Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-04 / 232. szám
( 1963. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egymás után rótta a köröket a hatalmas búzatáblán. Visszagondolt az előző napi ünnepségre, amikor megdicsérték egységét, a Pl 5125-ös alakulat katonáit Tudta, hogy ő sem lehet hálátlan. Néha hátranézett a Belorusz nyergéből, ellenőrizte a függesztett vetőgép munkáját. Az egyik forduló után megtörtént a baj. Félbeszakadt a merengés, segíteni, intézkedni kellett. Kilyukadt a hidralika csöve, nem működött a vetőgép. Szurcsik István honvéd gyorsan átgondolta a lehetőségeket. Ha a Jászberényi Gépállomásra megy hegeszteni, értékes órákat, talán egy egész napot elveszít. A vetés sürget, így elvetette ezt a gondolatot Mi lenne, ha a helyi ktsz műhelyében kéme segítséget? Elfogadta a faros javaslatát, máris indultak a javítóba. Aztán zsebbe nyúlt, kifizette a hegesztésért járó 30 forintot, s két óra múlva újból körözött a gabonatáblán. Kedden a jászfényszarui Petőfi Tsz területén, az egyik táblában három gép dolgozott. Kettő árpát vetett, a harmadik a magtakarót húzta. Itt is baj történt az egyik géppel, s mindhárman leálltak. Fül- tanuja voltam a traktorosok méltatlankodásának. Szidták a gépállomás vezetőit a szerintük magas norma és a rossz alkatrész-ellátás miatt. Egyikük megjegyezte, azonnal itt hagynám őket, de úgysem adják ki december előtt a munkakönyvemet. A másik rákontrázott, máshol is megkeresem a kétezer forintot. személy- és tehergépkocsira is jogosítványom van. A méltatlankodáskor az ismeretlen kiskatonára gondoltam, aki talán az ország másik részéről jött segíteni a szövetkezeti gazdáknak. S akinek talán eszébe se jutott, vajon visszakapja-e a szűkös zsoldjából kifizetett, javításért járó összeget. — máthé — Leszerelik a szivattyúkat A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság és a Vízgépészeti Vállalat öntözőberendezéseivel az idén körülbelül 230 millió köbméter vizet szivattyúztak ki a Tiszából. A Tisza-menti gazdaságokban 100 ezer hold földet öntöztek. A közép-tiszai szakaszról már a szolnoki, téli szállásukra vontatták az öntözőberendezéseket, s a Vízügyi Igazgatóság szolnoki gépüzemében megkezdték ezek téli javítását. A kétszeres szocialista „Kossuth” brigád tagjai leszerelik a szivattyúkat A szállító brigád egy csoportja traktorral szállítja a szivattyúk agregátorait a gépműhelybe — Azt mondják, aki háromszor hiányzik, az nem folytathatja tovább a tanulást. így kénytelen voltam 200 kilométerről eljönni. — ...? — Ö, igen. Szabadságon vagyok. Oda voltam Dorogon, rokonoknál. Építkezés, szüretelés, lakodalmi készülődés járja nálunk... De tessék bemenni, bent van Juliska. Biztos tőle tetszik érdeklődni. Aztán Makai Béla, a községi tanács dolgozója is odaszegődik, ahol az előző napi sportközgyűlést élik át újból az emberek. Juliskát is körülvették odabent. Már csak közvetlen az előadás előtt mutatkozunk be — Kun Andásné. ö az iskola egyik vezetője, a Szabadság Tsz párt- alapszervezetének titkára, a marxista—leninista esti egyetem elsőéves hallgatója. A másik Major Miklós, a községi tanács vb elnöke. Pontosan kilenckor mindenki itt van, s mire elhelyezkedünk, megérkezik az előadó, Molnár Dezső, a járási pártbizottság munkatársa. Az előadás címe..., de ezt már nem írom. Bár rám fér a filozófiai tételek — az anyag és tudat, a tér és idő, stb. fogalmának ismétlése, felelevenítése, hagyom hisz ezt a hallgatók is lejegyezték, s két hét múlva majd egy egész délutánt töltenek vele. Inkább az előadásról: nagyon jó, logikus, pontos, érdekes és könnyen követhető. Sőt a jegyzeteléshez is segítséget, tanácsot ad. Tart az előadás. A névsort böngészem... Cseh Mihály tsz elnök, Ferenc Tibor iskolaigazgató, Felszegi Miklós állomásfőnök, Ga- valdik Mihály ktsz elnök, Polgár Géza művelődési otthon igazgató, Szikszai Józsefné tanítónő, Kiss Gá- borné tsz főkönyvelő és sorolhatnám tovább. Rendőr, boltvezető, tsz brigádvezető stb. Hatan pártonkívüli- ek a huszonnégy hallgató közül. Egyetlen név nincs kipipálva. Pálszabó András, .az OTP helyi fiókjának vezetője. Az első foglalkozásról is hiányzott. Mindenki figyelmesen jegyez, pedig milyen kényelmetlen, mozdulni is aiig lehet, olyan szűk ez a helyiség ennyi embernek. A fény is tompa, erőtlen, fárasztó. Ebéd után talán még a délelőttinél is pontosabbak Kunné mentegetőzik: Délelőtt fáztunk, hűvös is van itt, de délutánra már mégsem gyújtottunk be. — Majd melegünk lesz, csak tessék kérdezni. Kitör a nevetés. Igen. Mindannyian felnőtt emberek. Két asszony kivételével férfiak. Talán be sem ismernék nyíltan, hogy izgulnak. Hisz ilyen magas szinten még nem sokan tanulták a marxizmust. Ez az iskola előkészítő a marxizmus—leninizmus esti egyetemére. Az öthónapos pártiskola anyagát dolgozzák fel. Azt hiszem én bevallhatom: izgulok miattuk... Néhány másodperces csend után Sziráki Sándor válaszol is a kérdésre: -- Mi a filozófia, mi a világnézet, mi a különbség a kettő között? Aztán Szikszai Mihály, Rigó Lajos beszél és kezdhetném élőiről a sort, mert mindenki elmondja véleményét. Utólag belátom, felesleges volt izgulnom. Jó ez a szeminárium, szorgalmasak, tanulni akarók az emberek. A jászladányiak a „bemutatkozáson” megfeleltek a címnek: A marxizmus—leninizmus esti középiskola tanulói. Borsi Eszter SOK A MUNKA, mégis kevés csaiádtag dolgozik Tiszaugon A tiszaugi Tiszagyöngye Tsz-t az utolsók között emlegetik a kunszentmártoni járásban. Tegyük hozzá, nem ok nélkül. A September 25-i jelentések szerint ez a szövetkezet maradt el legjobban a mezőgazdasági munkákkal. A 848 hold vetőszántásból csak 270 holdat végeztek el. A 648 hold búzából. mindössze 90 holdon került földbe a mag. Töretlen a kukoricájuk zöme, nem szedték le a napraforgót, s földben van még a burgonyájuk. A Tiszagyöngye szőlőtermelő gazdaság. Csaknem 300 holdon kell leszedniük, kipréselniök a szőlőt. Hat-hét vagonnyi alma vár szedésre és elszállításra. A szeptember elejei esőzések nagy kárt tettek a tiszaugi szőlőkben. Rothadásnak indult a kadarka, s a megrepedezett bogyókból kifolyt a lé. A szüretet a sokévi átlagnál, előbb, s jóval nagyobb ütemben kellett megkezdeni. A háztáji és a közös szőlőkben dolgozott és dolgozik jelenleg is „Felejthetetlen napokat töltöttünk a Szovjetunióban“ Egy tanácskozás margójára LÉNYEGÉBEN azzal a céllal rendezte a csütörtök délelőtti tanácskozást az MSZMP Szolnok megyei bizottságának ágit. prop. osztálya és az MSZBT Szolnok megyei elnöksége, hogy megbeszéljék azokat a tapasztalatokat, észrevételeket, amelyeket a Szovjetunióban járt turistacsoportok tagjai mondtak el. Bár értekezletnek hirdették, mégis inkább baráti megbeszélés volt ez, melyen részt- vett Kiss László, az MSZBT főtitkárhelyettese. Marjanek Ferenc, az MSZBT országos központjának referense, Árvái István, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője. És természetesen részt vettek e megbeszélésen a legilletékesebbek is. akik közvetlenül foglalkoznak a turistacsoportok szervezésével: Budai András. az IBUSZ osztályvezetője és Zentai Gyula, az IBUSZ szovjet kiutazási referense. Vitaindítót Győri Tibor, az MSZBT Szolnok megyei titkára mondott. Hangsúlyozta, hogy csupán ebben az évben megyénkből hat- százan utaztak baráti látogatásra a Szovjetunióba. S az utazók 75—80 százaléka termelőszövetkezeti tag. Helyes tehát, ha mielőtt a jövő évi utazási programokat összeállítja az IBUSZ, megbeszélik a szerzett tapasztalatokat és azokat hasznosítják a jövő évi tervek készítésénélA tanácskozás résztvevőinek többsége hozzászólt s vitaindító előadáshoz. Szigeti László, a Szolnok városi tanács vb. elnökhelyettese, az MSZBT megyei al- elnöke elismeréssel szólt az Inturiszt és. az IBUSZ munkájáról. Kifogásolta viszont, hogy a zsúfolt program miatt legtöbbször csak felszínes ismereteket szerezhet az ember egy-egy utazás alkalmával. Ugyanerről szólt Molnár Sándor tanár is, aki még hozzátette: több szakmai csoportot kellene indítani a Szovjetunióba. így egy- egy turistaút alkalmával gazdag tapasztalatokat is szerezhetne, vagy éppen adhatna egy-egy utazó csoport. Oláh elvtárs, a kunhegye- si járási pártbizottság titkára arra kérte az IBUSZ képviselőit, készíttessen egy- egy városról írásos ismer- , tetőt. így évek múltán is visszaemlékezhet az ember annak birtokában a Szovjetunióban töltött szép napokra. A TANÁCSKOZÁS résztvevőinek egyöntetű véleménye volt: minden egyes turista úton számos élménynyel gazdagodtak, | JÓZSI BÁCSI IS VGVf£ LE I Kocsis József nem szereti a csendet, megszokta s nagyon is szívéhez nőtt az állandó zaj, hangoskodás munka közben is, meg otthon is. ahol nyolc gyerek zsibongott. Most, hogy itt ül velem szemben és percek óta fontolgatja, mit. is mondjon, hogyan kezdje, nagyon is hallgatag embernek látszik. Tizenhárom év hosszú idő — nem múliik el nyomtalsnul. Azóta tanácstag. Idős ember, tiszta fehér hajjal, fáradt menésű reumás lábakkal, de friss, fiatalos gondolkozással. — 1957-ben nyugdíjazták, de ezt jóformán senki nem vette figyelembe, legkevésbé saját maga, s az emberek is, mintha mi sem történt volna, úgy jártak hozzá továbbra is ügyesbajos dolgaikkal. Az asztalon alig fér a sok ..dicsérő papír”, oklevelek, emléklapok, számta- • lan újságkivágás, s legfelül sorakoznak a piros-fehér- zöld keretes tanácstagi megbízólevelek. A legfrissebbet idén február 24-én keltezték. S az elsőt...? Felteszi a szemüvegét, a torkát köszörüli úgy kezdi mondani, kezében a legrégebbi megbízólevéllel: — A tanácsnál dolgoztam én egész negvvenö^t^1 kezdve. mint altiszt. Azután, mikor jöttek a választások, ötvenben, az emberek engem akartak tanácselnöknek. Az is voltam. Négy évig. — Gondolom, nehéz volt. — Nem kell eltúlozni a dolgot. Persze, megmondom őszintén, nem volt éppen könnyű. Emlékszem, nem volt liszt. Az emberek szá-. zával álltak a péknél soknak nem jutott még egy fél kenyér se. A magamét is odaadtam. Mégis beírtak a minisztériumba, hogy igazságtalan vagyak. Igaz, tisztázódott __— Szomorúan tes zi hozzá: — Ilyenek voltak akkor az emberek. Veszekedősek. Kevés volt az élelem, hát harcoltak érte. Eltelt tizenhárom év. A gyerekek megnőttek, elkerültek hazulról, változott Fegyvernek s Kocsis József — akiből időközben végérvényesen Józsi bácsi lett — tanácstagi teendőd is megszaporodtak. — Már nem kenyérért kell harcolni — fordulok hozzá. — igaz? — így van. De a küzdelem azért nem szűnt meg. — összehúzza a szemöldökét. — Az én nyugalmamnak még nincs itt az ideje. Magam szabtam meg így. Nem is tudnék kényelmesen otthon ülni, vagy a reumás lábamat áztatni, — pedig ráférne — amíg a községben még annyi panasz van, egymást éri a javítani való. Hozzám jönnek az emberek. Tudja maga, hogy van az, ha bíznak valakiben. Nincs elég idő rá. különben elmondanám mennyi itt még a tenni való. Hogy nincs mindenütt villany és a Szabó, vagy a Demeter gyerekek egymás elől kapkodják este leckeíráskor a lámpát hogy mikor vezetik be a vizet, miért sütik bele a kenyérbe a kosarak vesszőjét? Hogy... — de sorolhatnám így a végtelenségig. Még válás ügyben is hozzám jönnek. Asszonyok, hogy beszéljek áz urukkal. Tanácselnök koromban sokat összebékítettem. Most is megköszönik. Emlékeznek még rám. Igen. A fegyverneki emberek még emlékeznek mindenre, amit Józsi bácsi tett. azért járnak hozzá panaszaikkal most is olyan ! gyakran, s nem felejtik el | majd akkor sem ha az ősz tanácstag ténvl«? nyugdíj- ! ba vonul. (F. M.) j a szövetkezeti gazdák nagy többsége. A szőlő, a bor egyik fő bevételi forrásuk, így érthető, hogy mentik, ami menthető. A korai gyors szürettel indokolják a szövetkezet vezetői az egyéb betakarítási és vetési munkák elmaradását. A tiszaiig! tsz vezetők indokai jogosak, mégsem lehet azokat maradéktalanul elfogadni. A knyérga- bona vetési terv teljesítése a szőlős gazdaságokban is kötelező. Félő, hogy a gyümölcs-szőlő betakarítás elhúzódása miatt megkésnek a vetéssel, s ennek a népgazdaság és a szövetkezeti gazdák látják a kárát. A munkák meggyorsítására Tiszattgon is van lehetőség. A tsz-nek 464 tagja van. A munkaképes- tagok között is akad néhány, aki nem dolgozik. Több mint 300 rendszeresen dolgozó tagnak ugyanannyi — ha nem több családtagja van. Mégis, csak 50—60 hozzátartozó vesz részt a közös munkában. Jelenleg hét erőgép dolgozik a talajelőkészítésnél és a vetésnél, kettő szánt, ugyanennyi műtrágyát szór. három a vetőgépet húzza. Jó dolog, hogy a mélyebb talajokon három pár fogat Is vet. Törekednek a gépek két- műszakos üzemeltetésére. Ám az igyekezet mellett az is megesik, hogy vasárnap pihennek a szántógépek, a traktoristák a háztáji földön dolgoznak. A szövetkezeti vezetők látják e hibákat, s intézkednek a betakarítás és vetés ütemének meggyorsításáról. A szürettől felszabaduló munkaerőt a kukoricatöréshez irányítják. Ez nagyon fontos, mert több mint 200 holdon kukorica után vetik a búzát. Igény- beveszik az iskolások segítségét. A napokban kilencvennégy felsőtagozatos fiú és lány szedte az almát a gyümölcsösben. Tiszaugon már léidben van az őszi árpa, s meggyorsult a búza vetése is. De ahhoz, hogy a búzát határidőre elvessék,, határozottabb intézkedésiszükségesek. — m. L — mmwito