Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

INI. október 11. SZOLNOK MEGYEI NftPI Af s t t Őszi este jászfényszaru -Homokon Jegyzet 1963 októberében Warsava mozgókönyvtár. Minden hónapban egyszer begördül a falutó’ — Jász- fér.yszarutól — tíz kilomé­terre eső homoki tanyaso­rok iskolájába. Hinni sem akarom, de Rigó Mária ta­nítónő bizonyítgatja: ötszáz tanya tartozik ebbe a kör­zetbe. Ijedten nézem is a picinyke tantermet, hová fémek ide — a megyei művelődési autó könyvcse­réjére és esti filmvetítésé­re — a tanyáik lakói. Alaptalan az aggodal­mam. összevissza ha húsz felnőtt jön el, meg egy se­regnyi gyerek. A gyerekek ott forgolód-ak Timór Gyula könyvtáros körül. Szöszke tanyasi kislány azt kérdezi félénken: — Tessék mondani, mennyibe kerül egy mesés­könyv? Tímár magyarázza ked­vesen, hogy csak be kell iratkozni és nem kell kifi­zetni a könyvet. De a gye­rek, nem is olyan csöppség már, s megdöbbentő, hogy tíz—tizenkét éves kora el­lenére még mindig nem tudja, mi a könyvtár. így is élnek még emberek? És mi teszünk mi, hogy ne úgy nőjenek fel, mint a vadcserje? Sokat is, keve­set is. Beszélgetni kezdek a ta­nítónővel. Rigó Mária kü­lönös ember. Tizenegy éve tanít a tanyán, s már tel­jesen asszimilálódott az it­teni igényekhez. Panni ro­bogóval jár ki a község­ből, s tanítás után — mint az előadás után is — ne­kiüli a tantermet kitakarí­tani. Tanítónő és takarító­nő egy személyben, mert az iskola egyetlen tante­remből áll, a ki vállalná annak tisztába tételét az érte járó csekély pénzért? Azaz hogy van itten egy új iskola, de azt termény­tárolásra hasznosítják. Nem mondom, a tanulók elférnek ebben a piciny teremben is. Az általános iskola alsó négy osztályá­ba tizennyolc gyerek jár. — Mikor ide kerültem, kilencvenhat gyerekem volt — mondja a tanítónő. A felsősök bejárnak a faluba, busszal, vagy ke­rékpáron. A tanyai iskola ilyenféleképpen lassan— biztosan halódik. A tanító­nő is érzi ezt, de ő már ezt az életet szokta meg, ennek a megszállottja. Ezért, amikor t valy be­helyezték a községbe — azt mondja, az itteni er­dész helyeztette be, mert annak a felesége is tanító­nő —, olyanná lett, mint a pusztában elfogott ma­dár a kalitkába zárva. Ide­genül érezte magát a fa­luban, s foggal—körömmel harcolt, hogy visszakerül­jön a tanyára. De kezdődik az előadás. A gyerekzsivalygást elhatl- gattatják az emberek, s Timár Gyula, a megyei könyvtár dolgozója feláll, elmeséli a vetítésre kerülő filmet. Bejelenti azt is, mit játszanak egy hónap múlva. Egy jólöltözött él­adólány közbeszól: — Azt is tessék elmon­dani, miről szól. És Timár ismerteti a kö­vetkező film cselekményét. Aztán elfújják a lámpát és a falitáblára akasztott iskolai térkép vásznán megjelenik a filmhíradó. Október közepét írunk, s a film-híradó a magyar kor­mányküldöttség Szovjet­unió-beli látogatásáról szól. Követi egy összeállítás a kánikuláról, Palatínus strand-beli felvételekkel, júliusban. — Miért hoztok ilyen szakállas dolgokat — mor­dulok a könyvtárosra. — Ez semmi. A múltkor téli riportfilm szerepelt a híradóban. Na és a játékfilm. „Igaz­ság a hazugságról” címmel fiatal csehszlovák alkotók munkája. Ha nem ismerném az úttörő életet, most a film hatására eliszonyodnék tő­le, s nem igen engedném a gyerekemet az úttörők kö­zé. De ezek a tanyai embe­rek tényleg nem ismerik, éppúgy, mint a film alko­tói. S mert a hamis képet kapják, milyen következte­tést vonhatnak le? Mit mondhatnak majd gyere­keiknek, ha azzal állnak elő: ma szeretnék az őrsi összejövetelre elmenni? Egyáltalán, hogy kerül ide ez a film? Ki állítja össze a tanyákat felkereső népművelési autók film- műsorát? Milyen hozzáértő emberek ülnek abban a bi­zottságban? Ilyen bizottság nem is létezik — mint Ti­már Gyula mondja. Az lé­tezik, hogy fa MOKÉP azo­kat a filmeket adja át, — kopott kópiákkal —, ame­lyeket már nem vetítenek. Vagyis a tanyai közönség­nek az marad, ami már régi — 10—15 éves filmek is —, amit már le kellett volna venni a mozik műso­ráról. A megyei tanács egyéb­ként nem szűkmarkú me­cénás a tanyai népművelést illetően. Tizenkétezer köte­te van már a mozgó könyv­tárnak, s újabb negyven­ezer forintot kaptak könyvtárfej lesztésre. A művelődési autó sze­repéről sok jót hallottam már. Vallom is, hogy szük­ség van rájuk. De csak ak­kor tölthetik be igazán sze­repüket, ha tervszerű mű­sor- és művelődéspolitikát alakítanak ki. Ha velük együtt a MOKÉP, a taná­csi- és más népművelési intézmények is igyekeznek színvonalas alkotásokat, előadásokat eljuttatni a tanyákra, amelyeknek szin­te egyetlen kapcsolatuk a kulturvilággal a művelődé­si autó. Borzák Lajos Festők tanácskozása Jászberényben A jászsági festők gond­jaival foglalkozott a jász­berényi városi tanács vb művelődésügyi osztálya. A megbeszélésen a járás és a város festőművészei mel­lett részt vett a múzeum igazgatója is. A Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának rövid üdvözlete után a művelődési osztály vezetője ismertette az ösz- szejövetel célját. Az alkotók hozzászólá­saikban elmondták meny­nyire hiányolják a rend­szeres kiállításokat. Művei­ket évek óta nem mutat­hatják be, mivel eddig nem juthattak megfelelő helyiséghez. Addig is, míg állandó kiállítási helyiség nyílhat, átmeneti megol­dásokra hangzottak el jó javaslatok. így a művelő­désügyi intézmények ösz- szefogásával még az idén téli tárlat rendezésére ke­rülhet sor. A művészek megállapod­tak a zsűrizésre beküldhe­tő képek számában, a be­küldési határidőben. Ter­vük szerint a kiállításra szánt képeket november 30-ig kellett eljuttatni a múzeumba. December má­sodik felében kerülne sor a kiállításra, melyen a Jász­ság művészein kívül a jászberényi művelődési ház képzőművész szakkörének tagjai is részit vehetnek. Szülők, nevelők fóruma Az úttörőélet és a szülők jföővészethamisítók — hamisítók művészete A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata gondozásá­ban október végén jelenik meg Frank Amau „Művé- saethamisítók —- hamisítók művészete” című szakmun­kája. A karácsonyi könyv­vásár egyik slágerének ígérkező új kötetet már régóta várják a művészet­barátok. A szerző háromezer évre visszamenőleg dolgozta fel a műalkotások hamisításá­nak történetét. A hamisítá­sok azonban ennél jóval régebben kezdődtek. Egy körülbelül ötezer évvel ez­előtt készített egyiptomi pa­pirusz — amelyet a stock­holmi múzeumban őriznék feljegyzéseket tartalmaz ar­ról, hogyan lehet színes üvegből „drágakövet” ké­szíteni. Seneca írása többek között Caesar Rómájának gyöngyhamisító műhelyei­ről is beszámolnak. Külön fejezet foglalkozik az em­beri kultúra leghirhedtebb kalózainak, a világhírű mű­alkotások hamisítóinak mű­ködésével. Az író végül a műalkotások hamisításának százhuszonöt érdekes esetét mondja el. Lehetséges-e a szemátültetés ? Dr. Kettesy Aladár pro­fesszor, a debreceni orvos­tudományi egyetem szemé­szeti klinikájának igazgató­ja elmondta, hogy a klini­kán 1951 óta rendszeresen végeznek szaruhártyaátülte- tést. Ez lényegében olyan műtéti eljárás, amellyel az­előtt gyógyíthatatlannak tartott betegek nagy száza­lékának vissza tudják adni látását. A debreceni klini­kán az elmúlt tizenkét év­ben több mint nyolcszáz szaruhártya-á tültetést vé­geztek, s ennél több ha­sonló sebészi beavatkozás­sal az egész világon is csak néhány intézet büszikélked- het. Sokan fordulnak a sze­mész szakemberekhez azzal a kérdéssel: vajon az or­vostudomány mai állása szerint megoldható-e a szem átültetése? — Nos, ez saj­nos egyelőre a kilátástalan vágyálmok közé tartozik — mondotta Kettesy profesz- szor. — A szemét nem le­het átültetni, mert ezt az érzékeny szervünket, az agyvelő egyik kihelyezett részénék tekinthetjük; a szemgolyóban levő ideg­hártya a központi ideg- rendszer egyik darabja. Már pedig az agyvelőrésze- ket átültetni nem lehet. Egy ilyen operáció ugyanis nem kisebb követelményt állít a szemész elé. mint hogy a látóideg egymillió idegrostját külön-külön ösz­szekösse az agyba vezető ideg megfelelő rostjaival — még pedig nyolc másod­perc alatt. Ha az egymillió idegrost összekapcsolása ennél tovább tart, álékor az ideghártya vérellátása kimarad, az oxigén hiánya miatt, véglegesen elpusztul — fejezte be nyilatkozatát Napjainkban szerte az országban „Út a jövőbe” expedíció néven megindult az úttörőélet. Tervszerűen, egybehangoltan folyik az iskolai nevelő munkával, segíti a tanulóifjúságot életre való felkészülésében. Munka és játékosság, szé­pen megfér egymás mellett ebben a programban, amelynek végrehajtásához nevelők és szülők együttes erőfeszítése szükséges. Igen fontos, hogy a szü­lők ismerjék az úttörőélet célkitűzéseit. „Élj az úttö­rőélet törvényei szerint!” — hangzik az összefoglaló jelmondat. A pontokba fog­lalt törvények szabályoz­zák a pajtások életét. Igen lényeges, hogy ezeket ne csak ünnepélyes alkalmak­kor hangoztassák, hanem mindennapi életünkben kö­vetkezetesen gyakorolják is. 9Sbböl adódik a szülők első, az úttörőélettel kap­csolatos feladata. A pajtá­sok próbakönyvecskéjét kérjék el és figyelmesen olvassák a benne foglalt követelményeket. Alkalom- adtán beszélgessenek el ezekről gyermekeikkel. Le­gyenek segítségükre gya­korlati tanácsokkal és út­mutatásokkal. Esetenként tartsanak velük, amidőn kirándulásra mennek, ahol a próbákat wvakorolják. Helyesen jár el az a szü­lő, aki részt vesz az olyan rendezvényeken is, mint például az örsi összejöve­tel. A gyermek ebből azt a tapasztalatot szerzi, hogy a szülők fontos, lényeges dolognak tartják az ő út­törő munkájukat. Ha egyenként nézzük a célkitűzéseket, megállapít­hatjuk, hogy gyermekeink életre való felkészülését szolgálják. íme néhány ilyen gondolat: végezd szorgalmasan tanulmányai­dat; segítsd gyengébb tár­sadat; ismerd meg szűkebb hazádat; kutasd fel az ipar, a közlekedés, a mezőgaz­Hétszáznecgyvenkét vagon haltermés A halgazdasági tröszt 15 100 holdat kitevő tavain Súlyos gondatlanság — jelentős anyagi kár Felfúvódtak az abádszalóki Aranykalász Tsz tehenei Szerdán délelőtt lucerna- földre hajtották legelni a teheneket az abádszalóki Aranykalász Termelőszövet­kezetben. A meggondolat­lanságból súlyos károsodás a közős gazdaságot. A szövetkezet negyvenöt te­hene felfúvódott, s tegnap estig húszat kényszervágás­sal ki kellett mérni. A kár­okozás ügyében a vizsgálat megindult. országszerte megkezdték a nagy őszi lehalászást. Az idei „haltermés” jó köze­pesnek ígérkezik. Az elő­zetes számítások szerint el­érik a tervezett 742 vago- nos fogási eredményt. A halak zömét most te­lelt ető-ta vakba gyűjtik, ahonnan az idén már ok­tóbertől március végéig fo­lyamatosan ellátják a hazai piacokat, boltokat friss áru­val, illetve teljesítik a vál­lait exportszállításokat AZ ORSZÁGOS takarékpénztár SZOLNOK MEGYEI FIÓKJA Ü J A B B ÁLLAMI KISHÁZAK eladását kezdte meg. A lakosság Szolnok város, valamint a megye terüle­tén kedvező fizetési feltételekkel, hosszúlejáratú kölcsönre, lakott állapotban, illetékmentesen, 5 éves adómentességgel az alanti ingatlanokat vásárolhatja meg. KÉSZPÉNZFIZETÉSNÉL 25% ENGEDMÉNY jAR SZOLNOK: Ft Ft Arany J. u. 5. 70 000.- TŰRKEVE: Durst J. U. 50. 80 000.— Rálrócri ,, ,n ' Aty nnn Madách u. 4. 90 500.- Rákóczi u. 17. 42 000­Madách u. 47. 80 000.— JÁSZAPÁTI: Kolozsvári u. 72. 35 000,— Rozmaring u. 25. 40 000.— Balajti I. u. 20. 62 500.— Ságvári E. u. 32. 125 000.- Beloiannisz t6. . 90 000.­ZTOnrrvifS. Lenin u. 18. 37 500.­KUN HEGYE,». Beloiannisz 24. 75 000.­Ady E. u. 12. 83 000- JÁSZDÓZSA: KENDERES: Kossuth u. 9. 40 000.— Lenin u. 110. 77 500.- Bercsényi u. 23. 65 000.­TISZABURA: Bercsényi u. 20. 40 000.­Thököly u. 169. 52 500.- F* "* ^ ggäfc Bán S. u. 300. 100 000.- Deák F- u 24 40 000­Hösök tere 165. 110 000.- Lenin ú. 18 37 500!­KDNSZENTMARTON: Lenini u. 28. 35 000.­Alkotmány u. 5. 62 500.— JÄSZSZFXTTANBRÄs:* Munkácsi u. 7. 90 000.- «NDKAS. CSEPA* Posta u. 2. 77 000 — „ oc vénén Rákóczi u. 73. 65000 — Rákóczi a. 86. 75 000.— Rákóczi u. 83. 61 000 — CSERKESZÖLLÖ: JASZKISÉR* Tanyaföldek d. 7 000.­Nvárias dűlő 13 000.- Bercsényi u. 10. 64 000.­NAGYRÉV* Rózsa u. 2. 65 000.— „nnn Nagykörút 44. 45 000.­Tanya 27. 13 000.— Petőfi u. 50. 90 000.— TÖRÓKSZE1VT1WIKT ÓS: Rózsa u. 14. 90 000.­Somogyi B. 43. 50 000.- Rákóczi u. 3. 80 000.­Mártírók u. 89. 100 000.— Bercsényi u. 2. 48 000.— Máius 1. u. 38. 105 000.- Ady E. u. 12. 60 000.­Alatkai u. 14. 65 000.- Fo «■ 39. 80 000.­TISZABÖ: JÁSZLAD ANY: Gorkij u. 23. 55 000.— Kossuth u. 44. 38 000.— Néohads. u. 7. 90 000.— Petőfi u. 32. 55 000.— Orgona u. 3. 65 000.— Dimitrov u. 8. 61 500.— MEZŐTÚR* Mező I. u. 7. 24 250 — .. . ' „ Beák F. u. 13. 74 000.­Alsór. regálé 9. 23 750.— Kossuth u. 59. 72 500 — ÉRDEKLŐDNI I.EHET AZ OTP SZOLNOK MEGYEI FIÓKJÁNÁL. daság, a technika, a fcd- tura valamelyik ágának jövőjét; vegyél részt a csa­pat kulturális szemléjén, sportvetélkedőjén, stb. De nemcsak az egyéni célki­tűzések jelentősek, hanem a közös őrsi feladatok is, mint a táborozásra való közös gyűjtés, a közlekedé­si rend megtartása, szerve­zett néprajzi, régészeti, munkásmozgalmi kutató­munka. Gazdag, színes program ez, amely méltó korunk magasabb szellemi befoga­dóképességű, igényesebb ízlésű gyermekeinek neve­léséhez, sokoldalú művelt közösségi ember kialakítá­sához. Lehet-e a szülő ezek­kel szemben közönyös, vagy érdektelen? Ha így fogja fel, súlyosan hibázik gyermekével szemben. Saj­nos, bár nem nagy szá n­ban, olyan szülők is akad­nak, akik becsmérlően nyi­latkoznak a mozgalomról, panaszkodnak, hogy elve­szi a gyermek idejét Ezzel jóvátehetetlen hibát követ­nek el: mert a gvérmékét, akik hisznek az. eszmé­nyekben, otthon az ellen­kezőjét látva cinikussá, esetleg képmutatóvá vál­nak. Ezt pedig egyetlen szülő sem akarhatja. Az úttörők rendszeres hetenkénti őrsi összejöve­tele az a foglalkozás, ame­lyen egyrészt próbázásaik- ra készülnek, másrészt kö­zös játékkal szórakoznak, esetleg kirándulnak. Rend­kívül értékes az a segítség, amelyet az őrsi foglalkozá­son megjelenő egy-egy szü­lő adhat nevelő és irányító tevékenységével. Már maga az a körülmény is meg­nyugtató minden szülőre, ha a gyermekek felnőtt jelenlétében szórakoznak, viszont a pajtások számára is kedvező, mert ha bármi­ben elakadnak, segítséget kapnak. Rendszerint hat— nyolc pajtás van egy-egy őrs­ben, egy tanév folyamán tehát két-három alkalom­mal kerülne a patronálás sora a szülőkre. Ilyen al­kalmakkor jobban megis­merhetik a szülők azt a szép munkát, melynek so­rán úttörő gyermekük a mozgalomban nevelődik, személyesen szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogy milyen nemes, hasznos munkálkodás folyik az út­törő foglalkozásokon. Ügy gondolom, hogy ez a közre­működés még azoknak a szülőknek is megváltoztat­ná a véleményét, akik a fent említett kevesekhez tartoznak. A szülői mun­kaközösségek szép feladata a patronálási mozgalom megszervezése és a szülők meggyőzése. Üt a jövőbe — hirdeti a program. Segítsük gyerme­keinket abban, hogy ez az út minél simább, minél de­rűsebb, minél célraveze­tőbb legyen. Bors Lajos tanár Szolnok FIGYELEM! A Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet Ti­szapüspöki községben 1963. OKTOBER 20-AN kiállítással egybekötött 5SZI VÁSÁRT rendez. A vásáron be­mutatja őszi és téli di­vatcikkeit, kultúrcik- keket. — A kiállítás alkalmával borkóstoló, divatbemutató és mati­né műsor. — Este tár­sasvacsorával egybekö­tött magyamóta-est. —----------------—»•'

Next

/
Oldalképek
Tartalom