Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

2 SZOLNOK MÉG VEI NÉPLAP 1963. november 7. A szolnoki Szigligeti Színházban rendezett november 7-i díszünnepségről (Folytatás az 1. oldalról.) az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke is kénytelen volt elismerni. Az amerikai gyáriparosok szövetsége 1961. decemberében tartott közgyűlésén mondott beszé­dében kijelentette, hogy a szocialista világrendszer „hatalmas gazdasági erővé vált, amely bizonyos tekin­tetben már felülmúlta Nyu- gat-Európát és utoléri az Egyesült Államokat”. S hogy milyen távlatokat ígér a jövő, azt tanúsítja az a tény, hogy azok az orszá­gok, amelyek jelenleg a szocialista világrendszerhez tartoznak, 1937-ben a világ ipari termelésének csak 8 százalékát adták, 1962-ben már a 40 százalékát terme­lik. Ennek alapján biztosra vehetjük, hogy közös és szí­vós erőfeszítéssel elérjük a — Mit jelent nekünk a Szovjetunió segítsége? Elég csak annyit említeni, hogy e testvéri országból hozzuk be az iparunk számára szükséges nyersanyagok több mint egyharmadát. A magyar nép meggyőződését fejezik ki pártunk Közpon­ti Bizottságának kongresz- szusi irányelvei, amelyek kimondják: „A magyar— szovjet barátság ápolása és terjesztése függetlenségünk, szabadságunk megőrzésének záloga, országunk gazdasá­gi- és kulturális fejlődésé­nek rendkívül fontos té­nyezője”. — Ahhoz azonban, hogy építő munkánk eredményeit fokozni tudjuk, hogy a gyarmati rabság alól fel­szabadult népek is mielőbb élvezhessék nehezen szer­zett szabadságuk gyümöl­cseit," mindenekelőtt békére van szükség — hangsúlyoz­ta az előadó. New York, (MTI) Az ENSZ-közgyűlés poli- . tiikai bizottságában kedden 39 ország — köztük a genfi leszerelési értekezleten résztvevő nyolc el nem kö­telezett állaim — határozati javaslatot terjesztett elő, indítványozva, hogy a genfi leszerelési értekezlet foly­tassa munkáját, s hozzon intézkedéseket meglepetés- szerű támadások és a vé­letlenül kirobbanó háború veszélyének csökkentésére, valamint a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozására. A ha rozati javaslat fel­hívja a genfi értekezletet: ..határozottan és eltökélten” fogjon ismét munkához, s legkésőbb 1964. szeptember 1-ig tegyen jelentést az ENSZ-közgyűlésnek. Az ENSZ gyámsági bi­zottságában 28 afrikai és ázsiai ország közös határo­zati javaslatot terjesztett be Délnyugat-Afrika kérdé­séről. A javaslat elterjesz­ti felhívják a Biztonsági Tanács figyelmét, s követe­lik továbbá, hogy az ENSZ- tagállamok ne adjanak el katonai felszerelést és pet­róleumot Dél-Afrikának. Kétszáz mázsa békát exportál Szolnok megye Szolnok megyében meg­kezdődött az őszi békázó idény. A szolnoki halászati tsz kétszáz mázsa béka szál­lítására kötött szerződést a MAVAD-dal. A lecsapolt rizstelepek és a csatornák holtágak mentén naponta hat-nyolc mázsa békát fog­nak össze, amelyet Francia- országba és más nyugat­európai államokba exportál­nak. Ezenkívül a gyógyszer- gyárak is jó béka vásár­lók. kommunizmus programjá­ban felvázolt célt: 1970-re a szocialista országok kö­zössége adja majd a világ ipari termelésének töbp mint felét. Az ünnepi est szónoka ez­után a gyarmati független­ségi harcok győzelméről szólt, majd méltatta, mit jelent nekünk, magyar kommunistáknak, magyar dolgozóknak a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom győzelme, a Szovjet­unió mindenkori baráti se­gítsége. Soha el nem múló hálá­val és kegyelettel emléke­zünk meg a szovjet hősök­ről, akik a mi szabadsá­gunkért életüket áldozták, akik a legtöbbet adták azért, hogy népünk szaba­don élhessen és alkothas­son — mondotta az előadó. Majd így folytatta: — A Szovjetunió kormá­nya és annak vezetője, Hruscsov elvtárs követke­zetesen küzd a békés egy­más mellett élés politikájá­nak megvalósításáért. Ezért is üdvözlik szerte a világon az aláírt atomcsend-egyez- ményt. A moszkvai egyez­ményt a mi népünk is a nemzetközi feszültség eny­hülése első lépésének te­kinti. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat nem elég csak méltatni. Az ok­tóberi forradalomtól ma is tanulnunk kell. Újra és új­ra át kell tanulmányoznunk a bolsevik párt politikájá­nak tapasztalatait, hiszen — mint Lenin mindig hangsú­lyozta — a bolsevik takti­kának nemcsak abban az értélemben van nemzetközi érvénye, hogy győzelmével lökést adott a forradalmi mozgalmaknak, hanem ab­ban az értelemben is, hogy Az ENSZ-közgyűlés kü­lönleges Politikai Bizottsága kedden megkezdte a szo­kásos évi vitát a Palesz­tina! arab menekültek pro­blémájáról. Ahmed Sukairi a palesztinai menekül­tek küldöttségének vezetője felszólaláséiban az Izraelt támogató nyugati hatalma­kat hibáztatta az 1 200 000 menekült problémájának megoldatlanságáért. Ha ezek a hatalmak szán­dékosan továbbra sem tesz- nek semmit a helyzet or­voslására, — mondotta Sukeiari — akkor a palesz­tinai menekülték az ENSZ keretein kívül lesznek kénytelenek segítséget ke­resni. többé-kevésbé alapvonásai­ban meg kell ismétlődnie más országokban is. Vilá­gos, hogy a bolsevik tak­tika tanulságai nemcsak a forradalom megvívásához adnak segítséget, hanem annak a hatalmas erőnek a maradéktalan megértéséhez is, amely ma fokozott mér­tékben befolyásolja sorsun­kat. A kommunis­ták politikája a realitásból indul ki — A kommunista politi­ka rugalmasságot követel mindenütt. E politika min­dig a realitásból, a tények összességéből indult ki és vonta le a következtetéseit. — A kommunizmus alko­tó politikával védelmezi a világ békéjét és gondosko­dik arról, hogy az emberi­ség legnagyobbjainak, a né­pek legszebb álma, a világ­béke és a társadalmi sza­badság legmagasabb foka megvalósuljon. A kommu­nisták helyes politikája el­nyerte az emberiség élen­járó erőinek támogatását, s bebizonyította, hogy az a korszak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nyitott meg, győze­delmeskedni fog, beteljese­dik az egész világon. — Éljen o Szovjetunió lenini kommunista pártja! — Éljen a magyar—szov­jet barátság! — Éljen a béke! — fejez­te be ünnepi beszédét M. Szabó István rlvtárs. Az ünnepi esten felszó­lalt és méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, a magyar—szovjet barátság jelentőségét Geor- gij Ivánovics Turjanica. Majd színvonalas kultúr­műsor zárta az ünnepi es­tet. Algériai — marokkói konfliktus Algír, (TASZSZ) Az afrikai és közel-keleti országok kormányai tovább­ra is diplomáciai kezdemé­nyezéseket tesznek a Ma­rokkó és Algéria közötti határkonfliktus mielőbbi békés rendezésének elősegí­tése érdekében. Botsio ghanai külügymi­niszter kedden Algériából Marokkóba repült. Rabatba érkezésekor kijelentette, hogy Nkrumah ghanai el­nöktől személyes üzenetet visz Hasszán marokkói ki­rályhoz az algériai—marok­kói határkonfliktus tárgyá­ban. Kitüstették a legjobb kiszeseket Tegnap délelőtt a szolno­ki úttörőház nagytermében bensőséges ünnepség kere­tében adták át a kitünteté­seket és jutalmakat a me­gye legjobban dolgozó KISZ-f iatal j ainak. KISZ érdeméremmel tün­tették ki: Monoki Lászlót, a kisúj­szállási OTP-fiók vezetőjét, a városi KISZ VB tagját; B. Nagy Jánost, a mező­túri Kossuth Tsz KISZ- titkárát; Tímár Gyulát, a szolnoki városi KISZ-bizottság tit­kárát; Bohács Antalt, a kunhe- gyesi járási TST vezetőjét. Aranykoszorús dSZ-jei- vénnyel és dicsérő oklevél­lel tüntették ki: Varga Jánost, az újszászi fmsz ügyvezetőjét; Ficzek Bélát, a jászkiséri Kossuth Tsz titkárát; Bogyó Rozáliát, a kétpói Szabadság Tsz KlSZ-titká- rát; Majzik Imrét, a török­szentmiklósi Búzakalász Tsz KISZ-titkárát; Badari Lászlót, a szolno­ki járási KISZ-bizottság tit­kárát; Berényi Károlynét, a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat dolgozóját; Kovács Sándort, a szele- vénv—haleszi .ülterületi KISZ alapszervezet titká­rát; Tömösközi Istvánt, a me­zőtúri Magyar—Mongol B-’ rátság Tsz dolgozóját. Az októberi forradalom és a magyar nép Az ENSZ bizottságok ülése Fejlődő cementiparunk Mint már beszámoltunk róla, kedden — november 5-én — ünnepélyesen fel­avatták a második ötéves terv egyik legnagyobb beru­házását, a csaknem két és félmilliárd forint költséggel épült Dunai Cement- és Mészműveket. Érdemes ez­zel kapcsolatban áttekinte­ni cementiparunk helyzetét. Népgazdaságunk fejlődése szükségszerűen megköveteli, hogy építőanyagiparunk egyik igen fontos ága, a ce­mentgyártás is évről évre jelentősen növekedjék. Ezt az igényt egyrészről már a felszabadulás előtt is mű­ködő cementgyárak: Bere- mend, Bélapátfalva, Lábat­lan, Selyp és Tatabánya sok­százmillió forintos rekonst­rukciójával és egyúttal ka­pacitásbővítésével, másrész­ről új cementgyárak építé­sével biztosítjuk. Hazánk­ban a felszabadulás óta két nagy cementgyár épült fel. A Miskolc melletti Hejőcsa- bai cementgyár még az első ötéves terv idején, 1952-ben lépett be a termelésbe. Most pedig — határidő előtt — 1963. november 5-én avat-' •. .. -.í, . vfe t ■ ták fel Vác mellett második ötéves tervünk egyik legna­gyobb létesítményét, a Du­nai Cement- és Mészművet, melynek felépítésére nép­gazdaságunk több mint két­milliárd forintot fordított. Cementgyáraink — me­lyekhez Beremend kivételé­vel mészművek is kapcso­lódnak — az ország olyan körzeteiben létesültek, ahol a nagymennyiségű fűtő­anyag (szén), valamint nyersanyag (mész, márga, esetenként tufa) igényük biztosított. Így a tatabányai és dorogi szénmedence fű­tőanyagára, valamint a Ge­recse mészkövére és már- gájára épült fel a tatabányai és lábatlani cementgyár. Be­remend a Villányi-hegység, Bélapátfalva és Hejőcsaba a Bükk mészkövét, illetve a környező területek márgáját használja nyersanyagul. — Selypen vulkáni tufát dol­goznak fel cementté, Hejő- csabán pedig a diósgyőri kohósalakot is felhasználják a cement nyersanyagául. Az évente több mint egy millió tonna cement termelését biztosító DCM — tehát az ország legnagyobb kapacitá­sú cementgyára — a Na­szály mészkövét és a Kösd község melletti márgát dol­gozza fel. A DCM-nek, második öt­éves tervünk büszkeségének létrehozásában közel 100 vállalat vett részt. A Német Demokratikus Köztársaság szakembereinek közreműkö­dése mellett, a KISZ véd­nöksége alatt és szervezésé­ben mintegy 80 000 fiatal já­rult önkéntes munkájával ahhoz, hogy a DCM az ere­detileg kitűzött határidő előtt megkezdje a termelést. A Dunamenti Cement- és Mészmű beindulásával ha­zánk 1962. évi 1,7 millió tonna cementtermelése 1965- re közel megduplázódik, s a második ötéves tervünk vé­gére az ország cementterme- lése az 1938-as évi 0,3 mil­lió tonnás mennyiséghez vi­szonyítva majdnem tízszeres lesz. Magyarország cement­termelésének alakulását az 1945—1965 közötti években a térképünk jobboldalán el­helyezett grafikon ábrázolja. Üzentekből JELENTJÜK A járműjavító az ünnep előtti két napon tartja ter­melési tanácskozásait. Ked­den a mozdonyjavító osz­tály dolgozói tárgyaltak a műhelyek soronkövetkező fontos feladatairól. Legtöbben az éves terv teljesítésében elért eddigi eredményekről, illetve le­maradásokról beszéltek. A termelési tanácskozá­sok foglalkoznak az 1964-es év kezdetével is, ugyanis január 1-től a Szolnoki Jár­műjavító a Szombathelyi Járműjavítóban fél évig végzett kísérletek alapján kezdi munkáját. Ennek a lényege, hogy a javításra kerülő vasúti kocsikat, mozdonyokat az eddiginél sokkal jobb minőségben, nagyobb munka és anyag- ráfordítással hozzák rendbe. Ezzel a javított kocsik élet­tartamát jelentősen megnö­velik. * Bevált a szolnoki Bőr­ipari KTSZ futószalagos cipőjavítása. Amíg tavaly össze] a javítómunka fő­szezonjában átlag két hétig tartott egy pár cipő elké­szülte. idén átlag hat nap alatt készülnek el a javítás­ra hozott cipők a tavalyi­nál jobb minőségben. A KTSZ cipőjavító rész­legeihez naponta 3—400 pár cipő is beérkezik. Az iskolaév kezdete előtt újításként vállalta a szövet­kezet. hogy a gyermekcipő­ket, amennyiben a javítta­tok a központi javítóba vi­szik. 24 óra alatt rendbe­hozzák. Ez a lakosság ré­szére igen előnyös szolgál­tatás rövidesen népszerűvé vált, elsősorban azért, mert valóban minden gyermek­cipőt egy nap alatt megja­vítanak. * Jelentősen csökkentette lemaradását a Nagyalföldi Köolajtermelő Vállalat. Az év első negyedében 20 000 tonna, a második negyed­ben 37 000 tonna volt a vállalat lemaradása kőolaj- termelésben. Jelenleg a le­maradás 15—18 000 tonna között van. Bár az év vé­géig is megmarad kisebb mérvű lemaradás, a teljes termelési, alaprentabilitási és nyereségtervét mégis túl­teljesíti a vállalat, mert földgázból olyan nagy a terme1 ősi terv túlteljesítése. Az Üllésen megindult fo­Öröm tölt el mindenkit, vezetőt és dolgozót, mivel 1963. november 3-án befe­leztük az őszi mezőgazda- sági munkát. Sokan mond­ják is: kevés esztendőben történt ilyen a gazdaság fennállása óta. Az őszi gabonavetést a felemelt terv szerint októ­ber 16-án, a kukoricatö­rést október 20-án, a szár besilózását október 30-án, az őszi mélyszántást no­vember 3-án fejeztük ne. Silózási tervünket 147 va­Iyamatos kőolajtermelés egyharmadával növelte a nyírbogdányi olajfinomító napi termelését. Üllésről a felszínre hozott anyagot cső­hálózat és közvetlen vasúti összeköttetés hiányában gépkocsikkal szállítják a szegedi teherpályaudvarra. * Naponta átlag 221 vagon répát dolgoznak fel a Szol­noki Cukorgyárban. Az idei kampány. legkiemelkedőbb eredményét november 2-án érték el az üzemben, ami­kor egy nap alatt 272 va­gon répát dolgoztak féL * Teljes üzemben, két mű­szakban dolgozik a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat. A tavaly él­üzem címet nyert üzem az idén is minden részletében teljesíteni kívánja termelé­si tervét. Naponta négy- négy és fél vagon baromfit dolgoznak fel az automata f u tószalagokon. gonnal túlteljesítettük. A kukoricaszár 85 százalékát besilóztuk. 15 százalékát ná­dig feltépve tároljuk. El­szórtunk 7000 mázsa mű­trágyát. Ügy érezzük. sikerült megteremtenünk a jövő ávi jó termés előfeltételeinek egyrészét. Ezúton is elisme­résünket fejezzük ki dolgo­zóinknak, akik mindent megtette! az őszi munkák sikeres elvégzéséért. MEDOSZ Üzemi Bizottsága Szenttamást Állami Gazdaság A ^zenftamási Aflami Ca7fJ?i<á<5 befejezte az őszi munftát

Next

/
Oldalképek
Tartalom