Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
1963. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Különös konkurrencia Vasárnap délelőtt tíz óra. A drótkerítéssel körülvett piacon a maszekok, néhány asszony kellette kosara mellé rakott, összebilincselt lábú szárnyasát. A kerítésen kívül a tsz nagy stráfkocsija állt, ketrecekkel megrakva, melyekben még bőven volt csirke. A kocsi melletti ládán mérleg is volt. — Kilóra adják? Mibe kerül kilója? — Huszonnyolc forint — 6zólt le a néni a kocsiról. Nem voltam bizalmatlan a tsz-csirkék iránt, bár sokat hallottam nőtársaságban arról beszélni, hogy tápszerrel etetik szegény párákat és hogy nem láttak azok egy szem kukoricát sem életükben. Mondom, nem voltam bizalmatlan, de gondoltam, előbb megnézem a kerítésen belül. Talán még olcsóbban is hozzájutok Nem akartam holmi nyeszlett galuska mellé valót venni, azért a szebb, testesebb pipikre vetettem szemet. — Hogy adja néném? — szólítottam meg a testes asszonyságot. — Kilencven párja — mondta ő csak úgy kurtán- furcsán. — Kilencven? — kaptam levegő után és gyorsan tovább léptem. — Mibe kerül a csirke? — kérdeztem egy lényegesen silányabbra mutatva. — Hetven. Gyerünk tovább. Kezdtem sokkal igénytelenebb lenni. Végül egy piros mű- bőrkabátos nő előtt állapodtam meg és rámutattam az öklömnvi, két tollcso- móra. — Negyvenöt. Ez a végső éra — mondta Nem bírtam tovább cérnával; Elvégre nem lopom én a pénzt. — Ennek? De hiszen ez a két szegény pára nem nyom egy kilót sem. A tsz- nél huszonnyolc kilója. — Igen? Hát akikor vegyen tsz-csirkét. Ha éhen pusztulnék sem ennék belőle. — Aztán miért nem? — Mert tápszeren nevelik azokat. Fél vannak fújtatva. Tudom én, ne féljen. Én is a tsz-ben dolgozom. Tízezer csirkét nevelünk. Héthetes korban már hetven dekát nyomnak. Van egy ismerősöm, az már megbetegedett az ilyen csirkétől. — Aztán ezek, — mutattam a szóban forgó szárnyasokra — ezek min nevelkedtek? — Ezek? Ezek háztáji kukoricán. De nincsenek is úgy felfújatva. — Azt látom. Aztán1 mondja csak, melyik tsz- ben dolgozik? — érdeklődtem. — A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz-ben. Elég az hozzá, vettem egy „tápszerrel felfújatott” 1.10 kilogrammos csirkét 30,80 forintért. A család nőtagjai csodálkoztak, hogyan tudtam ilyen jó üzletet kötni. Kirántva és pörköltnek elkészítve háromszor jóllaktunk belőle. Nagyon finom volt. Egyikünk sem betegedett bele, azóta is jó egészségnek örvendünk. Ez a kis történet megtanított arra is, hogy a szolnoki baromfipiacon a drótkerítésnek melyik oldalán érdemes vásárolni. — bóján — EGY KTSZ „!RiNYFEDcZ£TÍ iá A pénzeskazetta megszűnt hiánycikk lenni — Tölcsér, zománc ruha nélkül — Kályha lesz, csak fűrész por legyen A lakatosműhely végé- j ben nagy halom különböző méretű vaskazetta állt. — Ezek lennének a nemrégen még hiánycikként emlegetett pénzeskazettáit? — kérdeztük a szövetkezet műszaki vezetőjétől — Igen. — Nem tudja, miért volt sokáig hiánycikk? — Egyik szövetkezet sem akarta gyártani, mert — szerintük — nem lehetett kijönni a munkabérből. — Akkor a gyártás kezdetén biztosan sok nehézséggel kellett megküzdeniük. — A legtöbb gondot a hirtelen készített, éppen azért gyenge minőségű szerszámok és néhány csökönyös dolgozó okozta, akiket hónapokig nem lehetett meggyőzni arról, hogy a kívánt teljesítményt el lehet érni. Képesek voltak a hónap végén 600— 700 forintot hazavinni a családnak, csak hogy az ellenkezőjét bizonyítsák; — És ma? — Megkeresik a havi kétezret. Elmondhatjuk, jól „beálltunk” a kazettagyártásra. A termelékenység emelését szolgálta Kimák Ottó, a kazeittagyártó részleg vezetőjének újítása is. Ez a kiütő szerszám a zártakaró lemezen egyszerre hét műveletet végez. Azt a munkát, amelyet eddig két hónapig a zártakaró leméz elkészítésére fordítottak, az új szerszámmal egy nap alatt el lehet végezni — Mennyi a megrendelésük a pénzeskazettából? — Ebben az évben nyolcezret kért a kereskedelem. Az udvaron rengeteg kisebb-nagyobb félkész tölcsér volt gúlába halmozva. Bent a műhelyben is állandóan formálják, készítik. A harmadik negyedévben négyezret gyártanak belőle. Szintén az udvaron, gondosan letakarva állt nagyon sok zománcozott hullámlemez. — A négyszögletes zománcozott fűrészporos kályhák oldalai — mondta a műszaki vezető. — Sajnos. arról olvastunk az újságokban. hogy a fűnész- port papír-alapanyag — cellulóz — élőállítására használják majd fel; Mi lesz, ha nem lesz elég fűrészpor? Megnyugtattam. — Ettől ne féljenek. Átmentünk az asztalosokhoz. Ütközben arról beszéltünk, hogy a moziszék- készítő részleg a szövetkezet aranyfedezete. Ha nagyon „szorul a kapca,” ha pénzügyileg megszorulnak, az asztalosok „rávemek” és akkor nagyobb mennyiségű moziszéket szállítanak a Butorértnek. Jól fizet a moziszék Höfflinger Endre részleg- vezető elmondta, hogy tizenhárom asztalos 6500 moziszéket készít egy év alatt. Egyetlen szék 250— 270 munkaműveletet igényel; Egy másik, nyolc főből álló részleg az országot járja. Színházak asztalos- munkáit. belső faburkolatokat csinálnak. Ezekben Mezőgazdasági delegáció utazott Franciaországba a napokban szállítják Budapestre a Fővárosi Operettszínház berendezéseit, majd a helyszínen felszerelik azokat. A jászapáti „Béke” vegyesipari KTSZ nagyon sok vállalattal kooperál. Exportra gyártott hűtővitrinek alkatrészeit készítik a MIRKÖZ-nek, a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat részére a G-réger kerékpártengely pótalkatrészeit forgácsolják. A szövetkezettel szívesen kötnek szerződéseket a nagyobb vállalatok, mert jó minőségben és pontosan szállítják a megrendelt árut.- bj A szakfelügyelő a* *j‘a"-erTr? isi; azujlantionyvekről nyilatkozik a neveié*! tervről Kovács Sándoamé megyei általános iskolai vezető szakfelügyelő lapunk munkatársának néhány olyan oktatási kérdésiben nyilatkozott, amellyel kapcsolatban több olvasónk érdeklődött személyesen, vagy levélben. — Az oktatási reform alapján milyen tantervi változások lesznek az idén? — Megváltozott a tanterv anyagában és szemlélet- módjában egyaránt. Az ismeretanyagot bizonyos mértékben csökkentették. Egyes tantárgyakat csak magasabb osztályban tanítanak. A fogalmazás eddig a második osztály anyaga volt, ezentúl csak a harmadik osztályban kezdik meg tanítását. A követelmények csökkentését és az életkori sajátosságok fokozott figyelembe vételét jelenti, hogy a negyedik osztályban az olvasási készség követelménye az értelmező olvasás a kifejező olvasás helyett, amely most csak a hatodik osztályban kerül elő. — Ami a személetmódban történt változást illeti: Fokozottabb figyelmet fordítunk a gondolkodókész- ség kialakítására az emlékező készséggel szemben. Más szavakkal nem a lexikális anyagon lesz elsősorban a hangsúly, hanem azon, hogy érti-e a gyermek a tanultakat. A megoldásnak tehát bealkonyo- dott. A nyelvtani szabályoknál például elsősorban arra törekszünk, hogy a gyermek a tanultakat biztosan tudja alkalmazni. Ezt szolgálja a tantárgyi kocentrá- ció is, azaz az ismeret- anyag sokoldalú, több tantárgyban történő felhasználása. Ha például egy kirándulás során azt nézzük meg, hogyan változtatta meg az ember a természetet, akkor ennek élményeit felhasználjuk a számtan- és fogalmazás-órákon if — Űj tantárgy bevezetéséről hallottunk. — Igen. És elmondhatjuk, hogy ez az új tantárgy, a környezetismeret a leggyakorlatibb, az élettel Családi EGY SZOCIALISTA — Belátogatok én ide most már sűrűbben — mondja Kókai Béla bácsi Szombaton délelőtt Pe+ő- házi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes vezetésével háromtagú mező- gazdasági delegáció utazott Franciaországba. A magyar szakemberek látogatásuk alkalmával a francia kenyérgabona-termesztés, a kukoricatermesztés és a lu- cematermesztés módszereit tanulmányozzák. (MTI) Ügy érzem, nyugodtan nevezhetjük családi ünnepnek a megye első szocialista műhelye tagjainak legutóbbi összejövetelét. Kettős céllal ülték körül a virágokkal díszített asztalokat az AKÖV jászberényi kirendeltségén. Űj nevet választott magának a szocialista brigád és gondjaikba fogadtak egy gyermeket. Kerekes András és brigádja, amely eddig már négyszer szerezte meg a szocialista brigád címet, régóta készült e napra. Terveiket megbeszélték a vállalat vezetőivel és az érdekelt patronáltakkal. Elhatározták, hogy Kókai Lászlónak, az 1956-ban mártírhalált halt jászágói fiatalnak nevét viselik ezentúl. A másik esemény története pedig a következő: Pernyész Gyula volt munkatársuknak, aki pár éve gépkocsi szerencsétlenség következtében meghalt, három kiskorú gyermeke maradt. A brigád tagjai már régebben vállalták, hogy a most 13 éves Gyula gyéreket gondjaikba veszik. Az állami intézetben lakó fiút anyagilag támogatták, érdeklődtek előmenetele iránt. Az idei nyáron már közöttük volt a kis legény. Segített munKőofaj és radioaktivitás Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalata és a TIT közös kiállításának meglátogatása (a Damjanich Múzeumban) a laikus számára is áttekinthetővé teszi az olajbányász-munka lényegét, fontosságát A látogató megismeri a huszonötéves, j külföldi érdekeltségből magyar vállalkozássá vált hazai kőolajipar születését, fejlődését. Megyénkben a 1 fúrótorony gyakori látvány — ám hányán hallottunk arról, hogy annak segítségével olykor még radioaktivitást mérő műszert is le- bocsátanak a mélybe? ... Miért teszik, azt is megtudhatja a kiállítás látogatója. Meg, mert a gondos rendezőség délelőtt tíztől este hatig ügyeletet tartó szakképzett kiállítás-kalauzokkal segíti a bemutató sikerét. — bz — BRIGÁDBAN kájukban, ismerkedett a szakmával. A mostani baráti összejövetelen pedig elhatározták, hogy a nyolc általános elvégzése után maguk közé veszik a fiút tanulónak, Szakmáit adnak a kezébe és segítik egészen addig, amíg maga erejéből és tudásából is teljes értékű tagja lesz a műhelynek, Sokan beszéltek ezen az összejövetelen. A brigádtagok elmondták, hogyan fo- gamzott meg bennük az új név és a patronálás gondolata. A jászberényi járás pártbizottságának és a jászágói tanácsnak kiküldöttei ‘.arról beszéltek, hogy a szocialista típusú közösségnek egyik szép példája a műhely tagjainak tette. Kerekes Ferenc, a vállalat igazgatója a szolnoki és kisújszállási szocialista brigádok üdvözletét tolmácsolta. Kókai Béla bácsi, a névadó édesapja meghatottan köszönte meg a megemlékezést fiáról. Pemyés Gyuszi édesanyja arról beszélt, hogy a fia milyen nagy örömmel tartózkodott nyáron a brigádban és mennyire várja, hogy újra közöttük lehessen. A beszélgetés után a szülők meglátogatták a szocialista műhelyt, megismerkedtek a gépekkel, azok kezelőivel és megígérték, ha erre visz utuk, mindig belátogatnak ide is, beszélgetni a nagy családdal. leginkább összefüggő tananyag, amit valaha is iskolában tanítottak. Gyakorlattá teszi az élet és iskola kapcsolatát, a társadalmi és természeti valóság közvetlen szemléletét valósítja meg. Ezeken az órákon például nem elégszenek meg a helyes magatartás szabályainak vagy egészségügyi ismereteknek a nyújtásával, hanem arra törekszenek, hogy ezeket szokássá fejlesszék a gyerekeknél. Az első osztályban például a helyes és célszerű öltözködést, az önkiszolgálást, a gyakorlatban tanulják meg a gyerekek és ezzel az iskola a szülői háznak nyújt segítséget. — Az új tantárgy rendkívül sokoldalú. A gyermekek megismerik először az iskola környékét, később a községet vagy a várost. A szülők, az iskola dolgozóinak munkáját is bemutatják. Rendszeres sétákon, kirándulásokon ismerkednek meg az őket körülvevő világgal, tudatosítják bennük és mint fentebb mondtam: más tantárgyaknál is felhasználjuk ezt. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindez nem jelent megterhelést, mert a legmesz- szébhmenőkig figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait. Az új tantárgy a kis emberkék eligazodását segíti az őket kerül vevő természetben és társadalomban. — Hallottunk a gyakorlati foglalkozás bevezetéséről Is. — Igen, ez a tantárgy a kézimunka helyett lép _ a tantervbe. Célja a munkára való lélektani felkészítés, a fizikai munka megszerettetése. A legegyszerűbb munkafolyamatokat, munfcafo- gásokat ismerik meg a gyerekek. Szerepel fémépítő elemekkel való munkálkodás a Technokid', felhasználásával. Itt ismét ama ügyelték a tanterv összeállítói, hogy semmiképpen ne okozzon sem fizikai, sem szellemi megterhelést az új tantárgy, ami abban is különbözik a régi kézimunkától, hogy nem a munkadarab elkészítése a cél, hanem a részfolyamatok megismerése és ezen keresztül a munka megbecsülése. — Az új tankönyvek is sokak érdeklődését keltették fel. — Az eddigi néhányna- pos tapasztalatok alapján bátran állíthatom, hogy elsősorban a leginkább érintettek, a gyermekek érdeklődnek. Az alsótagozat új könyvei a mesevilág színességét egyesítik a magas színvonallal. A valóságos életet tükrözik, a gyermekek számára elfogadható pozitív hősöket .és cselekvéseket állítanak példaképpen. Az olvasmányok rövi- debbek, érdekesebbek. Külön szeretném megemlíteni a környezetismeretd tárgy munkafüzetét, amely színes, vonzó képeivel segíteni fogja a megszerzett ismeretek megszilárdítását. Nent zseb őszintén szólva nagyon bosszant a dolog, de csak úgy mondom el magának, ha hallgat erről... Tudja én megértem, ha valaki fontos embernek tartja magát. Azt is ha nagyvonalúságban mindenkin túl akar tenni... Számlája van a községi cukrászdában és arra a jóbarátok, ' ismerősök, haverok minden hónapban négyszáz forintig ihatnak, ehetnek, fe- ketézhetnek. Furcsa hóbortnak találom én ezt, feltűnési mániának, flancnak. Én a barátaimat, ha úgy adódik meghívom, fizetek nekik egy—két feketét, vagy egy—két féldecit. Máskor meg ők hívnak. Minden embernek lehet szenvedélye, sőt azt is hiszem, hogy attól még lehet jó vezető. Csak az sért, mivel nekem nincs ilyen számlám, sokszor nyugtom sincs. Akik eleinte csak példálóztak, már nyíltan mondják: — Te miért nem csinálod? A te zsebed is birná úgy, mint az övé. Te is vagy olyan tsz elnök, mint ő. Dehát nekem ez nem a zseb dolga. Igaza van. Nem zseb dolgai De jaj! Ígéret kötelez. Megígértem, hogy hallgatok. B„ E.