Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

19®3. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP w Éjszakai repülés Bemutatták a magyar TV első operaíilmjét A tragikusan egyedülálló ember sorsáról írt megren­dítő példázatot Luigi Dal­lapiccola, Sain-Exupéry re­génye nyomán. A kapitaliz­mus vastörvényeinek szorí­tásában egyedül van az ember. Magára hagyatva küzd az elemekkel, az idő­vel, a mindenható Pénzért. É aki őt a halálba küldi, az is saját kétes „győzel­mének” gyötrődő, magá­nyos foglya. Kiérlelt, szép, világos elő­adást láthattunk a televí­zióban; A modem zene ki­tűnően alkalmas — és csak a modern zene alkalmas — arra, hogy ennek a speciá­lis, a társadalom lényegé­ből fakadó magányosság­nak életérzését a művészet nyelvére ültesse át. Dalla­piccola zenéje a külső és belső viharok ábrázolásá­ban, motiválásában nagy­szerűt tudott alkotni. Annak számára, aki a klasszikus operák iránt jog­gal fennálló igényeinek je­gyében ült le a televízió elé, nyilván csalódásban kellett részesülnie. A ro­mantikának, a csillogó kül­sőségeknek vajmi kevés nyoma található ebben az ízig-vérig mai történetben. Még a viharos természet is mint racionális tényező je­lentkezik az operában. Az ilyen típusú mű élvezése más hangulatot, más vára­kozást kíván. S aki ezzel a mással, azaz a modem té­ma iránti igényével ül le a képernyő elé, nem csalódik. Első kísérletről van szó. És mint minden kísérlet, ettől sem lehet megkívánni a tökéletességet. Plasztiku­sabb, markánsabb részek váltották egymást, kevésbé sikerűitekkel. A darab súly­pontja és legmegragadóbb része Pellerin pilóta elbe­szélése útjáról, küzdelmé­ről, győzelméről a termé­szet vak erői felett és ar­ról, hogy milyen szörnyű dolog egyedül lenni. Si- mándy József mind hang­vételében, mind színészi já­tékában nagyszerű teljesít­ményt nyújtott. Az opera másik kulcsalakja a rádiós, aki Fabien halálküzdelmét közvetíti a repülőtársaság irodájában összegyülekezett pilótáknak, szerelőknek, tisztviselőknek. Talán he­lyesebb lett volna, ha a re­pülőgép bemutatása helyett csak a rádiós arcáról, hang­járól kellett volna leolvasni a történést A drámai sűrí­tés mindenesetre csak nyert volna vele. Nagyszerű volt az opera­tőri munka, főleg a repülő­téri fényképezésben és Fa­ÁUami Gazdaságok! Gépállomások! Figyelem! A Talajjavító Vállalat karcagi kirendeltsége november 17-e utáni időre bérbevenne MŰHELYKOCSIKAT erőgépek V. sz. kar­bantartásának elvégzé­sére. Műhelykocsit könyv jóváírással eset­leg át is venne. bien feleségének ábrázolá­sában, az aggódó és a re­ménytelen árckifejezések váltakozásának megjelení­tésében. Parádés szereposztás vit­te sikerre az első tv-operát. A már említett Simándyn kívül Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Radnai György tudásuk legjavát adták, kibontva a mű szép­ségét, értékeit. Blum Tamás — mint fordító és mint kar­mester is kitűnő volt A tv a kísérletezések ko­rát éli. Sikerek és kudar­cok váltják egymást az ilyen kísérletek során. Az Éjszakai repülés-t a tv ve­zetői nyugodtan elkönyvel­hetik a siker-oldalra. Hernádi Tibor Elektra Haragszik a Cslszllko Az Elektra témát feldol­gozta mindhárom nagy gö­rög drámaíró, Aiszkhülosz (egy trilógiában, amely­ben a szereplők az előre kiszabott so»s játékszerei). Szofoklész és Euripidész. Nem meglepő tehát, hogy Michael Kakoyannis Euri­pidészhez .fordult a tragé­dia filmre alkalmazásánál. Főszerepét Irene Papas játssza. Csiszliko: némileg a történelem is igazat ad a szájhagyománynak. A Csiszliko Szolnok több mint száz éves telepü­lése. 1854-ben kezdtek e részen utcákat, lakó­házsorokat építeni — a Tisza-partról árvíz ki­öntött szolnokiak. — A Csiszliko elnevezés ma már lassan csak az öregek nyelvén ék EZ ÉV ELSŐ hónapjá­ban a csiszlikóiak tanácsi- taigot jelölték a városi ta­nácsba. Mérlegelték, fonto­lóra vették a dolgokat, az­tán egy akarattal Bakos Kálmánt választották ta­nácstagi uiknak. És telt-múlt az idő. Ba­koséknél sűrűn kopogtattak az Iszap utcai kis ház ajta­ján. A tanácstag mindig otthonában fogadta válasz­tóit. Hanem most, november Mit tartalmaz a JÁSZKUNSÁG következő száma? Hétfőn ülésezett a Jász­kunság szerkesztő bizottsá­ga, amely az ezévi negye­dik szám összeállításáról döntött. A nyomdába ke­rülő kéziratok közül igen érdekesnek ígérkezik a Ti- szamenti Vegyiművek új kénsavüzeméről, annak mű­szaki érdekességeiről szóló tanulmány. Munkásságának legújabb eredményeit is­merteti neves Petőfi-kuta- tónk, a túrkevei Imre La­jos.. Petőfi testvérével kap­csolatosan sok értékes do­kumentumot ismertet. Ugyancsak eredeti doku­mentumok fényképfelvétele­ivel találkozhatunk Győrffy Lajos cikkében, aki az 1883-as aszály és éhinség adatait közli. Egy biológiai természetű tanulmány mel­lett Zádor István szolnoki réckaircairól szól az egyik írás. A vita-rovatban folytat­ják Ferenczi Károly építész Valóságban megjelent cik­ke felett indított vitát. Egy társadalomtudományi _ és egy építészeti hozzászólás kívánja bővíteni a modem lakásépítéssel kapcsolatos kérdésfelvetéseik sorát. Hétfőn történt Hétfőn délben, 12 óra 5 perckor a 4-es és a 44-es út kereszteződésénél Gulácsi István 36 éves, kunszent­mártoni lakos, motorjával a 4-es úton haladó autóbuszba rohant. A baleset bekövetkezte után a Sütőipari Vállalat FB 47-32 rendszámú tehergépkocsija a megyei kórház­ba szállította. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy rö­viddel a kórházbaérkezés után, azokba belehalt. Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a mentőállo­más főorvosát, ugyanis a tehergépkocsi az odaérkező mentőautó előtt néhány perccel szállította el a sé­rültet. Dr. Papp Zoltán főorvos a következőképpen nyilatko­zott: „Ez az eljárás a segí­tési kötelezettség rossz ér­telmezéséből adódik. Nem követ el ugyanis „cserben- hagyást” az, aki olyankor, amikor a mentők rövid időn belül a baleset színhe­lyére érkeznek, nem hozza el a beteget. Fel kívánom hívni a fi­gyelmet arra — mondotta —, hogy ez a kétségtelen jó szándékból adódó csele­kedet, sokszor kárára van a balesetesnek. A súlyos sé­rültet, akár belső vérzése Bokros László kiállítása Pécsett A Fényes Adolf terem­ben nagy sikerrel zárult Bokros László szolnoki festőművész első önálló ki­állítása. A vendégkönyv szerint majd két és félezer ember kereste fel a tárla­tot, s nyilatkozott róla el­ismerően. Az ország szinte majd minden lapja, a rá­dió kritikája szintén mél­tatta a városunkban élő művész újszerű munkássá­S alig ért véget a Fényes Adolf terem kiállításának visszhangja, máris másik városban, ezúttal Pécsett nyit tárlatot vasárnap, no­vember 17-én Bokros Lász­ló. A Janus Pannonius Múzeumban kapnak helyet három hétig Bokros alko­tásai, amelyet Martyn Fe­renc, a nagynevű grafikus és festőművész indít el a délvidéki siker útjára. van, akár végtag törése, vagy koponyatörése, mint éppen ebben az esetben, személygépkocsiban csak úgy lehet elhelyezni, hogy az biztosan súlyos t fájdal­mat, és nem egy esetben a meglévő károsodások, to­vábbi súlyosbodását okoz­za. Hatványozottan áll ez a teherautóra, ahol a rugózás hiánya ezt a járművet tel­jesen alkalmatlanná teszi betegszállításra. A helyszí­nen lévők akkor járnak el helyesen, ha a sérültet a mentők megérkezéséig va­lamilyen hevenyészett al­kalmatosságra lefektetik, felállni, mozogni nem hagy­ják. A látszólagos időveszte­ség a mentők kiérkezéséig, többszörösen megtérül azál­tal, hogy a kivonuló men­tőegység a balesetest már a helyszínen szakszerű el­sősegélyben részesíti, bekö­tözi, töréseit rögzíti és kí­méletes módon szállítja gyógyintézetbe. A mentők ezért arra ké­rik a gépkocsivezetőket, hogy ne hagyják magukat befolyásolni a baleset szín­helyén kialakult pánikhan­gulattól és ha tudomásuk van arról, hogy a mentők elindultak a balesetesért, a kivonulást várják meg.” B. fi. A jászkiséri Csete Balázs szakkör kiállítása (Tudósítónktól) November 6-án ünnepé­lyes külsőségek között nyi­tották meg Jászkiséren a művelődési otthon egyik termében a Csete Balázs emlékkiállítást. A Győri János vezétte honismereti szakkör a tanév kezdete óta lelkesen készült arra, hogy névadójának mun­kásságát bemutathassa. A gazdag anyagot a szakkör tagjai levelezés során gyűj­tötték össze és a szolnoki múzeumból kölcsönözték. A kiállítás megrendezésé­hez a megyei múzeum nyújtott segítséget. Csete Balázs igen sokol­dalú ember volt. Kiváló néprajzi gyűjtőmun­kásságát a Néprajzi Múzeumban és a Damja­nich Múzeumban őrzött ezernyi néprajzi témájú rajza bizonyítja. Munkás­ságának éppen ezek a raj­zok alkotják a legértéke­sebb részét. Egy ízben az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályá­zat első díját is elnyerte. Ezenkívül jó tollú szépíró, grafikus és kiváló pedagó­gus is volt. Munkássága a legszorosabb kapcsolatban van a Jászsággal és szű- kebb hazájával, Jászkisér- rel. A szakkör célja az volt, hogy ezt a sokrétű életművet egészében mu­tassa be a község lakói­nak, akik őt elsősorban pedagógusként ismertek, de gyakran látták festőáll­vánnyal, ismerték mint | írót és főleg, mint a nép- í hagyományok gyűjtőjét. — Főként a néprajzi gyűjtés < terén alkotott értékeset, maradandót. A kiállításon éppen ezért különböző ér­tékű anyag szerepel, de ezt a kiállítás célja és jellege indokolja. A megnyitáson közel százötvenen jelentek meg, tanítványai, barátai, tisz­telői és olyanok is, akik csak hírből ismerték. A megnyitó beszédet Borbély Lajos, Csete Balázs volt iskolaigazgatója tartotta, aki emberi magatartásáról, kiváló pedagógiai képessé­géről emlékezett meg. A megnyitót egy Jászkisér történetével foglalkozó elő­adás követte. Szabó László Megkezdődött a keltetés 250 ezer csirkét nevelnek a télen A szolnoki keltetőállomá­son ismét megkezdődött az üzem. Novemberben és de­cemberben mintegy 200 ezer naposbaromfit adnak át a a termelőszövetkezeteknek. Üzemel a karcagi termelő- szövetkezetek közös keltető­állomása is. Jelenleg a No­vember 7 Tsz-nek keltetnek hétezer csirkét. Szolnokról az első húszezer csirkét a vezsenyi, Tiszamenti Tsz kapja meg. A megye közös gazdaságai a téli hónapok­ban 250 ezer darab napos­jószágot nevelnek feL 0-én, szombatom este a VII. kerületi pártházba hív­ta a csiszlikóiakat Bakos Kálmán. Tartott tőle, hogy kicsiny háza szűk lesz a vendégeik fogadására. ötvenen, negyvenötén meg is érkeztek a kitűzött időre. Meghallgatták a ta­nácstagot, aztán először akadozva egymás szavába vágva áradt a javaslat, ké­rés — s bizony, a bírálat is! Szolnok az elmúlt öt-hat év alatt rengeteget szépült- épült; Öröm szétnézni a belvárosban: kényelmes, impozáns lakóházak, üzle­tek, rendezett terek váltják egymást. Este nappali fényt sugároznak az ostomyeles neonok. örül ennek mindenki — de annak már cseppet sem. hogy ugyanebben a város­ban, egy munkáskerületben, a Csiszliko utcái olykor öt­hat napon át olyan sötétek, hogy ha pofont kap vélet­lenül a járókelő — soha sem tudja meg, kinek kell megköszönnie... Aztán az is biztosi, jó érzés, hogy szaporodnak a járművek, autók, motorok a városiban. S hogy a nagy forgalomban a gyalogos is nyugodtan járjon — nos, a belvárosiban sok rendőr vigyáz; A BELVÁROSBAN sok helyen már megszűntették a „talponállókat”, hangula­tos kisvendéglőket vará­zsoltak helyűkbe. Az erre lakók keserű szájízzel térnek be egy-egy pohár sörre a Fenyőbe, — amely lassan alvilági fer­telem már: legutóbb is e lap hasábjain olvashattak romlott erkölcsű, gyilkos szándékú emberek tetteiről. A Fenyőből indultak. A városban új utak, 'ut­cák, körutak épülnek. A Császüikóban évek óta kérik a Fertő utca lakói, hogy zsákutcájukat nyissák ki •— nem kellene érte há­zakat bontani, csupán pár méter korhadt kerítést. — Bakos Kálmán, a tanácstag ugyan választ kapott a kérésre Pélyi Ferenctől, a városi tanács főmérnökétől; hogy a távlati tervekben úgyis eltűnnek megújhod- nak a környék utcád, feles­leges hát most befektetni... Ezért haragszik a legjob­ban a Cs'is2fliko! S mivel ismerik jól — két utcával odébb született, nőtt fel a főmérnök — tőle szeretné­nek választ kapni: — Ezek szerint a kis há­zak tulajdonosai se rendez­zék, tatarozzák házaikat, utcáikat ^ ÍGY MINDEN felesleges, ablakon kidobott pénz? Ezért rosszak — már falu­sinak sem nevezhetők, mert a falvakban régen jobbak — az utak? Ezért szemét­domb a Csiszldko bejárata? Ezért jelöltek ki a napközi otthonos óvoda mellé lovasa kocsi -parkírozót ? Ezért nem csatornázzák a környéket?... Döntsék el az illetékesek, vajon igazuk van-e a esisz- Jíkióiakmak? —M.—J. Meg kell gondolni... — Meg kellene nősülnöm már... Azt hiszem, itt az ideje... — Hát igen, most már rmlóban itt az ideje. Nem lehetsz életed végéig aggle­gény... Ott van a Juliba, talán őt elvehet­ned... — Julika? Ne beszélj nekem ostobasá­got, öreg az hozzám... Legalább 26, ha nem 27 éves és különben is sovány, én a teltkarcsúakat szeretem... — Hát igen, tényleg nem olyan fiatal már, el kell ismernie... De mii szólnál Alizkához... ö aztán igazán teltkarcsú... Pont neked való... — Eridj már, hát az összes vén nőket a nyakamba akarod sózni... Alizka is túl van már a húszon és az, hogy valaki telt­karcsú, még nem minden. Különben is vörös a haja és világéletemben mindig féltem a vöröshajú nőktől. Még meggyúj­tanak... — Hát igen, a vörös haj az veszélyes. Nekem is volt egy vörös hajú nőisme­rősöm, azt Jiiszem a feleségem is volt és egy éjszaka megszökött Gubás FrUá sörügynökkel... De mit szólnál a Lórikához... Tizenhat múlt, teltkarcsú, fekete és... — ...és már most vastag a bokája... Mire eléri a harmincötödik évét, olyan lesz, mint egy ház. Akkor váljak el tőle? Nem, öregem, erről szó sem lehet. Ha már egyszer nősülésre adtam a fejem, akkor én egy életre kötök házasságot, nem egy, vagy másfél évtizedre. Ezt iga­zán beláthatod. Nem beszélve arról, hogy az ilyenkorú lányok' ik fogalmuk sincs még a háztartásról, beosztásról.~ — Hát, igen, a te nyugdíjad nem en­gedi meg az ugrálást. És akkor mit csi­nálsz? — Nem tudom. Várok. Várom az igazit. Egyszer el kell jönnie. Idő van, hiszen még nyolcvanéves se vagyok... — Igazad van, ezt alaposan meg kell gondolni. Nehogy úgy járj, mint én. Ifjú fejjel, ötvenéves korban nősültem, és mi lett belőlem? Gubás Frici sörügy* nők... Pincér, még két adag tejbegrizt.a a vendégem.*. Györki Gém

Next

/
Oldalképek
Tartalom