Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-19 / 270. szám

1968. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyéves szünet után újra elkezdték a jászárokszállási fürdő építését. Ezen a vasárnapon is nétoesvolt A besenyszögi Dózsa Né­pe Tsz-bsn szombaton az utolsó holdakat szántották a traktorok. Este már azt jelenthették, 670 holdon be­fejezték az őszi mélyszán­tást. Mégpedig úgy, hogy istállótrágyázási tervüket is túlteljesítették. A tervezett 110 hold helyett 130 holdra szórtak trágyát. Vasárnap is a határban munkálkodtak a szövetke­zeti gazdák és hozzátarto­zóik. Az úgynevezett Ková­csi-részről hordták a kuko­ricát és a szárat. Huszon­két családtag segített ebben a munkában, összesen pe­dig nyolcvanhetein dolgoz­tak azért, hogy estig az utolsó kocsi termést és szá­rat is lehordják a földekről. Az őszi munka befeje­zése nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradnak a 6zövetkezti tagok. Nagyobb erővel végzik az istállók, ólak téliesítését, hogy meg­felelő körülmények között helyezhessék el jószágaikat. A tanyaközpontokban Is rendet teremtenek, a széna és szalmakazlakat még az esők beállta előtt betete­jezik, November első dekádiában teljesítették az éves tervüket A Mesterszállási Gépállo­más kollektívája az idén is helytállt. Ezt nemcsak a kampányfeladatok sikeres elvégzése, a traktoros bri­gádok kiváló teljesítménye bizonyítja, hanem az is, hogy november el«ő dekád- jában 106.1 százalékra tel­jesítették éves tervüket. Pedig ez nem kevesebb mint 130 ezer normáThold volt. — A géoállomásiak 137 930 normálholdnvi mun­kát végeztek az említett Időszakban. Samu László brigádja, amely mesveszerte ismert, most is élenjár, s 11679 norm ál hoki as őszi tervét már 101 9 százalékra telje­sítette. Most már mind­össze 110 hold rizsföld vár febzántásra a brigád terü­letén. munkájukat azonban akadályozza a talaj ned­vessége. Elismerést érde­mel a hók] Táncsics Tsz- ben dolgozó S-tücs brigád és az öc'ödi Kossuth gaz­dáinak segítő Makai brigád la • • 0# v»"«n kukoricát hordtsik be A kunh egyesi Vörös Ok­tóber Tsz tagjai közül mint­egy hatvanan a hét”‘&<r1 pi­hen őnanof is a földeken töltötték. Tíz génjármű, négy fogat hordta egész nan a kukoricát, s mint­egy öt vagon termés került góréba. Dolgoztak a siló- kombáínok is. a még kint­iévé 30 hold Vpkoricaszárat ezekkel vágják le A szecs­kázott ÍTíS.Trlt m {í+vfi "V val tanőrják és alászántiák. Ahol már befejezték a mélyszántást Az utolsó holdat A szántótraktorokra még 100 holdnyi munka vár. Négy DT és négy kormos traktor végzi ezt a munkát. Vasárnap mintegy 40 hold­dal csökkent a szárítatlan föld. Számításuk szerint három nap múlva jelent­hetik, hogy 1770 holdon be­fejezték a mélyszántást. szántják a traktorok A tiszaföldvári Lenin Tsz- ből arról kaptunk hírt, hogy az őszi betakarítást befe­jezték, s a gépek már az utolsó holdat szántják. Országos konferenciái rendezlek Szegeden az irodalmi színpadok Fellépett a szolnoki »inmázíuni együttese is Az irodalmi színpadok országos konferenciáját idén november 15—17. között Szegeden rendezte meg a Művelődésügyi Miniszté­rium, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Nép­művelési Intézet, a Könyv­barát Mozgalom, valamint a Csongrád megyed és Sze­ged városi tanács művelő­désügyi osztálya. A prog­ramban két vita és nyolc öntevékeny együttes műso­rának előadása szerepelt Pa*laufe A megnyitót 15-én este a Móra Ferenc Művelődési Otthonban tartották, ahol a kiadott műsortól eltérve, elsőnek a szolnoki Verseghy gimnázium Szigligeti irodal­mi színpada mutatta be műsorát Pa’lante címmel. Kuba irodalmának megis­mertetése hálás feladat, hi­szen még az irodalomban járatosabb közönségnek is újat nyújt. Nem szólva ar­ról, hogy ennék a spanyol és néger ötvözetű költészet­nek és zenének a varázsa eleve megkapja a hallgatót, ha az öntevékeny színpad tagjai úrrá képesek lenni az anyagon, s megteremtik A mélyszántás és a trágyázás van még hátra A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA ÉS A SZOL­NOK MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓSÁGA JELENTLSEI ALAPJÁN Mély- Istálló- Kuk*- Szár- Gépek szán- trágyá- rica- lehor- kettős Járás, varos neve tás zás törés das üzeme tervének teljesítése százalékban Járások: Jászberényi — — — - 81.8 48.8 96-6 §9? -m'o Kunhegyes!------------ 89.0 53.7 99.7 88.9 34.8 Ku nszentmártoni — — 91.6 67.0 98.1 94.5 • Szolnoki - ----------- 90.7 63.1 99.9 91.8 91.5 Tis zafüredi - — — — 85.0 420 100.0 86.8 . Törökszentmiklósi — — 85.5 63.4 99.3 93.1 Városok: Jászberény^------------ 83.2 71.8 97.5 89^ gjj Ki állás - - - - 89.7 72.0 W.2 97.7 46.2 Tönfkszentmiklós - - 78’9 60.7 100.0 93.6 43.2 Túrkeve —— — — — 80.1 41.1 96.6 88.z 44.0 Szolnok meeve „„ „nc 43.4 termelőszövetkezetei ~ 85.8 58.7 98.5 shj.b Szolnok megye „ „ on „ lnna 004 60 3 állami gazdaságai — — 97.2 89.8 100.0 99.4 Végre! Szolnok megye gépállománya lehetővé te­szi, hogy hetenként 35 000 holdat szántsanak fel. Ezen u héten már igen jó telje­sítmény született. Majd 33 ezer holddal csökkent a szántásra váró terület. Ha hozzászámítjuk, hogy az el­ső hetekben 16 000 hold kö­rül mozgott a heti teljesít­mény, ez már igen jó ered­mény. Szépen is előreha­ladtunk a héten. Most már a mélvszántási terv több mint 85 százalékát teljesí­tették a termelőszövetkeze­tek. az állami gazdaságok pedig ennél is jóval előbb járnak. Most már mind- j össze egyheti, másfél heti munka van hátra és letud­juk a mélyszántást. Akkor pedig először a megye tör- j ténetében, sikerül minden ; talpalatnyi földet ősszel felszántani. Pedig nem kis I . te: ületröl van szó. Az álla- * mi gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek földjeit egybevetve. 290 000 holdon sikerül akkor az őszi mély­szántást elvégezni. Máris vannak járások, városn’- am-di ek közel áll­nak ehhez. A kunszentmár­toni járásban, ahol egész őszön igen szépen dolgoz­tak, mindössze két ás fél­ezer holdnyi szántatlan te­rület van még. A szolnoki járásban — a második a megyében teljesítményét te­kintve — ugyancsak a 00 százalék fölött vannak. A legjobban Törökczentmik- lós városiban és Mezői áron maradtak le. A Mezőtúri Gépállomás pedig azt ígér­te: november 16-ra befejezi a mélyszántást. Nos, az ígé­ret elhangzott, t ol marad a szó betelejesítése? A me­gye állami gazdaságai nagy­részt befejezték a mély­szántást, a szolnoki és a li- szasülyi gazdaság kivételé­vel. Fájó pont marad tovább­ra is az istállótrágyázas. Nem megy úgy, ahogy kel­lene. Pedig most már egyre több szállítógép szabadul fel, s mégis alig több mint a felét teljesítettük még megyei szinten tekintve trá- gyázási feladatunkat. A leg­jobban a kisújszállásiak, a karcagiak és Jászberény vá­ros termelőszövetkezeteiben csinálják ezt munkát, de ott v csak 70 százaléknál tartanak még. A sereghajtó tiszafüredi járásban és Túr- kevén pedig roppant nagy az elmaradás. A múlt héten is ,-égyezer holddal gyara­podott a trágyázott terület, s noha ez a teljesítmény már kétszerese a múltheti­nek, hol vagyunk még a 80 százaléktól, ahol tavaly ilyenkor tartottunk. A táp­anyag visszapótlása az álla­mi gazdaságokban is döcög. Mindössze a héki. a közép­tiszai, a palotási, a surjáni és a szenttamási gazdaság tartja elsőrendű kötelessé­gének ezt " munkát. A kar­cagi, a mezőtúri és a szol­noki. tiszasülyi állami gaz­daságok viszont nem zár­kóznak fel hozzájuk. Befeieződőtt a cukorrépa szedése. Mindössze nyolc holdon van még a földben Túrkeve határában. Ilyen sem volt az utóbbi éveket tekintve. Az állami gazda­ságok életében ugyancsak említésre méltó esemény történt a héten, minden ál­lami gazdaság befejezte a rizs cséplését. Most már a kukoricatö­rés és a szár betakarítás is az utólját járja. A tiszafü­redi járásban, Mezőtúron és Törökszentmiklós városban kész, letörték a kukoricát. Az egész megyében valami kétezer holdon lehet még kinn a termény — az álla­mi gazdaságok november 10-én befejezték a kukori­catörést —, annak nagyré­sze is Karcagon és Túrke- vén. A héten haladt a szár- lehordás. Az. állami gazda­ságokból egyedül a tisza­sülyi nem végzett még ez­zel a munkával, viszont nincs még olyan járásunk, városunk, ahol befejezték volna. Bár a kisújszállá­siak, a mezőtúriak és a kunszentmártoni járás Kö­zel áll hozzá, Karcagon es a tiszafüredi járásban kell gyorsítani a munkát. Aránylag nem sok mun-, ka maradt hátra. Az is gyorsan befejez’- ető. ha leg­alább annyi gondot fordíta­nak a gépek kettős üzemi- lésére, mint a szolnoki já­rásban és Kisújszálláson. .Hiszen a megyében (állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben) több mint ezer gép teljesítményét le­het még mindig megket- tőzni. a szükséges atmoszférát Ez az, ama nem egészen sikerült a szolnoki gimna- zdstáknak. S ebben első sorban a világítási effektu­sok túlzott igénybevétele a hibás. Kevesebb több lett volna! Hiszen Nicolas Guil­len versei önmagukban — s persze az olyan megbíz­ható versmondók tolmácso­lásában mint Boros Erzsé­bet, Nyitrai Mária, Simon László, Balázs Ildikó, Szent- istvány Éva, Juhász János, Boros Gyula és a többiek — teremtenek hangulatot, be­szélnék a kubai nép hagyo­mányairól, életéről, forra­dalmi harcairól. A kubai dalok, a gitár és dob halk szava, a kama­rakórus és a szólisták éneke szerves egységben fonódo.tt össze a versek, prózai rész­letek előadásával, s kiegé­szítették, teljesebbé tették egymást.^ Ez feltétlenül ér­deme Papv Alice rendezé­sének és a dalokat betanító Budai Péternek. A főképpen irodalmi színpadi tagokból álló kö­zönség, az említett hibák ellenére is, elismeréssel fo­gadta az együttes bemutat­kozását Az ircda'om propaqá fói Szombaton délelőtt került sor az első vitára az or­szág minden részéből össze- sereglett színpadvezetők, könyvtárosok, népművelési szakemberek részvételével. A vita előtt dr. Varga Edit, a Művelődésügyi Miniszté­rium közművelődési főosz­tályának helyettes vezetője tartott előadást. Elmondta, hogy az országban 350 ál­landó öntevékeny irodalmi színmű hatezer tagja vesz részt a mai iroda­lom propagál''sában igen nagy sikerrel. A szinte ön­magától induló mozgalom egyre téried, s mind na­gyobb eredményeket ér el. Az irodalmi színpadok el­sőrendű feladata az iroda­lom megszerettetése a még nem rendszeresen olvasó tö­megekkel. Ezért minden színpadnak ismernie kell közönségét, és alkaimaz- kodnia is kell hozzá. Ezért fontos, hogy az előadások színvonala mind magasabb­ra emelkedjék, a műsorok érdekesek, vonzóak, megte.- Xelöek legyenek, s az elő­adás módia amellett, hogy eleven, s hat az érzelmek­re, alá is támassza a tartal­mi mondanivalót. Az előadást mozgalmas vita követte, melyen az iro­dalmi színpadok vezetői beszámoltak tapasztalataik­ról, eredményeikről, mód­szereikről és nehézségeik­ről is. Felszólalt többek kö­zött Jancsó Adrienne elő­adóművésznő, s maga és művésztársai nevében fel­ajánlotta, hogy segítséget nyújtanak a színpadok versmondóinak munkájá­hoz. A fejlődés alapjai A második vitát vasárnap délután tartottált. Ennek célja az irodalmi színpadok feladatainak megbeszélése volt. A bevezető előadást Mezei Éva, a Népművelési Intézet munkatársa mondta el. Előadásának első felé­ben a műkedvelő színpadok jelenlegi munkáját elemez­te. Megállapította, hogy a mozgalom a kezdeti fokon már túljutott, működési formája korszerű, alkal­mazkodik a résztvevőkhöz, s tág teret nyit az önmű­velésre. A színpadok tagjai­ban nagy a tettvágy, az el­hivatottság tudata, ugyan­akkor az előadásokban oly­kor túl sok a formalizmus, a technikai eszközök túlér­tékelése. Az előrelépés lehetősége feltétlenül adott. Az iro­dalmi színpadok tevékeny­ségének legfontosabb fel­adata teljes összhangot te­remteni a közönséggel. S mivel ez nemcsak tartalmi kérdés, hanem formai is — hiszen a közönség és a szereplők közeledését egy­máshoz a teátrális megol­dások alkalmazása lehetet­lenné teszi —, általában a fejlődés irányát figyelve, megállapítható, hogy az oratórikus előadási mód egyre ritkább. A könnyeDb műfajú előadásokhoz a oó- diumos, a verbális hatású, magasszintű irodalmi mű­sorokhoz a keretjátékos megoldást használják fel legszívesebben. Az irodal­mi színpadok tagjainak ah­hoz, hogy továbbfejlődjék, s hatásosabbá váljék munká­juk, meg kell tanulniuk jobban mozogni, térformá­ban gondolkozni, s a zenét az eddiginél előnyösebben felhasználni a műsorok összeállításánál. E célok el­érése természetesen a szak­mai színvonal emelését Vf- vánja meg. Mezei Éva referátumát az előző napihoz hasonló szín­vonalas vita követte, mely­ben a felszólalók igyek>:z- tek a maguk tapasztalatai alapján hozzájárulni a fej­lődéshez szükséges egységes nézetek kialakulásához. Az irodalmi színpadok három­napos országos seregszem­léje vasárnap este ért vé­get Szegeden. Fehér Kálmán A Nyírségben a közös gazdaságok bő burgonyater­mést takarítottak be. A termés egy részét a kereske­delmi szervek elszállítják, más részét pedig leföldelv« pr.zmákban tárolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom