogy fel­kutatják a hős szovjet ka­tona esetleg még élő hozzá­tartozóit. írtak a Pravdá­nak, levéllel fordultak a szovjet és a Magyar Vörös- kereszt Szervezethez is, a végül a vállalkozást siker koronázta. Megtudták, hogy a Kerepesi temetőben nyug­vó szovjet katona édes­anyja, Anasztázia Mihina a szovjet fővárosban, Moszk­vában él. A közelmúltban aHernád utcai pajtások postára tet­ték a Mihina asszonynak szóló meghívót, amelyre a napokban megérkezett a válasz: a hős édesanyja meghatottan vette hírül* hogy fiának sírját oly sok szeretettel gondozzák a gyerekek, s meghívásukat elfogadta. Anasztázia Mihina a.sz- szony péntek délben meg­érkezett Budapestre. Miért nem kell az új? A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár török­szentmiklósi gyáregységének udvarán négy új, szokat­lan alakú, félig leszerelt, ponyvával letakart, hóval borított gép vár sorsára. PATHÓ ILLÉS FŐMÉR­NÖK és Hegedűs Géza fő- konstruktőr kérdésünkre elmondta, hogy ezek a lu- cernapogácsézó gép proto­típusai. Megtudtuk azt is. hogy 1961-ben az állatte­nyésztési szakemberek ké­résére kezdtek e gép elké­szítéséhez, amely a nagyon fontos takarmányt, a lucer­nát úgy takarítja be, hogy annak fehérje és karotin tartalma kis híján tovább^ ra is megegyezik a zöld lucernáéval. A betakarítás 5 vagy 7 munkafolyamata háromra, a lucerna töme­ge 5—10-szer kisebbre csökken az új módszerrel. A nagyszerű eredménye­ket hozó kísérleteket a gyár konstruktőrei a Héki Állami Gazdaság szakem­bereinek segítségével az ősz folyamán befejezték. A pogácsázó gép fejleszté­sére a mai napig több mint egymillió forintot ■'or­dított a gyár. AZ ÜJ GÉPPEL betaka­rított lucernapogácsa táp­értékének tudományos vizs­gálatát az Állattenyésztési Kutatóintézet Állatélettani és Takarmányozási Osztá­lya már elvégezte. A gé­pesített lucerna betakarítás előnyeit pedig dr. Magyari Beck Vladimír, az Agrár- tudományi Egyetem gépész- mérnöki karának docense fektette papírra. Ezek szerint a pogácságó- géppel betakarított lucer­na mechanikus és beltar- talmi veszteségei csökken­nek, a kihasználási együtt­hatók jelentősen növeked­nek és a gépi feltárás kö­vetkeztében emelkedik a takarmány hatékonysága. A pogácsa tápértéke a ka­rotin kivételével megegye­zik a veszteségmentesen betakarított lucerna tápér­tékével vagyis zöld szálas­takarmánynak felel meg... A LUCERNAPOGÁCSA egy kilogrammja 84.5 mil­ligramm karotint és 125 gramm emészthető tiszta fehérjét tartalmaz, (kemé­nyítőértéke 427 gramm ía korpánál értékesebb) és Hasznos tanácskozás volt Csütörtökön délután Szol­nokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház színház­termében tanácskoztak a vállalati egyeztető bizott­ságok tagjai, elnökei. A tanácskozást abból a célból rendezte a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának Elnöksége és a Területi Egyeztető Bizottság, hogy a résztvevők beszámolhas­sanak tapasztalataikról, megismerkedhessenek egyes új rendelkezésnek el. vala­mint együttesen értékeljék az idei munkát. Elsőként dr. Juhász Jó­zsef jogtanácsos előadása hangzott éL Részletesen foglalkozott a munkavi­szony megszüntetésével, il­letve a vállalati egyeztető bizottságok ebből eredő fel­adataival, majd a társadal­mi bíróságok és az egyez­tető bizottságok közötti vi­szonyt elemezte. Felhívta a figyelmet ar­ra. hogy az egyeztető bi­zottságok feltétlenül szerez­zék be a munkajogi prob­lémákat tárevaló smkknmy- veket, járassák a hivatalos közlönyt és gondoskodjanak a Munka Törvénykönyv módosított, kiegészített ki­adásának megvásárlásáról. Ezután több egyeztető bi­zottság képviselője tett fel kérdéseket, ismertetett olyan ügyeket, amelyeknek elbírálásiához segítséget kért Dr. Juhász József tar­talmas válaszaival zárult le ez a napirend. A továbbiakban Bolyhos István, a Területi Egyeztető Bizottság elnöke „Gyakor­lati eljárások jogi kérdései” címmel tartott előadást. Az eddigi tapasztalatok tükré­ben vizsgálta, értékelte a vállalati egyeztető bizott­ságok tevékenységét. E nagy anyagból kiemelte a leg­jellemzőbb hiba-típusokat, s feltárta azok elkövetésé­nek okait. A- előadás befejezése után ismét a résztvevők tették fel kérdéseiket, mondták el véleményüket. A tanácskozás hasznosnak bizonyult és elérte végső célját: segítséget adott a om"W*"Ni bizott­ságok további munkájához, keményítő érték tekinteté­ben egyenértékű a zsírdús, hántolatlan napraforgópo­gácsával. Az egyik legfontosabb előnye a pogácsázógépnek, hogy a sajtolás közben ke­letkezett nagy hő pasztö- rizáló hatással van a lu­cernára, ennek eredménye az, hogy a sejtek belső életfolyamatai megszűnnek. Ilymódon a hosszabb ideig tartó tárolás következté­ben sem keletkezhet rot­hadás okozta veszteség. A pogácsázás költségráfordí­tása 55.12 forint/tonna, rendkívül olcsó a többi tartósítási eljárással szem­ben. A legfontosabb azonban az, hogy egy tonna lucer- napogácséval 65 kilogramm hússal vagy 1040 liter tej­jel több állítható elő, mint a hagyományos betakarított lucernaszénával. MINDEZEK TTTÄN jogo­san gondolhatnánk, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium Gépesítési Igazgató­sága azt kéri a törökszent­miklósi mezőgépgyártól, hogy a lehető legrövideob időn belül kezdjék meg a gépek sorozatgyártását. Sajnos nem ez történt. Az FM. Gépesítési Igazga­tóság egyáltalán nem nyi­latkozik, hogy igényt tart-e a gépre, vagy sem. Ha az új konstrukció iránt nem mutatkozik az illetékes szervek érdeklődése, talán még 1965-ben sein indul­hat meg a gyártás, AMIKOR NAP' MINT NAP halljuk — rádióban és televízióban — és ol­vassuk a lapokban, hogy a magyar ipar milyen ne­hézkes az új, modern gé­pek, berendezések piacra bocsátásában, meglepő a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékeseinek közö­nye és elzárkózása e kons­trukció mielőbbi gyártása elől. Azért, hogy a mezőgaz­daság meg nagyobb ter­méseredményeket érjen el, a törökszentmiklósi gyár vezetői és szerkesztői na­gyon sok szellemi munkát fejtettek ki. Mint már mondottuk, a prototípusok elkészítésére és kifejleszté­sére több mint egymillió forintót fordított a válla­lat. Mindenféleképpen több figyelmet érdemelnek. — bognár -—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom