Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

1963. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyugtalanífó nyugalom Jászladányon A korai vetés érdekében A megyei főagronómus nylaaíkozata Az utóbbi napokban több mint 100 milliméter csapa­dék hullott le a megyében, amely átmenetileg megbé­nította a mezőgazdasági munkákat. Szeptember 7-ig 2342 hold őszi árpát — a vetésterület 4,6 százalékát — 942 hold őszi takar­mánykeveréket és 970 hold kenyérgabonát vetettek el. A szántás-vetés pillanatnyi­lag leállt. A váratlan idő naw gondot okoz a mező- gazdaságban. Megkérdez­tük Vedrődy Gusztávot, a összesen 140.000 holdat A lemaradás mintegy 40 ezer hold. Azt javasoljuk a (termelőszövetkezeteknek, hogy október 1-ig vetéste­rületüknek mintegy 75 szá­zalékán végezzék el a talaj­előkészítést. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi napokban lehullott nagymennyiségű csapadék miatt néhány napig még nem lehet szántani. Az idő sürget, de ez nem jelenti azt, hogy a talajelőkészítés minőségéből engedni lehes­sen. Az erősen átázott ta­lajra nem szabad rámenni, mert a gép letapossa azt, tönkreteszi a talajszerkeze­tét és a talajéletet szétrom­bolja, mely évekre kihatás­sal lehet a termelésre. Helyes, ha a termelőszö­rosszak a levezető csövek Ezért azt ajánljuk a tsz- eknek, hogy a néhánynapos kiesést használják fel a ve- tő"épek felülvizsgálására, kijavítására. Jónéhány termelőszövet­kezetben nem ellenőrizték megfelelően a vetőmagvak csíraképességét. A jásztelki Tolbuchin Tsz-ben 66, a jászalsószentgyörgyi Petőfi­ben 73, a jászjákóhalmi Bé­kében 74 százalékos csira­Egész Európában páratlan őskori leietanyag megyei tanács főagronó- musát: — Milyen javaslatai van­nak a nehézségek leküzdé­sére? Véleménye szerint, hogyan lehet a szántás-ve­tési munkákat meggyorsí­tani. — Eddig 100 ezer hold vetőszántást végeztek el a 230 ezer holdból. Szeptem­ber 1-ig az őszi árpának, a takarmánykeveréknek és a rozsnak egész területét, a búzának mintegy felét kel­lett volna felszántani. Te­hát vetkezetek vezetői, szakem­berei felülvizsgálják a táb­lákat, elemezik, mely terü­letek szabadulnak fel októ­ber 15-ig, s ennek megfele­lően végezzék a talaj előké­szítést és a vetést. Különö­sen fontos ez a késői veté­sű kukoricáknál, melyek­nek érése elhúzódik. Java­soljuk, hogy inkább kalá­szos után vessék a gabonát, mint a kukorica után. Többéves gyakorlat igazol­ja, hogy sokkal jobb a ka­lászos utáni októberi ve­tés, mint a jó elővetemény utáni késői vetés. Megítélésem szerint a gépszemléknél a legtöbb hiba a vetőgépeknél volt. Kevés a súly és képességű búza vetőmagot láttunk. Azt ajánljuk a ter­melőszövetkezeteknek, hogy kellő tisztítás, csírártatás— használati érték megállapí­tása — csávázás nélkül a gabonát nem szabad elvet­ni. Ahol ezt nem végezték még el, mielőbb szüntessék meg a mulasztást. A vetőmag normákat a mag használati értékének és az egy folyóméterre eső 1^1 ajor Miklós jászladá­■ * nyi tanácselnök ag­gódva lép az ablakhoz és borúlátóan szemléli, mint szaikad, zúdul a zápor a falura. És teljesen jogos a község tanácsa vb-elnöké- nek nyugtalansága, hiszen akkora esőzés áztatta meg olyan mélyen a határt, hogy a jövő hétnél előbb vetőgépek oda nem vonul­hatnak. S tetézi még Major Mik­lós borús hangulatát, hogy eleddig a volt szép idő ellenére sem vonult még vető szándékkal egyetlen gép se a jászladányi föl­dekre. Vagyis J ászladány- nak, a nagy gabonatermesz­tő községnek egyetlen hold őszi vetése sincs még a mai napig. Sőt a vetőágy előkészítésének állapota sem sokkal vigasztalóbb. Igaz, az Úttörő Termelő- szövetkezetben több mint 400 hold vetőágy teljesen készen, de ez a szövetkezet csak 900 holdnyi területen tesz őszi magvat a földbe. Ellenben az Aranykalász­ban 1500 hold, vár őszi maghintésre, s ' még csak 100 holdas kész vetőágyuk van a főagronómus tájé­koztatása szerint. S a többi szövetkezet se áll sakkal jobban. A ztán, a vetőgépek ^ üzemképessége. Pon­tosabban szólva üzemkép­telensége. A Szolnoki Gép­állomás a község gépi mun­kájának gazdája, neki kel­lett volna gondoskodni ar­ról, hogy legalább augusz­tus végére már kijavított állapotban, bevetésre készen legyenek a vetőgópek. Ez­zel szemben még csak most kezdték meg a gépjavítást. Igaz, hogy most elég nagy erővel, s szinte egyik nap­ról a másikra kijavították Az iskolai filmintézet ebben az évben 22 oktatófilmet készít az általános-, illetve a középiskolai tanulóknak. Az általános iskolások számára már elkészült a kőolaj kitermelését és fel­dolgozását bemutató film, amely hasznos kiegészítése a kémia tananyagának. Élet az áruházban címmel egy nagy áruház életéről, az ott dolgozók munkájáról készí­tettek filmet, szintén az általános iskolásoknak. Két­részes produkciót láthatnak a diákok a textilgyártásról. Két fenevad rontott a kiskapunak, amint megzör- rent kezemben a kilincs. — Ki az? — erőltette a sötétet fürkésző szemeit nadrágom és lábszáram megmentésére siető idősebb asszony. — Erdei Sándorral sze­retnék beszélni — mond­tam és sokat sejtetően néz­tem a barátságosnak nem mondható kutyákra. — Akkor lépjen be — invitált — Itthon van. Ezektől meg ne tartson, csak itt jöjjön mellettem. Erdei Sándor az asztalnál ült Előtte nyitott Nők Lap­ja feküdt; azt olvasta. Ka­lap volt fején, az elmarad­hatatlan kalap, mely a sok használattól jócskán fény­lett már. Az öreg kemény kézfo­gása elárulta, hogy hatvan­két éves kora ellenére még nagyon jó erőben van. Az­tán megmondtam, hogy új­ságíró vagyok. Ügy vettem észre, ilyen késő este sem az Aranykalász és az Út­törő Termelőszövetkezetiben foglalkoztatott gépeket. No, de a többiek? És azt a két-három hetes késést bi­zony már nehéz behozni. Ámbár nem lehet egy­oldalúan a gépállomás számlájára írni mindent. Sőt elsősorban nem a gép­állomás okolható azért, hogy későn kezdik a ve­tést Jászladányon. A hely­zet ugyanis az, hogy a köz­ség két szövetkezeti gazda­ságának — a Táncsicsról és az Úttörőről van szó — sa­ját vetőgépe van. S azért aztán igazán nem lehet a gépállomást szidni, hogy még a saját gépeikkel se vetettek egy négyszögölnyit se a termelőszövetkezetek, e azért nagy a nyuga- lom. Indokolatlanul nagy. Ilyen esős őszi Idő­járásban semmi elfogadha­tó magyarázata a lassú ké­szül getési ' folyamatnak. — Csaljon az érzésünk, de azért kimondjuk: nem lesz-e majd ennek a nagy nyuga­lomnak nagy kapkodás a vége? A jelek máris erre mu­tatnak. A Szolnoki Gépál­lomás, hogy valamiképpen behozza a kései vetéskezdés­ből adódó kiesést, három vetőgépet (megosztva az Úttörő, Táncsics, Szabadság szövetkezetek között) cso­portosít át más községekből Jászladányba. Csakhogy ezek a vetőgépek eddig sem álltak a gépállomás portá­ján kihasználatlanul. Olyan területről vonták el, ahol korábban megkezdték a vetést, s így biztosított a korábbi befejezése. Ahon­nan elhozták, ott büntetés a sietségért, s ahová hoz­ták itt jutalom a késleke­désért. ■— borzák —< Még ebben a tanévben az iskolába kerülnek a mű­anyagok szerkezetével, tu­lajdonságaival, feldolgozá­sával és felhasználásával foglalkozó oktatófilmek. — Ezek a II-os gimnazisták­nak nyújtanak segítséget a kémia tanulásában. A kö­zépiskoláknak rendelkezé­sére áll az Élet a lucernás­ban című színes oktatófilm, amelyet a biológia-tanítás­nál használhatnak fel. Meg­kezdték a Bethlen-1 kon­szolidációról’ szóló filmek forgatását is. volt meglepetés számára látogatásom. Rám nézett, aztán a nyi­tott képeslapra siklott te­kintete. Nem szólt egy szót sem. Látszott rajta, azt gondolja: te vagy az újság­író, öcsém, hát kérdezz, ki vele, én meg majd vála- szolgatok. Elhatároztam, nem fogom kérdezgetni, hogyan volt régen, hány hold földje volt, mióta tevékenykedik a legeltetési bizottságban, meg miegymás. Mire a há­zához értem, sok mindent elmondtak róla. Tudtam azt is, hogy Erdei bácsira hall­gatnak Kunmadarason és szeretik az emberek. Más sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tanácsok megalakulása óta ő községi és megyei tanácstag. Ha akarja, majd elmondja. Egyszerűen beszélgetni akartam. Csakhogy ez a be­szélgetés nagyon nehezen indult. — A fene egye meg, na­Érdekes statisztikai adatok a csecsemő- halandóságról A legújabb statisztikai adatok szerint hazánkban jelentősen csökkent a cse­csemőhalandóság, de még így is magas az egynapos, vagy annál fiatalabb kor­ban meghalt újszülöttek száma. A kutatók és az orvosok fáradhatatlan munkájának eredménye­ként ez a szám is évről- évre kisebb lesz. Míg 1938- ban 2 660 egy napon aluli csecsemő halt meg, 1952- ben csak 2 094. Az 1954-os esztendő „rossz év” volt az újszülöttek számára: az egynapos kis halottak szá­ma meghaladta a 2 800-at. Azóta ez a szám örvende­tesen csökken. 1958-ban 2 013, — 1959-ben 1994, 1960-ban 1852, 1961-ben pedig 1 730 volt. Az apróságok közül min­den évben sokkal több fiú hal meg, mint lány. Min­den ezer fiú-újszülött kö­zül 14—15 nem éli túl az egy napot, ugyanakkor a lányok közül csak 10—12. Sokat foglalkoztak az egynapos apróságok halá­lát előidéző okokkal. A megfigyelések és a statisz­tikai adatok szerint ezek közül az első — bár nem csökkenő mértékben — a koraszülés. Sok csecse­mő korai halálát okozzák a különböző szülési kompli­kációk, különösen kopo­nyán belüli sérülések a ve­leszületett fejlődési rendel­lenességek, valamint a szülés után fellépő légzés­hiány és tüdőlégtelenség. A modem, jól felszerelt kórházakban, szülőottho­nokban jól képzett orvo­sok és a legkorszerűbb műszerek állnak beavatko­zásra készen a szülőágy mellett, így az ilyen okok miatt bekövetkezett halál­esetek száma egyre jobban csökken. (MTI) A Rádiószínház terveiről Gábor Viktor, a Magyar Rádió dramaturgiai osztá­lyának vezetője szerdán is­mertette a sajtó képviselői előtt a rádiószínház őszi- téli évadjának műsortervét. „Láthatatlan színházunk” az új szezonban — szeptem­ber második felében ok­tóberben, novemberben és decemberben — négy ma­gyar és kilenc külföldi író színművének rádióváltoza­tát, illetve hangjátékát mu­tatja be. Az új évad hagyomá­nyokhoz híven — magyar szerző művével kezdődik. Szeptember 15-én, vasárnap este sugározza a Kossuth- adó a Vörösmarty Bujdosók c. verses drámájából ké­szült rádiójátékot. (MTI) pok óta esik — mondtam. Bólintott — Tönkremegy a szőlő is. — Hát... Hallgattunk. — Ha szabad kérdeznem, melyik újságtól jött? — kérdezte hirtelen. Megmondtam. \ — Tudja, több újságtól voltak már nálam. — A Szabad Föld és a Népszabadság is írt rólad — szólt kí a felesége a konyhából. — Az újságíróknak el­mondtam, hogyan volt ré­gen — kezdett mesélni. — Száznegyven köblös birto­kon voltunk haszonbérlők. Ezt csak mi, a család tag­jai műveltük. Rengeteget dolgoztunk. Hogy mást ne mondjak, ilyenkor ősszel 5—600 zsák tengeri három­szor is megfordult a válla­mon. — Mikor 1924-ben meg­nősültem, öt pengő volt az összes vagyonom. — Később? — A felszabadulás utáni időt érti ezalatt, ugye? Té­eszcsét alakítottam. Hat évig voltam elnök. Nehéz idők voltak, higyje el. Kö­telező vetéstervek, gyapot, meg ilyesmi. Az emberek Páratlan értékű lelettel gazdagította ezen a nyáron a magyar őslénytani kuta­tást az Uppony község mel­letti Simkakőhegy egyik barlangjának feltárása. Ab­ból a mintegy két tonná­nyi köves, agyagos „föld­kitöltésből” ugyanis, ame­lyet Itt dr. Jánossy Dénes j muzeológus, a Magyar i Nemzeti Múzeum osztály­nem akartak vetni. Emlék­szem a kezdet kezdetére. Október húszadika volt már és a szövetkezet föld­jéből csak annyi volt be­vetve, amennyit én beve­tettem. Szavaiból kitűnt, évtize­deknek beillő hat esztendő volt az. Nagyon sok ember azért mégis jobban szerette volna, amikor a tsz-ek a községben megerősödtek, ha az öreg nem a legeltetési bizottság, hanem valame­lyik szövetkezet vezetését vállalja. Dehát erre már valóban idős az én vendég­látóm. — Azért tsz tag vagyok ám — mondta. — Pártoló tag. Az Úí Barázda Terme­lőszövetkezetben. A fiam is ott dolgozik. — Hogyan áll anyagilag a csoport? — A harmadik helyen. Nem a legjobban megy ne­kik. Azaz nekünk. Meg sem várta míg kér­dezem, már mondta is. — Igaz, nem onnan ka­póm a jövedelmem, de szó nélkül azért nem tudok mindent megállni. Szerin­tem — amit meg is mond­tam nekik — sok olyan be­ruházást eszközöltek — vezető helyettese irányítá­sával lelkes fiatal diákok termeltek ki és tisztítottak meg, tömegesen kerültek elő az évek százezreivel ezelőtt élt állatok csontjai. Megtalálták az oroszlán, az ősi medve, a farkas, az ős­bölény, a szarvas, az őz, és egy igen ritka, nagytermetű juh —, sőt még egy teknős maradvá­nyait is. gondolok itt különböző gé­pekre, öntözési felszerelé­sekre, amit nem használ­tak. így nem gazdaságos, igaz-e? Vagy akkor ve­gyék, amikor arra szüksé­gük van, vagy ha már meg­vették, akkor használják is, hogy kifizetődő legyen. Hátha még a legeltetési bizottságról hallottakról ír­nék. Oldalakat tenne ki, amit elmondott. Olyan elő­adást kerekített, erről a- munkáról olyan lelkesen beszélt, sohasem fogom el­felejteni. Nyugdíjba mehetne, hi­szen már túlhaladta a kor­határt, de amint mondotta — mi lesz akkor az ötszáz férőhelyes üszőnevelő te­leppel? Nem, addig szó sem lehet a nyugdíjról. Há­rom év alatt meglesz a te­lep, majd akkor. Mikor odáig ért, hogy a legeltetési bizottságnak 8 milliós vagyona van és másfélmilliós költségvetés­sel dolgoznak, még a kalap is lekerül a fejéről. A kalap! Maga mellé tette a padra. A villanyfényben csillo­gott rövidre nyírt ősz haja és csak beszélt, beszélt még sokáig. Bognár János mennyiségnek megfelelően állapítsák meg. Szükséges, hogy minden ütemben készítsenek ütem­tervet a talaj előkészítési és vetési munkákról. A korai vetés érdekében vegyék számba és csoportosítsák az erőket és rendszeresen ér­tékeljék a teljesítést is. Ha nemvárt akadályok jelent­keznének, haladéktalan al kérjenek segítséget az ille­tékes szervektől. Nyilvánvaló, hogy az erő­sen felázott talajra csak ké­sőbb lehet a gépekkel rá­menni. Ezért azt ajánljuk, hogy fogatokkal is vessenek és mielőbb hozzák rendbe az ehhez szükséges vető­gépeket. Az időjárás okozta ne­hézségek miatt szükséges a kalászos utáni vetés is. Sok helyen látni már korábban felszántott tarlókon zöldellő gabonát. A csócsárló ve­szély megszüntetése érde­kében javasoljuk, hogy eze­ket a tarlókat még egyszer felszántsák. A szövetkeze­tek vezetői minden erőt a te la jel ©készítésre és a ve­tésre összpontosítsanak még akkor is, ha ez a tavasziak alá történő mélyszántás ro­vására- megy. — Hol tartunk a silóku­korica és a kapások beta­karításával? — A silókukorica beta­karításával 72 százalékban végeztünk. Tizenkilencezer holdból azonban még öt­ezer hátra van. A kunszent­mártoni járásban már 100 százalékig befejezték ért a mimikát, Túrkevén, Jászbe­rényben, a tiszafüredi és a jászberényi járásban azon­ban lemaradtak. Az a ve­szély fenyeget, hogy ez az értékes takarmány- növény nie» vén ül s tápértéke csökken. Sajnos jónéhány termelőszövetke­zetben nem sokat törődnek a lédús takarmánybázis növelésével. Mintegy 8 ezer vagon cukorrépalevél és fej . várna silózásra. Ennek azonban csak jelentéktelen részét hordják be, még a jól működő tsz-ekben is kinthagyják és alászántják. Ott is, ahol a silókukorica egy részét kénytelenek le­törni, megfeledkeznek a si- lózásról. A cukorgyáriak panaszkodnak, hogy a tsz-ek nem akarják igény­bevenni a nyers szeletet. Az idén jó termést ígér a cukorrépa. Megyei átlag­ban 150 mázsás holdan­ként! termésre számítunk. Szükségesnek tartom hang­súlyozni, hogy a tsz-ek a cukorgyárral megkötött szerződés, illetve ütemterv szerint szedjék a répát. Ezt a tsz-ek többsége betartja. A jászberényi járás szö­vetkezetei azonban csak 50 százalékát szedték fel és szállították el a beüteme­zettnek. A 18 ezer holdnyi napra­forgó vetésterületből alig 350 holdat szedtek le. E fontos olajnövényből is ki­elégítő termés várható. A csapadékos időjárás és a madárkártétel jelentős kárt okozhat. Ezért art ajánlom^ hogy idejében, de megle­hetősen száraz állapotban szedjék le a tányérokat. A termelőszövetkezeteknek és a terményforgalmi válla­latnak is fel kell készülni ennek szárítására. Kívána­tos. hogy esetenként 16 szá­zaléknál nagyobb víztartal­mú magot is átvegyenek. A munka meggyorsítása érdekében javasolom hogy kombájnnal takarítsák be e növényt, illetve a kézzel levágott tánvSrokat a táb­lákon csépeljék el a kom- báinnal. — feierte be nyi­latkozatát Vedről Gusztáv. — m. L — Huszonkét űj oktatófilm MÉG A KALAP IS LEKERÜLT r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom