Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

MA: AZ ŐSZI MUNKA HÍREI Megoldódik Szolnok vízellátása HETI RÁDIÓMŰSOR IDEGEN GYERMEK? Nagysikerű magyar előadások Bábelben E héten ért véget Basel­ban a nemzetközi automa­tizálási szövetség (IFAC) 2. világkongresszusa. A nem­zetközi tudományos élet e tekintélyes testületének ta­nácskozásén 37 tagú ma­gyar küldöttség vett részt, élén Benedikt Ottó Kos­suth-díjas akadémikussal. Benedikt professzor Svájc­ból hazatérőben Bécsben nyilatkozott az MTI tudó­sítójának, s hangoztatta: Baselben nagy érdeklődés kísérte előadásainkat. Vá­mos Tibor azokról az ered­ményekről számolt be, ame­lyeket munkatársaival a számítógépes technika ener­gia-rendszerekben való al­kalmazáséban ért el, jó­magam pedig találmányom, az autodyn-gép egy külön­leges tudományos problé­májáról tartottam előadást. A szolnoki járás párttitkárai Martfűn Érdekes tanácskozás szín­helye volt a martfűi műve­lődési ház. A szolnoki já­rás termelőüzemeinek párt- titkárai érkeztek ide a ko­ra reggeli órákban. A mint­egy ötven fős küldöttség a Központi Bizottság márciu­si plénumán elfogadott mű­velődéspolitikai irányelvek, és az MSZMP Megyei Bi­zottsága ezzel kapcsolatos határozatának végrehajtá­sát vitatta meg. Az egésznapos tanácsko­zás utolsó programja a Ti­sza Cipőgyár üzemeinek megtekintése volt PÓNVS JÚLIA KÉT HETE VAN CSAK A GYEREKEK KÖZÖTT, KEZDŐ ÖVÓNÖ. DE A KUNHEGYESI KOSSUTH ÚTI ÓVODA APRÓSÁGAI MÁRIS A SZIVÜKBE ZÁRTÁK... A raktárakban már ősz van Négymillió forint értékű konfekció árut vásárolt eddig a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — A dobozokban 28 ezer pár cipő — „Vermelik* a kötött holmit — Hatezer zománcozott füstcső Az áruházak kirakatai­ban a könnyű nyári ruha­darabok lassan-lassan le­kerülnek a reklám babák­ról, s az átmeneti jellegű melegebb holmik, ingek, cipők, szövetek, pulóverek tucatjai kerülnek helyük­re; A nyárutó jellegzetes napjai ezek. Az uszodák­ban még vidáman lubic­kolnak a fürdőzők, de a kereskedelem már javában az „átöltözködésre”, a hű­vös, esős időszakra gondol. Ez a program határozza meg a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat mostani munkájának lé­nyegét. Lesz-e elegendő átmene­ti és télilkabát, esőköpeny, bundacipó, gumicsizma, szövet kanfekciós öltöny, kosztüm? Sorolhatnánk még azokat a kérdéseket, •melyekre rövidesen vá­laszt kell adniok a szaküz­leteknek. Megítélésünk szerint az állami kereskedelem idő­ben kezdett hozzá az elő­készületekhez, s abban máris jó, megnyugtató eredményt tud felmutatni; Ruházati cikkekből nem lesz hiány. Eddig már kö­rülbelül négymillió forint értékű férfi, női és gyermek télikabátot, öltönyt, flenellt, szövetet halmoztak fel a raktárakban. A szakemberek ugyan még titkolják az új őszi divatcikkek skáláját, de annyit elárultak előre is, hogy az ismerteken kívül több divatsztár vár kifu­tásra. Érdekes kezdeményezés valósult meg a kötöttárúk elosztásában és tárolásá­ban; A nagykereskedelmi vállalat a megye minden városában önálló raktárt kapott a kiskertől, amely­nek előzetes rendelése, il­letve jelzése alapján már „elvermelték” a gyapjú, meleg fehérnemű, flanell és bolyhos-féléket. Az üz­letek tehát közvetlenül helyben veszik, s vehetik fel az árút. Ezzel a mód­szerrel eleve megszüntet­ték a szállításban előfor­dulható fennakadások le­hetőségét A TÜZÉP már a szén- szállítás főzezonját éli, a kereskedelem viszont a tüzelő eszközök: kályhák, tűzhelyek, parázs-horgok (piszkavas!), szeneskannák, füstcsövek (6000 zománco­zott van belőle a szolnoki üzletnek) raktárkészleté­nek növelésére törekszik. Ezekből az árúkból nem lesz hiány, bár szeneskan­nából csak 10 kilogrammos kerül forgalomba. Ez persze még csak a kezdet. A nagykereskede­lemmel előre megkötött szerződések szerint, amint a raktárak újból lélegzet­hez jutnak, újból és újból van lehetőség feltöltésükre. Egy példát is említsünk: a konfekció-félékből a már jelzett készleten kívül öt­millió forintnyi árú kerül az őszi hónapokban a vá­sárlók elé. Negyed- millió forint bevétel napraforgóból A mezőtúri Üj Élet Tsz-, ben beérett a napraforgó, s tegnap megkezdték a sze­dését. Az idén termelt Vniimk 650-es szovjet fajta 7—8 mázsás átlagot Ígér. A vetőmagfelügyelőség az .50 holdas táblát kiváló minő- ségűnek és továbbszapori-. tásra alkalmasnak találta. Az olajütőknek termelt napraforgót 450 forintért veszik át mázsánként. A vetőmagnak alkalmas ma. got 700 forintért tudják ér­tékesíteni. A termelőszö­vetkezetben fémzárolt nap­raforgóért-mintegy 245 ezer forintot kapnak. Felavatták megyénk egészségügyének új erődjét a Közegészségügyi-Járványügyi Állomás székházál A régi Szolnok ódon alakjától búcsúzó, újjászü­letés előtt álló negyedében — az Ady Endre úton — avatták jel tegnap a Közegészségügyi-Járványügyi Ál­lomás új székházát. A földbesüllyedt, apró házikók parányi ablakszemeiről éppoly derűs fény verődött az új alkotásra, mint a mértékhitelesítő intézet és a MOKÉP modern épületének üvegeiről. Ragyogó zo­mánca gépkocsik sokasága siklott a székház elé, mely­ben röviddel tíz őrá után megkezdődött az avató ün­nepség. A népes vendégseregben láttuk dr. Bonta Jánost, az Egészségügyi Minisztérium munkaegészségügyi osztá­lyának vezetőjét; dr. Tarján Róbertét, az Országos Élel­mezés^ és Táplálkozástudo­mányi Intézet igazgatóját, egyetemi tanárt; Tóth Ti­bort, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának mun­katársát; dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő, igazgató-főorvost; dr. Schlammadinger József egyetemi tanár, igaz­gató-főorvost; dr. Har- czos Györgyöt, a megyei KÖJÁL volt igazgatóját, számos társadalmi szerve­zet aktív tagját; Fodor Mi­hályt, a megyei tanács vb elnökhelyettesét; Kapás Rezsőt, a Szolnok városi ta­nács vb-elnökét; Adler Vil­most, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának veze­tőjét; a megyeszékhely fő­orvosát; az egészségügyi in­tézmények vezetőit; a rend­őrkapitányság, a tűzoltóság több vezetőjét, s számos megye főorvosát, KÖJÁL- igazgatóját. Megjelent ter­mészetesen a meghívottak között a kivitelező ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat főmér­nöke, főépítésvezetője. Az egybegyűlteket dr. Tóth Lajos, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte, — majd ünnepi beszédében méltatta megyénk egészség- ügyi fejlődését a felszaba­dulástól napjainkig. Hang­súlyozta, hogy az egészség- ügyi munkában a három­éves terv időszakában kéz­iéit — szervezet és mód- . ;zerek vonatkozásában — éi-vényre jutni a szocialista jelleg. I A tervszerű fejlesztés igazában az első ötéves terv idején kezdődött. Az új alkotmány az egész­ségügyi ellátást állami fel­adattá tette. — Ez adott lehetőséget ahhoz, — mondotta dr. Tóth Lajos megyei főorvos, — hogy az egészségügyi kö­vetelmények a népgazdaság minden területén jelentősé­güknek megfelelően érvé­nyesülhessenek. Ugyanekkor valóban forradalmi válto­zás következett be a köz- egésizségügy-járványügy te­kintetében. A KÖJÁL fel­adatait a felszabadulás előtt a tisztiorvosok Igye­keztek ellátni, — akiknek azonban ugyanakkor _ szá­mos szervezői, ügyintézési, igazgatási teendőjük is volt. Az 1951-ben megszervezett járványügyi hálózat felállí­tása lényeges haladást je­lentett a közegészségügyi munka megelőző jellegének lüalakításában. Dr. Tóth Lajos emlékez­tetett arra, hogy a Szolnok megyei KÖJÁL kilenc év­vel ezelőtt mindössze nyolc dolgozóval kezdte munká­ját. Az orvosok létszáma még hat esztendeje is csu­pán négy volt e fontos egészségügyi intézménynél. Ma megyeszerte a köz- egszségügyi-járványügyi cso­portok létszáma majdnem hatvan fő; a KÖJÁL-nái pedig tizen­három orvos, három mér­nök, két biológus, huszon­két szak-középkáder s harminchárom más beosz­tású dolgozó tevékeny­kedik. A gárda hivatásszereteté- nek, fáradhatatlan önkép­zésének, az állam anyagi áldozatának köszönhetően megyénkben gyakorlatilag megszűnt a malária, a ki­ütéses tífusz, diftéria. (1933- ban még 200 diftériás meg­betegedésről — közöttük öt halálosról — szólnak a fel­jegyzések). Szórványossá vált a hastífusz, jelentősen csökkent a szamárköhögés, tetanusz előfordulása. A kö­zeljövő fontos feladata a dysenteria és a hepatitis visszaszorítása. Megyénk főorvosa elisme­réssel említette, hogy a KÖJÁL dolgozói az árvíz­sújtotta területeken igen rövid idő alatt kétezer ku­tat, kilencszáz lakást, szá­mos iskolát, óvodát s egyéb létesítményt fertőtlenítettek, — így e területeken csak elenyésző számban fordult elő járványos megbetegedés. A tanulságos tájékoztatót követően dr. Bonta János, dr. Pápay Dénes KÖJÁL- igazgató és Sárii Rózsi, az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet titkára tartott rö­vid beszédet. A vendégsereg ezután a házigazdák kíséretében bejárta a valóban impo­záns, — nyolc és félmillió forintos költséggel készült — létesítményt. Az őszinte öröm perceiben csak kevesen gondoltak ar­ra, hogy az építkezés el- elmaradozása az ÉM Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak több mint 400 000 forint kötbérébe ke­rült, hogy az avatás körül­belül háromnegyed évet ké­sett; s hogy a — tán kissé szigorúan felvett — mű­szaki átadási jegyzőkönyv négyszázötvenegy hiányos­ságot állapított meg három- százezernél több forint ér­tékben. , Szocialista módon A Martfűi Tisza Cipő­gyárban valóságos történeti kutatásokat, felméréseket végeztek a közelmúltban. A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére ugyanis munkaversenykiállítást ren­deztek, amelynek fő mon­danivalója a szocialista munka brigádjainak meg­ismertetése volt. A gyár brigádjai nagy múltra tekintenek vissza, t számük az évekkel párhuL zamosan nő. 1959-ben métj alig félszáz ember mond'- fp ss k háttá brigádtagnak magáit Martfűn. 1962-ben már fél­száz brigád volt, s most, az 1963-as esztendő derekán ezerötszáznál is több a kis kollektívákban dolgozók száma. Mindezt felmérni, doku­mentálni nem volt könnyű. Óvári Gézáné munkaver- senyfelelős irányításával valóságos munkaközösség alakult Régi fényképeket kerestek — és újakat készí­tettek, hatalmas tablókon helyezték el őket, s a ma­gyarázó szöveg — mind­megannyi történelem, élő valóság. A cipőgyári brigádok je­leskedtek idáig is a brigád­napló készítésében. A ki­állításon külön elismerés­sel szólnak a látogatók az ügyes munkáskezekről, amelyek szép, ízléses nap­lókat készítenek szinte a nap minden órájában. A kiállítás a helyi műve­lődési ház emeleti csarno­kát foglalja el, s rövid há­rom nappal a megnyitás után máris többszáz dicsé­rő aláírás került be ven­dégkönyvébe. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK M / * M XIV. évfolyam, 208. szám. Ára 50 fillér 1963. szeptember 6., péntek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom