Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ml VAN A RAKTÁRAKBAN? Októberben s november­ben a tavalyinál 14 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat. Ez azt jelenti, hogy az őszi felkészülés során a raktárakban felhalmozott áru jelentős része már a fogyasztókhoz került. Mégis jó tudni, hogy a decemberi nafiy vásárlási hullámhoz lesz-e elegendő áru, s főleg olyan-e, amelyekre az aján­dékozás napjaiban kelen­dőek. Mi van tehát a raktárak­ban? A kötött- és divat­cikkek közül női kötött fel­ső holmik választéka lehet­ne bővebb s több is. Belő­lük sajnos nehéz beszerezni pedig a vállalat megpróbál­kozott közvetlenül a gyár­tótól is vásárolni. Nincs nagy választék női kalapokból sem, bár bőven van belőle. A bőrkesztyű­ellátás sokéves problémá­ját a jelek szerint az idén sem oldották meg. A szánt­ás színválaszték nem kielé­gítő. Megemlíthetjük még; hogy a férfiak hatezer nyakkendőt vásárolhatnak meg és ez esetben a minő­ség és a színválaszték kifo­gástalan; Divattáskákbam alig lehet válogatni. Nem kielégítő a készlet a női bevásárlótás­kákból és a sportszatyrdk- ból. Az 54, illetve 65 forin­tos női nylon-harisnya bő­ven van, viszont krepp­nylonból és a fix-szemű ha­risnyából a készlet kevés. Férfi nylon-zokniban a vá­laszték nagy, egyszínű vi­szont a várható igényekhez képest alig. A zsebkendővásárlás gondja ne aggasszon senkit, mert a magyar ipar ter­mékein kívül a tízezer 7 forint 80-as kínai zsebken­dő kibírja a legnagyobb „hullámot” is. A kereskedelmi szakem­berek tapasztalata szerint a krómba téiikabátot változat­lanul sokan keresik. Ebből o napokban újabb száz da­rab érkezett. Továbbá négyszáz különböző anya­gú, száz szőrmegalléros női télikabát és a szolnoki Vörös Csillag Ktsz-től vá­sárolt ötszáz női szövet­ruha bővíti a raktárkészle­tet. A gyermekruházati cikkek választéka nem so­kat javult, sőt a leányka kabát jóformán hiánycikk­nek számít. A szaküzletekbe a szep­temberi előkészületek során harmincezer pár lábbeli ke­rült. A női-, férficipők vá­lasztéka megfelelő, míg a gyermekcipőkből keveset válogathatunk. Igaz viszont, hogy a mérettel és a ren­delkezésre álló mennyiség- ' gél elégedettek lehetünk. Bunda cipőben sincs hiány. Több a kozerMíg be e ensés, tü'jíi IM 'a! egy egy vizsláéira Antiétól rendezett a menyei I\LB Tegnap délelőtt ankétot tartott a megyei NEB, ahol Csibrány Mátyás elnökhelyettes többek között számot adott arról; ez év tavaszán a megyei pártbi­zottság munkabrigádokat bízott meg, melyek többhe­lyen tanulmányozták a népi ellenőrök munkájáról, működéséről alkotott közvéleményt. A szervezeti erő­södés elismerése mellett megállapították, hogy fokoza­tosan mintegy 50 százalékkal csökkent a KNEB kije­lölte, kötelező vizsgálatok száma a tavalyihoz mérve, s így több alkalom volt a megyei vizsgálatokra. Ezzel sikerült az előző években tapasztalható mennyiségi törekvést az alaposabb vizsgálatok javá­ra mérsékelni. Tavaly egy vizsgálatra átlag 15,3 nap jutott. Az idén már 17,6 nap. így tartalmasabb, se­gítőbb a népi ellenőrök munkája. A számszerinti csökkenés a korábban za­varó, párhuzamos ellenőr­zések megszüntetését is tük­rözi. Nem eléggé elemzik vi­szont még most sem a hi­bák okát, nem kerülnek eléggé a nyilvánosság elé a vizsgálati eredmények. Ez a helyzet azóta sem módosult megfelelően. Ezért tovább­ra is törekszenek arra, hogy a megye minden községé­ben ipari és mezőgazdasági üzemében, vállalatoknál — .és mindenhol, ahol a sze­mélyi feltételek engedik — Akik otthon hagyják a szivüket Néhány gondolat a kötelező segítségnyújtásról Mióta a Néplap meg­írta a kunhegyes! Pártos László esetét, sóik ismerő­söm megállít, s érdeklődik: mivan a gázolóval. (Emlé­keztetőül; Pártos László ok­tóber 28-án motorkerékpár­jával elütötte Perjés! Ist­vánt, majd megállás nél­kül elhajtott. Néhány nap elteltével jelentkezett a rendőrségen, ahol őrizetbe vették.) Nem titok: a fele­lőtlen motorkerékpáros le­tartóztatásban várja ügyé­nek tárgyalását. Fogvatar- tásán többen csodálkoznak, mondván, ha egyszer ön­ként jelentkezett, a tár­gyalás elől sem szökik meg. Lehet, hogy nem szökne meg; a dolog azonban nem ennyire egyszerű. A Pártos László által elkövetett bűn- cselekmény igen súlyos; sőt emellett — sajnos — elég gyakori. Elkövetőit szigo­rúan bünteti a törvény, s mélységesen elítéli minden érző szívű, becsületes gon­dolkodású ember. Képzeljünk el egy ilyen — köznyelven szólva — cserbenhagyásos balese­tet. Valaki békén gyalogol, kerékpározik az országúton. Mögötte hirtelen felbukkan egy motorkerékpár, gépko­csi. A vezető későn veszi észre az előtte haladót, már nem tudja eléggé elrántani a kormányt. Fékcsikorgás, jajszó, — valaki véresen elterül az úttesten... A bal­eset okozója pedig — uti- társainak cinkosságával — elrobog; nem törődve az­zal, hogy a szerencsétlenül járt ember elvérzik-e, vagy gyors orvosi bavatkozásnak köszönhetően megmene­kül-e? Az ilyen gépjármű- vezető vállrándítással koc­káztat akár emberéletet azért, hogy megmenekedjék a különben nem is feltét­lenül súlyos következmény­nyel járó felelősségrevonás- tól. Szerinte kedvezőbb, ha valaki meghal, ő viszont nem áll a bíróság elé, — mint ha a szerencsétlenül járt életben marad, őt el­lenben elítélik (például! egyévi javító-nevelő mun­kára tízszázalékos bércsök­kentés mellett. ShylocknáJ kufárabb lelkületű az ilyen... A napokban érdekes írást olvastam a delfinek­ről. Mint ismeretes, a del­fin is tüdővel lélegzik, akár a cet. Ha ezek közül az értelmes állatok közül va­lamelyik megsérül, társai aláúsznak, testükkel emelik a víz felszínére, nehogy megfulladjon. íme itt a pél­da arra, hogy állat segít az állaton. Mennyire szo­morú, hogy az is előfordul, ember nem segít az em­beren! Az emberiesség törvénye, de az írott törvény is meg­követeli, hogy a bajba ju­totton segítsen, aki tud. A „segítségnyújtás elmulasz­tása” néven ismert bűn- cselekményt tehát nem csupán a gázolás után el­robogó gépjárművezető kö­veti él. Elkövetik bizony a jármű tétlen utasai is, úgyszintén az, aki közöm­bösen elhalad a sérült mellett. Természetes, hogy a balesetet okozót az utób­biaknál keményebben bün­teti a törvény, — ám bün­tetlenségben emezeknek is hiábavaló reménykedniük. Épp a minap foglalkozott az ügyészség egy olyan üggyel, melynek vádlottja több késszúrással súlyosan megsebesített valakit, majd sorsára hagyta. Az elítélt­nek hosszú ideig lesz al­kalma elmélkedni azon, mennyire helytelenül csele­kedett. De ugyanakkor egy másik ember — a szó leg­szebb értelmében Ember — utolsó napiáig abban a bol­dog tudatban élhet, hogy életet mentett A megsebe­sített ember é’etét mentet­te meg azzal, hogy a több sebből vérző sebesültet sa­ját, sárfröcrcenés+ől. por­szemtől is féltett kincsébe: számé1 vautó’ába ültette, orvodhoz vitte ..Ha csak négy perccel kérőbb érke­zik, — úgymond a doktor — végzetesen elkésett.” Máté I tiszaszent­imrei pedagógus akkor va­lóban gyorsan hajtott. Aki meglátta a f^liyzerte 1ói- ismert tanítói autót, eset­leg rosszallóan rázta meg a fejét, gondolva: ej, ej, ugyan miképp nevelheti a gyerekemet mérsékletre, fe­gyelemre a tanító, ha is­kolán kívül így viselkedik?! A községben már tudják, miért sietett akkor annyi­ra Máté Lajos tanító. — Azért, hogy emberségből vizsgázzék. Kitűnőre vizsgázott. Dr. Hollerik Károly közlekedési ügyész megalakuljanak a népi el­lenőrzési csoportok. Ez év­ben Szolnokon négy nagy tizemben valósították ezt meg, s a négy új csoport már több mint száz ember­rel működik. Csibrány elvtárs ezután külön számot adott a szak­csoportok tevékenységéről, majd egyes jelentősebb vizsgálatokat — a mezőgaz­dasági gépek karbantartása, az alkatrészellátás, az öntö­zés helyzete, a takarmány­hozam növekedése, a tsz-ek beruházásai, a kutató- és fejlesztő intézetek és a ter­melő vállalatok kapcsolata, a vasútfejlesztés, a közét­keztetés, az iparpolitikai terv végrehajtása, a keres­kedelem társadalmi ellen­őrzése, a dolgozók beadvá­nyainak . intézése stb., stb. — ismertetett. A dolgozók bejelentései­nek vizsgálata alapján ki­mutatta, hogy a múlt évi­nél közel 20 százalékkal több a közérdekű bejelen­tés. Emelkedett — ha nem is jelentősen — a névtelen bejelentések száma. Külö­nösen a mezőgazdasági üze­mekből érkeznek a társa­dalmi tulajdon megsértését feltáró levelek. Gyakori a lakosság panasza az üzleti súlycsonkítások miatt A beszámolót követő vi­tában a felszólalók kifejez­ték azt a kérésüket, hogy a gazdasági, hivatali veze­tők nagyobb megértéssel kezeljék a népi ellenőrök ténykedését. Hangsúlyoz­ták; szívesen segítenének többet a jelenleginél a pártbizottságoknak, a ta­nács vb-knek, ha egy-egy rokontéma vitájára meg­hívnák a NEB aktíváit. A vita után Juhász Imré- né dr., a NEB megyei elnö­ke megköszönte az aktívák eddigi szorgalmas munká­ját, melynek elismeréséül negyvenhármán tárgyjutal­mat is kaptak. A graviláció vállosása hatással ran a növekedésre Két amerikai kutató: C. H. Dodge és C. C. Wunder kimutatta, hogy a gravitá­ciós tér megváltozása ha­tással van az élőlények nö­vekedésére. A 6-tól 28 g (aga testsúly egysége a repülőknél) gyorsulásnak kitett teknősbékák igen ne­hezen fejlődnek, míg 5 g mellett nagyságuk két hó­nap alatt megkétszerező­dik. Germinal Szé!esvásznú magyai—fromc'a film Zola mesterművét mértéktartó, szép filmalkotásban vitte színre Yves Allegret. az ismert francia rendező- A felvétele’'’ ’»lentős része Magyarom ron készült. A főszerepet Pécsi Sándor alakítja Tavaszra kisarjad KELLŐ A MÉLYSÉG, JÖHET A FÖLD. TAVASZRA EZ A FA IS KISARJAD A NAGYIVÄNI GATOL- DALON zsában, a százéves háborút követő káoszban más voU az erkölcsi mérce, mint ma. A kiskocsmákban — ahová a vendég maga vitte vacsoráját, mert csak inni lehetett, • békésen poha- • raztak együtt a papok, tisz­tes • polgárok, csavargók és utcalányok. A szükség sok­szor kényszerítette az alvi­lágba az embereket. De mit ér az így szerzett pénz? Hallgassuk csak tovább Villont; Figyeljetek a szavaimra, csak ezt mondom végezetül: homokos föld mindent beinna, mély kútba minden elmerül, a pénzed hamar elrepül, nem lesz belőle úgysem kastély, mert régi dolog, hogy ebül rész el, amit ebül szereztél. Ki szállna vitába ezek­kel a mély emberi bölcse- séget művészi formába ön­tő sorokkal? Legfeljebb még egy gondolatot fűzhe­tünk ehhez a véleményhez: a virtusból elkövetett lopás ítéletét. Az előbb említett fiú i« azért lopott, hogy bizonyíí- - sa társainak: meg meri ten­ni, nem gyáva. De miféle bizonyság ez a férfias helytállásról? Ha valaki életet menteni ugrik a zaj­ló folyóba, hősként tisztel­jük. Ha fogadósból, bravúr­ból kockáztatja életét, azt tartjuk róla: ostoba. Tehát ugyanazt a tényt is több­féleképpen lehet értékelni — így a lopást is. A cin­kostársak tapsolnak, ha si­kerül, de az emberek több­sége elítél miatta. S az ő véleményük a dön­tő. Nemcsak azért, mert ók vannak többen, mert ők a békés, boldog élet munká- lói, hanem azért is, mert az ő hőseiknek mindig vígan süt a nap, játékosan fütyül a szél — és nem rezzennek össze soha. Nincs mitől fél- niök. Simon tteU — Reggel javítóintézetbe visznek. A szokásos „mi újság” után meglepett a válasz. A ióvágósú, csendes fiú hang­ja bűnbánóan, elkeseredet­ten csengett. A nyáron lopott. Nem volt rászorulva, barátai hec-‘ ‘ celődésére szánta el magát. „Ugye, hogy mégis meg mertem tenni?” S a társak vihogtak, elismerően vere­gették a vállát. „Most már nem fog beköpni senkit” — ujjongtak. Róluk jut eszembe néhány gondolat: Régen arra hivatkoztak a tolvajok, hogy a nagyvilág és az alvilág között nincs lényeges különbség, hiszen mindkettőben a mások ál­tal termelt javakat sajátít­ják el. S anélkül, hogy a tolvajok pártjára állnánk, valljuk be, volt is ebben némi igazság. Ezért hono­sodott meg nálunk is any- nyira a betyár-kultusz. S még akkor; olyan kö­rülmények között is sokan voltak, akik szívük minden vágyával szerettek volna ki­tömi az alvilágból, nyugod­tan élni, szemrebbenés nél­kül állni bárki tekintetét Hallgassuk csak meg, mit ír ezekről Villon, a fran­ciák nagy költője, aki­nek élete híven példáz­za: az írói és az emberi nagyság nem mindig azo­nos fogalom, ö is résztvett lopásban, halálosvégű vere­kedésben, s minden bizony­nyal országúti rablásokban is. Mégis, pontosabban szól­va éppen ezért — sorsával számotvetve — így véleke­dik: E játék nem megy mogyoróba, rámegy a test s hozzá a lélek, ha balul ütne ki a próba, csak szégyen és halál kisérnek. S ha nyersz, se lesz a feleséged Didó királynő, nem, soha. Aki megjátssza ezt a tétet, az gazember, vagy ostoba. Szégyen és halál — ez a tolvajok, rablók sorsa — vélekedik, pétiig az ő túri­„Szép íecke az elveszett fiúknak“

Next

/
Oldalképek
Tartalom