Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

„Társadalmi munkáért“ kitüntető jelvény Szolnok Megye Taná­csa rendeletet alkotott; a községfejlesztési tervek vég­rehajtásában és a társadal­mi munka szervezésében kimagasló eredményt elért önkéntes és önzetlen társa­dalmi munkát végzőknek tevékenységük elismerésére „Társadalmi munkáért” cí­mű kitüntető jelvényt ala­pított. E jelvény három fo­kozatban — arany, eziüst és bronz — adományozható. Nemcsak azoknak, akik fi­zikai munkával segítik a községfejlesztésd terveit megvalósítását, a falvak, tanyák, városok lakóinak gazdagabb jövendőjét. Meg­kapják azok a tervezőmér­nökök, technikusok is, akik társadalmi munkában — napi feladatukon túl — ké­szítik el egy-egy létesít­mény tervét és azok is, akik segítenek megszervez­ni egy-egy nagyobb munka- akciót. A társadalmi munkások sok ezres táborának újabb, méltó megbecsülése ez a jelvény. Mutatja e kitün­tetés, hogy tanácsi szer­veink tudják, mennyit kö­szönhet megyénk az ön­kéntes építőknek. Birtokában vagyunk azok­nak a számadatoknak, s ismerjük azokat az ered­ményeket, amelyeket me­gyénk társadalmi segítői eddig elértek. Amelyek bi­zonyítják: a Szolnok megyei emberek is hathatósan se­gítik, hogy iskolák, kultúr­házak egész sora épüljön fel minél előbb. Lényegében 1956 óta be­szélhetünk Szolnok megyé­ben is községfejlesztési te­vékenységekről. Az eltelt nyolc esztendő alatt me­gyénkben a lakosság által teljesített társadalmi mun­kák értéke túlhaladta a 43.5 millió forintot. Ez az ősz- szeg elegendő arra, hogy 435 kilométer villanyháló­zat épüljön belőle, vagy 14 új, 350 személyes kultúrház létesüljön, vagy 14 új víz­mű adjon kifogástalan ivó­vizet, vagy 22 korszerű or­vosi rendelőben dolgozhas­sanak körzeti orvosaink, vagy arra, hogy 87 új isko­lai tanteremben tanulhas­sanak a diákok. Jóllehet azok a léte­sítmények, amelyek társa­dalmi összefogással készül­tek el Szolnok megyében az elmúlt nyolc év alatt, állami beruházásiból is meg­valósultak volna — de sók­kal később. Hisz mindenre egyszerre nem futja az ál­lamháztartás erejéből. De segítettek az önzetlenül dolgozó társadalmi munká­sok. És most nézzük, mi min­den épült, valósult meg eb­ből a 43.5 millió forintból megyénkben. A szociális-, kulturális létesítmények egész sora készült el. Tö- rökszentmiklóson például két és félmillió forint költ­séggel negyven személyes bölcsőde épült, ahol a vá­ros lak<jsságából töKV> mint háromszazötvenen 400 000 forint értékű, ellenszolgál­tatás nélküli munkát vé­geztek. Karcagon most épül az iskolai kollégium, tanyán lakó tanulók részére. Az építkezés két és félmillió forintba kerül. Hogy előbb épüljön meg, s hogy olcsóbb legyen az építkezés, már az épület alapozásánál több mint ötszáz karcagi lakos dolgozott: társadalmi mun­kában, s eddigi tevékeny­ségük értéke eléri a 200 000 forintot. A jászjákóhalmai községi tanács az elmúlt években több mint tizenegy kilo­méter hosszú vízvezetékhá­lózatot építtetett a lakosság segítségével, kizárólag tár­sadalmi munkával. Az itt segítő, több mint hétszáz­ötven jászjákóhalmai lakos munkája félmillió forint értékű. Tiszaföldváron, a homoki szőlőben is a szülői munka- közösség tagjai, a tanulók szülei, mintegy kétszázhu- szonhatan' építik fel a két- tantermes iskolát és a hoz­zátartozó pedagógus-lakást. A társadalmi összefogás eredményezte azt is, hogy Jászapátiban, Jászszentand- ráson, Kunhegyesen strand­fürdő épült, hogy a megye községeibe, városaiba az utóbbi két és fél év alatt 146 kilométer hosszúságú járda létesült, s hogy közel másfélmillió fa nyújt eny­he árnyat az itt élő embe­reknek. S hogy a létesítmények egész sora épüljön fel, eh­hez önzetlenül adtak segít­séget a műszaki szakembe­rek. Csak 1960 óta me­gyénkben kétszáz olyan községfejlesztési létesít­mény műszaki tervdoku­mentációját készítették el a mérnökök, technikusok — köztük megyén kívül dol­gozó szakemberek —, ame­lyeket a községi, városi ta­nácsok községfejlesztési ter­vükben előirányoztak. lay készu t el a most épülő, 350 személyes ken­deres! művelődési ház ter­ve, a korszerű tiszaörsi or­vosi rendel / és orvoslakás, a tiszaföldvári, a jásszent- andrási strandfürdők, a már üzemelő mesterszállási és a most épülő tiszatenyői törpevízmű műszaki kivite­li terve. Szinte kivétel nél­kül társadalmi munkával készül a községek, városok ivóvíz-ellátásának korsze­rűsítésére szolgáló vízháló­zatok bővítésének terve. Ha eddigi munkánkat az álla­mi díjszámítás alapján ér­tékeljük, akkor azok érté­ke meghaladja a két és félmillió forintot. Kétszáz­huszonnyolc műszaki szak­ember végezte el ezt a munkát, sokszor a késő éj­szakai órákban. S nem egy olyan összefogásnak is ta­núi lehettünk, amikor egy- egy mf—áld kollektíva, melyben több különböző ké­pesítésű műszaki szakem­ber dolgozik, együttesen ké­szítette el a szakmailag ki­fogástalan műszaki terve­ket Eddig a fizikai munká­sokról, a tervezőkről szól­tunk. És most azt is el kell mondanunk, hogy ezeket az eredményeket nagyrészt a jó szervezőmunkának is kö­szönhetjük, azoknak a ta­nácstagoknak, tanácsi veze­tőknek, akik fáradhatatla­nul intézkedtek — s dol­goztak. A szolnoki és a karcagi városi tanács, a já- kóhalrr.i, a jászalsószent- györgyi, az abádszalóki köz­ségi tanácsok vb vezetői és tanácstagjai rendszeresen vettek részt a fizikai mun­kákban is. Karcagon és Tö- rökszentmiklóson a Haza-" fias Népfront Bizottság és a tanácsok végrehajtó bi­zottságai e területeken dol­gozó gazdasági szervekkel együttesen dolgozták ki a községfejlesztési feladatok végrehajtásának ütemét és társadalmi munkaszerző­dést kötnek a dolgozókkal. (.Folytatás a 2. oldalon) Hla: Szicília Gandhija * Törődünk az alap- szervezetek erősítésével * Szolnok, Heves és Hajdú megyéi járva * Mentsük meg őket 1532 modell A ruházati mintatervező vállalat és' a: kötszövőipari vállalatok a Belkereskedel­mi M misztérium ruházati főigazgatóságának Tanács körút 8 szám alatti állandó mintatermében kiállításon mutatják be a jövő évi kötöttáru-modelleket. A hétfőn megnyíl*' idállítás , 1532 modellje tükrözi azt a törekvést, hogy a kötszö- vőipar a bébi kötöttáruktól a felnőtt divat- és sport­ruházati cikkekig minél több újat adjon a vásár­lóknak anyagban, színben és formában egyaránt. A kiállításon több szintetikus szálból, illetve úgynevezett kevert alapanyagból készült medeH látható. Ilyen anya­gokból “készítik jövőre a forgalomba kerülő kötött- ruházati cikkeknek körül­belül 30 százalékát. Újdon­ság a kötött, ványolt anyag­ból készült női pantalló, s igen szépek az újformájú tméningruhák, is. Érdekes keményített betétű pamut­selyem apacsgalléros kötött­ing, s minden bizonnyal megnyerik a vásárlók tet­szését a pepita, a kis min­tás, a csíkos és a többszínű jersey-*zövetek is. Tavasz? vetés alá végez 32 centi­méteres mély­szántást a jász- dózsal Petőfi Termelőszövet­kezetben Lórik Antal trakto­ros. Még 70.000 hold szárítatlan A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok me­gyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján Mély- Cukor- Kuko- Szár- Istálló- Kettős szán- répa- rica- lehor- trágyá- gépüze­Járás. város neve tás szedés törés dás zás melt. tervének teli esitése százalékban - Járások: , Jászberényi - - - - 68.0 96.8 95.3 79.9 42.0 41.5 Kunhegyesi - - - - 72.8 99.0 97.1 74.5 39.7 41.9 Kunszentmártoni — — 81.7 97.5 95.8 92.7 59.4 59.6 Szolnoki ------ 78.9 100.0 99.3 - 83.8 59.0 91.5 Tiszafüredi - - - - 65.0 100.0 95.4 70.5 35.7 22.2 Törökszentmiklósi - - 76.1 99.0 97.2 85.6 59.5 39.5 Városok: Jászberény - --------- 69.1 100.0 90.1 R2.2 66.8 22.6 Kar cag _____ 67.5 99.2 88.1 55.8 64.1 25.0 . Kisúi szállás - - - - 72 8 98.0 97.8 87.3 68.9 59.2 Mezőtúr ----- 69.9 97.6 98.1 92.2 56.5 12.5 Törökszentmiklős — — 68.9 100.0 99.3 91.9 59.5 45.6 Túrkeve ----- 71.1 90.8 92.7 77.6 41.1 48.3 Szolnok megye 1 termelőszövetkezetei — 73,2 98.5 96.3 81.4 52.5 46.5 Szolnok megye állami gazdaságai - — 84.1 100.0 100.0 93.4 83.1 60.0 A héten szépen nőtt a szántott terület. A múlt heti teljesítményt majd hogy nem megkétszerezték e héten a traktorosok. Kü­lönösen a kunszentmártoni és a szolnoKi járásban igen jól haladnak a mélyszán­tással. Viszont a tiszafüre­di járásban és Karcagon nagy a lemaradás. Az egész megyét tekintve is ez a valóság. Még több mint 70 000 hold — az állami gazdaságokat is számítva — a mélyszántásra váró föld a megyében. Száznyolcvanhétezer hol­don végeztük el idáig ezt a munkát, s tavaly ugyan­erre az időre már 213 000 holdnál tartottunk. Ez is. s a heti teljesítmény mér­téke is arra ösztönöz, hogv meg kell gyorsítani a mun­kát. Erre pedig a gének kétműszako9 üzemeltetésé­ben van nagy lehetőség. A megye több mint 1600 szán­tógépéből nem egészen 800 dolgozik kettős üzemben. Tehát a gépállomány fele csak egy műszakot tölt. Az állami gazdaságokban ennél jobb az arány. Ügy számítottuk a múlt héten, hogy mára véget vetünk a cukorrépa szedé­sének, a kukorica törésének, s letudjuk a szárbehordást. Sajnos, csak félsiker szü­letett. Noha a szolnoki, a tiszafüredi járás, Jászbe­rény -és Törökszentmiklós városok valóban befejezték a cukorrépa szedését, ke­véske már a töretlen ku­korica a szolnoki járásban és Törökszentmiklós város­ban, a megyében még sok a kintlévő termény, ötezer hold kukorica töretlen még, s még ennél is na­gyobb területen állja útját a szántótraktoroknak a kintlévő szár. A cukorrépa- szedés ugyan a véaét járja, mindössze 250 holdnyi van még a földben, s ennek nagyrészé is Túrkevén és a jászberényi járásban. Tö­retlen kukorica Karcagon és Jászberény városokban van a legtöbb. A főbb őszi munkálato­kat tekintve már csak ál­lunk is valahogy, hanem az istállótrágyázással roppant lemaradtunk, akár a terve­zett mennyiséget, akár a ta­valyi százalékarányt tekint­jük. A megye termelőszö­vetkezeteiben terv szerint 68 000 holdat kell megte­ríteni istállótrágyával, s még csak 35 000 holdon vé­geztünk vele. Tavaly ilyenkorra már 55 000 holdon tudtuk le az istállótrágyázást. Az egész megyét értve, szinte hihe­tetlen, hogy egy teljes hé­ten csak kétezer holdra ke­rült istállótrágya. A gyen­ge teljesítményben is ki­emelkedően rossz százalék- aránnyal képviselteti ma­gát a tiszafüredi — és a kunhegyesi járás. Az állami gazdaságokban — s legalább ez megnyug­tató ■— szépen halad a trá­gyázás! terv teljesítése. Ki­váltán is a Héki, a Közép­tiszai és a Kunszentmár­toni Állami Gazdaságban. Sőt a Surjáni és a Szent­tamási Állami Gazdaság már túl is teljesítette ter­vét. Legyen ez példa a mezőtúri, a karcagi és a szolnoki állami gazdaságok­nak. Semmi zaj, nincs forga­lom, a földet utcahosszat feltúrták, imitt-amott ku­pacba rakták, s néhol mint­ha csak játékos ötletből tennék, egy-egy csomó ter­méskövet, színes kavicsot szórtak el rajta. Utat épí­tenek. Most éppen nem dolgoznak, mert ebédszü­net van. Pillanatnyi meg­állás ez csak az egész napi munkában. Félóra. Délben kezdődik, mikor harangoz­nak. A szerszámok helyre­rakásával. meg egy kis rendcsinálással eltelik tíz perc. azután, ha sietnek, öt alatt jól laknak, s még mindig marad egy negyed­óra a pihenésre. Németh András munka­csapata már szemmellátha- tóan ennél a második ne­gyedóránál tart. Az út szé­létől eeész a gömbakácok soráig tele van a föld ka­tonás rendbe állított vas­tag betoncsövekkel. Fek­helynek nem a legjobb — de remekül átmelegeda+t — és ők különben sem túl igé­nyesek. Becsukott szemek­kel fekszenek, élvezik a gvenee. novemberi napsü­tést. Jó Idő van. Németh szólal meg először: Ebédszünet — Holnap átmegyünk a brigádba, földet fejteni. — Át — válászol valaki kurtán, s ezzel el is van intézve a dolog. Nem figyelnek, mindenki a saját gondolatainak a foglya. Az, hogy ők most tulajdonképpen vízlevezető csatornát készítenek az út alatt, és hogy délután még két aknát kell kiásniok, pillanatnyilag senkit nem érdekel. A gondolatok több­nyire haza szállnak. Az ott­honiak közé. akiket ők csak vasárnaponként láthatnak. Nem lehet minden este hazajárni. Ez a legrosz- szabb. — Kunszentmártoni már úgy ismerik, mint a szülőfalujukat. Hatodik hó­napja dolgoznak itt TJtat építenek, végig a közsé­gen. Tizenegy méter széles, pormentes út 'esz ;tt, olvan sima burkolattal. December végére elkészül Talán. — Késtek az énítőomragok. A csatornázást Németh András kőműves vezeti. — Fiatal, erős ember, szegvá­ri (Csongrád megye) szüle­tésű. Minduntalan az órát nézi. Még van idő. Farkas Mihály, a mellette fekvő vékony, szőke ifjú, a cso­port betonkeverőgépének kezelője idegesen mozgoló­dik és próbálja elterelni társa figyelmét. Megkérdi, mit főznek estére. A kőmű­vesre rá van írva, hogy ez a kedvenc témája. Külön­ben katonakorában szakács volt. Most a munkásszál­láson gyakorolja tudomá­nyát. Hetvenen vannak itt a kecskeméti Közúti Üzemi Vállalattól. Jól keresnek. Németh azt mondja, két­ezren felül. Nincs kedvük beszélget­ni. Fekete Józsi bácsi el is aludt hirtelenjében. Csápé­ról iár be vagv másfél hó­napja. Mindig húzzák a többiek, még ilvenkor is. reert résebbon szőlője vn't. ö elégedetlen. A segéd­munkásoknak kevesebbet fizetnek. Ha megkérdeznék, biztosan ezért panaszkod­na, az öreg K. Kiss György is. Szintén segédmunkás. Először azt hitte, pénzt hoz­tam. Jó lett volna. Gyuri bácsi a legsovánvabb. leg­többször. őt küldik le az aknába. Keskeny, alig öt­ven centiméteres a nyílás. Könnyen befér. Már készü­lődik. veti a kabátját. A többiek még fekve marad­nak egy pár percig. Kezü­ket a feiük aiá téve csend­ben felfelé figyelnek, s még mindig nem hajlan­dók észrevenni maeuk mel­lett a betoncsöveket a föld- rakásokát, semmit, ami kapcsolatban van az úttal. De a csapatvezető indít: — Na. menjünk embe­rek. ideje. Halkan szól, hangia ha­tározott. Fel kell ébredni Arcuk vastagon borostás, látszik, hogv nanok óta nem borotválkoztak. Mi­nek? Ttt Idegenek, nem is­meri őket senki. Almosak. Az ebédidőnél nincs röyj- dpbb doing a világon Fgv- kedvííen baktatnak kifelé az útra, F. M. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 264. szám. ' Ára 50 fillér 1963. november VSL, kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom