Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

VILÁG Pl SZÓIN megyei mfjAf# GYE SÜLJETEK! IÁ * 51 WéftU*é% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 250. szám. Ara 50 fillér 1963. október 25_ péntek. MA: Ki hogy tartja adott sza Ahol közkincs a zene RÁDIÓMŰSOR Elfogták az áldozatát cserbenhagyó motorkerékpárost Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszitu Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parla­menti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupsüná- ■Sának alelnökével. Az ülésen résztvett Mangalin Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Vass Istvánná javaslaté- ta az ülésszak tárgysoro­ra az országgyűlés elfogad- zatát. A napirend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámo­lója, 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazda­sági helyzetéről, 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, 4. Interpellációk. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ter­jesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának beszámolóját. Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi tevékeny­ségét ismertette, s kiemel­te, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősí­tette a részleges atom- csendegyezményhez történő csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letét­behelyezése Moszkvában, Londonban és Washington­ban — a kezdeményező három nagyhatalom kor­mányánál — azóta megtör­tént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i ha­tállyal törvényerejű rende­lettel kihirdette. Ezután az egyezményt méltatta, majd belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. A rendelet-alkotó mun­káról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet foga­dott el a tankötelezettség­ről, az aisófokú, valamint a felsőfokú oktatási intéz­ményekről. E rendeleteik további előrelépést jelente­nek az iskolareform meg­valósításában, az új szocia­lista oktatási törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. A tankö­telezettségről szóló rendelet alapján hazánk történeté­ben először határoztuk meg 10 évben a tankötelezettség időtartamát s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, « kötelező középiskolai oktatás felé. Az Elnöki Tanács titkára ezután méltatta az alsófokú oktatási intézményekkel kapcsolatos törvényerejű rendelet jelentőségét, ez­után megemlékezett a köz­kegyelem gyakorlásáról szó­ló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Tanács ke­gyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. Az Elnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a hu­manizmus és a megbocsá­tás szellemében bírálta él. Kiss Károly részletesen szólt az ipar. a mezőgaz­daság és a kultúra terüle­tén dolgozó kiváló mun­kások, parasztok és értel­miségiek kitüntetéséről, majd az állampolgári ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztár­saság súlyának, tekintélyé­nek növekedését bizonyítja az is, hogy egyre több kül­földön tartózkodó honfitár­sunk kívánja visszaszerez­ni magyar állampolgársá­gát. Sok szétszakadt család hosszú évek után kívánja állampolgárságát rendezni, a emélkedk a magyar- és külföldi állampolgárok kö­zötti házasságok száma is. Helyt adtunk azok vissza­honosítási kérelmeinek, aki­ket az 1920-as évek végén kezdődött gazdasági válság külföldre kényszerítefrt, s távollétükkel állampolgár­ságukat elvesztették, de vissza kívánnak térni ha­zájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokként kívánnak tartózkodni. Az országgyűlés a nép- köztársaság Elnöki Taná­csának beszámolóját jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeletekről szóló jelentést, amelye^ a képviselők az ülésszak előtt írásban megkaptak. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is­mertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gaz­dasági helyzetéről. Az ország gazdasági helyzetéről Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gaz­daságpolitikánkról, eredmé­nyeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és né­pünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határoza­tait. Teendőink konkrét programja á népgazdasági terv — hangoztatta beve­zetésül Fock Jenő. — Az ötéves terv végrehajtásának csaknem 3 éve9 tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdaságvezetési Irányelveink helyesek. Nép­gazdaságunk erédményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörül­mények javulnak. 1961—62-ben az ipari ter­melés— az ötéves terv idő­arányos részét valamelyest meghaladóan — 21.1 száza­lékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. AZ ötéves terv első két, évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munka­termelékenység tervszerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékeny­ségi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelen­tős volt a fejlődés a Nehéz­ipari Minisztérium vállala­tainál, ahol a termelés nö­vekedéséből a termelé­kenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a terme­lékenység alakulása a ta­valyinál valamelyest ked­Az ipari termelésben el­ért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházá­sok. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon Széntermelő kapacitást. Mű­ködik a „Barátság” kőolaj- vezeték és a Magyarorszá­got a Szovjetunióval össze­kötő villamostáwezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista orszá­gok testvéri együttműködé­sének rendkívül fontos al­kotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémá­ja, az energiahiány enyhí­téséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években fel­tárt, számottevő energiafor­rás, a földgáz hasznosítá­sára megkezdtük a gázve­zetékek kiépítését. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acélterme­lőkapacitás évi 160 000 ton­nával, a hidegen hengerelt vezőtlenebb. A népgazdasá­gi terv egész évre a terme­lékenység 4 százalékos eme- sével számolt. Figyelembe- véve azonban a tél által okozott súlyos nehézsége­ket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény es egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervezőmunkájával ez év­ben is teljesíthető a terme­lékenységi előirányzat. acélkapacitás 15 000 tonná­val emelkedett. Megkezdte termelését a székesfehérvá­ri könnyűfémmű alumí­niumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium- félkészterméket állíthat elő. A kőbányai könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium- félkészterméket gyártó be­rendezést kapott. A Dunai Szalmacellulózegyár ez évi üzembehelyezésével az or­szág cellulóztermelő-kapa- citása 22 000 tonnával bő­vült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetősé­geink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ján — határidő előtt —fel­avatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egy­millió tonna cement terme­lését biztosító Dunai Ce­ment- és Mészművet. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bő­Az elmúlt években az ön­költség általában a terve­zettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év ele­ji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség ala­kulására hatottak kedve­zőtlenül. vült a feldolgozó-ipar kapa­citása is, különösen a gyógyszeriparban és a gép­iparban. Már termelnek Vácott a Televíziós Képcső­gyárban, az Esztergomi Re­légyárban, Kecskeméten a Reszelőgyárban, Szombat­helyen a Remix új gyár­egységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapaci­tása évi 2515 tonna pamut­fonal, 20 000 tonna farost­lemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembe­helyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 vagonnal több konzervetés 500 vagonnal több mélyhű­tött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen fog­lalkoztatja a vidék iparo­sítása. Itt az országgyűlés­ben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az elő­zőekből is látható, az új Iparunk fejlődése megfelel gazdaságpolitikánknak A mezőgazdaság helyzete feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészé­ben kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív je­lenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítá­sára, a termékek korszerű­sítésére, minőségük javítá­sára, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kiala­kítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az expoirt fokozásának. Ezután az előadó a me­zőgazdaságban végbement jelentős változásokkal fog­lalkozva rámutatott: A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás objektív és szub­jektív feltételei egyre job­ban kialakulnak. Megvál­tozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság mun­ka- és életfeltételei. A ter­melőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkod­nak. Növekszik a paraszt­ság öntudatos fegyelnie és munkakészsége. Minden­nek. eredményeként a me­zőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszer ellátá­sát. A második ötéves terv első két évében a felvásá­rolt növényi és állati ere­detű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szep­tember végéig .mintegy 7 százalékkal több vágóálla­tot és állati eredetű ter­mékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét bizo­nyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üteme el­maradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordí- tottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagy­üzemi gazdálkodás anyagi teltételeinek megteremtésé­re. 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetle­nül a mezőgazdaság fej­lesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai sze­rint a mezőgazdasági beru­házások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milli­árd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről-évre növekszik a traktorállo­mány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Növekszik a kombáj­nok és a kévekötő arató­gépek száma is. A gabona ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A gabonakérdés A mezőgazdasági terme­lés az idén — a múlt évi­hez képest — előrelátható­lag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Külö­nösen a gabonafélék ter­melésében jelentős az el­maradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabona-importra szorulunk. Többen felte­szik a kérdést: Miért kell gabonát importálnunk. Er­re röviden azt válaszolhat­juk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a la­kosság száma, ugyanakkor lényegesen kisebb terüle­ten termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalé­kán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon ter­meltünk kenyérgabonát addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrális holdon, a kél év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett ké­ny érgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a maga­sabb hozamú fajták elter­jesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzá­ból például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás kataszt­rális holdanként! átlagter­mésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát taka­rítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csök­kenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg ter­vezettnél nagyobb — be­hozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: Sok he­lyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkí­vül kedvezőtlen Időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és ár­vizek következtében, ki­pusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpa vetés. Ennek csak kis ré­szét tudtuk pótolni tavaszi (Folytatás a 3. oldalon) beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesít­sük. Az utóbbi években üzembehelyezett beruházá­saink túlnyomó többsége vi­déken van. összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk ko­molyan fejlődött A végbe­menő változások jó irá­nyúak, megfelelnek gazda­ságpolitikánknak. Gazdasá­gi életünk sokrétűségéből, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom