Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

19BS. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ A járásbíróság munkája, a tissassentimrei kössségi tanács tevékenysége9 a járási IXEB jelentése a tiszafüredi járási tanácsülés napirendjén Kedden délelőtt kezükben vastag borítékkal fog­lalták el helyüket a tiszafüredi járási tanács tagjai; a sok-sok stencilezett oldal tíz pontból álló napirend anyagát tartalmazta. A tanácsülés gyors egy­másutánban vette tudomá­sul a lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról, a vb két tanácsülés között végzett munkájáról, az ez évi községfej lesztési fel­adatok végrehajtásáról s a jövő évi tervekről szóló je­lentést. Akkor élénkült meg a hangulat, mikor az elnök a járásbíróság mun­kájáról szóló jelentést bo­csátotta vitára. Dr. Magyari József, a megyei bíróság elnökhe­lyettese szakmai és politi­kai szempontból értékelte a jelentést E témakörrel kapcsolatban került szóba a társadalmi tulajdon vé­delmének fontos kérdése. Keres Géza, a tiszaszentim- rei Haladás Tsz elnöke a termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok tevékeny­ségének lanyhaságát kár­hoztatta, s javasolta az ellenőrző bizottsági tagok rendszeres oktatását. Kí­vánatosnak tartotta, hogy abból a jogban járatos bí­rósági népi ülnökök is ve­gyék ki részüket. Hajnal István, a járási tanács vb elnöke helyeselte a felve­tést. Kifejtette, mennyire hasznos volna, ha a népi ülnökök nemcsak a bíró­ságon, hanem munkahe­lyükön is következetesen fellépnének a huliganiz­mus, a társadalmi tulaj­don herdálása éllen. Dr. Tóth József járásbíró az egyik tanácstag kérdésére válaszolva közölte, hogy a járás területén a földmű­vesszövetkezetnél és a gépállomáson létezik tár­sadalmi bíróság, melyek közül az utóbbi — műkö­dik is. A tiszaszentimrei községi tanács államhatalmi és tö­megszervezeti munkásságá­ról készült ideiglenes bi­zottsági jelentéshez egye­dül Mándi Sándor szólt hozzá. Dicsérettel beszélt az eredményekről, s aján­lotta, hogy a jövőben a szentimrei tanács több fel­adattal bízza meg az ál­landó bizottságokat. Hiá­nyolta, hogy a tanács meg­fontolt határozatainak ered­ményességéről nem tájé­koztatja elég részletesen a lakosságot. A Járási Népi Ellenőrzé­si Bizottság ez évi munká­ját, jövő esztendei első félévi tervét ismertető be­számoló vitáján számosán kértek, és kaptak szót. Cso­rna Kálmán leszögezte, hogy a NEB a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás helyze­tének vizsgálatát olyan ki­váló alapossággal végezte, hogy azt igen jól tudta hasznosítani a me evei, sőt a Köznonti Népi Ellenőr­zési Bizottság. Tanácsolta, hoev a NEB egy-egy vizs­gálatának eredményeiről ankéton számoljon he szé­les nyilvánosság előtt. — Korniai Lajos, a tiszaisari Petőfi Tsz gazdáin kérte a járási NEB ielenlévő elnö­két. Kövér Tstvánt. vizsgál­tassa meg. hol hogyan gaz­dálkodnak a takarmánnyal. Nem akadt észrevétel a járási tanács vb 1964. első félévi munkatervével; a tiszafüredi tanács művelő­dési, egészségügyi és sport- fejlesztési munkájának megvizsgálására alakítan­dó ideiglenes bizottság megválasztásával kapcso­latban; de a vb munkájá­nak megvizsgálására vá­lasztandó ideiglenes bizott­ság választásával kapcso­latban sem. Az előterjesztések során Nagy Benedek, a tisza­szöllősi PetőS Tsz elnök- helyettese megkérdezte, miért vált szükségessé, hogy Hegedűs Gyulát ta­nács- és végrehajtó bizott­ságából visszahívják. A ta­nácsülés elnöke bejelentet­te, hogy Hegedüa Gyula a tanácsapparátus egyik mun­kavállalójának közreműkö­désével kereken ötvenezer forintot saját céljaira for­dított közpénzekből. A ta­nácsülés elfogadta a visz- szahívásról szóló előter­jesztést. A hangulat a következő napirendi pontnál — az előterjesztéseknél — forró­Tegnap megtartotta soros ülését a szolnoki városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Elsőnek a határozatok vég­rehajtásáról és a fontosabb intézkedésekről szóló írá­sos jelentés volt napiren­den. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Szigeti László vb elnökhelyettes válaszolt Ezután a kislakásépítke­zésekkel foglalkozó tájékoz­tató jelentés került teríték­re. Ebben az építési és köz­lekedési osztály számolt be az 1963-as év eddigi ered­ményeiről, illetve a jövő évi feladatokról. A jelentés sze­rint 1964-ben kislakásépít- kezés céljára 225 parcellát biztosíthat a városi tanács, sorházépítésre 22 telek áll rendelkezésre, ezen 48 la­kás építhető fel. A tárgysorozat harmadik pontja alapján a végrehajtó bizottság a továbbiakban a Szolnokon élő szociális gon­dozottak, öregek és eltar­sodott át legjobban. Töb­ben . helytelenítették eré­lyesen, hogy a járási szék­hely — amennyiben felül­ről anyagi segítség nem érkezik — évekre művelő­dési ház nélkül marad. En­nek az áldatlan helyzetnek súlyosságát akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy — Nagy Iván kivéte­lével — Tiszafüred közelé­ben sehol sincs valamire "■ való kultúrház. Túlzás nél­kül szólva: felháborodás­sal fogadta a tanácsülés annak a tanárnőnek beje­lentését. ki közölte, hogy hétfőn és csütörtökön szá­mos tiszaörsi és tiszaigari gimnazista marad le az autóbuszról — a kocsik agyonzsúfoltsága miatt. tottak helyzetét vizsgálta meg. Erre az egészségügyi és az igazgatási osztály közös, írásos jelentése alapján ke­rült sor. A jelentés megál­lapítja, hogy a szolnoki szo­ciális otthonban gondozot­takat az előírásoknak meg­felelően látják el. Az öre­gek napközijében harminc­négyen kaptak nappali ott­hont. Az idős emberek jól érzik magukat ott, kellemes a környezet, bár a rendel­kezésre álló helyiség meg­lehetősen kicsi. Az ott gon­dozottak közül az egyik 10 ezer forintot ajándékozott az öregek napközijének. Ezen a pénzen új székeket vásároltak. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta. A ne­gyedik napirend során elő­terjesztéseket vitattak meg, többek között a tanácsta­gok oktatására vonatkozó javaslatot is. „Tegyük szebbé boltjainkat“ Ä Belkereskedelmi Mi­nisztériumban értékelték a „tegyük szebbé boltjain­kat” mozgalom tapasztala­tait. Megállapították, hogy a mozgalomba bekapcsoló­dott több mint 200 keres­kedelmi és vendéglátó vál­lalat boltcsinositásí mun­káját kétségtelen eredmé­nyek jellemzik. A karban­tartó részlegek és a deko­rációs szakemberek több gondot fordítottak a boltok és a portálok rendbentar- tására, a cégtáblák átfesté­sére, a boltok dolgozói pe­dig sok olyan apróbb csi­nosítás! munkát végeztek el, amelyek nem tartoznak közvetlenül szakmai fel­adataik közé. A békéscsabai 53-as il­latszerboltban és az 52-es játékboltban például az üz­let dolgozói összegyűjtötték és értékesítették az egyéb­ként használhatatlan papír- hulladékot, s ennek árából cserepes és vágott virágo­kat vásároltak, így tették otthonosabbá, szebbé bolt­jaikat. A felhívás nyomán a Fejér megvel kereskedel­mi vállalatok a Győr me- gvpiekkel versenyeztek: me­lyik megve kereskedelmi és vendéglátóipari egységei válnak csinosabbá, szebbé, otthonosabbá. Az eredmények alapján a debreceni Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, a dunaújvárosi Kiskereske­delmi Vállalat, a Békés me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, a Győr- Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Vas megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat 40-40 ezer forint értékű kereske­delmi berendezést és négy- négyezer forint készpénz jutalmat kapott. Három­ezer—háromezer forint ju­talomban részesítették a Baranya megyei Kiskeres­kedelmi Vállalatot, a Bács- Kiskurr megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, a Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, a Soproni Vendéglátó Vál­lalatot, a Budapest, XIII. kerületi Vendéglátó Válla­latot és a Csongrád me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalatot. Az irá­nyító szervek közül a Bé­kés, a Győr-Sopron. a Fe­jér. a Vas és a Komárom megyei, valamint a Debre­cen városi tanács vb ke­reskedelmi osztálya kapott jutalmat. Mire számíthatnak a kislakásépítők ? A szolnoki városi tanács vb üléséről A jászberényi Vörös Csilla«; Tsz virágboltjában Kocza Erzsébet tanuló virágcsokrot készít. 676 új cikk sorozatgyárlását kezdi meg 1964-ben a gépipar A kohó- és gépipari mi­nisztérium felülvizsgálta, hogy a tárcához tartozó üzemek hogyan készültek fel a jövő évi gyártmány­fejlesztési terv teljesítésé­re. Figyelembe véve a raj­zok, a mintapéldányok és a próbasorozatok készíté­sének jelenlegi ütemét, jö­vőre 676 új cikk sorozat- gyártását kezdhetik el, ufvanakkor az elavult ter­mékek egy részének gyár­tását megszüntetik. A szerszámgépiparban például megkezdik a nagy- ponotsságú KSFM típusú síkköszörűk gyártását, a hajóipar jövőre már soro­zatban készíti a vegyi ter­mékek szállítására is alkal­mas különleges tolóuszá­lyokat és az automatiku­san működő 15 tonnás por­táldarukat. A mezőgép­iparban már minden elő­készület megtörtént telje­sen felszerelt baromfifel­dolgozó gépsorok és kor­szerű rendfelszedő gépek nagysorozatú gyártására. TANULÓKBÓL TANÍTÓK lettek a jánoshidaiak (Tudósítónktól) Május végén a Szolnok megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyej bizott­sága kétnapos értekezleten foglalkozott a mezőgazda­ság közvetlen és távolabbi feladataival. A határo­zatban esik szó az itatásos borjúnevelésről is, mégpe­dig azzal a megállapítással: az eddigi eredmények jók, s újabb és újább termelőszövetkezeteknek kell ezt » módszert alkalmazniok. A jánoshidai Vörös Haj­nal Tsz-ben igen sok jel mutat arra, hogy céltuda­tos, megfeszített munkával haladnak előre. Éppen ezért július folyamán bátran, a tudomány erejében biza­kodva fogtak hozzá az ita­tásos borjúnevelés megte­remtéséhez. A népfront köz­ségi és járási bizottsága pe­dig közös erővel megszer­vezte az útmutató tapaszta­latcserét a Jászsági Állami Gazdaság itatásos borjúne­velő telepén. Nos, csekély híján négy hónap telt el azóta, s az új úton járó borjúnevelők most mór azt kívánták tud­ni, hogyan tovább? A népfront erre megszer­vezte a második, a főként tanácsadó tapasztalatcserét, amelynek során a Jászsági Állami Gazdaság, a jász­apáti Alkotmány és a jász- boldogházi Aranykalász szövetkezetek szakemberei látogattak el a jánoshidai Vörös Hajnalba. A vendégeket Fazekas Jó­zsef főálíattenyésztő. Szűcs A házi- és zártkertek gyümölcsfáinak védelme érdekében csaknem más­félmillió gyümölcsfát per­meteztek meg az idén. A jövő évi növényvéde­lem megszervezését szolgál­ja a téli oktatás. — A MÉSZÖV irányításával min­den hegyközségnél öt elő­adást tartanak a tél folya- ‘ mán. Az aktív gyümölcs- termő területeiken községen­ként több előadást hallgat­hatnak meg az érdeklődők a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos tudnivalókról. Az egész évi növényvéde­lem előnyeit, termést fo­kozó hatását, a megtermett jó minőségű gyümölcsfel­vásárlási irányárat is ismer­tetik az előadók. A gyümölcsfák növény- védelmét megyénkben a földmű v esszöv etkezetek há­János állattenyésztési bri­gádvezető és Eszes Mihály itatásos borjúnevelő tájé­koztatta az eddigi munká­ról és ők mutatták be az ötven főből álló itatásosán nevelt borjúállományt is. Alapos szemlélődés, vizsgá­lódás alapján egyhangúan megállapították: az állo­mány igen jó, a borjúneve­lők munkája pontos és tervszerű. Továbbra is ilyen módszerekkel, hasonló mun­kaszeretettel működjenek. Közben rendkívül érdekes vita fejlődött ki arról, mennyi a tényleges haszna az itatásos borjúnevelés­nek? Sípos János, a Jászsági Állami Gazdaság főállatte­nyésztője sokéves tapaszta­lata alapján mérlegelte a kérdést, Bagi István állat- tenyésztési brigádvezető és Lankasz Kálmán Itatásos borjúnevelő a jászapáti Al­kotmány eredményeit, Mu- hari István a jászboldoghá- zi Aranykalász erre vonat­kozó adatait ismertette, Gál Ferenc, a népfront járási rom nagyteljesítményű — Rapidtox III. elnevezésű — motoros permetezőgéppel, tizenhárom taligás és két­száz különböző típusú háti permetezőgéppel segítik. A gépeket még ebben a hó­napban kijavítják, pótolják a hiányzó alkatrészeket, hogy a téli permetezésre készen álljanak. A munka megkönnyítésére, a megle­vő gépek kiegészítésére öt Agrosztroj permetezőgépet vásárolnak a földműves- szövetkezetek. A jó szervezésen túl, a szakmai hozzáértés növelé­se, a gépesítés fokozása és a községi tanácsok segítsé­ge lehetővé teszi, hogy jö­vőre az ideinél is eredmé­nyesebb legyen a házi- és zértkertekben a novónyvé­elnöke, piegyei tanácstag, a megye több kiváló termelő- szövetkezetének munkáját értékelte. S a sokoldalú, reális vizsgálódás, számítás végeredményeként mind­nyájan elfogadták azt a megállapítást, hogy a tsz minden itatásos módszerrel felnevelt borjún legalább 500 forintot takarít meg; A másik haszon, amelyet még nehéz lenne forintban pontosan kifejezni, a kö­vetkező: az itatásos mód­szerrel nevelt borjú fejlő­dése a legelső pillanattól kezdve egyenletes, rendsze­res. Viszont a természete­sen nevelt borjú túlságo­san gyorsan fejlődik az­alatt, míg az anyját szopja és felesleges mennyiségű húsréteg rakódik le rá. Ezt hívják tejhúsnak. Amikor azonban elvá­lasztják és takarmányra fogják, ezt a húst egy-ket­tőre leadja, mert csak tej után tátog. Olyan lesz a borjú, mintha szőrtarisz­nyának készülne. Nos, ez a felesleges súlyemelkedés, majd a gyors csökkenés megzavarja további egyen­letes fejlődését. Végső soron a jánoshidai Vörös Hajnal itatásos bor­júnevelőinek első négyhó­napos eredménye ugyanaz, mint a többéves gyakorlat­tal rendelkező szövetkezeté és állami gazdaságé: ol­csóbban felnevelt, értéke­seb, fejlődőképesebb borjú­állomány. A vendégek a további he­lyes előrehaladás érdeké­ben még felhívták a jános­hidaiak figyelmét arra, hogy a borjak számára minden körülmények kö­zött biztosítsák a huzat­mentes jó levegőt, továbbá, hogy olyan rekeszeket al­kalmazzanak, amelyekben legfeljebb öt borjú táplál­kozik egyszerre. Bognár Gyula A Fővárosi 3. fa. Építő­ipari Vállalat felvesz fér­fi és női segédmunkáso­kat, kőműveseket kiszol­gáló munkakörbe, to­vábbá karbantartó vil­lanyszerelőket. Munkás- szállás és napi egyszeri étkezés van. — Tanácsi igazolás szükséges. JELENTKEZÉS: Budapest, VIII. kerület Csokonai u. 8. munka­ügyi osztály. Készültünk a gyümölcsfák jövő évi növényvédelmére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom