Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-26 / 276. szám

* VtLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei M««-»»M« uimumu iimuiiiimnunmnnii um 'A/éftiuft A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 276. szám, Ara SO fillér 1963. november 26„ kedd. 1 CVORSUSTA \ a Második Békekölcsön \ sorsolásáról ■ ■ —• • ij . i.Vi.VíiS’á..IYiI. I ■ ■ . ■ . NAPIRENDEN: mm pályaválasztás K eveset tudunk az egyes szakmákról. így ne- he zen is tudjuk megszeret­tetni azokot — jegyezte meg egyszer beszélgetés közben egy ismerős tanár. Még ugyanaz nap egy nyol­cadikos kisdiákkal adódott komoly beszélgetésem, amelynek során elmondot­ta, hogy lakatos szeretne lenni. De amikor megkér­deztem tőle, hányféle laka­tos szakmát ismer, csodál­kozva nézett rám. Azt, hogy ez a mesterség szerszámla­katos, beállítólakatos, dísz­lakatos és más hasonló szakmákra bomlik, nem tudta. Nem érdektelen dolog felvetni tehát a pályavá­lasztás, a pályaválasz­tási tanácsadás kérdé­sét. Nem könnyű dolog megbízhatóan dönteni eb­ben, mert két lényeges szempontot kell összeegyez­tetni, ami sokszor egyálta­lán nem könnyű. A népgaz­daság igényeit és az életbe kilépő ifjú egyéni hajlamait és tehetségét. Ami az elsőt illeti, többé-kevésbé tiszta képet tudunk alkotni. Eb­ben igen nagy segítségére van az iskoláknak és a szü­lőknek, az egy éve alakult megyei pályaválasztási ta­nács. Ez a fontos intéz­mény a kezdeti tapogatózó lépések után egyre inkább kezdi betölteni a pályavá­lasztást irányító és tanács­adó szerv szerepét Igen hasznosnak bizo­nyult az első számú pálya- választási tájékoztató, amely a tanács kiadásában jelent meg. Sajnos, kicsit késett, összeállítási, nyomdai ne­hézségek miatt. Idén már hamarabb kiadásra kerül. A pályaválasztási tanács foglalkozik ezenkívül anké­tok rendezésével, és tervbe vették egy, a mezőgazdasá­gi tanulói pályát népszerű­sítő füzet kiadását A jelek szerint mindez kévés. Amíg van olyan kö­zépiskola, amelyben a ne­gyedikesek hatvan százalé­ka pedagógus pályára akar menni, amíg a választott pályák száma a választha­tókénak még a töredékét sem éri el, addig nem nyu­godhatunk bele, hogy ötlet­szerűen, egy-egy pedagógus leleményességétől függően — esetleg szülői rábeszélés­re — válasszon valaki talán nem neki való, „divatos” pályát. Többet kell tehát tennie minden illetékes­nek —- az egyes élet­pályák megismertetésében és megkedveltetésében. Je­lent ugyan meg a Munka­ügyi Minisztériumnak ta­nácsadó füzete, amely mint­egy háromszáz foglalkozás rövid leírását tartalmazza, ebből azonban a leglényege­sebb hiányzik, azoknak a vonásoknak ismertetése, amelyeknek alapján feléb­red a fiatal érdeklődése. Csak egy példát: a színes­fémöntő címszó alatt a kö­vetkező szöveg szerepek „Színesfémből, alumínium, réz, valamint ezen fémek ötvözeteiből készülő öntvé­nyek elkészítése, minták, alakozók segítségével, for­mák készítése, formák le- öntése, öntvények javítása.” Ez a száraz és unalmas leírás egyáltalán nem al­kalmas arra, hogy annak alapján a pedagógus érde­kes előadást tartson, vagy elolvasásával felébredjen az ifjú fantáziája. ötleteik, kezdeményezé­sek szükségesek ahhoz, hogy egy-egy pályát értelmileg és érzelmileg elfogadjon az, akinek választania kell. Fi­gyelemreméltó ebből a szempontból a jászberényi leánygimnázium tanári ka­rának munkája Ök már el­ső osztályban kipuhatolják, ki milyen pályára készül, igyekeznek a pályával ösz- szefüggő tantárgyakból na­gyobb követelményeket ál­lítani a diák elé, megálla­pítani, van-e hozzá érzéke, tehetsége. A lehetőség sze­rint minél több felvilágosí­tást szereznek be és adnak nekik a választott életpá­lyáról. Ez olyan hasznosnak bizonyult, hogy a múlt év­ben az érettségi után egye­temre jelentkezőket ebből a gimnáziumból majdnem tel­jes számban fel is vették. Megyénk sajátos helyze­ténél fogva természetesen minél több fiatalt kell a mezőgazdaságba irányítani. Sajnos, a mezőgazdasági ta­nulóképzés még gyermek­cipőben jár, sok helyen rosszul szervezik meg, a termelőszövetkezetek pedig nem szívesen szerződtetnék mezőgazdasági tanulókat. Sok helyen problémát je­lent a szakmunkások vi­szonylag magasabb bérezé­se, amely a termelőszövet­kezeten belüli feszültsége­ket szül. Ilyen körülmé­nyek között nem csak a pá­lyaválasztókon múlik, hogy erre a fontos termelési ág­ra nem jelentkeznek kellő számmal. Egyes vidékeken a szerényebb gépesítés miatt a fiatalok nem látják a mezőgazdaság perspektívá­ját, ezért nem jelentkeznek például agráregyetemre. Közeledik a félév, több- ezer nyolcadikos és érettsé­giző diáknak kell eldönte­nie, merre tovább. Már most teljes erővel meg kell kezdeni a pályaválasztási propagandát az egyes isko­lákban, művelődési házak­ban. Előadások, ankétok, vi­ták, egy-egy munkaterület neves képviselőjének meg­hallgatása mind jó eszközök lehetnek a pályaválasztás szolgálatában. Minél hama­rabb meg kell kezdeni az egyes szakmákat népszerű­sítő színes, érdekes kiadvá­nyok összeállítását. Nem ár­tana a pedagógusok részére ebből a témakörből tovább­képzést rendezni. Nagyon kezdetleges ná­lunk a fiatalok elbírálása hajlam, képesség, fizikai al­kalmasság, szellemi ráter­mettség szempontjából. Ez­zel tudományosan nem, de még a mindennapi gyakor­lat szintjén is csak nagyon általánosan foglalkoznak. Ebben a kérdésben is előbb­re kellene jutni, mert egy­általán nem mindegy, hogy pl. növényvédő gépés2 pályára arra alkalmas fia­talok jelentkeznek-e, nem mindegy a gazdaságosság szempontjából, de az egyes ember egyéni élete szem­pontjából sem. Aki nem ta­lálja meg a helyét, aki neki nem megfelelő foglalkozást választott, annak sohasem fog kialakulni hivatástuda­ta, önmagával meghason- lott, cinikus ember lehet belőle. N emsokára itt a félév. Elindulnak a jelent­kezési lapok a főiskolák, a középiskolák, az ipari ta­nuló intézetek felé. Családi tanácskozások, tízpercben tartott beszélgetéseik során érlelődnek az elhatározások. Hogy gyermekeink jól vá­lasszanak, rajtunk is a fe­lelősség. (H. T.) I A világ népeinek együttérzése mellett temették el Kennedyt A dallasi hatóságok lezártnak tekintik a Kennedy-dossziét tének dossziéját. — Né­hány órával azután, hogy a gyilkossággal vádolt Lee H. Oswald a Lincs-törvé- nyek szokásos módszere szerint ugyancsak merény­let áldozata lett. Mint je­lentettük, Oswaldot vasár­nap helyi idő szerint lí óra 20 perckor egy Jack Ruby nevű dallasi bártu­lajdonos agyonlőtte, miköz­ben a vádlottat a megyei börtönbe kisérték át. Ruby, a televíziós kamerák és filmfelvevőgépek kereszttü­zében, kétszáz főnyi üvöl­tő tömeg szemeláttára ko­csijával a rendőrállomás bejáratához hajtott, ki­szállt, s mint vajban a kés, oly simán hatolt át az állító­lag „megerősített” rend­őr-sorfalon, átvetette magát egy alacsony ke­rítésen, s a folyosón köz­vetlen közelről Oswald gyomrába lőtt. Rubyt őrizetbe vették. Os­wald 1 őrá 1 perckor mű­tét és szlvmass2ázs utón, gyomrában a merénylő re- yorvergolyójával, ugyanab­ban a kórházi műtőben halt meg, ahol pénteken Kennedy, az Egyesült. Ál­lamok elnöke. Combest de­tektív, az AP hírügynök­ségnek adott exluziv inter­jújában egyebek között ki­jelentette: Ruby „gyászol­ván” Kennedy elnököt, a pénteki merénylet óta gya­núsan viselkedett. Állan­dóan azt mondogatta. Dal­las városa helyett is saé- gyelli magát. A detektív, mint mon­dotta, felfigyelt az Oswald felé igyekvő Ruby-ra, rá is rivallt, de akkor már — hangoztatta — késő volt: eldördült a .lövés, amely végleg elnémította az ügy vádlottját és egyben koro­natanúját. Rubyt — eredeti hevén Rubinsteint — most ugyan­abban a cellában őrzik, amelyben Oswaldot tartot­ták fogva. Fotóriporterek vasárnap az egyik kihall­gatás előtt látták. Kérdé- (folytatás a 2. oldalon) Még tízezer hold szárítatlan Az utója vagyis a nehe­ze. Mennyiséget tekintve már nem lenne sok a még hátralévő szántani való. Azt számítva, hogy most már rövidebbek a nappa­lok, fáradtabbak az embe­rek, romlanak a gépék, csökken a két műszak — most jön a neheze Igaz­ság szerint egy hét alatt el lehetne* már végezni a mélyszántást, s ha az utolsó erőfeszítés se lany­hul, akkor sikerül is. Az állami gazdaságok — a tl- szasülyi kivételével —már túl vannak a mélvszántá- son, de a kedvező időjá­rást kihasználva, a szán­tás alól mentesített terüle­teket is fogyasztják és se­gítenek gépeikkel a szö­vetkezeteknek. Most már járások és városok is van­nak. amelvek teliesítették szántási tervüket, vagy közel állnak hozzá. Ám Mezőtúron. Túrkevén és Törökszeptm'klós városban nyugtalanítóan lemarad­tak. Mógís anélkül, hogv ko­rán dlcsérgetnénk önma­gunkat, azt mondhatjuk, nem volt hiábavaló a haj­rá. Kétszáznegyvenótezer holdon feketélik az őszi mélyszántás, húszezer hold­nál is nagyobb területen, mint tavaly ugyané táj­ban. Az lstállótrágvá2ás vi­szont szoros cipő az egész megyében. Nehezen tudjuk utolérni magunkat. Még több mint 25 000 holdat kell megteríteni istálló- trágyával. Főként a tisza­füredi, a jászberényi járás­ban és Túrkevén kullog­nak hátul a talajerő visz- szapótlásában. Járás és város egy sincs még, amely megközelítené trágyázás! tervének teljesítését, álla­mi gazaságok ellenben szép számmal. A csorbái, a héki. a Jászsági, a kö­zéptiszai, a kunszentmár­toni. a náfvVnncógi, a pa­lotás:. a surján! és a szent­tamás! , gazdacógok V’hord- ták istállótrágyájukat. új nyomozati adatokra hi­vatkozva le akarja zárni Kennedy elnök merényle­DALLAS — (MTI) A texasi főügyészség és * rendőrhatóság állítólagos A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA ÉS A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓSÁGA JELENTÉSEI ALAPJÁN Mély- Istálló­Járás. varos neve szán- trágyá­tás zás tervének teljesítése százalékban Járások: Jászberényi — — — — _ 53.2 51.1 Kunheevesl — — — — — 100.4« 60.8 Kunszentmártoni — — — 97.0 70.9 Szolnoki ----- - J00.1« 70.5 Tiszafüredi - — — — — 98.1 50.8 Törökszentmiklósi — — — 95.4 66.3 Yárosok: Jászberény — — — — — 95.1 76.8 Karcag — — — — — — 97.1 79.0 Kisúlszállás - - - - _ 93.1 74.8 Mezőtúr ----- - 90.7 R8.7 Törókszentmiklós — — — 91.9 61.0 Túrkeve — — — — — — 92.5 42.3 Szolnok meaye termelőszövetkezetei — — 96.2 63.7 Szolnok megye állami eazdasáeai — — — 101.5* 93.8 •—a túlteliesítés a szántás alól mentesített terület felszántásából adódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom