Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

W9S. október 26. SZOLNOK megyei néplap 3 Az országgyűlés pénteki ü’ése Tizenkétmillió forint (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a mi­nisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, ár. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kossá Niván közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig húszszorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autó­buszközlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesít­mény. Ugyanakkor fokoza­tosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utas­ellátás színvonalát. Körül­belül háromszáz lakott helység kivételével az or­szág valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkö­vetnek, hogy minél rövi- debb időn belül valameny- nyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az orszá­gos közlekedési hálózatba. — A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki váro­sok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosí­tó „non stop” vonatok há­lózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod-, a Lillafüred- és a Hajdú Expressz, hamar közked­veltek lettek. Szándékunk­ban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsü­lendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedés­ben végre túlléptük a „bű­vös” 100 kilométeres órán­kénti sebességet; a Borsod Expressz menetrendszerinti sebessége óránként 120 ki­lométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villa­mosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szo­rítkozik a nagyobb 'sebes­ség mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy ré­szének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a se­besség nagyobb arányú nö­velését. Sok még a javíta­nivaló a menetrendszerűsé­gen és a forgalom szerve­zésében, és az utazás kul- túráltságát is sokszor éri jogos bírálat. A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közleke­dés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángép­kocsik forgalma. Ezért kor­mányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésé­re. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a budapest—tata­bányai E-5-ös jelzésű nem­zetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az or­szághatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest— Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a bécs—sárvár—keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elér­ni a Balatont. A harmadik ötéves terv­ben szerepel a budapest— miskolci főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmé­nyek ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors- Utemű fejlődését, ezért to­vábbi nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. Kossá István ezután rész­letesen ismertette az áru- szállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt köve-' tő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negye­dében három és félmillió tonna áruval kevesebbet szállított- a tervezettnél. En­nek az elmaradásnak nagy­részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállítá­sával adós, ami az év hát­ralevő szakában 'jelentős te­hertétel. A szállítási zava­rokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közre­játszottak a szállítás szer­vezésének hibái és a közle­kedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfor­dul, hogy felesleges, indo­kolatlan szállítások tetézik az amúgyis nagy feladato­kat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Vácról és Beremendről szál­lítanak ugyanolyan cemen­tet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen ke­resztbeszállítások, sajnos, sok esetben jelentős szállí­tási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszkö­zöket más fontos feladatok­tól. Hasonlóképpen nehezí­ti a vasút munkáját a ki­es berakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napo­kon pedig minimálisan 14 kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban, fő­képpen a kirakodások kése­delme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsáta­ni. A ki- és a berakodás a kormány felhívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szom­bati és a Vasárnapi napo­kon. Rupf • József, Pest megyei képviselő a termelőszövet­kezeti beruházások eredmé­nyeiről, a beruházási össze­gek hatékonyabb felhaszná­lásának lehetőségeiről szólt. A délelőtt folyamán fel­szólalt még Szabados János Fejér megyei, Kurucz Már­ton Csongrád megyei, Sipos Péter Zala megyei, Geisz- bühl Mihály Győr—Sopron megyei, Sebestyén Gyula Veszprém megyei, Kerkai Andomé Fejér megyei, Var­ga Berta István Győr—Sop­ron megyei képviselő, majd az elnöklő Beresztóczy Mik­lós ebédszünetet rendelt el. Az ebédszünet után első­nek Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter szólt: Lo.nokc/í Pál föíUIfismvelésügyi miniszter £els*ólalá«a A miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdasá­gunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendete- sebb eredménye, hogy fia­tal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetke­zeti parasztság a párt- és az állam sokirányú támo­gatásával megteremtette a .közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fo­kozatosan javult a termelő- szövetkezetek vezetése, nö­vekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebbkörű alkalmazása, a parasztság szocialista ön­tudatának fejlődése. A me­zőgazdaság céljaira fordí­tott anyagi eszközök növe­lésén kívül ezek a tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utób­bi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére a mező­gazdasági termelés stabili­zálódott, és nőtt a felvásá­rolt termékek mennyisége. — Az átszervezéssel egy­idejűleg — folytatta a mi­niszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsíté­séhez, a kisüzemi terme1©- eszközök felcseréléséhez modem, új berendezésekkel,, épületekkel. A miniszter ezután is­mertette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének né­hány eredményét: — öntö­zött területünk például az idén megközelítette, a 450 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer hold- nyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szőlőt és gyü­mölcsöst, — majd az állat­tenyésztés helyzetéről be­szélt. Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb ta- karmánytermése miatt nem fejlődött kielégítően. Első­sorban a háztáii állomány csökkent, mert a takar- mányellátás nem volt meg­felelő. Ugyanakkor az egész állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása máris jelentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, .ott az állati termékhozam, gövidebb idő szüksége* a vágóállatok hizlalásához, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlá­sa az első háromnegyed év­ben 3 százalékkal megha­ladta a tervezettet. — A mezőgazdaság né­hány területén — mon­dotta a továbbiakban a mi­niszter — koncentrált erő­feszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi év­ben nagymennyiségű meleg­ágy! ablakot, számos hajta­tóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelő- szövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a Mint a részeg teve, úgy imbolyog, zöiyög az autó­busz. Az utasok arca fur­csán megereszkedett. Kiki átadja magát a himbálózás kiszámíthatatlan hullámai­nak. Majdnem zsúfolt a kocsi. Egy embernek azonban tá­gas mozgásteret engednek a hátsó peronon. A kivétele­zett — középkorú férfi, de­resedő halántékkal. Víz­színű szeme meredt, mint a halé. Kissé meggörbülve, érdekes mutatványokat vé­gez, hogy viszonylag füg­gőlegesen maradhasson. Hol a leoköze'ebbi ülés alumí­niumkarját ragadja meg, hol egy merevítő oszlopot. Közben nagyokat evez. Ka­patos. kishiiján részegecske. Rém elegánsan esdekel, mikor néha fejen talál va­lakit csápoló kézével, örül, ha reagálnak rá, mert akkor kimagyarázkod­hat. — Pardon, bocsánat, édes­aranyos kartársam... Tet­szik tudni, hasraestem. — Bent a városban... Pont egy pocsolya közepibe... meg tetszik engem érteni, ugye? Most épv egy fiatalember jön a csőbe, mert azt ta­lálta mondani, hogy — „Nem tesz semmik ku­tyám ” — Na ugye. öcsikém — zöldségellátás javulását máris mindenki elismeri. A miniszter a továbbiak­ban rámutatott: ä felvá­sárló szerveknek javítaniuk kell munkájukat, fejleszte­niük kell technikai felszere­lésüket és reálisan kell szá­molniuk a termelőszövetke­zetektől várható árumeny- nydségelckel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bőven jut friss zöld­ség a fogyasztók asztalára. A földművelésügyi mi­niszter ezután a mezőgaz­dasági termelés szerkezeté­vel kapcsolatos egyes kér­désekről szólt. A továbbiakban a mező- gazdasági termelés jelenle­gi legfontosabb feladatával, — a kenyérgabona-kérdés megoldásával foglalkozott. A földművelésügyi mi­niszter példaként megemlí­tette: egyes helyeken úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az in­tenzív búza alá és saját ká­rukon kellett megtanul­niuk, hogy műtrágya nél­kül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A másik agrotechnikai mu­lasztást a vegyszeres gyom­irtással követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a ter­mést, a rendelkezésre bo­csátott dikonírtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosí­tani fogjuk, hogy ez min­denütt meg is történjék. — Sok száz termelőszö­vetkezet, több járás és me­gye jelentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését. Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a na­pokban az egész országban befejeződik. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termel őszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiisme­retes munkájukkal megala­pozlak az ország jövő évi kenyerének biztosítását. Továbbiakban a minisz­ter hangsúlyozta: már a tél végén — főleg az in­tenzív búzáknál el kell vé­gezni a fejtráavázást. Ehhez nagymennyiségű nitrogén­műtrágya áll rendelkezésre. — Mezőgazdasági terme­lésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondotta befejezésül a mi­niszter — a legfontosabb területeken biztosítva van­nak. Az a bizalom, amely hálálkodik megkönnyebbül­ve a pityókos. — Megérti igaz. mennyire fáj ez ne­kem idebent?... Az alacsony, pedáns öl­tözetű fiú észrevette a ve­szélyt. Igyelcszik mindent elengedni a füle mellett. Folytatja beszélgetését úti­Kontraszt társával, egy csinos kis szőkével. — Azért örülök, hogy mint kezdőt kicsit vidékre osztottak be. Minden kultu­rális kérdéssel törődnöm kell, hiszen rendszeres je­lentést adok a megyére... Máris nagyon fognak, nem akarnak visszaengedni... Színes, érdekes, mozgal­mas élet. Szervezem a rendezvényeket. De a szín­vonalra sokat adok. Leg­utóbb egy különleges mű­fajjal kísérletező fővárosi színészcsoportot hívtam le... Nemcsak a játékuk volt nagyon új, izgalmas. A „ku­lisszák mögött” emberisme­retem is gyarapodott. Külö­nös volt: az ember mindig úgy olvas az újságokban, folyóiratokban a nagy szí­ármentesítésre Térkép és egy számokkal teletűzdelt kimutatás fek­szik Nemes Gerzson elv­társnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osz­tályvezető főmérnökének asztalán. Dokumentumok az árvízvédelem idei prog­ramjáról. — A Tárná ég a Zagyva tavaszi háborgása után nagy erőket összpontosítot­tunk a keletkezett károk helyreállítására, illetve a két patak védővonalának kiépítésére — tájékoztatott a főmérnök. — Helyreállí­tási munkára 7 millió 218 ezer forintot fordítottunk, ezen túlmenően a fővéd­vonalak kiépítésére elő­irányzott összegből ötmil­liót november végéig beru­házunk. A térképen Hatvantól in­dulunk el. A Zagyva jobb- partjának töltés erősítése félmilliós költséggel elké­szült. A boldogi szakaszon huszonháromezer köbméter földet mozgattak meg, hogy áradás esetén megálljt pa­rancsoljanak a víznek. Já­nosiadén és Jászdózsán el­készült a körgát. Több mint százezer köbméter földből valóságos „kínai falat” emeltek az áradás útjába. Szászbereknél eltüntették az áradás idején emelt ideiglenes gátszakaszt és hasonló helyreállítási mun­kát végeztek Nagyér tér­ségében is. A Tarna-men- tén Tarnazsadányt két ol­dalról fenyegette a veszély. Ezért a Tárná és a Tarnó­ca között egy keresztgát épült, mintegy tízezer köb­méter föld felhasználásá­val. Eltüntették a nyomait a tarnaőrsi gátszakadásnak is, ahonnét a temérdek víz zúdult a tavasszal Jászdó- zsára és „betömték” a ré­seket a jászdózsai gátsza­kadásnál is. Jelenleg Nagy- fügéd térségében épül a körgát, amelynek kivitele­zésére több mint hatszáz­ezer forintot használnak fel. Gyors ütemben épül a Tápió töltése Űjszásznál, ahol több mint hatezer köbméter földből vonnak védőfalat a veszélyeztetett szakaszon. A tószegi kö­zös főcsatorna építésénél félmillió forint az előirány­zat. A helyreállítási munká­kon túlmenően a Zagyva és a Tárná fővédvonalának a kiépítése is megkezdő­dött, sőt jelentős szakaszon már a vízügyi munkások kitűnő helytállásáról, mun­kasikereiről adhatunk szá­mot. Alattyán és Jánoshi- da, valamint Jánoshida és Jászalsószentgyörgy között elkészült a baloldali töltés­vonal. -- Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a tör­ténelemben eddig ismert legmagasabb jászsági árvíz­szint felett még fél méter­rel magasabb vízállás el­len is biztos védelmet nyújt. Jelenleg már Alsó- szentgyörgy és Üj szász tér­ségére csoportosítják át a géneket, ahol a patak bal­oldalának a védvonalát erősítik. a párt és a kormány in­tézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. .Elsősor­ban ennek köszönhetők ed­digi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. A földm űvelósösvi mi­niszter után.Sárii Rózsi bu­dapesti. Nagv József Békés megyei. Nemeslaki Tivadar Komárom megyei. Báli Zol­tán Tolna megvei képvise­lne eV adott szót az el nőik. Nérpeth Imre. Molnár Jó­zsef. Bihari Lajos. Halmá- gyi Istvánná, Fabók János képviselők a délutáni szü­net előtt kaptak szót. A szünet után Vas Ist­vánná elnökletével folvta- tódotf a tanácskozás. Fock Jenő, a két napirend elő­adója válaszolt a beszámo­ló feletti vitában elhang­zott hozzászól ásókra. Ez- után határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az ország gazdasági hely­zetéről szóló minisztertaná­csi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott vá­laszt jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az országgyűlés ezt kö- vetőleg rátért a 3. napi­rendbe. a Legfelsőbb Bíró­ság beszámolójára, melvet dr Szalay József a Legfel­sőbb Bíróság elnöke tartott meg és a képviselők egy­hangúlag elfogadtak. Vass Istvánné javaslatára az oeszággvűVv? ma délelőtt 10 órakor folytatja mun­káját. neszekről, hogy — minde­nük a művészet. Semmi más nem létezik számukra, csak a művészet. Milyen cirkuszt csinált X. neves művész 40 forintért! A többi megelégedett II. osztályú vasútijegy térítés­sel. Neki első osztályút kel­lett fizetnem. Hiába érvel­tem, hogv milyen szűkösen vagyunk ilyen költségekkel, s hogy abból a negyven fo­rintból egy kis ismeretter­jesztő előadás honoráriumát is ki tudná fizetni a kul­túrotthon... A kislány nagy kék sze­me magafeledten csodálko­zik a fiúra. Nem szól. hall­gatja odaadóan. A spicces valaki megint a fiatalember egyensúlyát veszélyezteti. Ö aztán félbeszakítja. — Pardon, bocsánat... Hasraestem... Kimondhatat­lanul fáj a lelkemnek, hogy nem kaptam szilvát a kis­lányomnak... Megütöttem a térdem... Hfff — szívja a fogát, emelgeti a lábát. — Csuvpa. csuppa víz vagyok elől, tetszik látni? Mostmár válasz nélkül hagyják. A fekete, kulturos fiú úgy mesé’ tovább a terveiről, mintha semmi nem történt volna az előbb. — Szeretnék létrehozni egy olyan „Ifjúsági Fórum” félét. Kiszámítottam, havi egyezer forint elég lenne hozzá. Ügy képzelem, hogy oda meghívnánk neves em­bereket. Politikusokat, újí­tókat, mérnököket, művé­szedet, pedagógusokat, téesz elnököket, háziasszonyokat, akik a legkötetlenebb for­mában beszélgetnének el a fiatalokkal. . A legteljesebb őszintesé­get kívánnánk meg min­denkitől. Tehát ha eljönne mondjuk olyan nagy ember, mint Kádár elvtárs, — mert őrá is gondoltam, s biztosan nem utasítaná vissza — nem a nemzetközi helyzetről vagy belpolitiká­ról tartana beszédet, ha­nem amire választ kémé­nek a fiatalok. Mindenről őszintén kellene nyilatkoz- niok ezeknek a közismert embereknek. Arról is, ha például Kádár elvtársnak arra kellene válaszolnia, hogy mikor volt először sze­relmes, mennyit olvas na­ponta, nem fáradt-e időn­ként?... Kertelés nélkül. — Őszintén! — ezt igénylik legjobban a fiatalok... A lelkesen tervezgető két ifjú közé megint bebillen az elkenődött atyafi. — Én egy olyan ember vagyok, kezicsókolom, aki­nek tud fájni idebent. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom