Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-29 / 279. szám

„Profiltárskorszerű üzem lehet a Mezőtúri VILLGÉP A mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyá­rának hagyományos termé­keiből 1963-ban a különbö­ző nagykereskedelmi válla­latok a tervezettnél mint­egy 3 millió forint értékű­vel kevesebbet rendeltek A hiányzó termelési érték pótlása —, hogy a 11 millió forintos előirányza­tot teljesítsék —. nagy gondot okozott a gyár ve­zetőségének. Kénytelenek voltak olyan cikkek gyártását vállalni, amelyeket ma szinte egye­dileg, vagy gazdaságtalan kis sorozatban gyártanak, alacsony termelékenységgel. Ilyenek a különféle há­rom fázisú zárt transzfor­mátorok, amelyekből a leg­nagyobb 50, a' legkisebb széria 4 darabból áll. A hordozható inhaláló készü­lék villanymotorjának te­kercselését is elvállalták az Orvosi Műszergyártól, de ez is csak kényszer megoldás, egyáltalán nem vág az Üzem profiljába. E gyártmányok felszer- számozási költsége a kis darabszám miatt nem térül meg. Emellett a termelés színvonala szinte kisipari módszerekhez hasonló, ami a mai korszerű termelési viszonyok mellett grotesz- kül hat. A vállalat öreg, elavult gépekkel, berendezésékkel is hozzávetőlegesen 200 ezer torint beruházással (10 év alatt) a termelé­kenységét még ilyen körül­mények között is meghá­romszorozta. Tavaly újabb 19 százalékos termelékeny­ség emelést irányoztak elő. (Ha a gyártott érték össze­tétele nem változik, ezt az eredményt el is érték vol­na.) Még így is, az említett akadályok ellenére is meg­lesz, 7—8 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A Villgépppel az utóbbi évek­ben nem volt baj. Az öt­hat éve futó termékek ké­szítése „csukott szemmel” Is ment A több éves, jól begya­korolt cikkek gyártása az üzem vezetőitől sem kívánt többet a napi adminisztrá­ció elvégzésénél. A megle­petés és a baj akkor kez­dődött, amikor át kellett állni ismeretlen új termé­kek gyártására. Az utóbbi évek túlnyugodt tempója nem ösztönözte a vezetőket a gyártmányok fejlesztésé­re, új korszerűbb termékek tervezésére. Lehet, hogy a fejlesztés gondolata felme­rülhetett már korábban is, de anyagi lehetőségek, a fejlesztést megvalósító mű­szakiak nélkül meddő gon­dolatok maradtak. A Ganz Kapcsolók és Ké­szülékek Gyárának novem­ber 19-i javaslata fél kell, hogy rázza a VILLGÉP vezetőit és a fyár felsőbb szervét, a megyei tanácsot is. 1964-ben a Ganz Kap­csolók és Készülékek Gyára — mint profilgazda — már 6—7 millió forintos meg­rendelést ad a VILLGÉP- nek tipizált vezárlőkapcso- lók gyártására A Budapesten tartott megbeszélésen a VILLGÉP részéről résztvett Sándor Gábor igazgató, Szabó Bé­la műszaki vezető és a me­gyei tanács ipari osztályá­nak főmérnöke. Nagy Sán­dor. A Ganz KKGY veze­tői — abban az esetben, ha a VILLGÉP vállalja a pm- filtárs szerepét — kikötöt­ték, hopy a jelenleg gyár­tott cikkek gyártását a me­zőtúri üzemben fokozato­san meg kell szüntetni és a profilgazda által kifejlesz­tett típusokból kell kielégí­teni a kereskedelem igénye­it. A két vállalat képviselői — irányelvként — megál­lapodtak, hogy előrelátha­tóan már 1967-től kezdve profiltársként a Magyaror­szágon kapható valamennyi nyomógomb — és esetleg jelzőlámpa — típust Mező­túron fogják gyártani. Ahhoz, hogy a VILLGÉP a Ganz Kapcsolók és Ké­szülékek Gyárának profil- társaként szerepeljen, feltétlenül szükséges egy önálló fejlesztő gárda lét­rehozása is. A vállalat inazgatója és műszaki vezetője elmon­dotta. a géppark korszerű­sítése és bővítése is első­rendű feladatot jelent. Sür­gősen üzembe kell állítani egy 250 tonnás hidraulikus bakelitprést, és egy rugó­gyártó automatát. A továb­bi fejlődéshez azonban elengedhetetlenül szükség van szerelőszalag vásárlá­sára és munkába állítására is. A megyei tanács képvi­selője a két fél között lét­rejött megállapodásról ké­szült november 19-i jegyző­könyvben ígéretet tett, hogy két szakember bizto­sításával a gyár tervezői részlegének fejlesztését megkezdi. A VTT.LGÉP fejlesztését és Mezőtúr iparosítását elő­segítő javaslat valóraváltá- sához elsősorban a megyei tanácsnak, mint az üzem felsőbb szervének kell ma­ximális segítséget nyújtani. — bognár — A KISZÖV választmánya Csütörtökön délelőtt tar­totta választmányi ülését a Szolnok megyei KISZÖV. A választmány elnökségében a többek között helyet foglalt Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, Pintér De­zső, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és Varga ülés, a MÉSZÖV el­nöke. Bordás László, a Szolnok megyei KISZÖV elnöke be­számolójában többek között megemlítette a kisipari szö­vetkezeteknek 1963. szep­tember 30-ig elért termelési eredményeit. A tervezett 280 388 000 forinttal szem­ben 304 621000 forint a ktsz-ek össztermelése ezen időszakban. A tervet 8,6 százalékkal túlteljesítették. Elmondotta, hogy 1962 hasonló időszakához viszo­nyítva az egy főre eső ter­melési érték 8,1 százalékkal nőtt. A továbbiakban az 1964 beruházási programját elemezve arról beszélt, hogy az előirányzott 3,5 millió forint beruházási keretből 1,5 milliót az építési, 713 000 forintot gépbeszerzési és 1 287 000 forintot pedig egyéb beruházási célokra akar fordítani a kisipari szövetkezetek vezetősége. A minden főbb problé­mára részletesen kiterjedő beszámolót sok hozzászólás kísérte Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese az OKISZ vezetősége nevében üdvö­zölte a választmányt és megállapította, a termelés, a gazdaságosság és a veze­tés tekintetében országos szinten is jó eredményeket értek el a Szolnok megyei kisipari szövetkezetek. Végül Bordás László KISZÖV-elnök összefoglaló szavaival a délutáni órák­ban véget ért a választmá­nyi értekezlet. Fásítá« A tiszakürti arborétumban az idén több, mint 300 fajta fá cserjét és örökzöldet ültetnek. Képünkön ezüstfenyőt ültet Szabó Vendel és Pesznyik Mihály Megnyílt Varsóban a Béke Világtanács ülése Varsó (MTI). Csütörtökön délelőtt megnyílt Varsóban a Béke-Világta­nács ülése. Varsó szállodái megteltek vendégekkel a világ minden tájáról. Szerdán megérkeztek Chile, Peru, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Uj- Zéland, Nigéria, India, Pakisztán, Afganisztán, Libanon és egész sor európai or­szág küldöttei. A nyolcvan ország négyszáz küldöttén kívül rengeteg tolmács és kísérő személy, hírügynökségek, lapok és rádiók tudósítói tartózkodnak Varsó­ban. A Béke-Világtanács ülése csütörtökön féltíz órakor megkezdődött A meg­nyitóbeszédet Ostap Dluski lengyel országgyűlési képviselő, a Béke-Világtanáca tagja tartotta. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Kádár János a Minisztertanács el­nöke beszámolt a lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásá­ról. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudo­másul vette. Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek előterjesztése alapján a kormány határozatot ho­zott arra, hogy az ország- gyűlés legutóbbi üléssza­kán a kormánybeszámoló vitájában elhangzott javas­latokat az érintet állami szervek vezetői megvizs­gálják és a szükséges in­tézkedéseket megtegyék. A Minisztertanács a pénz­ügyminiszter és az orszá­gos árhivatal elnökének elő­terjesztése alapján határo­zatot hozott az eszköz! ekö- tési járulék bevezetésére. A Minisztertanács a mun­kaügyi miniszter, az egész­ségügyi miniszter és a szak- szervezetek országos taná­csának előterjesztése alap­ján rendeletet hozott az üzejhi balesetek, foglalko­zás^ betegségek, továbbá a meghatározott munkakörök­ben gümőkór miatt nem foglalkoztatható csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. A kormány megvitatta és elfogadta az egészségügyi miniszter jelentését a me­zőgazdasági lakosság egész­ségügyi ellátásának fejlő­déséről. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak arról, milyen előrehaladást ért el á vasút és az autófuvaro- zás szállítási tervének tel­jesítésében. A kormány a jelentést elfogadta* s a szombati és vasárnapi árú- rakodások előremozdításá- ra hozott júliusi határozat hatályát az év végéig meg­hosszabbította. A külkereskedelmi mi­niszter az indiai köztársa­ságban folytatott tárgyalá­sairól, a kohó- és gépipari miniszter a KGST rádió- technikai és elektronikai ipari állandó bizottságá­nak Budapesten tartott ülé­séről számolt be a kor­mánynak, amely a beszá­molókat tudomásul vette. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. Javult a mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátása Kiépítik az általános iskolai diákotthonok hálózatát A szakszerű oktatás to­vábbi szélesítésének fontos feltétele az általános isko­lai diákotthon-hálózat ki­építése. Ez elsősorban s falusi, tanyai gyerekeknek jelent könnyebbséget. Az e1- rhúlt tanévben még csak 11 általános iskolai diákott­hon volt az országban, ma már 23 működik, s ezek­ben csaknem 1200 tanulóról gondoskodnak. A Művelődésügyi Minisz­térium 20 éves távlati ter­vének végrehajtása alatt mintegy harmincezer felső­tagozatos általános iskolás elhelyezését tervezi ilyen otthonokban, (MTI) Az egészségügyi miniszter­nek a mezőgazdasági lakos­ság egészségügyi ellátásáról előterjesztett jelentése több eredményről számolt be. így például a községekben 5,3 százalékkal nőtt az or­vosi körzeteik, s 42 száza­lékkal emelkedett a vidéki szakrendelői szakorvosi na­pi munkaóráik száma. 1962. végén egy-egy községi kör­zeti orvos 3080 lakos epész- ségügyi ellátását biztosítot­ta, ez a szám 1959-ben még 3223 volt. Örvendetes az is, hogy 1962. végén a vidéki körze­ti orvosok 86 százaléka mellett körzeti ápolónő is teljesített szolgálatot. A jö­vő évi terv szerint 1964-ben minden vidéki körzeti orvos mellett lesz körzeti ápolónő. A régebben az orvosakat terhelő adminisztrációs fel­adatokat. ma már minde­nütt külön imok látja el; Megoldandó probléma még a fogászati rendelés további javítása. Az 1959. óta vég­zett 285 fogorvos közüí 221 vidéken dolgozik, s a 150 vizsgázott fogász is első­sorban mezőgazdasági terü­leteken helyezkedett el. Azt tervezik, hogy a ma még mutatkozó nehézségeik, hiá­nyosságok felszámolása után a harmadik ötéves terv időszakában fokozato­san kiterjesztik az ingye­nes fogtechnikai ellátást a tsz-tagokra is. A csökkent munkaképességű dolgozók rédelme A jászárokszállási Fatömegcikk és Jáíékkészítő Ktsz- ben havonta 180 darab nagyméretű redőnyös íróasz­talt készítenek a beikor ■“•kedelem részére. A képen Szundi Gyula és Guba Imre az asztal tetejét Illesztik A Minisztertanács csütör­töki ülésén hozott rendelet biztosítja az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt csökkent munkaké­pességű dolgozók megfelelő munkakörbe helyezését, to­vábbá — amennyiben szük­séges — szakmai képzésü­ket. valamint munkajogi védelmüket . Uryanígy intézkedik a rendelet a gümőkór miatt eredeti munkakörükben nem foeinUTnztatható (pél­dául élelmiszerrel, gyer­mekekkel foglalkozó) dol­gozók tekintetében is. Az érintett dolgozók keic- setkiegészítésben részesül­nek, ha munkaképességük csökkenése eléri, vagy meg­haladja á 36 százalékot, 5 új munkakörükben kerese­tük nem éri el a balesetük, megbetegedésük előtti át­lagkeresetük 80 százalékát. A rendelet előírja, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése céljából a válla­latoknál bizottságot kell létrehozni. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 279.szám. Ára 50 fiiíér 1963. november 29., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom