Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-24 / 223. szám
IMS. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A PÁRTBIZOTTSÁG párt és tömegszervezeteik osztálya a közelmúltban tanulmányozta az alapszervezetek életét. Erre azért került sor, mert az utóbbi hónapokban egyik-másik alapszervezetünkben visszaesett a munka. Helyenként túlzott engedékenység és az eseményekkel való sodródás volt tapasztalható. Meg akartuk előzni a helyzet rosszabbodását. A vizsgálatban tizenöten, főleg az osztály tagjai és alapszervezeti párttitkárok vettek részt és tíz alapszervezetben gyűjtöttek tapasztalatokat v Három alapvető kérdésre kerestek választ A vezetőségek munkájának tartalmasságára, a tervszerűségére, a pártcsoportok tevékenységére és a pártépítés helyzetére. Az alapszervezetek tevékenységét a városi pártértekezlet és az MSZMP VIII. kongresszusa határozatának tükrében vizsgáltuk. Az alapszervezetek többsége, elsősorban a Kinizsi Tsz, a MÁV és a gépjavító alapszervezetei éves vagy féléves tervek alapján működnek. A kollektív vezetés elve az alapszervezetek többségében érvényesül. Vannak olyan alapszervezetek, ahol fontosabb kérdésekben csak a vezetőség minden tagjának részvételével döntenek. A taggyűlésekre pedig úgy érvényesítik ezt, hogy legalább a tagság kétharmadának részvétele nélkül nem hoznak .határozatot. A határozatok végrehajtását viszont sokszor a párttagság többsége pártmegbízatásként vállalja. AZ ALAPSZERVEZETI vezetőségek tevékenysége azonban nem mindenütt ilyeD egyértelműen pozitív. Van olyan alapszervezet, ahol munkaterv nélkül dolgoznak, ahol ötletszerűen fognak egy-egy munkához, Vagy az események alakítják a pártmunkát. A Faipari Vállalatnál és a Cipész KTSZ-nél előfordul az is, hogy nem veszik jegyzőkönyvbe azt, miben, hogyan döntöttek, s így idővel nem tudnak arra visszatérni. Több helyen felvetik az alapszervezeti vezetők, hogy a párttagság közömbös, párttagjaink nem, vagy csak nagyon óvatosan bírálnak. Emögött azonban rendszerint az van, hogy a vezetőségi beszámolók nem elég elemzőek, sablonosak, és így nem is nagyon serkentik gondolkodásra a taggyűlés résztvevőit. Hozzájárul ehhez az is, hogy sokan csak a taggyűlésen tudják meg, miről lesz majd vita. Legfigyelmeztetőbb tapasztalat azonban az, hogy egyes helyeken például a MÁV- nál, a városi tanács és a Csorbái Állami Gazdaság alapszervezeténél többen Indokoltan, vagy indokolatlanul — tartanak a megtorlástól. A pedagógus alapszervezetnél pedig azt tapasztalhatjuk, hogy akiket megbíráltak többnyire önkritikát gyakoroltak, de utána minden maradt a régiben. Különös figyelemmel kísérték az osztály tagjai a pártcsoportok működését, így megállapíthatjuk, hogy sok helyen nőtt az önállóságuk. A Kinizsi Tsz-ben például akár naponta is összejönnek, s döntenek a reájuk vonatkozó kérdésekben. A Dózsa Tsz-ben két tagjelöltet a pártcsoport javasolt felvételre. Mégis főleg a javításra váró hibákat sűríthetnénk össze. Mindenekelőtt azt, hogy ezekben a kisebb egységekben csak a saját taggyűlésük határozatait isméjük az emberek, a felsőbb sérvekét csak hiányosan. Tevékenységük főleg csak a rendezvényekre való mozgósításra szűkül. Ennek egyik oka, hogy mind a gazdasági, mind a pártvezetőség főleg csak a kampánymunkák idején fordul hozzájuk. Szervezési tennivalókat is rendszertelenül kapnak a pártcsoportok, nevelési feladatokat meg méginkább. Ritka eset az is, hogy a pártbizalmiakat beszámoltatnák a taggyűlésen arról, miben, mit végeztek. Hasonlítsuk össze az 1963-ban végzett pártépítő munkát néhány tavalyi adattal: 1962. első felében 39' tagot és 23 tagjelöltet vettünk fel. Az idén pedig 15 tagot és 32 tagjelöltet. Ez a néhány adat is utal arra, hogy e tekintetben a munka nem a legegyenletesebb alapszervezeteinkben. A gépjavító vállalatnál tavaly egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Az Ady Tsz-nél is csak egyetlenegyet. A TAPASZTALATOKAT a párt végrehajtó bizottság is megvitatta és határozatokat hozott. Szeretnénk ezzel is segíteni az alapszervezeteknek: B. E. Természetbeni prémium a betakarításért a jászapáti Alkotmány Tsz-ben A jászapáti Alkotmány Tsz II-es számú üzemegysége területileg egy közepes nagyságú termelőszövetkezettel’ is felér. A gazdálkodás színvonalában a legjobbakkal is felveszi a versenyt. Korszerű nagyüzemi istállók, példás rend, nagyhozamú tehenek, megelégedett, barátságos emberek fogadják itt a látogatót. A tehenészek az esti fejésre készülődnek, a lányok még nem fejezték be a frissen szedett dohány fűzését, a gyümölcsszedők mérlegelik a szilvát. Kissé távolabb, még zúg a cséplőgép, tisztítja a kombájnnal betakarított napraforgót a fedett szérű alatt Mellette nem mindennapi látvány. Mintegy ezer zsákhalmaz közepén egy hideglevegőt fúvó gép durúzsoL Hideglevegős napraforgó- szárító — A napraforgót szárítják? — kérdezem Kocsis Lászlótól, a nehezen előkerült üzemegységvezetőtőL — Már két napja működik a gép. A mi újításunk. Kétszázötvenöt hold napraforgónk van, s kiváló termest hozott. Az átlag eléri a tíz mázsát. Mintegy huszonhat vagonnyira számítunk. Naev gondban voltunk a szárítással. Megszívta magát az esőben, RÉPÁBÓL CUKOR Elindul útjára a földes, homokos répa aa üzemben. A hatalmas vízsugár percek alatt kiüríti a megrakott teherautót Egymás után telnek meg a kis vasúti kocsik a frissen készült kristálycukorral a szolnoki Cukorgyárban. Veréb Jenöné és társai naponta sok tonna cukrot szállítanak a raktárba A Horváth-tanyai iskolában, Fecske Pál tanító 'a- kásán kerestem, mert máshol hol keresse az ember a tanító fiát. Dehát ott nincs. Az iskolaudvarig nyúló kukoricásban indultunk él aztán a zörgés irányába Hátán László párt- titkárraL Meg is lepődtem, amikor rátaláltunk. Nem így képzeltem el a tanító fiát. Olajos cipőben, olajos kék overállban, s szétnyíló ingén át még a melle is csupa olaj. A párttitkár mindjárt adomázik, jó, hogy zörög a kukorica, mert különben az ilyen kurta növésű legény elveszne benne. — Mindig csak viccel engem Laci bácsi — s míg nevet, előtűnik egészséges fogsora. De az egész ember ilyen, majd ki csattanó, csupa egészség. Felső karjában megrándul az izom- köteg, amint parolára nyújtja kezét. Már a külsőjébe!. is olyan igazán megnyerő az első pillanatra. És amit ez a jóvágású kamasz-felnőtt cselekszik. — Hogy adta rá a fejét, Pali? — Hát, tetszik tudni, azt mondja ryukám gyerekkoromban traktorost, meg kocsist játszottam. Az volt a legjobb játékom. Csakhát a játék is más, az élet is. A játszó gyermek romantikája sok örömet szerzett a tanyavidék A FECSKE GYEREK szeretett Fecske tanító nénijének. De bizony elcsodálkozott, mikor a traktor nyergében látta meg. — De Pali fiam... És Jászaványon is afféle községi szenzáció lett, a tanító fia egy évvel ezelőtt A gimnázium harmadik osztályát végezte el akkor, és a vakáció elején bekopogtatott a Szabadság szövetkezet irodájába, munkáért. — Köszönjük szépen, de telt a létszám — mutattak az íróasztalokra. — Csak fizikai munka lenne, az meg... Az meg egészen a Pali kedvére való. Ezerötszáz forintot keresett a tavalyi vakációban. Az idén júliusban pedig 55 munkaegységet írtak a könyvébe. A könyvébe, mert Pali nyilván! rtott azdája a szövetkezetnek, miután kérésére a közgyűlés örömmel szavazta meg felvételét. Az érettségi után nem sokkal történt ez. Akkor, amikor igen sok falusi származású diák-fiatal, parasztembere« érettségizett fia-lánya Pesten futkosott íróasztalok, munkaalkalom után. Dehát Pali erre sose vágyott. öt mindig a föld érdekelte. A föld és a gép. Azt mondják a szövetkezetben, a traktort olyan rendben tartja, hogy szinte csudálni való. És a munkája. Nyáron megtörtént, hogy kettőkor kezdett, de most is hajnali négykor már begyújtja az öreg Hof- fert és megy este, ameddig lát. A párttitkár csóválja a fejét — Ilyen fiatal kellene nekünk vagy harminc és rendben lenne a szövetkezet S hogy még mennyi ilyen tagja lesz a jászivá- nyi Szabadságnak, azt nem tudom. De hogy Pali élete végéig ilyen akar maradni, az bizonyos. S az is, hogy annyira megszerette ezt a szövetkezetei, hogy az egyetem elvégzése után is ide számít vissza. Mert — amint a pislákoló lámpafénynél, az iskolapadnak támaszkodva mondja, — szeretné majd az agráregyetemet elvégezni. Ha s szövetkezet is segíti társadalmi ösztöndíjjal. Kérte. S biztosra veszem, a szövetkezet gazdái nem lesznek majd szűkmarkúak, ha szavazásra kerül a sor. Mert Pali, a Fecske tanító bácsi traktoros fia kiérdemelte. Nem azzal, hogy szenzációt akart kelteni, mert ezt valóban nem is akart Ki a munkájával, s ki a terveivel, amelyek akkorra már valósággá lesznek. Az, hogy pezsgő, sportélet legyen a faluban. Pali 1500 méteres távfutó különben és Ferenczi tanítóval azon ügyködnek, sportvetélkedésben is fejezzék erejüket a jásziványi fiatalok, akik hallgatnak a szavára. Újságolja, hogy van már különben egy szakmabeli jóbarátja, Szik- szai Jóska kovácslegény, akivel igen jól megértik magukat Bízik benne, a többiek barátságát is megtalálja, majd a téli estéken, amikor a munkán kívül másról is szó esik fiatalok között. Beszél, beszél, én meg hallgatom. És, sehogy se tudok rájönni, mi az a rendkívüli, amit ebben a gyerekben keresek. Aztán rájövök. Semmi. Hiszen az egészben; abban, hogy a tanító házaspá. fia, s még egy családbeli tanítónő öccse tsz-tag érettségivel, traktoros, mi lehetne rendkívüli? Borzák Laiofl így nem. venné át a terményforgalmi. A teregeté- se és forgatása költséges lenne, és sok kézierőt vonna el a betakarítástól. Újítottunk. Két napi fuvatás után 15,5 százalékra csök- kent a mag víztartalma. A napraforgó után a kukorica egy részét is így szárítjuk. Könnyebb lesz a tárolása. — Sok a betakarítani valójuk? — Háromszázötven hold közös kukorica, 112 hold cukorrépa, dohány, gyümölcs — soroljam még? A háztáji kukoricát hét végére betakarítják. Ez is 220 hold. Naponta 20—22 tag töri, ennyit tudunk folyamatosan hazaszállítani. — Jól fizet a kukorica? — Harminc—-harmincnégy mázsát ad csövesen. — A családtagok is dolgoznak? — A Dártvezetőség megbízta a kommunistáikat, hogy beszélgessenek a tagokkal a betakarítás meggyorsításáról. Aki csak teheti, vegyen részt a közös munkában. Pangó Lajos például már harmadmagával jött dolgozni. — Mivel ösztönzik az embereket a nagyobb szorgalomra? Tíz négyszögölenként egy kiló kukorica — Az emberekkel való beszélgetés után a pártvezetőség javaslatára az igazgatóság jóváhagyta a premizálási tervet. A munkaegységen kívül természetben is díjazzuk a kukoricatörést és a szállítást Háromszáz négyszögöl töréséért 1,25 munkaegység jár. Ez a norma. Minden további tíz négyszögöl után egy kilogramm csöveskukorica jár. A családtagok és az állatgondozók már az első tíz négyszögöl után kapnak prémiumot. A törés húsz napig tart, tehát jelentős a természetbeni jutalom. — Kidolgoztuk a szállítók, rakodók jutalmazását is. A szállítás zűk kereszt- metszetünk. Közös érdek, hogy rendesen megterheljék a kocsikat Ezért a Ze- torosok napi száz mázsán felül mázsánként egy százalék, a gumikerekes kocsisok ötven mázsa, a lőcsös kocsisok harminckét mázsa után fél-fél százalék kukoricát kapnak mázsánként A rakodók normája harminckét mázsa, ezen felül fél százaléknyi jutalom illeti meg őket a többletért Befejezték az őszi árpa vetését — A szárvágók kétszáz négyszögöl teljes letakari- tása után minden további tíz négyszögölenként egy kilogramm kukoricát kapnak. Megjegyzem, hogy 290 holdat Orkánnal vágunk le. A tömegtakarmányunk sok, az almunk kevés. Ezt alomnak használjuk fel az istállókban. — A cukorré^aKzedést nem premizálják? — Ezt október 15-e után kezdjük szedni. Addig végzünk az egyéb növények betakarításával. Ha szorít a munka, ennek díjazását is fontolóra vesszük. Annál is inkább, mert cukorrépából is jó termésre — 200—220 mázsás átlagra — számítunk. Az Alkotmány gazdái már befejezték az őszi árpa vetését. Nem állnak rosszul a búzavetés előkészítésével sem. A jó szervezettség, a premizálás arra enged következtetni, hogy ezzel is időben végeznek. M l— T apasztalatok az alapszervezetek életéből Elmondta Horváth István, a kisújszállási városi pártbizottság titkára
