Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1663. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O r f KITŰNŐ könyvtári kezdeményezés részei is elérik a nyitóelő­adás magas színvonalát, igen hasznos ablaknyitó mozzanatot végzett a Ver­seghy könyvtár. Betekin­tésre kitárta az ablakszár­nyakat a szolnoki irodal- márkodóknak. Nagyszerű kezdeményezés ez. B. L. Érő—olvasó találkozó Tiszas üli/ön Az élő magyar irodalom szolnoki ismerőit váratla­nul kellemes meglepetés­ben részeltette a Szolnok megyei Verseghy könyvtár. Október 28-án neves iroda­lomtörténészek és kritiku­sok felléptetésével „Iroda­lom és korszerűség” cím­mel előadássorozatot indí­tott. A sorozat — inkább sorozatocska — mindössze három előadásból áll. Az elsőt a „Költészetünk leg­újabb irányzatairól” Kocz- kás Sándor, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének adjunktusa már meg is tartotta. A kővetkező mai prózairodal­munkat mutatja be, s a bezáró előadás pedig hazai irodalmunk külhoni hódí­tásairól ad számot. Ilyen­formán — háromszor két óra = hat órahossza alatt — Szolnok irodalom-ked­velői egységrendszerbe foglaltan ismerik meg mai irodalmunkat és irodalmi életünket. Két . előadásnak még előtte vagyunk, az elsőnek már utána. S az első iga­zán kitűnően sikerült, — a. közönség egyébként meg­töltötte a könyvtár nagy olvasótermét. Koczkás Sándor adjunktus érdekfe­szítően, lebilincselően, szí­nesen, izgalmasan mutatta be legújabb irodalmunk alkotóinak öt csoportosulá­sát. Műveiken át, ars poe­ticájukkal olyan tehetsé­gekkel ismertette meg hallgatóságát Koczkás. mint a plebejus tendenciát képviselő Váci Mihály; a lírai tudatosság híve Csoó- ri Sándor; az avantgardista hajlamú Ladányi Mihály; az aszkétikus Győré Imre; az intellektuel Garai Gá­bor és költői csoportjaik. Egy gondolatba sűrítve: ha a sorozat még hiányzó A tiszasülyi pártszékház­ban író—olvasó találkozót rendeztek, melynek során Móricz Virág íróval és Tóth Judit költővel ismer­kedhettek meg a falubeli­ek. Járomi István könyv­táros megnyitója után Tóth Judit, majd Móricz Virág beszélt saját magáról, te­vékenységéről. Az írónő, ki édesapjának, nagy Móricz Zsigmondunknak munkás­ságáról is szólt, ország- gyűlési képviselő. Mint em­lítette, a Parlamentbein legutóbb a napközi ottho­(Levelezőnk írja:) Munkához fogott a jász­berényi Déryné Művelődési Ház irodalmi színpada. A nemrég elhunyt nagy ma­gyar költő, Szabó Lőrinc emlékének szentelt egy es­tét. Szegedi János tanár, az irodalmi színpad vezetője bevezető előadásában ezt mondotta a költőről: „Köl­tészete a kor társadalmá­nak, érzésvilágának hű tük­re. A XX. századi kispol­gári értelmiség költői kép­viselője. Tükrözi azokat a problémákat, melyeket a kor zűrzavaros politikai és társadalmi viszonyai között az értelmiség nem tud mag­nók ügyében terjesztett be interpellációt. A hivatalos találkozót váratlan vendégeskedés követte. Tiszasüly neves látogatóit Bálint András hívta meg leányának a művelődési otthonban ren­dezett lakodalmára. A maradandó élmény emlékén túl a találkozónak a könyvtár is hasznát lát­ta; ' községünkben ismét nőtt a könyv becsülete. Az olvasók száma ma már majdnem öt és félszáz. Barát József levelező oldani. Tehát rajong, sóvá­rog és lázad egyszerre”. A bevezető után egymást követték a szebbnél szebb versek, a zárt lélek mély gondolatvilágának gyöngy­szemed. Befejezésül a költő új re­ménykedést kifejező „Tü­csökzene” című kötetéből idéztek. Az irodalmi színpad tagjai, Szabó Katalin, Szabó Ágo­ta, Koncz Mária, Dobos Gyula és a többiek bebizo­nyították, hogy komoly tel­jesítményekre képesek és még sokat várhat tőlük a jászberényi közönség. Tömösközi Sándor Tanulnak a kőtelki felnőttek Sokan rájöttek Kőtelken, hogy érdemes és szükséges a tanulás. Többen most pó­tolják a gyermekkorban megszakított tanulást, a dolgozók általános iskolája esti tagozatának 28 hetedi­kes és 17 nyolcadikos hall­gatója yan. Decemberben megnyílik a községben a mezőgazda- sági technikum első kihe­lyezett osztálya. Mint hal­lottuk, nagy az érdeklődés iránta, eddig ötvenketten je­lentkeztek. Száz körül van az isme­retterjesztő előadássorozat rendszeres látogatóinak szá­ma. Hogy ezeket az elő­adásokat még szemlélete­sebbé, érdekesebbé tehes­sék, a községi tanács vég­rehajtó bizottsága a jövő­évi községfejlesztési alap­ból elsőként filmvetítő gé­pet vásárol a művelődési ház részére. Kétnapos kirándulás KoE óz« vár on Az IBUSZ szolnoki irodája december 14—15-én hétvégi autóbuszkirándulást rendez Kolozsvárra. Ctvonal: Nagyvárad, Félix- fürdő, Királyhágó, Kolozsvár. Részvételi díj: 320 - Ft + 80 leiért 138.- Ft. Jelentkezni lehet: az IBUSZ szolnoki irodájában a rész­vételi díj egyidejű befizeté­sével: 1963. november 10-ig. Emlékezés Szabó Lőrincre Lélegezzen mélyet. így. Fordítsa el a fejét igen... igen... hát ez elég csúnya bronchitisz, ugye. Szóval vigyázni kell... nem, kérem ne tessék hősködmi... nem dolgozunk. Szóval betegál­lomány és pihenés. Igen... igen... Itt nem érez sem­mit?... Szóval úgy, ahogy mondtam. Vera, kérem fe­jeljen meg vagy három vényt. Tetrán... ez a fontos. Meg vitamin, meg lázcsil­lapító. Szóval teljes kikap­csolódás, ugye értjük egy­mást... Eleinte még lázadozott. Bement a hivatalba, tur­kált a kéziratok között, ha­zavitt egyet-kettőt ,s a ház előtt megállt néhány szóra a múzeumigazgatóval, aki valami cikksorozatról be­szélt neki. Igen... Benne marad az élet vérkeringé­sében. Hogy is mondtam? — tűnődött: az élet vér­keringése? Ostobaság, már megint egy sztereotip frá­zis... hiába, nem könnyű- lerázni annak, aki már az ötvenes években is tollal dolgozott. Nézzük csak ezt a kéziratot. Ez valami ré­gészeti dolog, egy sáncról... Avarkori ásatások. Hogy is volt az előbbi bekezdés? No jól nézünk ki, elvesz­tettem a fonalat. A fonál igen... csak az a kábult, ostoba érzés ne lenne az emberben... Kábult. Ho­gyan is van. Ja igen, a kézirat... Milyen furcsa, most duplán látja a sort, pedig nem is ivott. Nem szokott inni. Hülyeség — gondolta. — Most itt va­gyok a szénen csengő, ma­gasztos absztimenei áramai, és mit érek vele? Eipat-' lcolhatok. ugyanúgy: mint aki üvegszámra vedeli a bundapálinkát. Egyáltalán, mit érnek ilyenkor az er­kölcsi normák? No. hagyjuk a filozofálást, tehát lássuk azt a kéziratot. Ott hagy­tuk el. hogy feltehetően a népvándorlás miatt... Nem megy. Hiába, nem megy. £s elkezdődtek a szép szabályos betegnapok. A gyors búcsú reggel a fele­ségtől, meg a kislánytól, aki kétéves szívének sugal­latára egyre azt pötyögte: Apuka felkel, apuka elkí­sér, apuka mesél a törpék­ről meg a cicákról. Aztán a sülcet csend, az ostoba egyedüllét és könyvek, könyvek... nehezek, kömy- nvűek. Pavlov és Freud, ödipusz komplekszum, fel­tételes reflexlánc. Kis fej­törés: Hogy is volt. amikor én gyerek voltam? Bűntu­dat, meg anyai szerelem, eh, Pavlovnak igaza van. Csak a feje ne lüktetne úgy... Mann: József és test­vérei. Szép történet, kissé bonyolult. Míteszek és el­lenmítoszok és közben a láz minden délben, menet- rendszerű pontossággal. Jó­zsef, a bibliai József bizto­san nem csinált volna ügyet belőle. De hát már nagyon unta. Még Nefertäti, IV. Amenhotep fáraó szép kis felesége sem tudta meg- vígasztalnii Pedig éppen nála hagyta abba az olva­sást... Mert ennek véget kell vetni. S az idegszál felé nyúlt, amelyik összekötötte az élettel. Halló ott... az intézet? Kérem az igazgató főorvos urat! Igen. Te vagy az Gyuszi? Igen. Es vagyok, megismerted a hangomat? Hát ez nagyszerű, nem is gondoltam volna, én ugyan­is alig ismerek rá. Szóval ez a láz. meg köhögés, megvizsgálnál? Akkor dél­után, jó. Köszönöm. Könnyedén libben a pa­pír. S könnyűek, társasá­giak a mondatok is... Várj egy kicsit... egyébként nem csodálom, hogy pacalul ér­zed magad... azt hiszem ez a helyes kifejezés... pa­calul... Nekem most el kell mennem egy iskoíaszűrés ügyében, de te csak ma­radj, majd szólnak neked... Hogy... hogyan is? Szól­nak? De mit, miért, mi az, hogy nem csodálja, pacal... milyen ostoba szó. De ér­dekes, fedi a valóságot... ez is hülyeség, hogy ilyen­kor olyan választékosán gondolkozik. Fedi a való­ságot... ostobaság, egyszóval igaz, így van... Jó már me gyek is. Igen. Levetkőzik derékig, felfekszák az asz­talra. Fölötte zúg az a nagy bonyolult röntgenkészülék, az asztal alatt meg ott la­pul a film. Tomográfia. Is­meri, rétegfelvételek a tüdő belsejéről. Azoknál csinál­ják, akik... de nem, ez őrü­let. Pont ő, a masszív, akinek a tüdejével soha... igen, nem* mozdulok eh Furcsa így, kifeszített kar­ral, jó beszívom a levegőt, már egy félóra... alapjában véve ostobaság- A röntge- nesnővért ismeri, az is mi­lyen részvéttel tekint rá. Szép kislánya van, olyan tízéves forma, mindig meg­csókolt, ha találkoztak, ré­gi ismerősök vagyunk. Most biztosan eltilt tőle. Es Erika, a saját kicsi, mi lesz vele? Még tegnap is hozzábújt este az ágy­ban. csak úgy volt hajlan­dó elaludni, hogy fogta a kezét. Kis szőke feje. Hát meg lehet egy ilyen kis­lánynak magyarázni, hogy nem lehet apuhoz közel menni? És a munka. Jó, jó. nincs nélkülözhetetlen ember. De neki kell, ő nem tudja nélkülözni! Eredményhirdetés holnap reggel. Eredmény? Ítélet. A Magyar Népköztársaság nevében egyévi szanatóriu­mi tartózkodásra... Micsoda őrület játszik vele? Hiszen mással is előfordult, sok tízezer ember kibírta. Más­nak is van családja. A fe­lesége szereti, szilárd, ki­tart mellette. De neki van-e joga? Az ember örömre született, nem beteglátoga­tásra, meg... no, de ez os­tobaság. Majd mindent szé­pen megbeszélnek. Próbálta szoktatni magát. Most letelheted a doktorá­tust, lesz időd tanulni. Ki­dolgozhatod a disszertációt. Megtanulhatsz tökéletesen franciául, vagy németül, megírhatod a régen ma­gadban hordozott irodalmi forgatókönyvet. Szóval nem lesz haszontalan. S miköz­ben ezek a gondolatfoszilá- nyck keringtek agyéban, rémülten zörömbölt valami apokaliptikus robaj a gon­dolatok mögött. Kavargás, a világegyetem egy kis elektronjának ostoba láza- dozása törvényszerű sorsa ellen. Halló, te vagy az, Gyuszi? Igen, az eredmény miatt... tudod, hogy... Hogy?! Még- egyszer kérem. Igen, a te­lefon rossz, úgylátszik. Tü­dőgyulladás? Hogy pihenjék tovább? Igen, antibiotikum most nem kell, igen... és feküdjek sokat? És, és... nem... ugye nem... ez biz­tos... igen köszönöm, kö­szönök mindent. Miért mások most a szí­nek? Miért ragyog úgy a Sixtusi Madonna reproduk­ciója? Ha most vallásos lenne, azt hinné, hogy... e!h. butaság. érzelmesség, nem illik egy negyedik ikszben leledző cinikus em­berhez. ítélet? Igen, jól megfogalmazott ítélet. Most az egyszer felmentő. Bo­csáss meg Nefertiti. hogy unalmasnak tartottalak... Vajon mi lesz ma vacso­rára? Szülők, nevelők fóruma Ám iskolai és családi nevelés egyensúlya Iskoláink oktató-nevelő munkájában egyre jobban érvényesül a nevelésköz­pontúság, az oktatásköz­pontúsággal szemben. Ez annyit jelent, hogy a peda­gógusok nem csupán az is­meretek, jártasságok és készségek elsajátíttatását tartják az iskolai munka fő feladatának, hanem a ta­nulók személyiségének sok­oldalú fejlesztését is. Csak így biztosíthatják a kom­munista ember személyisé­gének megalapozását, ki­alakítását. Hogy az iskola céltudatos emberformáló tevékenysége, éppen a ne­velésközpontúság érvényre- jutásával, hatékonyan fej­leszteni tudja a gyermekek­ben a kommunista ember­re jellemző erkölcsi tulaj­donságokat, szorosan együtt kell működnie a családdal, összhangot kell teremteni az iskolai és a családi ne­velés között. A tanulók oktatása az is­kolában történik. A házi feladatok elvégzése során az ismeretek megerősöd­nek, megszilárdulnak, kibő­vülnek, a jártasságok és készségek kialakulnak. A szülők egyre többet törőd­nek a gyermekek munkájá­val: ellenőrzik a házi fel­adatok elkészítését, fel­mondatják a megtanult ver­seket, meghallgatják a be­gyakorolt olvasást, ellenőr­zik a számtanfeladatok megoldásának helyességét stb. Ez a munka zömében oktatási jellegű, még akkor is, ha azt állítjuk — ami igaz is —, hogy mindezt át meg átszövi a nevelés. Nem elégedhetünk meg azonban csupán a tanulók értelmi képességének fejlesztésével, hanem a szülőknek is elő kell segíteniük a tanulók materialista világnézetének megalapozását, erkölcsi ne­velését, az iskolában elin­dított jó szokások kialakí­tását stb. A családi nevelés során, a gyermekeket Objektíve érik nevelőhatások, ame­lyek lehetnek hasznosak, de lehetnek károsak is. A szü­lőknek olyan családi lég­kört kell teremteniük, mely­nek minden megnyilvánu­lása pozitív erővel hat a gyermek személyiségének fejlődésére. Az iskolai ne­veléssel összhangban, meg kell teremteniük azokat a feltételeket, amelyek bizto­sítják a tantervi feladatok maradéktalan végrehajtá­sát. A nevelés egyik igen fon­tos területe a dialektikus materialista világnézetre nevelés. Az ezzel kapcsola­tos ismeretek nyújtása ok­tatási kérdés, de az, hogy ezek az ismeretek tudomá­nyosak, s a szemlélet mód­ja dialektikus, már sok ne­velési vonatkozást tartal­maz. Óvnunk kell gyermekein­ket a tudománytalan isme­retektől, az idealista, vallá­sos hatásoktól. Mindez je­lentős zavarokat okozhat a dialektikus materialista vi­lágnézet kialakulásában, ép­pen a kettősség következté­ben. Megbomlik az iskolai és a családi nevelés egyen­súlya. Nagyon fontos a szü­lők állásfoglalása az isko­lában tanult ismeretekkel kapcsolatban. Jó hatással van a gyermekre az, ha látja, hogy édesapja, édes­anyja is azt vallja, amit a pedagógus. Az iskolában tanultakat lássa otthon is igazoltnak a gyermek. A családi életben is meg­mutathatjuk, megmagya­rázhatjuk a törvényszerűsé­get, az ok és okozati össze­függéseket. Például. A jó munka = jobb élet: szere­tet, megértés = kiegyen­súlyozott családi élet; jó táplálkozás, pihenés = na­gyobb munkabírás; a közö­sen végzett munka = gyor­sabb, jobb, könnyebb stb. A szülőknek biztosítaniuk kell a világnézeti neveléssel kapcsolatos házi feladatok végrehajtásának feltételeit. Például a természeti jelen­ségek megfigyelése céljából tett családi kirándulások, üzemlátogatás — az apa munkahelyének megfigyelé­se céljából —, élősarok lét­rehozása, a virágok gondo­zása, ápolása és így tovább. A legtöbb közös feladat talán az erkölcsi nevelés területén adódik, éppen a bonyolultsága és sokrétűsé­ge miatt. Kedvezőtlen irányban fejlődik a gyer­mek jelleme, ha a szülők nem élnek példamutató éle­tet. A gyermek legszíveseb­ben szüleit figyeli és utá­nozza. Helyesen kell kiala­kítani a testvérek egymás­hoz és szülőkhöz való vi­szonyát, amely bizonyos mértékig a közösségi neve­lés alapja is, s nagy segít­séget nyújt az osztályközös­ségek kialakításában. Oda­haza is legyenek gyöngédek a kicsinyekhez, jószívűek másokhoz. Nagy problémát okoz az iskolában az elkényeztetett gyermekek nevelése. Ne halmozzák el a szülők gyer­mekeiket ajándékokkal! Kapjanak ajándékot, de an­nak legyen komolyan indo­kolt érdeme, vagy olyan al­kalom, ami egy-egy évben rendkívüli. A gyermek meg­szokja azt, ha mindig ő a központ a családban, ha mindig vele foglalkoznak és követelődző lesz. Legyen feladata a szülőknek is az önfegyelem, önuralom — a gátlások — kiépítése. Amit az iskolában nem szabad, azt odahaza sem legyen sza­bad. A követelésekkel szem­beni ellenállást fejleszti ki a gyermekekben az, ha a szülő indokolatlanul enge­dékeny. Az elkényeztetés oka lehet a folytonos, sok­szor indokolatlan dicsérge- tés. A gyermek számára szükséges motiváció a di­cséret, de amikor köteles­ségét teljesíti, ne dicsérges- sük, hogy rendkívüli dol­got művelt. Az iskolában a jó szoká­sok kialakítását is elindít­juk. Hogy egy-egy tevé­kenység szokássá váljon, ahhoz az szükséges, hogy a szülők odahaza folytattas- sák a rendszeres, alapos gyakorlást. A munkához való szocia­lista viszony kialakításának feltétele, hogy minden nap elkészítse a tanuló a házi feladatot, a megbízatásként kapott apróbb házi mun­kákat. A tanulók sokszor kapnak olyan feladatokat, amelyek a jó szokások ki­alakítását szolgálják. Pél­dául, ha vendégek érkez­nek hozzátok, te menj kü­lön játszani! Gyakorold, hogy a felnőttek beszédébe ne szólj bele! Minden este moss fogat stb. A szülők tegyék lehetővé, hogy eze­ket a feladatokat á gyer­mekek végrehajtsák, s el­lenőrizzék azokat. A szocialista tulajdon megbecsülésére szoktatás alapja lehet a személyi tu­lajdon megbecsültetése, a ruha, felszerelés, bútorzat óvása. Ha megszokja egyé­ni tulajdonának megbecsü­lését, a közös vagyont is megbecsüli, mint emberi al­kotást, a munka gyümöl­csét, mint értéket. A jő szokások kialakítása során fontos a következetesség el­vének a betartása. Mindig ugyanolyan követelést állít­sunk a gyermek elé, s min­dig ugyanúgy követeljük meg a végrehajtást is. A munkák elvégzése alól való gyakori indokolatlan fel­mentés megnehezíti a szo­kások kialakulását. Gledura Lajos tanító Jászberény Hernádi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom