Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-17 / 243. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október 17. Az ENSZ-ben a világűr alommentcsségéről tárgyalnak A Szovjetunió nemzetközi kereskede'mí szervezetet iavíso! Az ENSZ-közgyűlés bizottságokban folytatja munkáját. A politikai bizottság az indiai küldöttség által javasolt napirendi pontot vitatja meg a nukleáris és termonukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséinek szükségességéről. Pandit asszony, India küldötte felszólította a közgyűlést, hasson oda, hogy minden ország aláírja a szerződést és járuljon hozzá az összes nukleáris kísérleteik betiltásáról folytatott tárgyalások sikeréhez. Szudán képviselője kijelentette: Az ENSZ fordítson nagy figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy a jövő évben a legmagasabb szinten hívják össze a leszerelési bizottság tagállamainak értekezletét. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte kifejezte azt a reményét, hogy a moszkvai megállapodás nyomán az atomhatalmak megállapodásra jutnak valamennyi atomkísérlet beszüntetésének kérdésében. Stevenson, az Egyesült Államok képviselője a moszkvai szerződést a második világháború után a leszerelés irányában tett legfontosabb lépésnek nevezte. Ezt a földalatti nukleáris robbantások betiltásának kell követnie — mondotta. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kormánya továbbra is határozottan ellenez minden olyan moratóriumot, amelyet nem vetnek szigorú ellenőrzés alá. A politikai bizottság ülésén 17 ország határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat Indítványozza, tiltsák meg, hogy tömegpusztító fegyvereket juttassanak a világűrbe. A határozati javaslatot támogatja á Szovjetunió és az Egyesült Államok is. A többi tizenöt ország szintén a tizenhéthatalmi leszerelési bizottság tagja. Az ENSZ gazdasági és szociális bizottságában Ar- kagyev szovjet küldött hangsúlyozta: elérkezett az ideje, hogy az ENSZ égisze alatt nemzetközi kereskedelmi szervezetet teremtsenek. A ''•szervezetnek az lenne a feladata, hogy foglalkozzék a nemzetközi kereskedelem problémáival és megvitassa az államok közötti kerefkedelem normalizálásának és fejlesztésének lehetőségeit Macmillan kezébe futnak össze a hatalmi harc szálai Londonban tart a konzervatív pártban dúló hatalmi harc — amint a Daily Mirror gúnyosan megjegyzi — „a királynőnek még mindig várnia kell a Carlton Club-ból felszálló fehér füstjeire”. (A Carlton Club az angol földesúri, ipari és pénzarisztokrácia hires találkozó- helye, amelynek dohányzójában a hatalom „arcnélküli” letéteményesei szokták eldönteni, ki legyen a toryk új pápája.) Kedden és szerdán egymást érték a látogatók Macmillan kórházi betegágyánál, köztük a legesélyesebb jelöltek: Butler, Lord Hailsham, Maudling és Lord Home. Több politikai kommentátor irónikus párhuzamot von a Downing street 10-ben ülésező „fej nélküli” kormánv bénultsága és a VII. Edward kórházban lábbndozó Macmillan meglepően lendületes tevékenysége között. Valamennyi hírmagyarázó egyetért abban, hogy Mac- millannek döntő szava lesz az utód .kijelölésében, s bárki is legyen az. lekötelezettje lesz a hatalmi kulcspozíciókat kezében tartó Macmillan-családnak. Ez egyébként érvényes a churchil-csalátlra is. ’ amely 1957-ben Butler és Macmillan párharcában az utóbbi javára billentette a mérleg nyelvét. ror szerdán „A nagy tory komédia” cím alatt meg- bélyegzi a kormányt, — amely „képtelen volt egy félszemú minisztert kiválasztani, aki király lehetne a vakok kabinetjében”. A lap követeli, hogy „végre a szegény angol közvéleménynek is adjanak beleszólást” az ügy eldöntésébe A munkáspárti Daily Herald ..Határozzatok. — vagy távozzatok!” című nagy cikkében hangoztatja, hogy „Nagy-Britanniá- nak már nyolcadik napja nincsen tényleges kormánya, s a toryk minden kötelességükről és felel "ssé- tükről megfeledkezve, teljes energiájukat Macmillan . örökösének eszeveszett felkutatására fordítják. A brit kormány állandóan hanyatló hazai és nemzetközi tekintélye immár nulla pontra jutott. A toryk elemi kötelessége, hogy sürgősen gondoskodjanak új miniszterelnökről, vagy pedig adják meg az országnak a lehetőséget, hogy új kormányt válasszon magának”. A bonni parlament szerdán délelőtt — a várakozásnak megfelelően — Ludwig Erhardot, az eddigi al- kanoellárt és gazdasági minisztert választotta Adenauer utódaként az NSZK új kancellárévá. A szavazásban résztvevő 484 képviselő közül 279 adta Erhardra szavazatát. 180 Erhard ellen szavazott, 24 tartózkodott a szavazástól egy szavazat pedig érvénytelen volt. Bár a szavazás titkos volt, politikai körökben feltételezik. hogy az Erhard ellen leadott szavazatok a szociáldemokrata képviselőktől származtak, a tartózkodást kifejező üres szavazólapokat viszont túlnyomó- részt a CDU jobbszárnyának azok a képviselői adták le. akik ezzel akarták kifejezni tiltakozásukat. A CDU jobbszárnyán ugyanis mérges duzzogást okozott Erhardnak az a döntése hogy az össznémetügyi minisztériumot kiadja a CDU kezéből és ezt. az ultrák szemében oly fontos tárcát átengedi Mendenek, a szabad demokrata párt elnökének. Erhard kedden megpróbálta rábeszélni Barzel eddigi össznémetügyi minisztert, hogy kárpótlásul fogadja el az áttelepültek ügyeivel foglalkozó minisztérium vezetését, Barzel azonban ezt nem vállalta. A CDU 'jobbszámyának duzzogó magatartásában — mint politikai megfigyelők hangoztatják — már jelentkezik a kormányon belüli későbbi konfliktusok forrása. Mindenesetre azonban Erhard az első összecsapásBudaif, Ait Ahmed és az egykori algériai ideiglenes kormány több más tagja a földbirtokosok és neokolo- nialisták érdekeit képviselve a főként berberek lakta kabiliai területeken az- algériai arabok és berberek közötti nacionalista ellentéteket szítva aknamunkát kezdtek a Központi Kormány ellen. Hozzájuk csatlakozott 1963. szept. 29-én El Hadzs ezredes, a VII. (ka- biliad) katonai körzet parancsnoka is, akit ezért Ben Bella, az Algériai Köztársaság elnöke tisztségéből leváltott. A szakadár vezetők és az elmozdított A KABILIAI LÁZADÁS ezredes katonai lázadást robbantottak ki Kabilia hegyekkel borított, nehezen hozzáférhető területén, melyet az Algert öl délnyugatra lévő Blida és Médéa körzetében is kormányellenes katonai megmozdulások követtek. A kormány csapatai Kabilia központját, Tizi Ouzout szilárdan kezükben tartva .először elszigetelték a fellázadt területeket, majd fokozatosan felszámolták a lázadás fészkeit. — Utolsónak október 11-én Michelet város, a lázadók főhadiszállása került a kormánycsapatok kezére, Ezzel a kabiliai katonai lázadást leverték. Ait Ahmed Erhard az új nyugatnémet kancellár nál határozottan járt el, s a szélsőjobboldali csoport tiltakozása ellenére sem volt hajlandó felborítani a szabad demokratákkal már megkötött megállapodást. Erhard szerdán délután tette le a parlamentben a kancellári esküt, kormánya listáját csütörtökön délelőtt terjeszti Lübke köz- társasági elnök elé és a kormány tagjai csütörtökön délután teszik le a parlamentben a hivatali esküt. A kormányprogramot pénteken ismerteti Erhard a parlamentben. Bál* az új kormánylistát hivatalosan még nem tették közzé, kiszivárgott értesülések szerint csak néhány poszton történik változás. Erhard utóda a gazdasági minisztérium élén Schmüoker képviselő lesz. aki a CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője volt eddig s tavasz- szal a kancellárutódlás körül vívott harcok idején a CDU-bam az úgynevezett ..Erhard-brigád” vezetője volt, s igen erőteljesen kardoskodott Erhard kancellársága mellett. Mende, az 'FDP elnöke alkancellár lesz és ő veszi át az össznémetügyi minisztérium vezetését. Ennek fejében Mischnik eddigi át- települtügyi miniszter, aki az FDP tagja, kiválik a kormányból. Miután Barzel nem fogadta el Erhard ajánlatát és duzzogva visz- szautasította az áttelepült- ügyi tárcát, e minisztérium új vezetését Erhard Krüger CDU-képviselőre bízza. — Krüger, aki az áttelepültek szövetségének (a különböző revansista szervezetek központi csúcsszervének) elnöke, e minőségében sűrűn szerepel a revansista gyűléseken. Erhard e gesztusával nyilván csillapítani akarta a CDU jobbszárnyá- nak Barzel távozása miatti duzzogását — hangoztatják politikai körökben — de ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy Erhard külpolitikailag súlyos tehertételt vállalt Krügemek, a revansista követelések egyik vezérszónokának kormányába való felvételévé] fudwíq Erhard életrajza Ludwig Erhard 1897. február 4-én született, a bajor- országi Fürth városban. A frankfurti egyetem befejezése után, 1924-ben a jogi és társadalomtudományok doiktora lett. 1930—1942-ig a nürnbergi piackutató intézet élén állt, 1942-ben az iparkutató intézet vezetője lett. 1945. októberétől 1946. decemberéig a bajor- országi gazdasági miniszter tisztségét töltötte be. és El Had2S ezredes néhány híve és katonája kíséretében a kabiliai hegyekbe menekült. A lázadás kitörésével egvidőben Marokkó az Algériai Központi Kormány helyzetének gyengítésére ismét felvetette a Szahara egy részére vonatkozó területi követeléseit és annak ellenére, hogy az algériai kormány Tlemcenbe határ- ügyi tárgyalásokra küldöttséget irányított, Marokkó csapatokat vont össze az algériai határon, majd október 14-én hajnalban fegyveres erővel tört bé Algéria területére. 1947-től 1948-ig annak a pénz- és hitelügyi igazgatóságnak volt a vezetője, amely a pénzreformot készítette élő Németország nyugati megszállt • övezetei részére. 1948-tól 1949-ig az egyesített angol—amerikai övezet (Bizonia) gazdasági főigazgatóságának igazgatója volt. Az 1949. szeptemberében megalakult Adenauer kormányban a gazdasági miniszteri tárcát kapta, amelyet mostanáig betöltött. 1949-től a keresztény- demokrata uíüó képviselője. 1957. október 30-tól a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja. Ludwig Erhardot 1952. júlusában a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank nyugatnémet igazgatójává nevezték ki. Tagja a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet, az európai gazdasági közösség, valamint az európai szén- és acélközösség vezető szerveinek. Továbbra is lehetségesnek tartják azonban, hogy a rivaldafényben álló személyek mögött meghúzódó csoportok érdekharcából végül is Butler kerül ki győztesen, akit szoros pénzügyi és rokoni szálak fűznek a City befolyásos köreihez. A 46 éves Maudling pénzügyminiszter ugyancsak népszerűségnek örvend a pénzvilág „korszerűen” gondolkodó üzletemberei körében. Cityben hajlanak arra a nézetre, hogy a 60 éves Butlernek kellene ügyvivő kormányt alakítania a hatnyolc hónapon belül sorra- kerülő általános választások^, majd egy fiatalabb, dinamikus vezetőre bízni a konzervatív párt korszerűsítését és konszolidálását. Ebben az összefüggésben elképzelhetőnek tártják, hogy egy Butler— Maudling kompromisszum vet véget a miniszterelnök- válságnak. A közvélemény növekvő türelmetlenségének adnak hangot a „népszerű” tö- meglapok, s szokatlanul éles szavaikkal ostorozzák a kormánypárt „dicstelen, szégyenletes és nevetséges színjátékát” a hatmilliós példányszámú Daily MirA kenyai helyzetről London, (MTI) Kenya- kormánya, képviselői és szenátorai kijelentették, követelni fogják az angol csapatok haladéktalan kivonását Kenyából, ha nem intézik el az alkotmányproblémát. Az afrikai nemzeti unió (a kormánypárt) tagjai azt is kijelentették, hogy ha követelésük nem teljesül, úgy felülvizsgálják azt a döntést, hogy a nemzetközösségben maradnak. A szerda esti órákban elterjedt értesülés szerint Duncan Sandys, a nemzet- közösségi kapcsolatok minisztere öt pontból álló új javaslatot közölt Kenyattá- val, Kenya miniszterelnökével és küldöttségével, akik most tanulmányozzák a javaslatot, (MTI) \
