Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
1963. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP tk 7 PARTOS BESZED filmművészeti folyóiratunk kritikusa gyanúsnak tartja — ahogyan ó kifejezi: mindig van valami elgondolkodtató benne —, ha egy filmről az esztétikai elemzés tárgyilagosan boncolgató hangja helyett a „publicisztikai agitáció rábeszélő eszközeivel” szólnak. S hogy aláhúzza, igazolja e gyanújának jogosságát, nyomban e kijelentése után a személyi kultusz esztendeit idézi, amikor „a kritikust a tetszetős, vagy időszerű téma nemegyszer kényszerítette arra, hogy a témáról lelkendezve jelezze a művel kapcsolatos fenntartásait .. Had tegyünk fel egy kérdést: hogyan lehet az „esztétikai elemzés” tárgyilagosságát szembeállítani a publicisztikai agitációval? Talán a kommunista sajtó publicisztikai agitációja nélkülözi a tárgyilagosságot? A kritikusnak ez a gondolata, amely vezérfonalul szolgál a Párbeszéd című új magyar filmről írt kritikájához, éppen publicisztikai, ha úgy tetszik, agitációs jellegű publicisztikai vitára ösztönöz. Hosszú idő után született egy jó magyar film. Herskó János, a film író-rendezője nem kevesebbre vállalkozott, mint történelmünk elmúlt, csaknem kétévtizedé- nek ábrázolására. Maga az az igény, hogy egy művész ilyen vállalkozásba kezd, már dicsérendő dolog. Mert végre nem mellékes jelenségeket, álproblémákat látunk a mozivásznon — az emberiség jövőjét eldöntő sorskérdéssé felfújva, hanem a magyar nép valóságos, történelmi sorsfordulójának hiteles, művészi ábrázolását Abban a megtisztult, őszinte légkörben, ami társadalmi életünket jellemzi, nincs szükség semmiféle politikai bátorságra az igazmondáshoz. Éppen ezért távol áll tőlünk az afféle kispolgári naiv lelkesedés, hogy: na, végre valaki jól meg merte mondani. Megmondta ezt a párt. Az egész néppel együtt mondott ítéletet mindazon hibák, bűnök felett, amelyek egy időben szocialista átalakulásunk kísérő jelenségeként léteztek. Erénye a filmnek — és alkotóinak kommunista gondolkodásáról tanúskodik —, hogy nem is akar odamondogatni. Minden ilyenfajta buktatót elkerül. Mindezeket tudva is helyénvaló bizonyos bátorságról beszélni. Herskó János a szocialista művész ihlettségével, a kutató izgalmával, a felfedező elszántságával nyúlt a témához — • lett alkotásából az utóbbi évek egyik legnagyobbsza- bású művészi vállalkozása. Ehhez kellett művészi bátorság. Ezen a ponton, a vállalkozás sikerének megítélésében megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a nagy vállalkozást nem kísérte siker. Illusztratív sematizmus — sütik rá a bélyegzőt nagy sietve. Tévútra futott kezdeményezés, nem egyéb a történelem puszta illusztrációjánál — mondják. Érdekes és figyelemreméltó dolog, hogy egyesek nyomban sematizmust kiálltának, ha egy művész politikai kérdésekről szól művében. Emlékezetes Mesterházi darabjának, a Pesti embereknek nagy hazai és külföldi közönségsikere. A darab közvetlenül és nagy- hatásúan szólt olyan politikai kérdésekről, amelyek az elmúlt közel két évtizedben nemcsak a magyar társadalom életét, hanem szinte minden család, minden ember életét befolyásolták. A társadalomban végbemenő nagy történelmi változások — mint amilyen a proletár- forradalom győzelme, majd a szocializmus építése volt — végső soron úgy realizálódnak, hogy megváltoztatják az egyes emberek életét Is. Mégpedig nem is csak egyszerűen az emberek anyagi életét, hanem gondolkodását, erkölcsi, világnézeti felfogását is. Mennyi küzdelemmel, hősiességgel és megalkuvással, nagy nekibuzdulásokkal és fájdalmas csalódásokkal, nem egyszer még egyéni tragédiákkal is járt az a nagy történelmi átalakulás, amelynek a ma élő felnőtt generáció többsége cselekvő részese és szenvedő alanya, formálója és egyben maga is formált- ja volt. Herskó János arra vállalkozott, hogy mindezt két ember életének alakulásába sűrítve, művészi eszközökkel ábrázolja. A film nem mentes a hibáktól. A kritikusok többsége egyetért abban, hogy a felszabadulás utáni kommunista nemzedék drámája nem sűríthető a klasszikus polgári drámaírás szerelmi háromszögének sablonjába. Kétségtelen, hogy a filmbeli Horváth László és sok más sorstársának életében csak véletlenül, nem törvényszerűen, szükségszerűen Jelentkezett — mintegy ráadásként — a feleség hűtlensége is. Joga van a művésznek ezt is ábrázolni, de ez a probléma, a szerelmi háromszög jelentkezése olyan dramaturgiai szövevénnyé állt össze a filmben, amit nem tudott teljesen megoldani Herskó János. Ez a magyarázata annak, hogy — különösen a film második részében — unalmas, ismétlődő jelenetek is vannak. De vajon a filmnek ez a konstrukciós hibája elég ok arra, hogy sikertelenséget, tévutat emlegessenek egyes 'kritikusok? Nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket? Különösen indokolttá teszi a kérdést az, hogy egyesek nem is ezért.a hibájáért marasztalják el a filmet, hanem a sematizmus vádját akasztják rá, mint az egyik kritikus írja: művészi tanulságtétel helyett a történelem illusztrációja. Érdekes, hogy a Pesti emberek bemutatója után — amire ugyanezzel az erővel ugyancsak rá lehet fogni, hogy nem egyéb történelmi freskónál — nem merték ilyen nyíltan hangoztatni ezt a vádat. Igaz, hogy az néhány évvel ezelőtt volt még, amikor a revizionizmus, a bur- zsoá ideológia és annak legtöbb megnyilvánulási formája lelepleződött, és lapított. Azóta viszont teltek az évek, s csodák csodája, a Párbeszédre ráütik a sematizmus bélyegzőjét — pedig sok tekintetben elmélyültebbek ebben a filmben a művészi ábrázolás eszközei, jobban meg tudja mutatni az emberek sorsának, érzés- és gondolatvilágának változását, illetve azon keresztül a történelmi változásokat, mint az említett dráma. (Tévedés ne essék, nem Mesterházi darabjának leértékelését jelenti ez a megállapítás, ennek sok más oka van, amelyeknek kifejtése talán nem tartozik a cikk fő mondanivalójához.) Egyszóval — azóta történt egy és más. Divatba jöttek például az úgynevezett modern nyugati darabok és filmek. Helyes kultúrpolitikánk eredményeként széles ablakot nyitottunk Nyugat felé Kitekintést nyerhet mindenki, személyesen ismerkedhet meg a nyugati világ kultúrájával. Nagy ez az ismerkedési láz és ez nem is baj. Akkor sem baj, ha egyesek kissé megszédülnek, és nem tudják az igazi fényeket a talmi csillogástól megkülönböztetni. A modernkedőket a valóban moderntől, az újat az új köntösében jelentkező ósdi- ságától. Mert mit követelnek Herskótól? Majdnem megkövezik azért, mert nem jól alkalmaz bizonyos nyugati irányzatokat, amelyet ők a modern filmművészet legmagasabb színvonalának neveznek. De hisz Herskó nem is akarja azt alkalmazni. Erénye, hogy tanulva sok, a közelmúltban készült és elvétéit magyar film kritikájából, nem akar fából vaskarikát. Nem próbálkozik azzal, hogy a szocialista társadalom művészi ábrázolásához a hanyatló kapitalizmus talaján született egzisztencialista filmművészet kifejező eszközeit vegye kölcsön. Egyeseknél bizonyos, a nyugati kultúrával szembeni kritikátlanságról, másoknál egyszerűen kispolgári sznobizmusról tanúskodik az a fanyal gás, amely a Párbeszédhez hasonló művészi vállalkozásokat — azok, politikai mondanivalója miatt — sematikusnak ítéli. Akik őszintén hiszik és vallják a művészet pártosságát, örömmel üdvözlik Herskó János filmjét, s miközben a film kétségtelenül meglévő hibáira is felhívják a figyelmet, örülnek annak, hogy ezzel a filmmel talán elindul végre a magyar filmművészet is az óhajtott megújhodás útján. Ezt a véleményt igazolja egyébként a Párbeszéd nagy közönségsikere is. Varga József Négyezer autó torlódott össze Angliában az autókkal túlzsúfolt utak a közlekedés teljes csődjéhez vezetnek. Csütörtökön délután London egyik távoli peremvárosában, Kingston Upon Thamesben teljesen megbénult a forgalom, mert több mint négyezer autó torlódott össze a város központjában. A helyzetet még csak súlyosbította, hogy a peremváros több fontos autóút csomópontja rövid idő alatt a végeláthatatlan autóoszlopok egészen Richmondig el tar laszol ták az utat A rendőrség kénytelen volt lezárni a városba vezető utakat, s 18 óra után — szabaddá téve a mellékutcákat — végre lehetővé vált az óriási autóoszlop „lecsapolása”. A helyzet azonban csak a késő esti órákban kezdett normalizálódni. Lengyel egyetemi tanár előadása Szolnokon Az országos múzeumi hónap keretében érdekes előadás hangzik el 1963. október 21-én, hétfőn este 6 órakor Szolnokon, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjában. Előadó: Marie Prüf erő wa néprajz- tudós, a torunyi Kopemikus Egyetem professzora, aki a Nemzetközi Néprajzi Konferencián, Budapesten is előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia meghívására. Marie Prüfe- rowa a halászati és halas za ttört éneti kutatásoknak Ismert kutatója. Előadásában a kutatásairól számol be. Megnyílt Bokros László kiállítása Budapesten Pénteken a zajgó nagy világváros — Budapest — egy meghitt csendességű szobácskájába visszaszökött a nyár és a tavasz. A Rákóczi úton, a Fényes Adolf- teremben a két kedves évszakot — s a többit is — Bokros László, szolnoki festőművész őrizte meg nekünk képeinek üde színeiben. Mint Nagy László, a neves költő mondotta megnyitó beszédében: „Világot teremtett magának érzékeny alkatához méltót és hiteleset Ez a világ az évek folyamán bizonyosan gazdagodik. Első kiállítása már biztosíték arFAZEKAS MAGDA: FÉRFI FEJ. ra, hogy minket is tovább gazdagít majd szép, világos arcú művészetével. Különböző módon fogalmazott képeit is a poézis hozza egységbe. Szívesen nevezném szelíd hódítónak, olyannak, aki fogcsikorgatás nélkül is eljegyezheti magát a győzelemmel ... Nincs is benne semmi csodálnivaló, hogy a művészetet szeretők és értők oly nagy sokaságát vonzza a Fényes Adolf-terem Már az első napon — a kiállítás hivatalos megnyitása előtt — százhatvanan tették tiszteletüket Bokros kiállításán. Ceglédről, Jászberényből máshonnan vonatra ültek a modern művészet kedvelői A főváros neves újságírói, művészettörténészei, képzőművész növendékek, tanárok, érdeklődők jelentek meg á megnyitó óráiban. S gratuláltak személyesen a kiállítónak hozzátéve: visszajönnek még november 10-ig — a kiállítás nyitvatartásának idejéig — elmélyülten gyönyörködni a vallomásban, amelyet Bokros a világ rendjéről tesz. A művész életpályájának ünnepi állomása ez az első önálló tárlat. S mi, szolnokiak, Szolnok megyeiek magunkénak valljuk Bokros Lászlót és ünnepét Bár nem szolnoki, monori születésű művész; itt vert már gyökeret a Tisza—Zagyva szögben s elhivatottságának tartja, hogy a maga módján kivegye részét Szolnok kulturális nagykorúsí tásából. S teszi is. Ecsettel, palettával járja a Jászság, Kunság, Tiszazug; a Tabán tájait részeit. Parasztokat munkásokat keres meg, s örökíti őket a művészet pantheon jába. V Ady Endre írta, Nagy László idézte: ■ „Szeretném magam megmutatás hogy látva lássanak...* Bokros most megmutatja önmagát. a a Muzsikás mese felnőtteknek Bemutatták a Gül Babát Szolnokon A Szigligeti Színház pénteken este mutatta be Szolnokon Huszka Jenő Gül Baba című nagyoperettjét. A kereken hat évtizedes mű mindazok számára mond valamit, akik szeretik a gyönyörű zenét, a mesés mesét, s akik voltak, vannak, vagy lesznek szerelmesek. Éppen ilyenek jelentek meg az őszinte sikert hozott premieren ... A mester — Huszita Jenő dr. — sajnos, nem. ö három évvel ezelőtt aludt el örökre; élettársa és művészpályájának krónikása azonban ellátogatott a megyeszékhelyre, s a szolnokiakkal együtt tapsolt elragadtatva a Szigligeti Színház művészeinek. Persze, a vendég Kovács Ibynek, az operett primadonnájának, a pesti Petőfi Színház művésznőjének is. Operett? Nagyoperett? Perbe minek száll nőm a színház-histórikusokkal, kik valóban az utóbbi kategóriába sorolják a Gül Babát? Nos igen, szerepel benne primadonna; bonviván; Muj- kó cigány — • nagyszerű Gálfy László — a táncoskomikusra emlékeztet, de szerény nézetem szerint a Gül Baba ennek ellenére sem operett, nagyoperett. Sokkal több. Huszka-mű. És a sok-sok Huszka-alkotás között az, melyet jószerint a régi Király Színház bemutatója óta megszakítás nélkül játszanak. A daliás Gábor diák — Csizmadia László alakítja — fontos megbízatással érkezik a török hódoltság korabeli Budára. A várba vezető titkos alagutat kémlelné ki. Nyű röppen a színre, mielőtt a diák a várfalon át beugrik Gül Baba házának udvarára. Gondolom, jelkép ez a nyíl: feszült idegről elpat- tantója maga Ámor, ki eddig annyi galibát okozott a halandók életében. A nyíl — ne tessék hitetlenkedni, isten bizony így van! — éppen Gábor diák, s Gül Baba szépséges leánya, Leila szívét találja telibe. Gül Baba messzeföldön becsült szentember, az akkor végtelen ozmán birodalomban mindenütt ismert rózsakertész. Virágaiban a babonás vámép Allah, s Mohamed, az ö prófétája követeit tiszteli. Ali basa, a félelmetes várparancsnok is hiszi, hogy csak addig fénylik Buda fölött a félhold, míg Allah — és Mohamed, az ö prófétája — kegyéből virulnak a rózsák. Az első felvonásban be- processziózó zarándokok hozta rózsák nem soká virulnak ... A pirosat Gábor diák töri le, s adja át Leilá- nak. A fehéret Mujkó cigány cseni el — s fogyasztja él egészséggel... mint bűnjelet. A rózsatolvajok fejére halált kiált Ali basa. Gábor diák utolsó kívánságát „halljátok meg, emberek I” Egy délutánt Gül Baba háremében kíván tölteni. Persze, nem az igen szemrevaló Gül-nék — Felkai Eszter, Károlyi Marika, Pintér Zsuzsa, Hegyi Anikó, Berta Erzsi s az ezúttal néger Sebestyén Éva — kedvéért, hanem Leila miatt. Az impozánsan és romantikusan férfias Fonyó István (oppar- don, Ali basa!) kénytelenkelletlen enged a követelésnek, hiszen így parancsolja az ősi törvény. Bor József rendező a második felvonás tartamára kiöl : öm kérte —és kapta — a Hetedik Mennyországból Krasznói Klári érdemes hajadért, s méltó partnerét, Mozsonyi Albertet. (Azt sajnos nem tudom, a fiú-baja- dért hogy’ mondják — keletiül.) Szmima szülötte, a telt- tomporú hitves után áhítozó börtönőr — a kurta szerepben is megnyerő Berta András —, meghatottságában elkotyogja a rejtek-alagút titkát. A suhanó selyemben besurranó Leila jóvoltából azon át már-már megugranak a szerelmesek, mikor betoppan Ali basa. Mindennek vége! Vagy mégsem?... Rémült moraj, megannyi kétségbeesett kiáltás adja tudtul, hogy Allah (és Mohamed, az ö prófétája) megharagudott Gábor diák s Mujkó cigány, tervezett le- nyakazásp miatt: elpusztult a kert, elhervadtak a rózsák. Gül Baba — Győző László — ölte meg őket, hogy megmentse Leila és Gábor diák életét. Igazi — nem ügyelőcsinálta — vastapsra hajlongott az előadás végén a színésznép. Viski András karnagy és az orgona — s zongora- szólókat játszó Káldi János szívből jött puszit kapott a primadonnától. (Lám, lám, a színházi világban is akad borítékon kívüli juttatás...) Bor József rendező, Vágó Nelly jelmez- és Fehér Miklós díszlettervező, Hegedős Györgyi koreográfus és Dobos Fearenc maszkmester közös érdeme, hogy a szolnoki Gül Baba korunk Gül Babája lett; muzsikás mese felnőtteknek. Azok számra a késedelemért kárpótlásul, kik csak eztán nézik meg a Gül Babát — kis színházi pletyka. A mester özvegye, Huszka Jenőné mesélte, Beöthy László, a hajdani Király Színház neves direktora Gábor diák szerepét Fedák Sárira osztotta. A primadonna azonban a decemberi premier ellenére januárra lekötötte magát a Népszínházhoz. A zseniális Beöthy akkor Rákosi Szidi legtehetségesebb növendékét, Szentgyörgyi Lenkét ültette be a próbákra, hogy tanuljon az „isteni Zsázsától”. A kislány fogékony tanítványnak bizonyult: Fedák helyett százszor játszotta a szerepet! E pletykával együtt sem lenne teljes a beszámoló, ha méltatlanul megfeledkeznénk a magas-cében csiripelő Halász László főeu- nuchról, Fehér Györgyi put- riszagú cigányasszonyáról, Benyovszki Béláról, a talp- nyali budai bíróról — részeseiről a pénteki sikernek. Borváró Zoltán
