Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK J / » m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . ' v ■■ ■ »? t T• ; . ■. _____ ■ • ___-v_- " ;-"?vV ____ "• • - — --—;—XIV évf olyam, 210. szám. Ára 60 fillér 1963. gzept. &, vasárnap. A vetés hónapja Gondtalan less as őssi bessersés — A FAGY BEÁLLTÁIG 500 VAGON BURGONYA Érkezik megyénkbe — jö a hagymatermés : 32 SZÁZALÉKKAL TÖBB KERÜL AZ ÜZLETEKBE, MIN T TAVALY — A jövő hét közepétől KÉSZÜL AZ ÚJ LISZT 180 vagonos lemaradás a malmokban — Megtelnek a raktárak isújszállásról Túrke- “ vére haladva frissen zöldelő táblák látképe fogad. A túrkevei Búzakalász szövetkezeti gazdaság vetőgépei augusztus 27-én jelentek itt meg először. S a gyorsaság, az igyekezet lám megérte, olyan szép már az őszi vetés, hogy szinte gyönyörködik az ember benne. Az őszi takarmánykeverék pompázik itt, de hamarosan ugyanígy zöldéi az őszi árpa is, amelynek magját most teszik a földbe. Sőt a búza is követi, hiszen szeptember 12-én, csütörtökön már búzát öntenek a vetőgépek garatjaiba a Búzakalász gazdái. S ha továbbra is ilyen nagy lesz az igyekezet náluk, sikerül eredeti céljukat megvalósítani, miszerint október 20-ra túl lesznek az őszi vetésen. Nem a túrkevei Búzakalász az egyedüli szövetkezet a megyében, amelynek gazdái megértették, milyen nagy tét az idejébeni vetés. A kunszentmártoni járásban már megszokott látvány a vetőgépeket vontató traktor, s Mezőhéken is augusztus 21-én kezdték az őszi magvak csávázását, a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet elnökhelyettesét pedig a napokban láttuk sietősen motorozni, a Héki Állami Gazdasággal cseréltek minőségi vetőmagot. És máshol is. Ezekben a napokban megyeszerte kezdetét vette a rozs, az őszi árpa, az őszi takarmány- keverék vetése. Míg a múlt héten mindössze háromszáz hold vetés volt az egész megyében, ezen a héten már csak a túrkevei Búzakalásznak van ekkora vetésterülete, a megyében pedig háromezer holdra becsülhető a bevetett föld. Mégis azt tapasztaljuk, nem mindenhol azonos az igyekezet, s bizony vannak még szövetkezeti vezetők, szakemberek is, akik kényelmesen kijelentik, nincs veszély, mert október a vetés hónapja. Valóban a régi parasztgazdák mindig októberben kezdték az őszi vetést, csakhogy azt a pár hold búzácskájukat köny- nyen el is vetették októberben. Igenám, de ritka az a szövetkezet, ahol ezer holdon aluli lenne az őszi vetnivaló. Sőt vannak olyan mammut-gazdaságaink — mint a karcagi Lenin, a mezőhéki Táncsics, a kunszentmártoni Zalka Máté, a túrkevei Vörös Csillag Tsz — ahol többezer hold a tervezett őszi vetés. Márpedig ekkora területeken októberi kezdéssel lehetetlenség optimális időben földbe tenni a magot. S talán nem is ez a döntő ellenérv. A növényzet fejlődési lehetőségét tekintve is azok járnak jobban, akik a szeptembert tartják a vetés időszakának. Szeptemberben még jó a talajmunka, s az időben kikelő növény megerősödik, s még bokrosodik is, mire a tél ráköszönt Azt pedig a gyerek is tudja, hogy az erősebb vetéssel nehezebben birkózik még a mostoha tél. Nem is szólva arról, hogy a meteorológia esős őszt jelez, s az eddigi őszi napok tapasztalatai is arra intenek bennünket, hogy számítsunk a hosszantartó őszi esőzésekre. Ez persze jóslás és ne legyen így, de ki biztosít az ellenkezőjéről? Márpedig akkor, ahogy mondani szokták, lőttek az optimális vetésnek. A mezőgazdaságban mindig a rossz időre kell felkészülni, s akkor kevesebb a kellemetlen meglepetés. Azok a szövetkezetek, amelyek a rosszra készülnek (ebben az esetben esős őszről van szó), nagyon helyesen, most nem várják a kukorica betakarítását, nem várnak arra, hogy majd a kukoricaföldből készítenek vetőágyat. Most a búzatarlókat, a gabonafélék szántásait készítik elő. Többszörösen könnyebben tehetik, ,az őszi munkák sem torlódtak még össze, s a talajmunkálatok is köny- nyebbek, jobbak, olcsóbbak. Csakhogy nem mindenhol teszik. Jónéhány szövetkezetét említhetnénk a tiszasasi Rákóczival egyetemben, ahol már eleve arra készülnek, hogy csak november 10-én fejezik be a gabonavetést. Figyelmeztető az a tény is, hogy a jelenlegi időszakra kívánatos 120 ezer holdnyi vetőszántással szemben még csak 90 ezer holdnyi van a megyében. A „nyugodt emberek” azt mondják erre: hová sietünk, nincs veszély, még csak ezután jön a vetés dandárja. Ez igaz. Csakhogy a vetés dandárjában csak a termelőszövetkezeti gazdaságokban 230 ezer hold vár arra, hogy belekerüljön az őszi gabona. A rn^'e gépkapacitását, az ugyancsak októberben esedékes betakarítási tennivalókat is'figyelembe véve, lehetetlenség ezt a roppant mennyiségű gabonát egykét hét alatt elvetni. Eí gy mód kínálkozik hát “ csak arra, hogy mégis kellő időben (október 30-ig) földben legyen a vetőmag. Mégpedig az, hogy szeptember már a vetés hónapja legyen. Szeptember még közel 20 munkanapot jelent. A húsz nap alatt rengeteget el lehet végezni, el lehet vetni. S akkor már — mégha esős is lesz a következő hónap — kevesebb okunk marad a kapkodásra, az idegeskedésre. Sőt arra is marad időnk, hogy minden agrotechnikai követelményt teljesítve, gondosan, jó munkát végezve pihenjünk majd meg a nagy őszi munka után. B, L. megkezdődik a megye éléskamráinak feltöltése, raktárba kerülnek azok az itelmiszercikkek. amelyek zömét ősszel, télen keresi, vásárolja a lakosság. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat utolsó negyedévi áruigénylését vizsgálva, arról győződhettünk meg, hogy az őszi beszerzés nem okoz majd különös gondot a vásárlóknak. Tallózásunk során különös figyelmet fordítottunk a legjelentősebb élelmiszerfélékre, amelyek iránt feltehetően a legnagyobb kereslet mutatkozik majd. A burgonyatermés országosan jó eredményeket ígér. s ennek következtében a merye ellátásában nem lesz fennakadás. Tavaly szeptember 10-e után már csak a fehér fajták árusítására volt lehetőség, mert a kedvelt rózsa, raka- mazi, gülbaba készlet vetőmagnak kellett. Az idén más a helyzet: az éves mennyiség 60 százalékát ez utóbbi fajták képezik. Jelenleg bármelyik üzletben kaphatók Remélhetőleg ez az arány az év végéig nem változik. A fagy beálltáig megyénkbe érkező 500 vagon krumpli fedezi a szükségleteket. Sőt 25 százalékos tartalék áll rendelkezésre. Szeptember 10-től az üzletek igény szerint kapják az árut, éppen ezért az lenne a jó. ha a családok a télre már most vásárolnának. így a MÉK rak- tárgandjait enyhítve, folyamatosabb és fokozatosabb áruátvételre és tárolásra nyílna mód. A állami kiskereskedelmi vállalat a negyedik negyedben 90 vagon burgonyát kap és oszt szét boltjai között, ami azt jelenti, hogy Szolnokon, Török- szentmiklóson, Martfűn, Jászberényben annyi krumpli lesz, amennyi csak kell. A községeket és a többi városokat az fmsz látja el, s az általuk fogalomba kerülő, körülbelül 60 vagon burgonya biztosítéka a jó ellátásnak. A megyei készlet többi részét — megfelelő tartalékkeret képzése mellett — a közü- letek kapják. A hagymatermés is kitűnőnek ígérkezik. Egyszóval: lesz bőven. A tavalyihoz mérten sokat javult az ellátás, hiszen az idei árualap 22 százalékkal magasabb. Amint a begyűjtés megkezdődik, akár a napi egy va- onos kereslet kielégítése is lehetségessé válik. — t. P. — A felső Jászságban elterjedt és jól bevált a csőkutas öntözőrendszer. Öt- hét kút vizét összekapcsol- j'ák, s ezzel 60—65 holdat tesznek öntözhetővé. Az , idén 26 kútcsoportot építAz ősz kapujában állunk. Ebben az időszakban indul útjára a kenyérgabona. A raktárakba, majd a malmokba kefül, s végül liszt, kenyér formájában alapvető táplálékká válik. A mindnyájunkat érdeklő kérdésre, hogy mennyi és milyen lesz az idei ke- nyémekvalónk, a legilletékesebbhez, a feldolgozóhoz fordultunk válaszért. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Zsidó Péter válaszát azzal kezdte, hogy a kenyérgabona őrlésben jelenleg mintegy 180 vagonos lemaradása van a megyei malmoknak. Azonbtan ennek egy részét a közeljövőben pótolják. A malmoknál mutatkozó termeléskiesés nagyrészt csak a vállalat tervteljesítésében okoz gondot, népgazdasági szinten nem. Ugyanis a megye malmai a fővárosi maltetneik a Jászság közös gazdaságai, melyekkel 1700 holdat öntöznek jövőre. A kutakhoz eddig acélcsöveket használtak, melyek költségesek, s beszerzésük sok nehézséggel járt. Sárközi János, a Szolnok megyei Tsz Beruházási Iroda fiatal hidrogeológusa nagy- jelentőségű újítást dolgozott ki: az öntöző kutak acélcsöveit műanyagcsővel lehet helyettesíteni. Gecse János, a beruházási iroda főmérnöke így mutatta be a szerény fiatalembert. — Három évvel ezelőtt végzett az egyetemen. 1962 áprilisáig a kőolajosoknál dolgozott. azóta nálunk van. — Majd nem kis büszkeséggel hozzátette: — Mi vagyunk az egyetlen tsz beruházási iroda, ahol hidro- geológus dolgozik. — Újításának mi a lényege? — Alapelve, hogy a csőkutas öntözőtelepeknél az acélcsövet műanyagcsővel helyettesítjük. Ez nagy nép- gazdasági megtakarítást eredményez, mért az acélcső közvetlen vagy közvetve import-anyag. Ez adta az ötletet. A kismélységű — 10—40 méter — kutakhoz nem feltétlenül szükséges a magasnyomású acélcső, mint az olaj, illetve uz artézi kutakhoz. — Mi az előnye a műanyag csőnek? — Kisebb a súrlódási felülete, nem támadja meg a talajvíz, tehát nem rozsdásodik. Itt fölöslegessé váilik az acélcsöveknél használatos szigetelés. — Bizonyára gazdasági számítást is végzett. A műanyagcső alkalmazása milyen megtakarítással jár? — A műanyascső 40 százalékkal olcsóbb az acélmoknak is segítettek ezide- ig az őrlésben. ‘Ebben az évben viszont már a budapesti malmok meggyőzik a munkájukat és így nincs szükség a szolnokiak segítségére. Ezzel egyébként nagy szállítási költséget is megtakarítanak a fővárosiak. — Milyen az új őrlés minősége? — Az eddigi tapasztalatok alapján kifogástalan. Az elmúlt években meglehetősen szűk volt a „keresztmetszet” a raktározási lehetőségekben. Következő kérdésünk tehát, hogy javultak-e a befogadóképességek? — Jelenleg raktáraink 80—85 százaléknyira terheltek. Ez megfelelő. A csúcsidő persze csak októberben lesz, amikor a gabona mellé bekerül a napraforgó és a rizs. Ekkor már zsúfoltak lesznek. csőnél. Tehát egy csoport kútnál 40—50 ezer forintot lehet megtakarítani. Pontos számítást még nem végezhettem, hisz eddig csupán acélcsővel terveztük az ön- tözőkutak fúrását. Két kút- csoportból 130 holdat lehet megöntözni. Holdanként 900 forint a megtakarítás. Az idén 26 kútcsoport elkészítését igényelték a jászsági tsz-ek. Ha ezeket műanyagcsővel készítik, 1—1.3 millió forintot tudtak volna megtakarítani. — Tudomásunk szerint sok értetlenséggel találkozott. Mi akadályozta eddig a műanyagcsöves kutak fúrását? — Elképzeléseimet tavaly augusztusiban kezdtem formába önteni. Az újítás részleteit pontosabban ki kellett dolgozni. így például sok gondot okozott a csövek összeillesztése. Itt több variáció is van, majd a kísérlet dönti el, hoev melyik a megfelelő. — A tavasszal sok műanyagcső volt a raktárakban. Akkor azonban még nem készültem el az újítással. Két hónappal ezelőtt, amikor hozzá akartunk fogni a kivitelezéshez, kiürültek a raktárak, azonban jelenleg már lehet műanyagcsövet kapni a szolnoki AGROKER-nél. így a közeli napokban megkezdhetjük a kivitelezést. — Az erkölcsi elismerésen túl az újítókat anyagilag is dotálják. Kapott-e már újítási díjat? Erre a kérdésre már a2 iroda főmérnöke, Gecse János válaszolt. Sárközi elvtársat jogosan illeti meg az újítási díj. — m. L — A mezőtúri Vörös Október Tsz 180 holdnyi rizstelepén megkezdték az aratást. A Dunghansali fajta a tervezett 13 helyett 15 mázsás átlagtermést Ígér. Az egyik 78 holdas, tavaly felújított telepről 20 mázsás átlagot várnak Képünkön Pabolcsek Lajos és Hornok Hona vágja a rizst. Öntözőrendszer m űanyagcsővel Sárközi Jáno« hUirngeoUiwu« újítása — Több mint egymillió forintom megtakarít/»«* Ma: A KALAP Egy hősi kor hős fia Színészek fényképalbuma
