Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

MR. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s tfä Megkezdik a székesfehérvári alumínium hengermű építését A hazai könnyűfémipar tervszerűen készül arra az időre, amikor majd a ma­gyar—szovjet alumínium- egyezmény értelmében a Szovjetunióba kiszállított évi 330 000 torma timföld ellenében 1967-tői fokoza­tosan 165 000 tonna nyers­alumíniumot kap feldolgo­zásra minden esztendőben. A felkészülés egyik fontos részeként teljes erővel meg­kezdődtek a Székesfehér­váron felépítendő széles­szalag alumínium henger­mű beruházásénak előké­szítő munkái. A generál-tervezéssel megbízott alumíniumipari tervező intézet szakemberei november közepén konzul­tációt tartottak Moszkvában a szovjet társtervező válla­latok szakértőivel A ta­nácskozás Budapestre visz- szaérkezett részvevői arról számoltak be, hogy a kon­zultáció igen eredményes volt. A magyar tervezők minden szükséges felvilá­gosítást, adatot, tanácsot megkaptak munkájukhoz a szovjet szakértőktől. ' A széles szalaghengermű a székesfehérvári könnyű­fémmű, önálló gyáregysége­ként, a jelenlegi présmű mellett épül fel. Több mint fél kilométer, pontosan 570 méter hosszú, 79 méter szé­les csarnokot emelnek, eb­ben helyezik el a nagy­méretű technológiai beren­dezéseket, amelyeknek je­lentős részét — akár csak annak idején a présműét ■— a Szovjteunió szállítja, a két ország közötti mű­szaki segítségnyújtási egyez­mény értelmében. A hengereket 29 külön­féle rendeltetésű kemence, előmelegítő, előlágyító, ne­mesítő stb. szolgálja ki. A kemencéket magyar válla­latok gyártják. Magyar gyártmányúak lesznek az öntödei berendezések is. A szalagvágó, a szélező, a si­mító és a kikészítő gépso­rokat a Szovjetunió szállítja. A hengermű tetemesem megnöveli majd a székes­fehérvári könnyűfémmű energiaigényét, ezért kazán­házát jelentősen bővítik. Terjedelmes út- és vasút­hálózatot építenek az új gyárhoz. Tágas igazgatási épületet is beillesztenek a beruházási programba, nagy laboratóriummal és szociá­lis létesítményekkel együtt. A hengermű dolgozói részé­re százlakásos készenléti lakótelepet és hétemeletes munkásszállót építenek. A költségelőirányzatot körül­belül egymiliiárd forintra tervezik. A tekintélyes ősz- szeget 5—6 év alatt ruház­zák be. A kivitelezés jövő évi elkezdése után az épí­tési munkák zömét 1966— 1967-re befejezik, mert er­re az időre várják a szovjet gépek érkezését. A gépek szerelését 1968—1969-ben fejezik be, s ezekben az években az alumínium szé­leshengerművet fokozatosan üzembehelyezik. Teljes ka­pacitására várhatólag 1972-ig fut fel (MTI) A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben a mélyszántás a befejezéshez közeledik. Az Sz—100-asok mellett két körmössel is dolgoznak. Képűnkön Juhász János párt­titkár a szántás mélységét ellenőrzi. Könyvesből egy kisvárosban Biztató eredmények a daganatos betegségek gyógyszeres kezelésében L. F. Larionov professzor, a Moszkvai Onkológiai In- j tézet chemotherápiás osz­tályának vezetője, aki részt vett a VI. magyar on­kológus kongresszuson, tá­jékoztatott a dagariatos betegségek gyógyszeres ke­zelésének helyzetéről és kilátásairól. — A sebészeti és sugár- kezelés mellett az utóbbi másfél évtizedben tért hó­dít a daganatos betegségek gyógyszeres kezelése is — mondotta. — A kémia tu­dományok fejlődése egyre több olyan anyag szinteti­zálását teszi lehetővé, amely roncsolja a rákos sejteket, de nem károsítja az egészséges testszövete­ket. Ezeknek az úgyneve­zett chemotherápiás sze­reknek a száma rohamosan szaporodik és alkalmazási körük is egyre bővül. Men­nél jobban megismerke­dünk majd a ráksejtek bio­kémiájával, annál jobban tudjuk szélesíteni azoknak az új anyagoknak körét és hatását, amelyek bizonyos meghatározott pontokon be­folyásolják a rákos sejtek anyagcseréjét, és így megakadályozzák a daga­nat növekedését, vagy el­pusztítják a meglévő da­ganatot. Chemotherápiás szerekkel segíteni tudjuk az operáció és a sugárkezelés sikerét, sok esetben meg tudjuk gátolni a gyógyult betegek visszaesését Sőt, ' vannak olyan daganatok, amelye­ket korai stádiumában már pusztán gyógyszeres keze­léssel is meg lehet gyógyí­tani. (Olvasóinktól) Ha valaki elsétál a kis­újszállási fölmdúvesszövet- kezet könyvesboltja előtt, aligha tudja elkerülni, hogy meg ne álljon. Figyelmét megragadják az ízlésesen elrendezett könyvek tarka borítói. Bent szíves szóval fogadja Mária néni, a bolt vezetője és színes terítővei takart asztalka mellett öb­lös karosszékek csábítják a látogatót egy kis böngé­szésre. Halk és finom az eladók munkastílusa: a szükséges tájékoztatáson kívül egy szóval sem zavarják a vá­sárlót. Az évről évre emel­kedő forgalom, a nagy vá­laszték, a barátságos kör­nyezet és a szinte tartóz­kodó, de szíves fogadtatás eredménye ez. Kisújszállás 13 700 lako­sú kis város, ahol túlnyo­mó többségben a termelő­szövetkeztek adnak az embereknek kenyeret. Ki hinné, hogy ilyen könyves­boltja van, s ilyen jelentős forgalmat bonyolít le? — Nyolc évvel ezelőtt még csak 135 000, ma már több mint félmillió forint érté­kű könyv kerül az olvasók kezébe. A számok arról beszél­nek, hogy Kisújszálláson is érlelődik már a kultúrfor- radalom vetése. — Olvas, könyvet vásárol a lakosság. Tegnap még az Olcsó Könyv­tár kötetei, majd a Kincses Könyvek adták az üzlet bevételének jelentős résziét. Ma pedig a kultúrálódás jellemző. Nagy az érdek­lődés rs értékes szépiro­dalmi és tudományos soro­zatok iránt. A városban 73 előfizető­je van a -Milliók Könyvtá­ra köteteienk, 80 kisdiák várja az Én könyvtáram egy-egy új „családtagját”, nyolcvanötén rendelték meg a világi rodalom klasz- szikusainak sorozatában megjelenő alkotásait. Hu- szonketten vásárolták meg a hétkötetes Shakespeare- kiadást, s a Kultúra Vilá­ga sorozat két kiadásából mintegy hetvenötén rendel­tek és ötvennyolcán vásá­rolták meg az Üj Magyar Lexikon köteteit. Talán a nagy széporadal- mi sorozatok darabjainak vásárlásánál is élesebb fény vet a lakosságunk tu­datának. gondolkodásmód­jának formálására az a mohó érdeklődés, amellyel a fiatalok keresik a tech- nikiai- és természettudo­mányos ismeretterjesztő könyveket. Ebben a vonat­kozásban az igényeket alig lehet kielégíteni. A mezőgazdasági szak­könyvek iránt 1960 óta egy­re jobban növekszik a ke­reslet, velejárójaként an­nak a folyamatnak, amely­nek során gvökeret vernek a termelőszövetkezetek­ben a modern agrotechni­ka vívmányai. Félmillió forintot költe­nek a kisújszállásiak könyvvásárlásra, kétezer- kétszázán olvassák rendsze­resen a városi könyvtár ti- zennégyezernyi kötetét, s veszik igénybe egyéb szol­gáltatásait. Szárba szök­kent, s mind több vi­rágot hoz a kultúrforrada- lom vetése. íír. Kiss Géza középiskolai szakfelügyelő Találékonyságért a szomszédban? Szolnok niegye seelésíenyésaete löbbfelől lekiníre A Szolnok megyei Ta­nács mezőgazdasági osztá­lya társulva a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és a megyei törzskönyvezé­si felügyelőséggel egy hétre Törökszentmiklósra hívta össze a megye negyven leg­jobb sertéstenyésztő szövet­kezetének állattenyésztőit. A tanfolyam hivatása az volt — és ezt be is töltötte —, hogy egységes szemléle­tet alakítson ki a korszerű, nagyüzemű sertéstenyész­tésre vonatkozóan. Az már régen nem vitatott: a leg­korszerűbb sertésfajta az exportigényeket is kielégítő és a hazai, egyre növekvő hússzükségletet is fedezni tudó fehér hússertés lehet. Van is fordulat, amíg az ötvenes években a megye termelőszövetkezeti sertés- állományának 18 százaléka volt csak fehérhús, 1962- ben már 61 százaléknál tar­tottunk. Csakhogy á fehér hússer­tés igen igényes, majdnem kényes állat. S ahol gyenge eredményt értek el, ott er­re nem voltak tekintettel. Mert a fehér hússertés ha­zánkban mindenhol te­nyészthető — s kiváló ered­ménnyel is, ahogy a Csor­(Levelezőnktől) A jászfelsőszentgyörgyi községi tanács ideiglenes bizottsága megtartotta a két termelőszövetkezetben az állatállomány téli be- teleltetési szemléjét. A beszámoló jelentésből kitűnik, hogy a Petőfi Tsz- riél az állatok megfelelő körülmények között van­nak elhelyezve. Az egész­ségügyi rendszabályokat szigorúan betartják. A bi­zottság javasolta a szövet­kezet vezetőségének, hogy a tbc pozitív tehén egye- deket igyekezzenek minél előbb kicserélni. A takar­mánytakarékosság szem­pontjából kezdjék meg a szálastakarmány szecská- zását, mert ötszáz mázsa abrakhiány mutatkozik a szövetkezetben. S ezt csak úgy tudják pótolni, ha a meglévő készlettel takaré­kosan gazdálkodnak. Az Űj Hajnal Tsz-ben takarmányban nincs hiány. Ennek ellenére itt is szab­bai Állami Gazdaság és a tiszafüredi Hámán Kató Tsz erre példa — ha épület, ta­karmányozási és gondozási igényeit kielégítik. Igen, de takarmánysze­gény — különösen abrakta- karmányszegény — ország és megye vagyunk. A tan­folyam állástfoglalt: minél több zöld- és tömegtakar­mányt, lucernalisztet, tápot kombináljunk a sertések „étrendjébe”. Tisztázódott az is, elavult a süldőztetés, ehelyett a malacokat a ko­ca alól hízóba foghatjuk, így épületeket takarítunk meg, és lecsökken a hizla- lási időszak. A tanfolyam kimondta (igen sok egyéb tudományos szintű és gya­korlati konklúzión túl), hogy mindez elválaszthatat­lan a sertéstenyésztők kép­zettségétől, felkészültségé­től. A Szolnok megyei ser­téstenyésztők 94 százaléká­nak nincs szakképzettsége, beleértve a szakmunkás- képző tanfolyamot is. A tanfolyam végül or­szágjárással fejeződött De, a Bács megyei Dunapataj, a Pest megyei Monor és a Heves megyei Atkár község sertéstenyészetét tanulmá­nyozták a hallgatók. Érde­vány szerint kell takarmá- nyozni. Férőhely szem­pontjából annál több baj van a szövetkezetben, öt­száz anyajuh és harminc­kilenc növendékmarha na­gyon rossz körülmények között van elhelyezve. A most épülő lóistálló segít a férőhelyhiányon, de ez sem megoldás. A jelenlegi szerfás istállók nem meg­felelőek. A múlt télé» elő­fordult, hogy az épületben 0 fok alá süllyedt a hő­mérséklet. A szövetkezetben a negy­ven férőhelyes sertésfiaz- tató téliesítését megkezd­ték, mert az anyakocák fialását december közepé­re várjuk. így az épület huzatossága megszűnik, s minden bizonnyal az el­múlt évhez viszonyítva csökkenni fog a szopósma­lacok elhullása is. Szarvas Gábor J ászf elsőszentgyörgy Üj Hajnal T*a kés bizonyságokat szerez­tek mindenhol. Dunapata- jon — az ottani Űj Élet Szövetkezetben — épülőben egy dán-rendszerű kis fal- kás, zártrendű, belső etetős, kísérleti istálló. Hipermo­dern épület, teljesen gépe­sítve, igen ám. de egymil- Liókétszázezer forintba ke­rül Egy Dárius kincstár — olcsóbb a szerfás (Szolnok megyét is a szerfás építke­zések jellemzik) mondhat­ná valaki. Tamási elvtárs­nak, a dunapataji szövetke­zet elnökének egészen más a véleménye. Az ő istálló­juk élettartama legalább 80 esztendő, a szerfásoké ma­ximum 5—10 év. Mi ol­csóbb hát? Tíz-tizenhat ideiglenes istálló, vagy egy korszerű? Nem is szólva az utóbbi olyan fölényéről, mint állategészségügy. S ar­ról sem, hogy ehhez a _ tí­pushoz nem kell falkásíta- ni, a malacok választástól a kész hízókig állandó kör­forgásban lehetnek az is­tállóban. Az olcsó hús és a híg leves összefüggését hoz­ták tarisznyájukban Duna­pataj ról a Szolnok me­gyeiek. Az atkári látogatás ta­nulsága is elgondolkodtató (túl a szerzett technológiai tapasztalatokon). Atkár a Mátravidék szőlős községe, ahol sohasem volt hagyo­mánya a sertéstartásnak. Az itt lakó emberek Jósz­ágon, Jászárokszálláson vá­sároltak, ha disznót akar­tak vágni. De odakerült a szövetkezetbe egy sertéste­nyésztő szakember. Áldoz­tak a sertéstenyésztésre; többek között Angliából importáltak kanokat, most épül a svéd rendszerű is­tállójuk, most korszerűsítik a sertéstelepet. Az új épü­lethez takarmánykonyhát is létesítenek, pedig ez még ritkaság, noha előnye igen nagy, hiszen feldolgozhat­ják a mezőgazdasági hulla­dékokat, friss, ízletes ta­karmányt kap a hizlalda. Abraktakarékosság és gaz­daságosság. Az atkáriak jö­vedelmének nagyobb részét a sertés adja ma is, a jövő­ben pedig még inkább, hi­szen pillanatnyilag is so­kat fordítanak a tenyészet fejlesztésére. Érzésem szerint a legér­tékesebb újdonságot Mo­noiról hozták a Szolnok megyei sertéstenyésztők. Nemcsak a korszerű épüle­tekről van szó. Mert hiszen az is, már majdnem töké­letes, szinte automatizált, teljesen gépesített hizlal­dák vannak itt. De az a nagy tanulság, ahogyan megteremtették. Egy szö­vetkezetre ilyen beruhá­zás igen megterhelő. A monori járás nyolc közös gazdasága fogott össze, s építtetett „hízógyárat”. Kö­zösek a költségek, s közös a haszon is. A nyolc szö­vetkezet együttesen látja el süldővel a nagykapacitású hizlaldát. Egyenként meg­takarítottak egy-egy épüle­tet, arról nem is szólva, hogy egyenként nem kap­tak volna olyan kiváiló szakembert, mint közösen egyet. Ez okos dolog, a mo­nori út hát legyen mielőbb Szolnok megyei út is (Ná­lunk Karcagon van hasonló vállalkozás.) A látogatásról pedig any- nyit: lám a szomszéd is le­het találékonyabb nálunk­nál, s ha merünk, tudunk tanulni tőlük. Végezetül pe­dig a tanfolyamról: elég sok pénzt; felemésztett, de megérte. Szolnok megye sertéstenyészetében most el­kezdődhet valami (már pil­lanatnyilag is a szövetkezet állattenyésztési bevételének negyedét adja a sertés) s ehhez a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya úgy is hozzájárul, hogy a tanfolyam anyagát könyvalakban megjelenteti és elterjeszti a sertés t®- nyésztők között. (B. L.j Trágyáznak a tiszaörvényi Dózsa Tsz-ben. Teleltetési szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom