Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-03 / 231. szám
t Tiszaföídvár példáján C zeptember 27-én az ország valamennyi sajtó orgánuma közölte a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívását és vállalását, Nagyszerű dologra kötelezték magukat a tiszaföldvári Lenin szövetkezeti gazdaság vezetői és tagjai. Arra, hogy október 25-re 1970 holdas területen "befejezik a kenyérgabona vetését. S nemes versenyre szólították hazánk termelőszövetkezeteit, csatlakozzanak mozgalmukhoz, s legkésőbb október 31-re az egész ország területén fejeződjék be az őszi búza vetés. Nos, a földváriak szava követőkre talált. Másnap, harmadnap és azóta folyamatosan hírül adják a lapok a Baranya, a Borsod, a Szabolcs-Szatmár, a Békés megyei termelő- szövetkezetek csatlakozását. Testvérlapunk, a Békés megyei Népújság október 1-1 számában ‘olvastuk örömmel, hogy a megye legjobb gabonaértékesítő szövetkezete, a füzesgyarmati Vörös Csillag és a szomszédos Aranykalász 4500 holdon azonosítja a búza vetési határidőt a tiszaföldvá- riakkal. Itthon, szűkebb hazánkban, Szolnok megyében is visszhangra talált a tiszaföldvári kezdeményezés. Legnagyobb gabona- termelő szövetkezeti gazdaságaink, mint a mezö- héki Táncsics és a többiek egész sora ugyancsak kötelezőnek tartja magára nézve a tiszaföldváriak versenyfeltételeit. A Földművelésügyi Minisztérium közleményben jelentette be, jelentős pénzösszeget biztosít a versenymozgalom legjobbjainak jutalmazására, akik határidőre, megfelelő minőségben, kellő adagi! vetőmaggal, jól előkészített magágyba teszik a búza vetőmagot. Egyszóval országos mozgalommá nőtt a tiszaföldvári Lenin szövetkezet kezdeményezése. S mi Szolnok megyeiek külön örömünket leljük benne és jogos a büszkeségünk. hogy a mi megyénkből indult útjára ez az egész országot átfogó vetési verseny. Csakhogy ez az öröm kötelességet is jelent. Az ország közvéleménye figyelemmel kíséri a mozgalmat és arra is kíváncsi, hogyan végeznek majd éppen a kezdeményezők, a tiszaföldváriak és Szolnok megye. S az lenne az igazi öröm, ha nemcsak a kezdeményezést tudhatnánk magunkénak, hanem a verseny legjobbjainak kijáró jutalmakat is. Szolnok megyére most a példamutatás kötelezettsége vár. Az, hogy október 25-re földben legyen mind a 173 ezer holdon a kenyérgabona. Ez most már becsületbeli ügyünk is. Versenyre szólítottuk az országot, állnunk kell a feltételeket. S ezen túlmenően, nem pusztán presztízs renomé dolga ez. Hiszen a verseny célja is az: idejében földben legyen a jövő évi termés magja. Pontosan szólva á jövő évi kenyérről van szó. Az pedig verseny nélkül is kötelesség. S így a tiszaföldvári példa nyomán a versenymozgalomban pedig megkettőzve becsületbeli ügy. F eltételeink megvannak hozzá. Van gép, vetőmag és van föld, elsősorban pedig szorgalmas parasztemberek, traktorosok, szakemberek. A többi a szervezéstől függ. Erre pedig ösztönző kell hogy legyen: vegyük komolyan saját szavunkat, amit az országnak adtunk. Legyen, a tiszaföldvári példából Szolnok megyei példa. B. L. „Elfogadjuk a tiszaföldváriak felhívását44 Csatlakozóit a kungyalui Zöldmező, az alattyáni Vörös Csillag, I// Étet, a cibakházi Vörös Csillasít a cserkeszöltői Magyar—Román barátság Űjabb szövetkezetek és községi operatív bizottságok jelentették szerkesztőségünknek: állják a Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívásában szabott feltételeket. A kungyalui Zöldmező Termelő- szövetkezet csatlakozásában amelyet Bodócs István tsz- elnök, Németh István mezőgazdász és Borsós Sándor párttitkár írtak alá, a következőket olvashatjuk: Szövetkezetük 840 hold őszi kalászost vet az idén, s ezt a tiszaföldváriak által javasolt határidőnél két nappal előbb, október 23-án már elvégzik. Vállalják, hogy a terven felül még öt százalék biztonsági pótlékot is elvetnek. Az előveteményeket abban a sorrendben takarítják be, ahogy a vetés megkívánja. A kukoricaszárat kazalba rakják és a háztáji állatállomány részére kiadják takarmánynak. Október 10-re felszedik a cukorrépát, a szüretet október 20-ra végzik el, sőt november 20-ra már a mélyszántással, is készen lesznek. Mint írják, szövetkezetük tapasztalatából ismerik, hogy az október 20-ig elvetett kenyérgabona tizennégy mázsás termést adott hétszáz hold átlagában. Az alattyáni operatív bizottság elnöke, Horváth Mihály azt jelenti, hogy a község két termelőszövetkezete, a Vörös Csillag és ez Uj Élet megvitatta a tiszaföldváriak felhívását brigádgyűléseken, és csatlakoznak ahhoz. A Vörös Csillag szövetkezetbeliek öt százalékos rátartással, kereken hétszáz hold kenyérgabonát vetnek el október 25-ig. Az Űj Élet szövetkezet pedig úgy döntött, hogy már október 20-ra elveti ötszáz hold kenyérgabonáját. A cserkeszöllői Magyar— Romám Barátság szövetkezet gazdái jócskán megrövidítették a határidőket, s még agrotechnikai vállalásokat is tettek. A kukoricát október 10-re, a kukoricaszárat október 25-re, a szüretet novémber 5-re, az őszi mélyszántást október 30-ra befejezik. A kenyér- gabona és az őszi árpa vetési tervüket pedig október húszadikára teljesítik. A cserkeszöllói- ek vállalásában az is szerepel, hogy két mázsa műtrágyát adnak a búzának holdanként, a monokultúrát lehetőleg elkerülik, a vető-*- magot megfelelő használati értékben a megkövetelt mélységbe teszik. A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1600 hold búza október 25- íg történő elvetését jelenti be csatlakozásában. Bejelentette csatlakozását a ti- szasülyi Rákóczi Tas ia MA: A füredi elnök levele Vad disznótor! ültek Cserkén Bírósági jegyzetek Szovjet elvtársak kitüntetése Tegnap délután baráti hangulatú ünnepség zajlott le a szolnoki újságíró klubban. A vendégek V. I. Gunyko alezredes és Ny. G. Jermosin főhadnagy tiszteletére gyűltek össze. A hazánkban állomásozó szovjet alakulatok két tisztjét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége aranykoszorús jelvénnyel és oklevéllel tüntette ki. A két elvtárs — mint arra üdvözlő beszédében Szigeti László, az MSZBT megyei alelnöke, a Szolnok városi tanács vb. elnökhelyettese — rámutatott: < esztendők óta él Magyarországon. Mindketten számos alkalommal nyújtottak segítséget népünknek nehéz pillanatokban; mindketten következetes igyekezettel ismertették meg katonáikkal a magyarság életét, fejlődését. Gunyko alezredes elvtárs e hetekben Skopje földrengés sújtotta népét támogatja az újjáépítésben; az ő kitüntetését egy harcostársa vette át nevében. Az ünnepségen részt vett Sári Mihály, az MSZMP Szolnok járási Bizottságának titkára, Győri Tibor, az MSZBT megyei elnöke, Elek Lajos, a megyei tanács vb. művelődési osztályának csoportvezetője és számosán a tömegszervezetek MSZBT-alapszerveze- tek vezetői közül. Több segítséget várunk a műszakiaktól Tanácskoztak Szolnok város ipari üzemeinek szocialista brigádvezetői Kedden- délután a Ságvári Endre Művelődési Házban az MSZMP városi bizottsága és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanács rendezésében 160 szocialista brigádvezető tanácskozott a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseiről, az éves tervek teljesítéséhez nyújtandó segítségről. Brezvai István, a városi pártbizottság munkatársa tájékoztatójában elmondotta, hogy egy évvel ezelőtt a szolnoki üzemekben 696 brigád volt 5732 brigádtaggal. 1963. augusztusában már 854 brigád 9639 fővel versenyzett. A megtisztelő szocialista brigád címet a tavalyi százhetvenkettővel szemben az idén kétszáz- hatvanhét brigád viseli. — E brigádok vállalásainak teljesítését úgy summázhatjuk, — mondotta Brezvai István, — hogy eredményesen segítették az 1962-es év termelési előirányzatainak megvalósítását és az 1963-as évre való felkészülést. A vállalások általában a vállalat és. azon belül az adott üzemrész éve$ gazdasági feladatainak tejesítésére irányulnak. Sajnos városunk területén kevés azoknak a brigádoknak a száma, amelyek vállal atük termelési eredményiéihez módosították vcjna vállalásaikat. Nem az életet tükrözi az egyébként rendszeres brigádéletet élő Alföldi Kőolajfúrási Üzem brigádjainak vállalása sem, mert azokban nem található a több mint 30000 fúrási méter és a 64 kutató-fúrás lemaradás megszüntetésére tett felajánlás. Ez tapasztalható az I. félévet nagy adóssággal záró Építőipari és Javító Vállalat versenyállósainál is. Itt is elmulasztották a brigádok, hogy az évelei és a még most is meglévő tervlemaradás megszüntetésére vállalásokat tegyenek. A tervteljesítésben- elmaradt vállalatainknál azonban vannak olyan szocialista brigádok, amelyek vállalásaikkal ugyan nem akadályozhatták meg a gyengébb szereplést, de kiváló munkájukkal csökkentették a nagyobb mérvű lemaradást. Ilyen a Vasipari Vállalatnál a Jackanin szocialista brigád. Féléves tervüket 119,9 százalékra teljesítették, emellett négy újítási javaslatot is benyújtottak. Ennél a vállalatnál viszont az a hiba, hogy a brigádok vállalásaiban a műszaki fejlesztés nem szerepel kellő súllyal., A versenymozgalomban nagy múltra visszatekintő Járműjavító Üzemi Vállalatnál lévő 89 brigád közül is csak néhány tartotta fontosnak, hogy a műszaki fejlesztést vagy a gépipari határozattal kapcsolatos feladatokat végezze elsősorban. Holott ezek a vállalások a tervek mennyiségi és gazdaságossági teljesítését is' nagyban elősegítik. Brezvai elvtárs beszélt a műveltség fokozására tett felajánlásokról is és sajnálattal állapította meg, hogy a vállalások főként a szakmai, kevésbé az általános műveltség megszerzésére irányulnak. — Ennek az a magyarázata — mondotta, — hogy az iskolai továbbképzés a fizikai munkásoknál nem ■ függvénye a keresetnek. A tájékoztató befejezése után a szocialista brigádvezetők közül többen felszólaltak. A hozzászólásokból kitűnt, a brigádok egyre inkább igénylik a műszaki emberek segítségét, tanácsait. — A műszaki fejlesztésben " vállalt mind nagyobb segítség, egyre Inkább komoly tudást kíván — mondotta Zsák István, a járműjavító szocialista brigádvezetője. — Azért kell állandóan művelni magunkat, hogy a növekvő műszaki követelményeknek megfeleljünk. Ho! tartanak a vetéssel Karcag és Túrke ve gazdaságai A megyei Operativ Bizottság ülése A megyei operatív bizottság tegnap ülést tartott. Elsőként Karcag és Túrkeve városok párt- és államvezetőit számoltatta be a kenyérgabona vetési munkáinak helyzetéről, mivel ezeken a helyeken maradtak le legjobban a vetési terv teljesítésével. A karcagi közös gazdaságok közül csupán a Lenin Tsz kezdte meg szeptember 20-án a búza vetését, a többiek késlekedtek. A város közös gazdaságai jelenleg 28.1 százaléknál tartanak a ■ búza vetésével, két nap alatt 19 százalékkal A nagykunsági jukászatok „nemzetközi rangja” A Nagykunság évtizedek óta egyik legnagyobb juh- tenyésztő körzete hazánknak, a múlt év óta ismét rangot szerzett a nemzetközi piacon. A görög, francia, olasz vásárlók mintegy hétezer pecsenyebárány exportálására kötötttek szerződést a nagyüzemi gazdaságokkal. A kiváló minőségű, hat hónapos fésűs merinói ürübárányok őszi exportálását már meg kezdték. A karcagi November 7 Termelőszövetkezet juhászata 200, a Dimitrov Tsz tenyészete pedig 340, egyenként 30—35 kilós pecsenyebárányt indított útnak. A híres nagykunsági ju- hászatok mellé egyre inkább felzárkóznak a tisza- menti közös gazdaságok is, amelyek az idén már mintegy negyedét adják a megye exportjának. A be- senyszögi Szőke Tisza és 8 tószegi Dózsa Tsz együttesen 340 pecsenyebárányt adott az első őszi exporthoz. A minőség még a legkényesebb olasz vásárlók igényeit is kielégíti, azt bizonyítja, hogy a külföldi szállítások mintegy 30 százaléka a félsziget országba megy. emelkedett a vetés területe. A város vezetői elmondották, hogy október 10-ig 3740 hold, 20-ig 3820 hold búzát vetnek el, mely ossz vetésterületük 95 százalékának felel meg. Az ütemterv .szerint október 25-ig 105 százalékra teljesítik az eredeti vetési tervüket. Jelenleg 9942 hold a vetőszántásuk, csupán 850 holdat kell a kapásnövényektől felszabadí- taniok, s a vetésre előkészíteniük. Túrkeve közös gazdaságai vasárnap 17, kedd estig 31 százalékát vetették el a tervezett kenyérgabonának. Eredeti ütemtervük szerint azonban 32.8 százalékra kellene állniok. A város vezetői tájékoztatták az operatív bizottságot: úgy szervezték meg a közös gazdaságokban a vetést, hogy szombat estig kenyér- gabona vetéstervük 65 százalékán földbe teszik a magot. Az operatív bizottság megállapította, hogy mindkét város vezetői megtették a szükséges intézkedéseket a vetés ütemének meggyorsítására. Elismeréssel szólt a Lenin Tsz vezetőiről, gazdáiról. akik vetésterületük 48 százalékán . tették földbe a búza magját. Ugyanakkor a többi négy tsz-ben alig valamivel 20 százalék fölött tartanak, sőt a Béke Tsz-ben csak 17.4 százalék területen vetettek el. Az operatív bizottság elítélte m egyes szövet* kezet! vezetők magatartását, azokét elsősorban, akik a korai vetési időpont miatt vitatkoznak. így például dr. Szabó Sándor, a túrkevei Búzakalász Tsz főagronómusa is. Szegő László, a túrkevei Táncsics Tsz elnöke viszont helytelenül szervezi a munkát. Tíz fogatost szállítás helyett rizsaratásra irányított. Mindkét városban meg vannak a munka meggyorsításának előfeltételei. A talajmunkákat jelenleg az akadályozza, hogy nem hordják le megfelelő időben a kukoricaszárat a földekről. Az operatív bizottság elvárja a párt, a tanács és a termelőszövetkezetek vezetőitől, hogy kellő határozottsággal szervezzék az őszi munkát és lépjenek fel a vetést akadályozó káros szemléletek ellen. A kommunisták kötelessége, hogy mutassanak példát és tegyenek erőfeszítéseket a vetési ütemterv teljesítése érdekében. Az állami gazdaságokban most következő a helyzet: befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése, s a kenyérgabona magját a terület 25.9 százalékán vetették el. Néhány gazdaságban nagy a lemaradás. így a Mezőtúri és a Kareag-Tilal- masi Állami Gazdaságban. A talajelőkészítéssel 80 százaléknál tartanak, azonban mintegy hat és félezer holdon még elvégzésre vét ez (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! /Véttla* XIV. évfolyam, 231. szám. Ara SO fillér 1983. október 3. csütórtók. 4
