Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
A FIATAL ORVOS ÉS A VIDÉK Kiatal orvosokat avatja nak. Hat év néha embertelenül kemény munkája után soha el nem feledhető pillanatok ezek. A sokszor hallott, már-már közhellyé vált szavak a hivatástudatról, az önfeláldozásról itt megfiatalodnak és életet nyernek. Az új orvosok „kilépnek az életbe.” A Budapesti Orvostudományi Egyetemen az . idén 388 hallgató fejezte be a tanulmányait és közülük 278 került vidékre. Ez a 6zám megnyugtatónak látszik. Az orvosegyetemnek évek óta súlyos gondja a hallgatók makacs húzódo- zása a vidéki munkától. Karikaturistáknak, vezércikk- és glosszaíróknak is kedvéit témája ez. Miért nem akarnak a fiatalok vidékre menni? Az általános okokat számtalan cikkíró, számtalan változatban felderítette már. A főváros kulturális vonzása, a tudományos perspektíva, a kevesebb felelősséget kívánó könnyebb életforma, stb. Ez mind igaz is. Mégis, népünk és az állam joggal elvárja, hogy a fiatalok odaálljanak ahol szükség van rájuk; jelen esetben a vidék visz- szamaradottabb egészségügyi ellátását szolgálják. Ám igazságtalanok lennénk, ha a kérdést nem néznénk meg a másik oldaláról is. Mit ad a vidék a fiatal orvosnak? Mi vél segíti, hogy harmonikusan beilleszíkedhessék a vidéki közösségbe, esetleg családot alapíthasson, szóval nyugodtan és megelégedetten dolgozzék. Elöljáróban meg kell említeni, hogy a most végzett fiatal orvosok vidéki elhelyezése nem azt jelenti, hogy egyenesen falura mennek. Ez csak kivételes esetben történhet így. Először vidéki kórházakban szerzik meg a későbbi körzeti munkához szükséges gyakorlatot. A kérdést tehát így kell feltenni pontosabban: mit tud adni a vidéki kórház a fiatal orvosok számára? Köztudomású, hogy Szolnok megye egészségügyi ellátás terén nem áll a legjobban. Jónéhány körzeti orvosi állás betöltetlen, a kórházi ágyak száma az országos átlag alatt van. A második ötéves terv alatt százharminc új orvosra lenne szüksége a megyének. Természetes, hogy örömmel fogadunk minden fiatal orvost. Na és az örömön kívül mivel? Nos, itt már kezdődnek a bajok. A Szolnok megyei Tanács Kórház az évről évre rendszeresen érkező fiatalokat képtelen akár a legszerényebb lakáshoz is juttatni. Két-három orvos lakik egy szobában, sokszor évekig. ' Elképzelhető, hogy milyen ambícióval és kedvvel dolgozik az az orvos, aki tömegszálláson, kulturális és tudományos önképzéstől megfosztva, esetleg vadidegen városban kénytelen élni. Az a fiatal, aki ilyen körülmények között él és reménye sincs arra, hogy belátható időn belül lakáshoz jut, nem fog lelkesedni. Főleg ennek tudható be, hogy tavaly tíz fiatal orvos hagyta el a megyei kórházat. A nagymértékű fluktuáció érzékenyen befolyásolja a kórház betegellátásának és tudományos munkájának színvonalát. — Szinte tragikomikus leírni: volt fiatal orvos, aki hetenkent háromszor ment haza Budapestre a családjához, sőt az újonnan jelentkezettek között van olyan, aki naponta (!) kíván Budapestre utazni. A probléma nemcsak helyi, hanem országos jelenség. Az orvos- tudományi egyetem tájékoztatása szerint a tavalyelőtt végzett hallgatók 70 százaléka (!) szivárgott vissza a fővárosba. Ennek pedig nagyrészt az az oka, hogy a vidék semmiféle pluszt nem tud nyújtani a fővárossal szemben és teljesen logikus a fiatalok meggondolása: inkább Budapesten élek rossz lakásviszonyok között, mint vidéken ugyanúgy. Meg kell mondani, hogy jónéhány helyen már felismerték a megoldás módját. Miskolcon, Szombathelyen, Orosházán a kórház mellett korszerű orvosla- kásokat építettek. Magyar- országon jelenleg a lakás komoly vonzóerő. Szolnok megyében is sürgősen kellene tenni valamit ebben az irányban. A magasszínvonalú egész- ségügyi ellátás menynyire fontos, azt rnmdany- nyian jól tudjuk. Ennek személyi feltételeit azonban meg is kell teremteni. Hogyan? Ki kell építeni azt a kézzelfogható anyagi bázist, amely lehetőséget ad a fiatal orvosoknak, hogy örömmel jöjjenek megyénkbe, s emésztő gondoktól mentesen nyugodtan dolgozhassanak hivatásuk parancsa szerint. K. F. Villanyfényben a dűiőutak Tiszavárkonyban újságolta nagy örömmel Baricza István, a községi tanács vb elnöke, hogy a várko- nyi szőlőkben végre kigyulladt a villany. — Négyezerkétszáz folyóméter távvezeték készült el, megvan a trafó is. A dűiőutak mentén esténként már fény ragyog. Az iskolában is felgyulladt a villany augusztus végén, mikor a tüdőszűrő vizsgálatok voltak. És az elmúlt szombaton a kultúrházban, a szüreti bál alkalmával. Ilyen fényes mulatság rr*g nem volt a szőlőkben. — No és a házakban? — Sajnos, ott még lámpa ég. Egy kisiparos végtrz- te ugyanis a belső szerelési munkákat a házaknál, és a felülvizsgálatkor kiderült, hogy nem megfelelően. Amíg ki nem javítja a -hibákat, a házak nem kaphatnak áramot. — Pedig, nehezen várják már ugye az emberek? — Bizony. Légióként a kilencvenkilenc esztendős özvegy Pataki néni! — Szívesen lennénk ott vele az ünnepélyes pillanatban, mikor a petró-lám- pa fényét elhomályosítja a villany. — A hó végén, úgy hiszem, jöhetnek! Ma A tábornok haiála F> az antók közűi egy sem állt meg .. • A szolnoki tetőkön Kocka A nyíltság utat nyit Juhilálók Forró fej és ... r Érdekességek, furcsaságok SZTÁNOVSZKY JÓZSEF, HALLA TIBOR ÉS KISS ALAJOS, A TISZAKÜRTl FIÚ-NEVELŐOTTHON Vili. OSZTÁLYOS TANULÓI SZORGALMASAN TANULNAK A SZILENC1UM ALATT. Tapasztalatcsere-kirándulás Népművelők klubja a törökszentmiklósi n . I járás népművelési üZUlŐk iskolája terveiben A munkatervek készítése lassan befejezéshez közeledik a törökszentmiklósi járásban. A népművelési szervek és társadalmi munkások egyaránt kivették részüket ezeknek kialakításából. Erről beszélgettünk Sípos Mihállyal, a járás népművelési felügyelőjével. — Hét művelődési otthonunk, két ügyvezetőnk dolgozik a járás nyolc községében — kezdte. — Nincs könnyű dolgunk, mert sok az új ember. A járási művelődési ház vezetője, a járási könyvtár igazgatója és a községekben több ember most kezdte munkáját. így azután fokozottabb segítségre szorulnak, ez osztályunk jelenlegi legfontosabb feladata. — Milyen konkrét segítséget adnak? — Elsősorban a népművelők klubját említhetném. Ettől igen sokat várunk. Sokoldalú, politikai-szakmai továbbképzést szervezünk itt az új és régi népművelési munkásoknak. — Előadást hallhatnak például a népművelés helyéről a szocialista kultúrában; Németh Lajos, a kiváló művészettörténész a g'ccsről és a modem művészetről tart majd előadással egybekötött vitát. Általában arra törekszünk, hogy a klub közel hozza egymáshoz a résztvevőket és baráti kapcsolat alakuljon ki közöttük, amely a munkára is jő hatással lesz. Ennek érdekében számukra a klub-foglalkozások végeztével tapasztalat- csere kirándulást is rendezünk. — Hogyan segítik a falvakban a felnőttoktatást? — Változatosan. Kengyelen például előkészítő tanfolyamot indítottak, amely a közeljövőben fejeződik be. A művelődési otthonban tíz felnőttet készítettek elő a hetedik osztályra, örményesen és Kengyelen korrepetáló óráikat tartanak, Fegyverneken pedig oktatófilmeket vetítenek majd. Az oktatófilm-szolgálatot valószínűleg a kun- csorbaiak is igénybe veszik. Ez azonban kevés. Azt szeretnénk, hogy bár a többi községek tervébe nem vették be, másutt is vetítenék az igen hasznos földrajzi, fizikai, képzőművészeti oktatófilmeket. — Több községben az általános iskolás felnőttek számára földrajz-történelmi jellegű kirándulásokat szerveznek. — Az Ismeretterjesztésnek milyen egyéb formáit kultiválják ebben az évben ? — Kengyelen, a Vörös Hajnalban megindul a tsz- akadémia harmadik évfolyama. — A szapárfalui Aranykalászban a fiatalság részére indítanak tsz- akadémiát. Ezenkívül kilenc szakmunkásképző tanfolyam indul, körülbelül kétszázötven fő részvételével. A felnőttoktatásban őt-hatszázan vesznek részt. — Tizenöt különböző akadémia és iskola indul, a nők akadémiája több helyen, egészségügyi akadémia, belkereskedelmi szabadakadémia, szülők akadémiája. Külön érdekesség az óvodai szülők iskolája, amelyet minden óvodában megrendeznek és ahol eddig is volt ilyen, a tapasztalat szerint óriási az érdeklődés. Az egyes ismeretterjesztő előadások száma nem sok, községenként átlagban hat-nyolc. Ügy gondoljuk azonban, hogy inkább kevesebbet, de minőségileg alaposan .előkészített, jó előadást kapjanak a községek lakói. — Milyen segítséget ad maga az osztály? — Kéthetenként tartunk olyan értekezletet, amelyen a járási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház vezetői is részt vesznek. Ezek operatív jellegűek, az a célunk, hogy megerősítsük e járási intézmények területi segítő munkáját, összehívjuk a felnőttoktatás tagozatveze- 'tőit a felnőttekkel kapcsolatos oktatási módszerek megvitatására. Több tematikus ellenőrzést tartunk, például olyan jellegűt, — hogy hogyan folyik a világnézeti nevelés a népművelés különböző területén. H. T. Határidő előtt adják át a Vörös Csillag úti lakóházat Hosszú idő óta nem volt arra példa nálunk, hogy határidő előtt fejezzünk be lakóépületet Most minden jel arra mutat hogy a december 15-re tervezett 48 lakást már a hónap első napjaiban átadjuk. Ezzel a hírrel fogadott Serfőző elvtárs a megyei építőipari vállalat építési vezetője Szolnokon a Vörös Csillag úti felvonulási épületben. — Hogyan sikerült a határidőn belül maradniuk? — Jól szervezték az anyagellátást és a munkát A legnagyobb érdem pedig a munkásoké. Több éve együtt lévő brigádok dolgoznak az épületen. Hosz- szú idő óta minden második héten szombaton és vasárnap teljes műszakot tartanak. Ök a mi törzsgárdánk és a nehézségek ellenére is becsületesen helytállnak. — A nehézségek? — A munkások nyolcvan százaléka naponta vidékről jár ide dolgozni. Legtöbben Rákóezifalváról, Tiszaföldvárról, Mezőtúrról Abonyból, Ceglédről, sőt még Karcagról és Kun- szentmártonból is. Ha ösz- szeadnánk, hogy egy emberünk havonta átlag hány kilométert és órát utazik, meglepően nagy szám jönne ki. Mégis velük. a szakmunkásokkal a legkevesebb a gondunk. — És mivel van a legtöbb? — Nem kapunk salakot, pedig az épülő házak között az ideiglenes utakat meg kellene építeni, különben az esős idő beállta után elakadnak a szállító gépkocsik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 234.szám. Ára 80 fillér 1963. október 6., vasárnap.
