Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
Wm. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 T&hh ünnßpronias Múlt vasárnapi számunkban „Ünneprontás Martfűn” címmel cikk jelent meg martfűi tudósítónk tollából. A cikk írója bírálta az illetékeseket azért, mert a munkásakadémia megnyitásának ünnepélyes aktusához méltatlan volt az a műsor, amit bemutattak A bírálatra példátlan módon reagáltak .egyesek. Mit sem törődve a sajtó jogos és megalapozott bírálatával, megismételték a másik műszak részére tartott megnyitó, alkalmával ugyanazt a műsort. De más megbotránkoztató dolgok is történtek. Lipp József, aki a szóban forgó műsorért felelős — teihát akinek a bírálat címezve volt — tettlegességgel fenyegette a cikk íróját, s durván letorkolta a Tisza Cipőgyár pártbizottsága lapjának szerkesztőjét, aki a műsorról hasonló véleményét nyílvánította. — Időközben szerkesztőségünk levelet kapott Fodor Sándor elvtárstól, az SzB. titkárától, áld levelében védelmébe vette az említett műsort. Mindezek után mentünk ki Martfűre, hogy a megismételt munkásakadémia megnyitót végignézzük. Az ott tapasztaltak után alakult ki az a véleményünk, hogy nem egyszerűen ünneprontásról van szó Megnéztük a hatalmas plakátot, amellyel az érdeklődőket meghívták, öles betűkkel, a plakát, több mint felét betöltve ez' áll rajta: Szimulálni tudni leéli. Ez egy hárgyű „vidám” jelenetnek a címe, amit az ünnepélyes megnyitó keretében adtak elő. Ügy ez a módszer, hogy ilyen műsorral invitálják a hallgatókat, mint maga a műsor : méltatlan volt a munkásakadémiához. Még a műsorról szólva: nincs igaza Fodor Sándor elvtársnak, amikor levelében védelmébe veszi és azt írja: „Verseket, mozgalmi- és népdalokat, mai életünk fonákságait bemutató tréfákat tanulnak Petőfitől, Majakovszkijtól, Puskintól vagy' Goethétől, Kodálytól vagy éppen a mai fiatal író-, fcöltőnemzedéfc tagjaitól.” A felsorolt nevek ellen valóban nem lehet senkinek kifogása. De ennek a műsornak a túlnyomó részét — amit joggal ért bírálat — nem az ilyen jellegű művek töltötték ki. ’ Azt is írja Fodor Sándor, hogy Martfűn senlki nem támaszt a művészi • színvonalat illetően követelményt a színjátszók felé. Éppen ez a baj. Az sem mentség, ha a műsor előadása előtt kiáll az egyik szereplő és élőre elnézést kér a hibákért, a gyenge színvonalért — mondván, még nem volt elég ’ idejük felkészülni Ilyen esetben helyesebb, ha nem állnak a közönség elé. Egyébként kell' tőlük is színvonalat várni; igaz, nem olyat, mint a hivatásosaktól. Különben sem a színjátszók a hibásak, hanem azok, akik ilyen bárgyúsá- gok előadására megnyerik őket. Az általunk is meghallgatott ünnepélyes megnyitón Lipp József tartott beszédet. Vártuk — mint ahogyan bizonyára a munkásakadémia kedvéért megjelent hallgatóság is várta —, hogy ismerteti a munkásakadémia következő évadjának célját, elmondja, mit hallhatnak majd ott a2 érdeklődők, ismerteti a programot. Ehelyett elhangzott néhány frázis arról, hogy a szocializmus felépítése érdekében tanulni kell mindenkinek. Nem túlzás azt mondani, hogy történelmi visszapillantás címén hetet-havat összehordott az előadó. Mi szükség arra. hogy a munkásakadémiák történelmi múltját István királyig vezessük vissza, eközben olyat állítunk, miszerint a XVTI—XVIII. században a keresztény reakció annyira elnyomta a népet, hogy még a tanítók és tanárok sem tudtak írni , és olvasni. Ez csak egy pél- [ dája az összehordott zagy-- vaságoknak. Ugyanebben az ünnepi megnyitó beszédben Lipp József kirohanást intézett lapunk tudósítója ellen, amiért a cikkében bírálta az említett műsort. Kérdezzük: ennek mi köze van a munkásakadémia ünnepélyes megnyitásához? — Mindezt pedig tette a párt- bizottság, a szakszervezeti bizottság, az üzem vezetősége nevében. . Ugyanis beszéde elején arra hivatkozott, hogy e testületek nevében szól a megjelentekhez. Kérdezzük: minderre az említett testületek felhatalmazták-e Lipp Józsefet? Biztosiak vagyunk abban, hogy a martfűi dolgozók a jól megszervezett, érdekes előadásokat tartalmazó munkásakadémiát szívesen látogatják majd. De ehhez a munkásakadémiát ilyenné kell tenni. A két megnyitó előadás ennek az ellenkezőjére enged következtetni. Reméljük és várjuk, . hogy a szakszervezeti bizottság, gyorsan és alaposan intézkedik ez ügyben. Ami Lipp József szereplését illeti, egy ilyen -megnyilvánulás után nem akarunk képességeiről messzemenő következtetéseket levonni. Ezt feletteseire bízzuk. De egy bizonyos: amit ez ügyben járva láttunk és tapasztaltunk, elegendő ahhoz, hogy javasoljuk: vizsgálják meg az illetékesek tevékenységét. V. J. CM év alatt egy milliárd forintot költöttek a Balaton-vidék fejlesztésére A Balaton vidéke európai hírnevéhez méltóan sokat, fejlődött az elmúlt öt évben. Ez idő alatt hozzávetőleg egymilliárd forintot költöttek az üdülővidék fejlesztésére, korszerűsítésére. Siófok, Balatonfüred. Bala- •tonföldvár, Tihany és a többi nagyobb nyaralóhely további fejlesztésének elengedhetetlen feltétele volt a szennyvizderítés, a csatornázás, az ivóvízellátás és más hasonló problémák megoldása. Csupán az ivó- vízellátás javítására több mint ötven kilométernyi vízvezetéket fektettek földbe az elmúlt években. Az új csatornák hossza eléri a 20 kilométert, ? csaknem ennyi új partvédőművet építettek a part különböző szakaszain. Ezenkívül hét benanirúV két korszerű szervizállomás, 24 büfé, mintegy 150 üzlethelyiség és árusító bódé, tizenöt étterem és 25 000 vendég befogadására alkalmas több strand épült az elmúlt időszakban. A balatonparti fejlesztés legszembetűnőbb színfoltjai az új, korszerű hatemeletes szállodák, amelyek a legigényesebb turisták elismerését is kiváltották. A nagyobb nyaralóhelyeken a szezon befejeztével máris nagyszabású munkák kezdődték a következő idény előkészítésére. Siófokon a hatemeletes Balaton Hotel szomszédságában már a nyári szezon elején megkezdték két hasonló méretű szálloda építését, s ezeknél a magasépítési munkákat többé kevésbé már befejez- ; lék. ] Pedagógus KISZ-szervezet alakult Tiszasülyön Mi,. a tiszasülyi tantestület fiatal pedagógusai KISZ szervezetet alakítottunk. Az eszmei, politikai nevelés mellett segíteni kívánj ak falunk ifjúsági szervezeteinek, elsősorban pedig a termelőszövetkezeti fiatalok munkáját. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy tevékenykedjünk községünk kulturális feladatainak megvalósításáért. Dolgozni Megkezdődtek az 1963. évi országos műszaki könyvnapok Szomlbaitoin az országos műszaki könyvtár székházéban dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vesetője nyitotta meg az országos műszaki könyvnapokat. Kiss Árpád, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke ismertette az ünnepségen a műszaki propaganda jelentőségét. Néplap is lesz belőle Az Úttörő expedíció a jövőbe” mozgalom egyik célkitűzése a rongy- és papírgyűjtés. Az expedíció országos parancsnoksága felhívását szorgalmasan teljesítik a szolnoki úttörők. Képünkön a Beloiannisz úti általános iskola VIII. a) osztályának néhány diákja látható az eredményesnek ígérkező gyűjtőmunka közben. Mßgd&hbßmi a szív KARCAGON Kucsmás, nagykendős bugyolált, tökmagnyi emberke, hóna alatt a táska. Hóban-fágyban, hideg esőben kilométereket gyalogol naponta, hogy a betűvetés titkát megtanulja, s magáévá tegye azt a sok csodát, mit a könyvek rejtegetnek. Tanyai kisiskolás. Rád gondolt az a sok bácsi, még néni, aki elhatározta, hogy Karcagon kollégiumot épít, hogy a várostól távol élő gyerekeket be kell hozni, megfelelő körülményeket kell teremteni nekik a tanuláshoz. Rád gondoltam én is, ott a Kálvin úti iskola udvarán, amint elnéztem a társadalmi munkások szorgoskodását. Mert Karcagon megmozdultak az emberek — az elhatározást tett követte. Háromszázhetven köbméternyi földet ástak-lapátoltak ki eddig, elkészült az alapárok, vasárnap már betonoznának, ha volna mivel. De vegyük csak sorra, mi minden történt. Kell! — Egyöntetűen eldőlt a kollégium sorsa. Kell — de miből legyen? — töprengtek a vb-tagok a tanácsnál. És akkor jöttek az emberek. Nem Kiss Péter, meg Nagy, Pál, hanem soksok munkásember, fiatal és öreg, akinek megdobbant a szíve. Munkára jelentkeztek, felépítik ők a kollégiumot. Ügy tervezték, hogy most szeptemberre át is adják a három évre tervezett létesítmény első részét, a kollégium épületét. A terv azonban késett, az anyag- beszerzéssel Is baj volt, s így csak egy hete láttak munkához. A* villapymalom ötven dolgozója — élen a vezetőséggel — ásta ki a meszesgödröt, s hordta el két fogatával a kiemelt földet. Az alapárok első vágását szombat reggel az Útfenntartó Vállalat öt emberének ásója kezdte meg. Aztán csatlakoztak az erdőgazdaság dolgozói, a fodrászok, a pedagógusok, a vendéglátóipari dolgozók, a tanács és a Nemzeti Bank, a tejipari vállalat, a református egyházközség társadalmi munkásai, a vegyesipari ktsz tagjai. Mikor ott jártam, a legeltetési bizottság és a vízművek dolgozói szorgoskodtak ott, Bachner Gyula művezető irányításával. De Kun Imre bácsi lajstromára már feliratkoztak azok, akik a hét végét akarják itt tölteni, negyvenöt-negyvenöt fő mindkét napra. A TITÁSZ, az útfenntartók, a sütőipari dolgozók, a MÉH, vegyesipari ktsz, TEMPO, vízügyi igazgatóság dolgozói. Imre bácsi, a tanács pénzügyi osztályának egykori vezetője már nyugdíjas, de aktív tanácstag. Ö jegyzi a társadalmi munka vállalásokat, szervezi, irányítja a jelentkezőket. — Jövő szeptemberben már el* tudunk százötven gyereket helyezni. Innen hétvégén hazajárnak majd, nem szakadnak el a szülőktől. A kosztolásukat, míg a nagy konyhánk el nem készül, úgy oldjuk meg, hogy a jelenlegi napközis konyha látja el őket — Mi minden lesz itt három év múlva? — Háromszáz tanyai gyermeknek diákotthon, tanulószobáikkal, kultúrteremmel, ebédlővel. Gondnoki lakás, no és a konyhánk, amelyben ezer főre tudunk majd főzni. Innen kosztolnak az iskolai és óvodai napközisek. — Az építkezés első fázisa mennyibe kerül? — Csaknem 2 700 000 forintba — adja meg a választ Bachner Gyula. — Az idén szűkén egy millió forintot beépítünk.. — Ebből kétszázezer forint a társadalmi munka — jegyzi meg Imre bácsi. — Jól haladunk. Az emberek igyekeznek, hogy eső előtt elkészüljünk az alapozással. Már dúcolunk, vasárnap cementezhetnénk. De baj van. A tervezők szerint csak 400- as cementet alkalmazhatunk. Sajnos erre nem kapunk diszpozíciót, nekünk meg csak 500-asunk van. Lehet, hogy ezért le kell állnunk. Milyen jó lenne tudni, hogy valahol nélkülöznek ilyet, és önnön átvehetnénk mielőbb. Sürget az idő és aggódunk a gyerekekért ... — Magyarországon most készülnek az iparfejlesztés távlati tervei, amelyek a modem technológiák kialakítására törekszenek, — mondotta többek között . Az ehhez szükséges ismeretek megszerzésének legjobb, eszközei a műszaki könyvek, amelyek új felismerésekre, megoldásokra is ösztönöznék. A tudomány és a technika rohamos fejlődése megköveteli a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek állandó továbbképzését. Hazánkban számos olyan iparág fejlődött ki, amelyeknek dolgozói alapképzésük során nem sajátíthatták el az összes szükséges ismereteket, ezért ezt á műszaki könyvekből kell pótolniok. Könyvkiadásunkat ezen a téren számottevő fejlődés jellemzi. 1958-ban 114 művet adtak ki hazánkban 484 ezer példányban, az idén pedig előreláthatólag összesen 2:14 új művet jele<ntétünk meg több mint másfél millió példányban. Az ünnepség részvevői megtekintették az országos műszálai könyvtárban rendezett kiállításokat, amelyeken bemutatják a legújabban' megjelent műszaki könyveket és a könyvkész (lés útját a kézirattól a kész műig. A megnyitó ünnepséget követően országszerte több mint 200 üzemben, egyetemen és technikumban rendeznek árusítással egybekötött kiállításokat, ankétókat. (MTI) Vegyszeres mélyfúrás A geológiai kutató fúrásoknál különleges összetételű, híg iszapot vezetnek a mélybe. Az iszapnak az a rendeltetése, hogy a betonhoz hasonlóan, lassan megszilárdulva, megvédje a fúrólyuk falát a beomlástól. A mélybe vezetett iszapból azonban nem egyszer „elszökik” a víz, kikezdi a fú- ‘ rólyuk falazatát, megduz- zasztja kitágítja á márgás- agyagos talajrétegeket, amelyek összeszorítják a fúrószerkezetet. Az ilyen esetek megelőzésére a sze- . szélyesnek ismert talajrétegeknél vascsővel bélelték ki a fúrólyuk falazatát. Ez a ■ módszer azonban igen költséges. A várpalotai Kutató-fúró Vállalatnál érdekes eljárással feleslegessé tették a drága vascsöyek alkalmazását. Az iszjfphoz különleges vegyszert kevernek, amely megakadályozza a víz kicsapódását az iszapból. A kémiai anyag valósággal hozzáköti a vizet az iszap szemcsés anyagaihoz és ezzel elejét veszi annak, hogy a víz megduz- zassza a rétegeket. A vegyszerrel kezelt iszap bizonyos mértékig még hatásosabban támasztja meg a lyuk falazatát is, s így tökéletes biztonságban dolgozhat a fúrószerkezet. Hatodszor is megrendezik Hatodszor rendezik meg 1964 nyarán a nagysikerű szegedi szabadtéri játékokat, amelyeknek előadásaiban az elmúlt 'öt év .alatt mintegy félmillió néző gyönyörködött. A játékok igazgatósága már összeállította és nyilvánosságra hozta a jövő évi végleges programot. A hayományoknak megfelelően Erkel-operával nyílnak az ünnepi hetek. Július 24-én este kerül sor a „Hunyadi László” című opera bemutatójára. ismét műsorra tűzik a tavaly nagy sikert aratott Verdi-operát, az Aidát, külföldi művészek közreműködésével. Újdonság lesz Ho- neggemek, a modern operaköltészet világhírű képviselőjének „Johanna a máglyán” című drámai oratóriuma, amelyet egy műsorban mutatnak be Bartók Béla „A fából faragott királyfi” című balettjével. Az utóbbihoz erre az alkalomra új koreográfia készül. Az ünnepi játékok közönsége láthatja, először Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző új daljátékét, a „Vidróczki” című zenés balladát. Jövőre is fellép a magyar állami népi együttes, amely Gulyás-— Rábai: Kisbojtár című játékát mutatja be. akarunk az úttörő szervezetek mozgalmi életében. A szervezetünkben végzett eszmei-politikai tevékenységgel új párttagokat óhajtunk nevelni. Munkáter- vünkbe olyan kulturális és szórakoztató rendezvényeket illesztünk, melyek hozzájárulhatnak a tantestületi egység megszilárdításához. Vigh László szervezőtitkár, Tiszasüly .
