Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-29 / 279. szám

l Mi. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SORSFORDULÓT JELENTŐ NAP A mai Jugoszlávia A hónap utolsóelőtti nap­ján egy festői fekvésű bosz­niai kisvárosra, Jajcere te­kintenek a szomszédos Ju­goszlávia népei. Ezen a na­pon, november 29-én, itt ült össze a Jugoszláv Népfel­szabadító Antifasiszta Ta­nács — a harcoló nép igazi parlamentté vált fóruma —, hogy a Jugoszláv Nép­felszabadító Nemzeti Bi­zottság néven megválassza első ideiglenes kormányát és lerakja az új köztársa­ság alapjait. Húsz esztendeje történt ez, 1943-ban. Ekkor már több mint egymillió kato­nát és békés polgárt pusz­títottak el a náci megszál­lók, de a háború még nem ért véget Jugoszláviában sem. A hősies antifasiszta népfelszabadító harc to­vábbi egy esztendejében sokszázezer jugoszláv haza­fi áldozta még életét, amíg végre — a szovjet hadsereg segítségével — beköszöntött a felszabadulás, az új újjá­születés napja. Az emléke­zetes november 29-e Ju­goszlávia népeinek életében sorsfordulót hozott, amit az is jelképez, hogy két esz­tendővel később ugyanezen a napon kiáltották ki a nemzetiségek egyenlőségén alapuló Szövetséges Nép- köztársaságot. S ma, ami­kor Jugoszlávia népei a A mezőgazdasási termelés emelkedése Jelenleg az állami gazda­ságok és a mezőgazdasági szövetkezetek 36 000 trak­torral és több mint 6000 kombájnnal rendelkezne«. A műtrágyái elhasznál ás az 1939. évi 30 000 tonnáról 1962-ben 1400 000 tonnára emelkedett. A jugoszláv sajtó megál­lapítása szerint az állami gazdaságokban és a mező- gazdasági szövetkezetekben a termelés 1956—1961 között 2,75-szeresre, az egyéni gaz­daságokban pedig csak 36 Vízierőmű épül a Vaskapu szorosban A szolnoki Kassai úton két cigánycsalád háza lakhatatlanná vált Sonkoly János ta­nácstag a népes családok megsegítésére társadalmi munkásokat toborzott; ők most két lakást építenek a X. kerületben. A társadalmi munkások között láttuk az építő­ipari vállalat több dolgozóját s az MTH iskola számos fiatalját. f r a • A gyerekeknek iskolába kell járni. Hattól tizen­négy éves korig kötelező. Ez törvény. Olyan törvény, amely alól elvileg nincs kibúvó. Mégis találkozhatunk olyan 14—20 éves fiatalokkal, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A tanulási lehető­ség szinte minden esetben meg volt, s az illetékes szervek (iskolák, tanácsok) a maguk módján kötelez­ték is a szülőket a törvény betartására. Azt már évek­kel előbb sikerült elérni, hogy minden tanköteles gyer­meket (a faluvégi cigánytelepek fiataljait is) éven­ként beírassanak — de ez még nagyon kevés. A be­íratott diákok egyrésze ugyanis nem jár rendszeresen iskolába. A hetekig, néha hónapokig tartó mulasztá­sokból azután természetszerűen következnek az évvégi bukások, osztályismétlések. A gyermek időközben be­tölti a tizennegyedik évét, s — bár nem végezte el a nyolc osztályt — többé senki nem kötelezi őt az általános iskolai tanítás látogatására. T ORODIUNK VELÜK Júniusban két szomszéd ország, Románia és Jugosz­lávia szerződést kötött a nagy Dzserdapi (vaskapui) vízierőmű közös felépítésé­re. Mind a két ország gyorsan iparosodik, s egyre több áramra van szüksége. A dzserdapi vízierőmű évi 10,5 milliárd kilowatt­óra áramot termel majd. Méltó párja lesz a világ legnagyobb vízierőműinek. A gát, amely ezen a sza­kaszon szabályozni fogja a i nagy napra emlékezve meg­hajtják a kegyelet zászlaját a hősök előtt, akik vérüket adták szocialista hazáju­kért, büszkén és elégedet­ten állapíthatják meg, hogy a népfelszabadító harc ka­tonái nem küzdöttek hiába. 1943. november 29-én a megujhodó Jugoszlávia el­indult azon az úton, amely — a felszabadulás után — . nemcsak az újjáépítéshez, hanem egy új ország fel­építéséhez, új társadalmi­gazdasági alapok megterem­téséhez vezetett. A magyar nép együtt öriil Jugoszlávia népeivel orszá­guk gazdasági, tudományos és kulturális eredményei­nek. Hiszen ők nem csupán jó szomszédaink, de egy­szersmind olyan ország .s, amelynek népe dicső har­cok útján tette lehetővé ha­zájában a szocializmus épí­tését. Kapcsolataink, külö­nösen államközi és gazda­sági kapcsolataink, fejlődé­se felfelé ível, aminek egyik feltétlenül fontos mozzana­ta volt legutóbb országaink vezetőinek személyes talál­kozása is. Nemzeti ünnepükön e gondolatok jegyében, őszin­te szívvel, igaz szeretettel küldjük legjobb kívánsá­gainkat a szocialista Ju­goszlávia baráti népeinek. százalékkal nőtt. A szövet­kezetek termésátlagai az egyéni parasztgazdaságoké­nál kétszer-háromszorta na­gyobbak. Mint Tito elnök megálla­pította a Szövetségi Szkup- csina ülésszakán, „Jugoszlá­via egyes vidékein a falu fejlődése a szocialista ter­melés irányában még min­dig lassan halad előre, bár az elmaradott egyéni ter­melés fenntartásából nincs haszna sem a parasztok­nak, sem a társadalomnak”. Duna vízállását, 1200 méter hosszú és 54 méter magas lesz, 9 14 zsilip lesz rajta. Mind a két oldalán, mind a román, mind a jugoszláv partnál egy-egy vízierőmű épül, hat-hat, egyenként 300 000 lóerős turbinával. A 110 kilométer hosszú vas­kapu szorosban az áthala­dás időtartama 120 óráról 32 órára rövidül majd. A vízierőmű építkezésén naponta négyezer munkás és szakember fog dolgozni. gyár évente 250 000 tanná szuperfoszfátot gyárt majd és 120 000 tonna kénsavat fog előállítani. Zágrábban idén új műszál, műgumi, gyógyszer, műanyag, lakk stb gyárak kezdik majd a próbaüzemet. Az első atomerőmű Az ország első atomerő­művét 1971—72-ben kell majd üzembehelyezni. A távlati terv értelmében a további áramtermelő atom­erőműveket 1975. és 1980. között iktatják be az áram­szolgáltatás rendszerébe. Szakemberek az ázsiai és afrikai országokban Harminc jugoszláv vál­lalat tervez, épít. szerel tizenöt afrikai és ázsiai or­szágban. Az elmúlt évben ezerhatszáznál több jugosz­láv szakember dolgozott Ázsiában és Afrikában mű­szaki segítségnyújtási és egyéb egyezmények kereté­ben. Tavaly a külföldi kultu­rális együttműködési és a műszaki segítségnyújtási program keretében a ju­goszláv főiskolákon és tudo­mányos intézetekben ezer. nél több afrikai és ázsiai egyetemi hallgató tanult A nemzeti­ségek oktatása A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság 18 549 291 lakosa közül 89 százalék — a jugoszláv, 11 százalék más nemzetiségek­hez tartozik. Az oktatás a jugoszláv tantervek ég tanulmányi programok keretében törté­nik, megtoldva az anya­nyelv és az anyanyelvű iro­dalom. továbbá a jugoszlá­viai népek történetének ke­retébe helyezett nemzeti történelem oktatásával. A nemzetiségi iskolákban ezenkívül egy jugoszláv nyelvet (szerb-horvát. ma­kedón, vagy szlovén) és jugoszláv irodalmat taníta­nak. Sok magvar és albán nyelvű szakközépiskolában az első osztásokban csak­nem minden tantárgyat anyanyelven, a felsőbb osz­tályokban pedig az adott köztársaság nyelvén oktat­nak. de az anyanyelvet ezekben az osztályokban is tanítják. Jugoszláviában a nem ju­goszláv nemzetiségek anya­nyelvén jelenig összesen 38 lap és 17 folyóirat jelenik meri S/liOp'e most egyetlen óriási építkezési 1963. július 26-án Make­dónja fővárosát, Szkopjéi a földrengés elpusztította A rombadőit Szkopje most egyetlen óriási építkezés, ahol Jugoszlávia minden részéből több mint 70 épí­tési vállalat dolgozik. Je­lenleg átmeneti külvárosi lakóhelyeket készítenek, ezekben élnek majd a szkopjeiek mindaddig, amíg felépül az űj városuk. Az átmeneti várost előregyár­tott házakból készítik. Az egész jugoszláv nép és szinte valamennyi ország szerte a világon anyagilag hozzájárul a város felépíté­séhez. Szolnokon legtöbbet a külterületi iskolákban mu­lasztanak igazolatlanul a ta­nulók. A Délibáb úti iskola alsótagozatos diákjai pél­dául az idei tanévben már 869 napot hiányoztak, s eb­ből 315 napot igazolatlanul. Pedig ez csak az első két hónapi eredmény, hátha még hozzászámolnánk a no­vemberi mulasztásokat js — amit még ezután össze­geznek. Találunk még Szol­nokon másutt is olyan diá­kokat, akik az idén elke­rülték néhányszor az isko­lát, de nem ilyen nagy számban. A Délibáb úton a harmincas létszámú túlko­ros IV. osztályban például szeptember-október hónap­ban huszonötén maradtak otthon több-kevesebb taní­tási napon igazolás nélkül. Hasonlóan rossz a helyzet e téren a Nyúl utcai külte­rületi iskolában. Az illetékes osztályfőnö­kök miután felkeresték a hiányzó gyerekek szüleit — az esetek többségében, saj­nos, hiába — kénytelenek voltak jelentést küldeni a városi tanács szabálysértési megbízottjához. Gondolván, ha a szép szó nem segít, a büntetés majd jobb belá­tásra bírja a szülőket. A szabálysértési előadó annak rendje és módja sze­rint be is idézte a feljegy­zett szülőket. Sőt azok fiai­nak néhány nevelőjét is meghívta. Az egész összejö­vetelt nem is szabálysértési eljárásnak, hanem baráti beszélgetésnek, amolyan szülői értekezletfélének szánta. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. A pedagógusok eljöttek, a meghívott szülők többsége viszont otthon maradt. Csak négy tanuló édesanyja je­lent meg. A többiek, úgy látszik, azt sem tartották fontosnak, hogy — ha már gyermekei érdekében ké­rik — akkor elmenjenek és megtudják, miről is van szó tulajdonképpen. Érdemes röviden említést tenni arról, hogyan vizsgál­ta a szabálysértési előadó a kisgyepi M. Pálné ügyét. A két kiskorú gyermek édes­anyja nem is tudott arról, hogy csemetéi Iskolakerü- lők. Mindig rendesen, tisz­tán indította el őket regge­lenként, s miközben ő dol­gozott, addig azok a tanítási idő alatt többször hazaszök­tek, vary a határban csava­rogtak. A tanító értesítése — azzal, hogy miért mu­lasztanak gyermekei — nem jutott el hozzá. (Bizo­nyára az engedetlen apró­ságok — az anya szerint — eltépték.) Itt nem követ­kezett büntetés. M-né lát- nivalóan igyekezett törődni a gyermekeivel, s a továb­biakban méginkább foglal­kozni kíván velük. Hisznek az í"léretőben. Az ő cseme­téi különben sem notórius Az Express Ifjúsági Iroda túristacsoportot indít Cseh­szlovákiába. A túristák a Magas Tátra-i Homy Szmo- koveci ifjúsági táborban üdülnek. Sífelszerelés az időjárásnak megfelelően ajánlatos. A tíz napos út hiányzók. Most egyhónapi megfigyelés következik, s ha nem változtat a helyze­ten, csak akkor indul ellene szabálysértési eljárás. Az előadónak elsősorban nem is a megbüntetés a célja, hanem a nevelés, a szülők meggyőzése. De mit tegyen a távol­maradó szülőkkel? A pénz­bírságot nem volna igazsá­gos rögtön kiküldeni, mert vannak köztük olyanok, mint például P. Sandámé, ahol minimális a család jö­vedelme, s a büntetést na­gyon megéreznék. Behívják őket ismét. Talán elmen­nek. Nem biztos. Reméljük. A következő szabálysértési eljárás időpontját még nem tűzték ki. Körülbelül né­hány hét múlva lesz. A gye­rekek közben tovább mu­lasztanak. csavarognak. Pe­dig — hisz ezt már nem kell mondani — saját érde­kükben tanulnak, ők ezt még nem értik meg igazán. De a szülők igen. És a ne­velők is. Iskolásokról, gye­rekekről van szó. Tanulá­sukról,’ magatartásukról, s kicsit az életükről, arról is, hogy milyen emberek lesz­nek (így!), ha felnőnek. Tö­rődjünk velük jobban! Fehér Mária részvételi díja: 1250 forint plusz 520 forint zsebpénz (350 korona). Jelentkezni lehet a KISZ bizottságo­kon december 5-ig. ( A je­lentkezéskor 400 forint elő­leget kell befizetni.) A cso­port XII. 27-én indul. Uj üzemek Koszovo-Metohiai-ban baüzemet a nagy Nitrovi- nemrég kezdte meg a pró- ca-i műtrágyagyár, Ez a A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőket vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Ked­vezményes munkásszállást és napi háromszo­ri étkezést biztosítunk. Nős és családfenn­tartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kap­nak térítés nélkül Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES: rendezett munka- könyv. két hétnél nem régebbi tanácsi iga­zolás és katona könyv. JELENTKEZNI LEHET 1963. december 31-ig a VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. DAMASZT asztalterítővel öröm a terítés Fehér damaszt asztalterítő — — — 75.10 Ft Színes damaszt asztalterítő — — 83.10 Ft Fehér és színes damaszt asztalkendő ’2*0 Ft Ki jön külföldre ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom