Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

I 1-963. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A jövő évi Mezőgazda- sági Kiállítás területén megkezdődött a munka. Ki­lencezer köbmé­ter földet cse­rélnek ,ki a ga­bonákat bemu­tató területen — az ország tíz tájáról ke­rül ide termő­föld, hogy szemléltessék milyen műve­lésre van szükség a kü­lönböző talaj­fajtáknál. Képünkön: készítik a magágyakat a gabonavetés­hez. ( ÄTFöhTröTtIsIW A tenyér bőrmintái, a kromoszómák rendel lettem ségei és a szellemi képességek HIRDETÉSI DIJAK: anró- hirdetés hétköznap szavan­ként 1.—. vasárnap 2.— Ft (a legkisebb hirdetés 10 szó), keretes hirdetés eev hasáb szélességben mm-ként hét­köznap 2.50. vasárnap 3.— Ft. Köszönetnyilvánítás és soros szövegközlemény di1a soron­ként hétköznap 6.—. vasár­nap 12.— Ft. - A vasárnapi lapba csak péntek délután 17 óráig veszünk fel hirdetést. ALLAS VILLANYHEGESZTÖKET, - segédmunkásokat és egy fő traktorost azonnali belépés­sel felvesz a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Kirendeltsé­ge, Szolnok, Tiszamenti Ve­gyiműveknél, NAGY gyakorlattal rendel­kező vízvezeték szerelő és bádogos szakmunkást felve­szünk. Cím: Kísérleti Gazda­ság, Karcag-Tilalmas. A KARCAGI Földmflvesszö- vetkezet préselő brigádot ke­res azonnali felvételre. Fize­tés: teljesítménybér, átlag- kereset kb. 2000-2500.— Ft Jelentkezni lehet: Karcag, Kálvin u. 13. sz. alatt. GYAKORLATTAL rendelke­ző mezőgazdasági gépszerelő­ket. esztergályost, gépjármű- villamossági szerelőt és he­gesztőt keres felvételre a Nagykunsági Állami Gazda­ság, Ecsegfalva. Munkásszál­lás és üzemi étkezés bizto­sítva. KŐMŰVESEKET és kőmű­vesek mellé segédmunkáso­kat azonnali belépésre állan­dó budapesti munkára felve­szünk. — Munkásszállást és ebédet biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Utazási költséget nem térítünk, csak a kedvezményes igazolást adjuk. Jelentkezés: „Április 4” Magasépítő és Szerelő- ipari KTSZ, Budapest, VIII., Auróra u. 23. Munkaügy. LAKÁSCSERE ELCSERÉLNÉM szolnoki bel­városi földszintes, kétszoba összkomfortos, ipari áramos, telefonos lakásomat három­szobás összkomfortosra. — „Megegyezés’ jeligére a szolnoki hirdetőbe. INGATLAN KÉT családnak is alkalmas, azonnal beköltözhető ház eladó. Szolnok, Ág utca 2. sz. — Közkórháznál. GÉPJÁRMŰ DANUVIA, vagy Pannónia motorkerékpárt vennék. Ga­zsó Sándor Tiszabő. EGYfiB IDŐSEBB nő gondozását, — vagy eltartását vállalnám Szolnokon, lakásért. Cím a- kiadóhivatalban. Nemrég ért véget Hágá­ban a 11. Nemzetközi Ge- I netikai Kongresszus, ame­lyen a világ minden tájá­ról mintegy kétezer tudós vett részt, köztük szép számmal a magyar tudo­mány képviselői is. Amint a magyar tudósdelegáció egyik tagja, dr. Malán Mi­hály professzor elmondot­ta, a kongresszus 25 szek­cióban tárgyalta meg az örökléstani kutatások idő­szerű kérdéseit. A számos értékes elő­adás közül az embertan tudósa számára természe­tesen azok voltak a legér­dekesebbek, amelyek az emberi örökléstannal, ezen belül az öröklött betegsé­gekkel. a családi abnormi- tásokkal, az emberi közös­ségeken belüli öröklődés törvényszerűségeivel, vala­mint az ujj és láblenyo­matok vizsgálatában elért legújabb eredményekkel foglalkoztak. Ezek az elő­adások azt tanúsították, hogy a legújabb kutatások további igen érdekes ösz-, szefüggéseket fedeztek fel az emberi szervezeten be­lül. Ilyen összefüggést ta­láltak például egyrészt az ujj- és tenyérlenyomatok, másrészt bizonyos öröklött betegségek között. Különö­sen érdekesek az összefüg­gések az egyik szellemi fo­gyatékosságban, az úgyne­vezett down-kórban szen­vedőknél, akiknek szelle­mi képessége még felnőtt korban is alig haladja meg a normális 6 éves gyerme­két. Az is kiderült, hogy tenyerüknek a csukló felé eső végén a bőr vonalai­ban — „lécéiben” — feltű­nő rendellenesség mutatko­zik: két jellegzetes bőrléc­nek a rendes körülmények között hegyes szöge szinte egyenes vonallá tágul. Az emberi kromoszómák kutatása tulajdonképpen még ma is a kezdeti ered­ményeknél tart, noha azt például már régen tudják, hogy a szín vakság — amely azért olyan ritka a nőknél, mert bár az anya viszi to­vább, de főleg a fiúgyerme­kekre örökíti — a kromo­szómák által megindított nemi kialakulással függ össze. De csak most sikerült felfedezni az összefüggése­ket számos öröklődő beteg­ség és a kromoszómák kö­zött. így például azt, hogy ugyancsak a kromoszómák útján öröklődik a vesemű­ködés bizonyos kóros rend­ellenessége. A CSORBÁI Állami Gazda­ság Kisújszállás, — fejőgu­lyásokat vesz fel. Lakás biz­tosítva. Csorbái Á. G. A HÉKI Állami Gazdaság ácsokat, kőműveseket és fér­ti segítő-munkásokat telvesz. Jelentkezni lehet a gazda­ság központjában. Martfűn. EGYSZERŰ TÖRTÉNET A JÁSZKISÉRI Földműves­szövetkezet igazgatósága l. sz. önkiszolgáló-élelmiszer boltjába szakképzett boltve­zetőt keres. Erkölcsi bizo­nyítvány és működési bizo­nyítvány szükséges. Jelent­kezni lehet írásban vagy sze­mélyesen az fmsz. központi irodában: Jászkisér. Fő út 3. ez. Telefon: 16. Útiköltséget csak felvétel esetén térí­tünk. A 44. sz. Építőipari Válla­lat azonnali belépéssel fel­vesz budapesti munkahe­lyekre TSZ-TAGOKAT szer­ződéssel, továbbá KUBIKO­SOKAT ES FÉRFI SEGÉD­MUNKÁSOKAT. A vállalat a dolgozó kívánságára szer­ződést köt. Szállást, napi kétszeri étkezést, család- fenntartóknak különélés! di­jat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás. tsz-tagoknak a tsz vezetőségétől igazo­lás szükséges. Jelentkezés Budapest, V.. Kossuth La- ;os tér 13—15. GŐZGÉPKEZELŐT kétmű- szakos üzembe azonnal fel­veszünk. Budapesti Fűrészek szolnoki "izémé, Vöröshadse- re* út 15. Köp, köp, köp, köp... kipi-kop ... Rozsdásodó bádogdobozban fehér faszö­gek, barna fatálkában nyú­lós, sárga csiriz, bőrdara­bok, mellettük reszelő, gör­befejű kalapács. Deszka­asztalka fölé hajol áz öreg suszter. Egy kisasszonycipőt foltoz, hegyes kisasszonyci­pőt, mintha tű lenne, olyan a sarka, s olyan sovány a cipő, olyan elvénhedt, mint Aranka, az öreg kisasszony, aki a negyedik emeleten la­kik, és csak egy foltos macskája van, senki más. Utána Lajoska vaskos gye­rekcipője kap majd sarkot és foltot a talpra, nyüvi ez a huncut a lábbelit, de hogy nyüvi. Aztán a hiva­talnok úr... izé... a kar­társ hétköznapija követke­zik, két nagy flekk kell rá... kérem szépen, szombatig meglesz. A susztemé félre­húzza a foszló függönyt, amely a műhelyt a fülkétől elválasztja. Két politúros ágy van a fülkében, két nachtkasztli — enni itt szoktak, az utcára nyíló műhelyben, a pulton, amelynek végében, kis cé­dulákkal őrizve, az elké­szült javítások sorakoznak. Bögrét hoz ki a suszter- né. Kávét és kenyeret. A suszter leteszi a kisasszony­cipőt, megtörli foltos kezét és aprítja a kenyeret. Mu­száj aprítani, mert foga nincs. Felénél tart, félretolja. — Miért nein eszel? — kérdi a suszterhé. Fehér haja elől síma, hátul apró, kontybán. Ő maga kövér­kés, de nem mintha duz­zadna az egészségtől. Víz puffasztja. — Nem kell — feleli a suszter és lenyúl a kisasz- szonycipőért. Ügy ismeri már, mint a tenyerét, időn- kint odajár hozzá ez a cipő toldozásra-foldozásra, mint ahogy esztendők sorjában a többiek is, a házból, a kör­nyékről. Lassan baktatnak a cipők, olcsó szandálok, s bakancsok is, kitaposva, el- nyűve — egy új kaptafa elszégyelné magát társasá­gukban. Mennyi út futott el az elvékonyodott talpak alatt, mennyi szemétbe lép­tek velük, mennyi lépcsőt másztak meg bennük — mennyit futkostak ezek a lábbelik. Ide már fáradtan jönnek, öregen, elviselten. Még rájuk rak egy foltot, egy kaplit, megtoldja a fer­dére koptatott sarkokat, még talpat is kap néme­lyik. Persze az emberrel is így van ez valahogy — a susz­ter is most jött a kórház­ból. Milyen szép fehér ágy- , ba tették, az orvosok nagy gonddal, úgy vizsgálták, mint ő a kisasszonycipőt. — Hát csak szedje, öreg. ezt az orvosságot, ez majd segít... persze magának már nem szabad dolgoz­nia ... — Edd meg ezt a kis ká­vét, hiszen csak estére fő­zök — rimánkodik a susz- terné. Tanácstalanul tartja a bögrét. A suszter nem felel. Ek­kor jön a köhögés. Szára­zon indul, mélyről; aztán elkapja az öregembert, ráz­za, rengeti, fojtogatja, s ne­hezen, hukkolva húzatja ve­le a levegőt. Rohan a suszterné a csap­hoz, a keze remeg. Mint a szomjan haló, úgy kap a suszter a víz után. A susztemé hozzá lépne, egészen közel — ahogy az érzések mondják neki — nagy szívbéli símogatással, köhögést kergető babusga- tással, miként gyermekével tette az időik mélyén, mi­TISZAFÜREDI méreghordozók Megbocsátásra hajló lelkületű, derűs kedélyű- nek ismert tiszafüredi tu­dósítónktól keserű han­gú levelet hozott a pos­ta. A sorok két füredi asszony féltékenykedésé­ről, az abból tovabur- jánzó gyűlölködésről be­szélnek. Valami csípős meg­jegyzéssel kezdődött, s folytatódott azzal, hogy az egyik szomszéd a má­sik portája előtt jesze­rint elhaladni sem mert, mivel az a kutyát uszí­totta rá. Tekintet nélkül arra, hogy az asszonyka anyai örömök elé nézett akkoriban. Kutyaharapást — mond­ják — gyógyítani lehet a szőrivel; de hol az ír emberek marakodására? A bíróság előtt? Gyak­ran igen. Esetünkben: nem. A járásbíróság próba időre feltételesen felfüg­gesztett, ötszázforintos pénzbüntetésre szóló, — tehát valóban enyhe, ne­velni szándékozó —, íté­lete első fokon nem le­hetett jogerős. Az en­gesztelhetetlennek érzett harag fellebbezést köve­telt. A megyei bíróság előtt ezért újra el kell hang- zania vádlottak, magán- vádlók. tanúk ajkáról a sértéseknek. Utazás Szol­nokra és vissza. Perkölt­ség... Megéri? S még ha ennyiben maradna! Ha ennyivel vége lenne! De szomszéd gyaláz szom­szédot, ember köp em­berre, gyógvkezelés alatt álló öregasszonyt pocs­kondiáznak a háta mö­gött, férfiember bonyo­lódik az asszonyi csete­patéba, ^s emelget fejszét fenyegetően... Bizonyos lehet valaki abban, hogy egy napon nem sújt-e le az a balta, hogy a vád nem becsületsértés, de ember­ölés bűntette lesz? E fe­lől — úgy érezzük —; senki sem lehet nyugodt. Nem lehet nyugodt, míg a szomszédok a gyűlölet mérgét hordják, szapo­rítják szívükben. Elképzelhető, hogy a megyei bíróság olyan sú­lyos ítéletet hoz, mely mindkét hadviselőt visz- szarettenti a további há­borúskodástól. A bíróság iránt érzett őszinte tisz­teletem fenntartása mel­lett sem hallgathatom el, hogy ezt az eredményt csak félmegoldásnak te­kinteném. Annak, mivel nem a baj forrására hen- gerítene követ, csupán a súlyosabb következmé­nyeknek vetne — talán csak ideig óráig — gátat. Tudósítónkkal teljesen egyetértve vallom: eb­ben az ügyben a legsi­keresebb lépést a társa­dalom — illetve azt mintegy képviselve — a körzeti tanácstag vagy a népfronbizottság egy köz- tiszteletben álló tagja te­hetné meg. Aligha illet­né bárki is a hivatlan prókátor titulussal, ha a perlekedők kezét meg­fogva — bölcs, békítő szóval — egybe tenné azokat. Az egymásra most annvira haraevók. a környék nyugalmát féltők há'áját. megbe­csülését érdemelné ki vele. — b. z. — A könyvtár is segíti a felnőttoktatást Túrkevén A rendelkezésükre álló eszközökkel a túrkevei könyvtárosok is segítik a dolgozók általános- és kö­zépiskolai oktatását. Az utóbbi években rendszeres­sé vált, hogy a dolgozók iskoláinak magyar, tör­ténelem és osztályfőnöki óráit a könyvtárban tart­ják. A tanulásra kiadott anyaghoz irodalomjegyzé­ket készít a könyvtár és szintén az anyaghoz kap­csolódó könyvekből kiállí­tást rendeznek. Sokat be­szélgetnek az osztályfőnö­ki órákon az olvasás fon­tosságáról, a könytárban található érdekes és hasz­nos könyvekről. E tanév elején a város­ban működő mindkét dol­gozók iskolájában letéti könyvtárat létesítettek a kötelező és az ajánlott iro­dalmi könyvekből. Ezen túlmenően a könytárosok vállalták az alapismereti tanfolyam egyik tanuló- csoportjának korrepetálá­sát is. előtt sorban elhaltak, itt a műhely mögött, a napvilág­talan fülkében. Odasietne hozzá, és... elmondhatat­lan, micsoda ember ez az ő embere.,. ötven eszten­deje immár, hogy soha egy nehéz szót nem mondott neki, csak csöndeset min­dig, és most... ó. a sze­gény. A susztemé tudja, hogy nagy lázak égnek az öregben, megmondta a fő­orvos úr a kórház folyosó­ján, lázak és meszesedé ereiben ágaskodik az öreg vér... Nagyon magas a vérnyomás, kérem szépen. — Pihenj hát egy kicsit — szól a susztemé, de csak a falnak, mert az öreg már keresgéli a foltnak valót, kis deszkáján szabja a bőr- nyelű késsel. Szombatra készen kell lenni. Sóhajt a susztemé. ötven esztendő. És csak foltok és flekkek. De régebben még annyit sem hozott a mű­hely, hogy — ijedten elhes­segeti a gondolatot: nem akar bűnözni. Uramisten, itt ez a beteg ember, ma­holnap már... jaj. Nincs rosszabb, mint azt érezni, hogy tehetetlenek vagyunk. A susztemé, ha nem is gondolja el így, de így kell értelmezni érzését; lélekszakadva szaladna víz­től puffadt lábával, hogy új tüdőt, fiatal ereket, friss iz­mot, egészséget szerez­zen ennek az embernek, s hozzá komoly rendeléseket, finom cipőkre, elegáns gyík­bőrre, vastag, nagy talpak­ra, amelyeket szögezni, varrni nemcsak kiadós, ha­nem öröm és dicsőség. Ké­szülő cipő, amely már for­mázás közben hirdeti a mester nevét. De csak itt ül és bámul­ja a suszter sovány kezét. Csak ül, és érez, anélkül, hogy szavakba foglalhatná. Akkor, erősen küzködve magával, s egyben legyőzve sajátmagát a nagy viasko- dásban, végképp kifáradva, mint aki birkózás után csak­nem leroskad, úgy szólt a suszter: — Beadnék egy kér­vényt ... és ha elintézik, bemegyünk az öregek ott­honába. Nagyot lélegzett. Na, ki­mondta. Aztán hozzátette, szégyenkező mosollyal, mintha bocsánatot kéme: — Láthatod ... nem bí­rom tovább... A suszterné rámeredt, a szeme óriáskerék, belefér a Iegeslegnagyobb döbbenet Aztán szótlanul hátra­ment a függöny mögé és rábámult az ágyra, a nacht- kasztlikra, amelyek ötven éve laktak velük. Kip, köp, köp, kop..j a suszter kint szögezte a kis­asszonycipőt. Hogy szom­batra kész legyen. Bodó Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom