Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Általános iskolai, alsó osztályos tanítónőtől hallot­tuk: H. Jóska nem figyelt, a pad alatt játszott valamivel. A tanítónő odasietett hozzá, mire a gyerek arca elé kap­ta két kezét és rémülten né­zett rá görcsösen merev uj- jai közül. A gyerek attól félt, hogy po­fonütik. A pedagógusnak ez eszében sem járt, soha nem nyúlt egyetlen tanít­ványához, nem is szándéko­zott. A beszélgetésből minden kiderült. Jóska megszokta (milyen borzasztó ez a szó: megszokta!), hogyha valami csínyt követ el, akárcsak apró mulasztást is, otthon „lekevernek egyet”, Beszélgetés a szülőkkel. Azt állítják, hogy „gyereket nem lehet verés nélkül ne­velni, ők is elég sok pofont kaptak, így lettek rendes emberek”, A fiatal pedagógusnő két­ségbeesetten, elgyötörtén tiltakozik: nem szabad, higy- gyéli el, ez nem vezet sem­mi jóra... Inkább szép szó- valval, mindig szép szóval... Az anya elmondja még, hogy a verés után legtöbb­ször maga is megbánja hir­telenségét, és dédelgetni a kisfiút. Nem érti meg, hogy ez a legrosszabb. Nem érti, miért utasítja vissza a gye­rek a becézést. Mert igazságtalanság érte őt, és ezt semmivel nem lehet jóvátenni. Mert csa­lódott édesapjában, vagy anyjában — a felnőttekben. Aránytalannak érzi a bün­tetést azzal, amit elkövetett. A hirtelen támadt gyengéd­ségben ösztönösen sejti az anya vagy az apa rossz lel­kiismeretét. Bontakozó egyénisége az igazságot ke­resi — az elhamarkodott büntetés pedig éppen úgy megzavarja, mint az érthe­tetlen, indokolatlan gyön­gédség. Elvész a bizalma, szülők és pedagógusok, általában a felnőttek iránt. Konfliktus­ba kerül a világgal, amely­től segítséget, támaszt re­mél. A pofon mindig árt. Egyéb „büntetések” sokkal hatáso­sabbak lehetnek. Ne men­jen moziba, ne nézhesse a televíziót, ne kapjon édes­séget egy-két napig — ha megérdemli. Ne mehessen az udvarra játszani, játszás helyett tanuljon vagy segít­sen otthon néhány óráig, átmenetileg a zsebpénzét is csökkenthetjük. Mindez töb­bet használ, mint a testi fenyítés. „Amit az ember megért, szívesen megteszi” — ez a gyerekre is érvényes. A nyugodtan közölt érvelés mindig meggyőző, ha szere­tet sugallja. Feladatokkal bízzuk meg, amelyek a hasznosság érzé­sével töltik el. Menjen vá­sárolni, öntözze a virágokat, hordia ki az edényt az asz­talról ebéd után. Dicsérjük meg, ha ügyesen végzi eze­ket az apróságokat — hálás lesz érte. S ha már elcsattantak a pofonok, ha „megszokta” a gyerek, lehet-e még változ­tatni, javítani a helyzeten? Mindig lehet! Ha a szülők­ben megvan az önfegyelem és a javulás szándéka. A gyerek megérzi, ha „más szelek fújnak”, öröm­mel alkalmazkodik, ha nem az idegesség, a szeretetlen­ség, a hamisan értelmezett tekintélytisztelet légköre ve­szi körül. A türelem, a megértés, a pajtási — mégis tekintélyt őrző! — nevelés jobb és szebb gyümölcsöket terem, mint a testi fenyítés, amely mindig kitörölhetetlen, ká­ros nyomokat hagy a fejlő­dő emberben. Gyenes István HASZNOS TANÁCSOK Mit mivel tisztítsunk ? ALPAKKA, EZÜST tárgyakat forró szappanos vízzel mossuk meg, és pu­ha ronggyal fényesítsük ki. ALUMÍNIUM EDÉNYT sohase mossunk szódás víz­ben. Forró vízzel, szappan­nal, Alu-Vim-mel vagy szi­tált kőporral tisztítsuk. Meleg vízben öblítsük. Ha az alumínium edény foltos lesz. akkor egy maréknyi almahéjat tegyünk a vízbe és főzzük ki. BETONPADLÓT nem tanácsos lúggal mosni. Kenőszappanmal és jó me­leg vízzel kezelve, mindig szép marad. BÖRÖNDÖT aktatáskát, stb. kétszer egy évben vazelinnal, csuka­májolajjal vagy lanolinos krémmel kell bekenni, ha szikkadt, puha ronggyal fényesíteni. BÖRCIPÖT (világos és sárga) forralat- lan tejbe mártott ronggyal dörzsöljük ki. Utána fehér cipőkrémmel kenjük be. Hangya, légy és társai Hangya ellen a Gesarol a legjobb védekezés. Bolha és poloska leg­jobb ellenszere a tisztaság. Az ágyneműt naponta kell szellőztetni. az ágyakat, pamlagokat porolóval vagy porszívóval tisztogatni. Ha mégis behurcolnánk egyet- kettőt, Gesarol, Matador és a hasonló készítmények beváltak ellenük. Fontos, hogy mielőtt beszórjuk a réseket és felületeket, gon­dosan portalanítsunk. A gyanús részeket tanácsos benzinbe mártott gyökér­kefével lesúrolni. Ruszni vagy svábbogár ellen cukor és bórax egyen­lő arányú keverékét ajánl­juk, amelyet a konyhafal mentén szórjunk fel. Ugyancsak összefondoshat­sül VE FŐZVE POZSONYI KIFLI Fél deci tejben 2 dkg élesztőt oldjunk fel. Gyúr­junk a deszkán rétes ke­ménységű tésztát 42 dkg lisztből, 12 dkg margarinnal, parányi sóval, 1 evőkanál cukorral és tejföllel. A tész­tát hétfelé osztjuk. Mind­egyik részből kerek lapot sodrunk, azt csillagalakban nyolcfelé vágjuk úgy, hogy 5« kiflink lesz. A töltelék­hez 15 dkg dió és 15 dkg mák kell. A kiflik tetejét tojássárgájával kenjük meg. RIZSFELFO.TT Fél liter tejben negyed liter vízzel, negyed kg rizst ‘ puhára, de szemesre főzzük, i 3 tojás sárgáiét 3 dkg vaj- | jal és 3 evőkanál vaníliás j cukorral, reszelt citrom há­lával kikeverünk, hozzáad- juk a kihűlt rizst és végül a 3 tojás habját. A kikent tűzálló tálban addig sütjük, amíg szép piros lesz a te- teie. juk őket. ha lapos tányér­ba cukrozott sört öntünk. A sör szagára odagyűlnek a bogarak, és belefullad­nak a lébe. Vizes kefét, rongyot ne hagyjunk elöl, a réseket, lyukakat tömjük be gipsszel. A felmosott tiszta padlóra Gesarolt hintve, szintén jő ered­ményt érhetünk el. A légy ellenszere minden élelmiszer állandó, gondos lefedése, és minden kony­hahulladék, ételmaradék alapos eltakarítása. Ne hagyjuk fedetlenül a sze­metes ládát, takaratlanul a mosatlant. Irtani a le­gyeket légypapírral és a levegő lehűtésével lehet legsikeresebben. A léghu­zat, a hűvös éjszakai leve­gő megtizedeli őket. A konyha és éléskamra abla­kaira szereljünk nyáron szúnyoghálót. Játékról komoly szóval v A fiatal élőlény — akár ember, akár állat — játé­kos. Szülei gondoskodásá­nak köszönhető sok fölös­leges energiáját vezeti le ugrándozással, kergetőzés­sel. dulakodással. A játék ugyanakkor új és új moz­gások begyakorlása. S mint testével, ugyanúgy szelle­mével is játszik a gyer­mek. Felnőtt korunkban jósze- rint elképzelni sem tud­juk, mennyire eleven, mi­lyen gazdag a gyermek képzeletvilága. Él abban a mackó, a hintaló; a fekvő­hely hajó. s valódi víz a térkép tengere. Az ügyességi játékok — hol az olló. bújócska — a vetélkedés egészséges ösztönét fejlesztik A ve­télkedésben a test edzése éppoly fontos, mint elen­gedhetetlen velejárója a sportszerűség. Az élet, a világirodalom gyakran mutat be szeren­csétleneket. kikben szenve­délyé fajult a játék. Sok­féle játékban a szerencséé a döntő szó. Nem rajtunk áll. hányat mutat a kocka, milyen kártyalapokat ka­punk. Jócskán akadnak, kik a szerencse forgandó- ságát úgy értelmezik, hogy egyszer okvetlenül a^ g ja­vukra fordul. Ilyen sza­bály. ilyen törvény nincs! Szükséges ezt — a gyer­mek értelmi színvonalához mérjen — megmagyarázni. Tudia meg a kicsi minél előbb, hogy a társasjáték célja nem a nyerés, hanem vidám közös szórakozás. GYEREKEKNEK Beugrató Kerékpáron ment egy teve, — elhiszed-e? Ha elhiszed, szamár vagy, megmondhatod apádnak. Egy egér jött Egerből vasúton, Pesten akart férjhez menni, csakhát nem vette el senki, nem bizony. Egy oroszlán poroszul vigasztalta, mit búsul: az oroszlán neve ez volt: Harap Ede, — elhiszed-e? Ha elhiszed szamár vagy, megmondhatod apádnak. A gőgös cica Cica sétál az udvaron szépségére büszke nagyon, mondják is a verebek: „Csirip-csirip, egy kis dca ilyen gőgös hogy lehet?” (S hogy elmegy a fájuk [alatt, a fejére pottyantanak.) A Bodri meg, — észre­[véve, — usgyi! — rohan már feléje. Szégyen ide, szégyen oda, fut a cica, mint még soha, föl, egy fának tetejére, — oda lett a büszkesége! Fürtös Gusztáv Pályázzatok Ti is! Kedves gyerekek rajzpályázatunk határideje szép' tember 14-én lejár. Igyekezzetek tehát, s minél töb ben küldjétek be rajzaitokat. KERESZíREJTVÉNY Vízszintes: 1. Ezzel a bé­lyeggel készíted elő évköz­ben a nyári vakáció nagy élményeit (névelővel). 7. Folyadék. 8. Női név. 9. Telek mássalhangzói. 11. Helyet foglal. 12. Juttat. 14. Gáz, mely irtja a polos­kát. 16. Első község me­gyénkben, mely gimnáziu­mot kapott. Föggőleges: 1. Női ének­hang. 2. Évszak. 3. Igekö­tő. 4. Híres költőnk, nagy forradalmár. 5. Határozó rag. 6. A romantika iránti hajlam e vágyban nyilvá­nul meg. 10. A vízsz. 12- vel szembenálló fél igéje. 13. Jelző (gyakori magyar vezetéknév). Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est, 16- ost és a függőleges 6-osti Beküldési határidő; szep­tember Hí Múltheti rejtvényünk he­lyes megfejtése: A vonalzó, tanít, óvodát. Könyvjutalmat kapott: Török Erzsébet, Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) £ pURpAJSQOS TOLDÄ7 Az Ezeregyéjszaka meséiből lt egyszer réges-régen Bagdadban egy ke­reskedő, aki igen jószívű ember volt, de ezen felül hiszékeny és ostoba is. Egy napon, midőn szamarával hazafelé igyekezett, meg­pillantotta őt két csavargó tolvaj és azonnal szemet vetett a szamarára. Lassan és óvatosan követték, s egy elhagyott sikátorban végrehajtották ravaszul ki­eszelt tervüket: ügyesen le­oldották a szamár fejéről a kötőféket, amelyet az egyik csavargó a saját nyakára húzott, a másik csavargó pedig ezalatt kereket ol­dott a lopott szamárral. A kereskedő mindebből 6emmit sem vett észre, s a kötőféken vezetett tolvajjal együtt nyugodtan bandukolt a csendes országúton. Amint így mendegéltek, feltűnt a kereskedőnek, hogy a szamár, szokása el­lenére nem csökönyösködik, álldogál, vagy makrancos- kodik, s ezért elégedetten hátrapillantott. De elége­dettsége a legnagyobb ré­mületre változott, amikor a szamár helyett egy embert pillantott meg a kötőfék végén. Az ijedtségtől kez­detben meg sem tudott sző- lani, s csak nagysokára kérdezte dadogva: — Mond meg nekem, Allah nevére, ki vagy, s hogyan kerülsz ide? — Óh jó uram — felelte ájtatos ábrázattal a ravasz tolvaj — látom, nem is­mersz rám. De hogyan is ismerhetnél, holott én a te szamarad vagyok, csak ép­pen most nyertem vissza emberi alakomat. Elmon­dom neked történetemet, s menten meg fogod érteni csodálatos átváltozásomat. Sok esztendővel ezelőtt könnyelmű életet éltem, és sokat dorbézoltam. Egy al­kalommal, midőn ismét ré­szeg fejjel tértem haza, szóváltásom támadt anyám­mal, aki erősen elítélte helytelen életmódomat. A szóváltás során durván szidalmaztam anyámat, s bódult fővel kezet emeltem reá. Anyám kétségbesetten felsikoltott és ezt mondta: Óh, Allah, miféle vétkemért büntetsz e fiúval? Hiszen, ha a természet törvényei ellenére egy szamarat hoz­tam volna a világra, az sem lenne súlyosabb csaJ pás, mint egy ilyen méltat­lan gyermek! — S ekkor Allah — el kell hinned uram, mert magam vagyok rá a bizonyíték — azon- nyomban szamárrá változ­tatott. Röviddel ezután — foly­tatta a furfangos tolvaj — megvettél engem a vásá­ron s attól fogva a te há­zad táján éltem. Bizony rengeteg terhet tettél a há­tamra, folyvást dolgoztat­tál, s alig engedtél pihenni. Ezzel levezekeltem, ami a rovásomon volt, s ezért visszanyertem régi emberi formámat. A jószívű, de ostobán hiszékeny kereskedő ál- mélkodva hallgatta a tolvaj elbeszélését és nagy lelkiis- meretfurdalások közepette így kiáltott: — Meg tudsz-e nekem bocsájtani, te sokat szenve­dett testvérem? Hidd el, hogy sejtelmem sem volt az igazságról, s nem állt szán­dékomban, hogy egy em­bertársamat oktalanul bán­talmazzam. Bocsásd hát meg, amit ellened elkövettem, s menj utadra békével! Sza­bad vagy! Ezzel levette a kötőféket a tolvaj nyakáról aki két­szer sem mondatta magá­nak, s gyorsan elinalt. Harmadnapon a vásárba ment a kereskedő, hogy újabb teherhordó állatot vásároljon. Alig nézett körül, máris megpillantotta régi szama­rát, amelyen a tolvajok még az előző napon, jó pénzért túladtak. — Hát ez hogy lehetsé­ges? — törte fejét a kal­már. — Csak nem változ­tatta vissza Allah ismét szamárrá a szerencsétlent? — Közelebb lépett a sza­márhoz, amely gazdáját felismerve, éktelen ordí­tásba fogott. — Mit követtél el me­gint te semmirekellő? — kérdezte felháborodva. — Talán megint kezet emeltél anyádra, s részeg fővel szi­dalmaztad? Vedd tudomá­sul, hogy ilyen szamárra nincs szükségem többé. Mérgesen rácsapott a sza­már hátára és derűs szív­vel továbbállt. „009 POFOD.. L..T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom