Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
1963. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s a répaföldön TT agyvarékas is olyan község, ahonnan eljárnak dolgozni. A szolnoki üzemekben, a vasútnál, de a fővárosban is nagyon sok rékasi ember, főként férfi, talált munkaalkalmat. Érthető tehát, hogy a Béke Tsz-ben a növényápolás és betakarítás idején jórészt az asszonyok, s a családtagok munkájára számítanak. Eddig még nem okoztak csalódást a rékasi asszonyok. Most is szinte elözönlötték a 170 holdas cukorrépa táblát. S a vezetőknek nem a munkára kellett noszogatni, hanem inkább arra ügyelni, hogy mindenki a megszabott időpontban fogjon a betakarításhoz. Ha a szállítás és a a cukorgyár kapacitása megengedné, néhány nap alatt felszednék a répát. Ahhoz kell azonban igazodniok, hogy napi 15 vagonnal adhatnak át, s ezenkívül a két és fél, három napra való tartaléknál többet nem célszerű felszedni. — Mi már holnap végzünk — újságolja özvegy Magda Istvánné. A dolgos, idős néni július óta már nyugdíjat kap. De a vállalt területen példásan gondozta a növényeket. Persze segítséggel. A lánya F. Bakk Imréné és a menye Magda Mihályné most is ott hajladozik a répacsomók mellett. Távolabb a két fiatalember „kapkodóval” rángatja ki a földből a jó nagyra nőtt répát. Az asszonyok összeszedik, tisztítják, , .fejelik”, csomóba rakják. — Mi nem vagyunk tsz-tagok, de mindig segítettünk anyámnak — mondja Baklc-né. — Mit is csinált volna egymaga a három hold kukoricával, az 1650 négyszögöl répával, s 640 négyszögöl mákkal. — Közösen kapáltunk, s a betakarításban is segítünk — toldja meg a mondottakat a fiatal Magdáné. Jó termést ad a répa. A főagronómus szerint az átlagtermés fölözi a 220 mázsát. Szavait igazolja a Magda család eredménye is, az általuk művelt, s betakarított répa biztosan lesz három vagonnal. Ezért, a munkaegységen felül, 60 kiloramm cukor prémiumként jár. Bíró Mihálynénak a férje és Polónyi Józsefné segít az 1000 négyszögöl cukorrépa betakarításában. — Vasárnap még több volt a segítség. Nyolcán, vagy kilencen voltunk — számolgat Bíróné. — Tudja, én csak olyan bedolgozó vagyok, de azért az idén is vállaltam három hold kukoricát, nyocszáz négyszögöl mákot, meg ezt a répát. Polónyiné tagként gyarapítja a munkaegységét. A vállalt terület mellett a közösen művelt napraforgó, cirok és egyéb növény ápolásában, betakarításában is részt vesz. Úgy számítja, 150 egységre részel majd a zárszámadáskor. Kicsit távolabb hat asszony dolgozik egymás mellett. — Most a Kiss Sándorné répáját szedjük. Jobban halad a munka így, összefogva, mintha mindenki egymaga bajlódna a területével — sorolja a beszédes Tóth Istvánné. Aztán a keresetre, meg a gondokra terelődik a szó. Nem könnyű a helyzete Dóra Jánosnénak sem. Négy gyermek nevelése, a házkörüli munka ellátása mellett — erre sokszor az éjszakai pihenőjét áldozza — vállalt munkát a közösben. Szeptemberig 130 munkaegységet írtak a javára. Demecs Jánosné sem válogatott a munkában, különben nem szaporodott volna százötvenre az egysége. Most a betakarítás idején még vagy ötvenet gyűjt ehhez. Zsákfoltozás, szénagyűjtés, palánta kiültetés, kapálás és betakarítás, mind olyan feladat, amelyből részt kérnek a rékasi asszonyok. S ha sürgős a munka, családtagjaikat is „beszervezik”. Most a cukorrépa betakarításánál is szinte minden tag harmad—negyedmagával dolgozik. Nem csoda tehát, hogy ütemesen, jól halad a munka. N. K. Miért csökken ősszel és télen a tyúkok toiáshozama? Sokan azt gondolják, fölösleges szót vesztegetni a tójás népélelmezási jelentőségéről, holott igen nagy fontossággal bír. Mégis az év utolsó negyedében romlik a piacok, üzletek tojás ellátottsága, nő a háziasszonyok gondja. Belföldön a tavaszi (április, május) 1,20—1,40 forintos árral szemben ősszel és télen 2,—2,80 Ft a tojás ára. Egyesek ezért az állapotót az „árdrágító" termelőt bírálják. Gondolnunk kell arra, hogy e folyamat évente és rendszeresen megismétlődik. s ezért törekedni kell az évi termelés egyenletesebbé tételére. A baj abból származik, hogy a tyúkok éves átlagban is keveset tojnak. A jobb tojók a téli hónapokban is többet termelnek. A tapasztalat bizonyítja, hogy a 160—180 tojást termelő New Hampshire tyúkok november 1-től március 1-ig 40—50 tojást is tojnak. Ugyanakkor az évente 110— 130 tojást adó parlagi tyúk fajták a téli idényben csak 10-et, 20-at tojnak. Többen az egyenletesebb termelést a jó téli tojókkal kívánják megoldani. Nem kétséges, hogy e tekintetben egyes fajták, sőt egyedek között is némi különbségek vannak. Emellett azonban figyelembe kell venni az egyéb lehetőségeket is. Az őszi és téli tojáshozam növelését a tartási és takarmányozási körülmények javításával tudjuk elérni. Ahhoz, hogy a tyúk tojást termeljen bizonyos mennyiségű fényre is szüksége van. Ha ugyanis szem a látóidegeken át több fényhatást közvetít az agyfüggelék elülső lebenyéhez, közvetve több tojástermelést eredményez. Így érthető, hogy az év rövid nappalos időszakában a tojástermelés feltételei részben hiányoznak. A grövidült nappalokat az ólak mesterséges megvilágításával szükség szerint meg- hosszabíthatjuk. Ezzel a módszerrel — megfelelő, változatos, egyenletes takarmány és ivóvízellátás mellett a tyúkok téli tojáshozamát 20—30 százalékkal lehet növelni. Gondoskodni keli megfelelő hőszigetclésű, nagy ablakokkal ellátott világos téli tyúkólakról, mivel a hidegben a nap túlnyomó részét az ólban töltik a tyúkok. 10 Celsius fok alatt a tyúkok tojáshozama 10 százalék alá csökken — törekedni kell tehát arra, hogy a téli hónapokban a tojóházakban ne süllyedjen a hőmérséklet plusz 10 Celsius fok alá. Befőj ásolhatjuk az őszi és téli tojáshozamot a törzsnek szánt jérceállomány kelési idejének megválasztásával is. Legjobbnak tartjuk a koratavaszi (márciusi) kelésű jércéket. Ezek 15—30 nappal korábban kezdik ősszel a tojásrakást, mint a későbbi kelésűek. ősszel és télen az a tenyésztő jut több tojáshoz, amelyik állományában több a jérce és kevés a 2—3 éves tyúk. A másodéves tyúkok őszi tojástermelése a vedlés miatt szünetel. Az is megállapítható, hogy a tyúkok folyamatos változatos takarmányellátása sem kielégítő. A téli hónapokban a fehérjehiány esetenként eléri a 30—50%- ot. Ezért arra kell törekedni, hogy a meglévő gazdasági abraktakarmányokat minél változatosabban állítsuk össze. Fokozottabb mértékben etessünk tojótápot, fölözött tejet, baromfisilót és biztosítsunk megfelelő hőmérsékletű friss ivóvizet. Gondoskodni kell az ásványi anyag (mész, só) pótlásáról is. Egy tojás termeléséhez 6 gramm meszet használ fel a tyúk szervezete. Lényeges még az is, hogy aprókavics (sóder) állandóan álljon a tyúkok rendelkezésére. A takarmányozást, ivóvízellátást lényegesen lehet javítani önetetők és önitatók használatával. Igen sok helyen van még e-téren tennivaló. Az önetetők és önitatók beszerzése érdekében helyes minél előbb felvenni a kapcsolatot az AGROKER Vállalattal, hogy e szükséges eszközök leszállítása idejében megtörténjen. Ha alkalmazzuk az őszi- téli tojástermelés növelését elősegítő tényezőket. a tojásellétási zavarok csökkennek, a tyúktartás pedig jövedelmezőbbé válik. Virág István megyei főállattenyésztő A Szarvasi Kísérleti Halastavak Gazdaságában, ahol évek óta vizsgálják a tavi nemeshal tenyésztés tudományos módszereit, nemrégiben elkészült Európa egyetlen halkeltető és ivadéknevelő háza. A ragyogó tisztaságú épületben 46 fe- | hér csempézett medence van. Télen is itt nevelik az ivadékokat s ezzel elérik, hogy a halak egy évvel a szokásos tenyésztési idő előtt kerülnek piacra DRAGA TANDÍJ A Tiszamenti Vegymű- vek ebben az évben 7 580 000 forint kocsiállás- pénz bírságot fizetett ki. Ugyanis ennek a hatalmas és egyre növekvő üzemnek legnagyobb gondjaj közé tartozik a beérkező nyersanyag kirakása. A gyár területére nyersfoszfátot, ként és piritet szállítanak vasúti kocsikban. Ezek közül a legnagyobb nehézséget és a legtöbb bírságot a foszfát kirakása okozza. Maradjunk tehát ennél az anyagnál és vizsgáljuk meg az itteni helyzetet. A Vegyipari Tervező Vállalat a foszfátraktárhoz napi 540 tonna kirakását biztosító berendezést tervezett. Ha az év egyik legzsúfoltabb beszállítási időszakát vizsgáljuk, akkor a következő képet kapjuk: 1963. második negyedében összesen 24 500 tonna nyersfoszfát érkezett a vegyiművekhez. Tehát a napi 540 tonnát kényelmesen kirakhatták volna. Igenám, de ez a mennyiség tizenhárom nap alatt érkezett be, vagyis naponta a kiraliókaoaciláq több mint háromé/orona A lökésszerű anyagszállításon segíteni a helyiek nem tudnak. A világ tájairól 10 000 tonnás hajóra- kománydkban érkezik a foszfát a legközelebbi tengeri kikötőkbe.; Ott'^gy ek- körn szállítmány Vasúti kocsikba történő átrakása kél nap alatt lezajlik. Tehát egyszerre ekkora tétel indul útnak és érkezik hazánkba. Nyilvánvaló, hogy a tervezett 540 tonnás napi telje sítményű kirakó-berendezés ezt nem győzi. Tehát a tervező fedezve van. Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban, ha a kirakó gyakorlati kapacitásiát is vizsgáljuk. Ez a kotrólá- dás rendszer már elkészítése pillanatában is el»vu’t k»n'«Ifuliotó volt Szerkezeti megoldása any- nyira rossz, hogy az 540 tonnás mennyiség csupán elméleti adat. A valóságban ezt jelentősen csökkenti a drótkötelek sűrű szakadása, amelynek cseréje két óra kiesés. A motorban — tel- • jes terhelésnél — a csúszógyűrűk tönkremennek, ellenállások leégnek. És ha mindezt figyelembe vesz- ezük az ide tervezett konstrukciónál, akkor a tervező felelősségéről már lehet szólni. iWm kellett sej»ít«éíT ? A tervezők hibáját, az abból eredő gyakorlati nehézségeket már évek óta ismerik a vegyiművekben. Mégis a kirakás módszerét azóta sem változtatták, korszerűsítésére, újítások, ész- szerűsítések bevezetésére a legutóbbi időkig sem tettek hathatós intézkedéseket.' — 1963. első félévében 1453 vasúti kocsit raktak ki és erre 5529 óra időt kézirakodással pazaroltak A kotróláda viszont csak összesen 2450 órát dolgozott. Pedig lett volna megoldás. Év eleje óta tízesével nyújtották be a műszakiak, egyszerű munkások elgondolásaikat. Hi leit a sor üli ? Egyrészüket a vegyipari tervezőhöz küldték további véleményezésre, mintha a gyárban nem akadt volna felelős műszaki ember, aki megállapíthatta volna, hogy jó-e a megoldás, vagy nem. A VEGYTERV pedig minden esetben elutasító véleményt adott, ki tudja miért? Az elutasított újításokból csak egyet említünk. Szabó Jenő, a szállító üzem vezetőjének helyettese javasolta, hogy csekély anyagi befektetéssel úgy alakítsák át a kotrórendszert, hogy az ne egy, hanem két irányba húzza ki a foszfátot a raktárakba vezető szállítószalag-sorra. Közel kétszeresére emelkedhetett volna így a naponta kirakott mennyiség. Miért csak most? Most végre szeptemberben részmegoldást hoztak a kényszerítő körülmények. Beállítottak három dömpert, amelyek a vagonokból a raktárakba szállítják a foszfátot. Ez is gyorsítja a munkát. Szereztek nyolc géplapátot a Gizella Malomból, ezt a villanyszerelők átalakították és ezzel a vagonból fele idő alatt a fogadóárokba ürítik az anyagot. Mindkét megoldás jó és eredményessége a közeljövőben -már mutatkozik. De hozzá kell tenni, hogy nem ez a végleges. 1964. második felében szállítószalagos megoldásra cserélik ki a kotróláda-rendszert. Ennek a várása volt az oka. hogy ilyen hosszú ideig nem tettek semmit a nehéz helyzet felszámolására, inkább fizették az álláspénzt. Sokat megtakaríthattak volna belőle az ésszerű javaslatok bevezetésével. a műszaki klub segítségével. Az országosan jelentkező szállítási nehézségek köny- nyítésén tehát a Tiszamenti Vegyiművek a maga erejéből és lehetőségeihez mérten nem sokat segített. Es ha a népgazdasági szinten jelentkező veszteséghez hozzáadjuk a gyár hét és félmilliós bírságát, valóban drága volt a tandíj. Erdélyi György Hazai hírek Korszerű autóbusz pályaudvar Budapesten, a Kosztolányi Dezső tér szomszédságában. Az indonéz parlamenti küldöttség megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét fi Indonéz Köztársaság Ideiglenes Legfelsőbb Népi Tanácskozó Testületének és parlamentjének küldöttsége, amelyet dr. Ali Sast- roamidjojo miniszter, az ideiglenes legfelsőbb népi tanácskozó testület alelnö- ke vezet, pénteken délelőtt a hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősi Emlékművet. Az országgyűlés elnöke fogadta az indonéz parlamenti küldöttséget Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke pénteken délelőtt az Országházban fogadta az Indonéz Köztársaság Ideig- len „ Legfelsőbb Népi Tanácskozó Testületének és parlamentjének küldöttségét, élén dr. Ali "sastm- mic 'o miniszterrel, az Ideiglenes Legfelsőbb Népi Tanácskozó Testület alel- nökével. Három nappal hosszabb lesz a nyár Hétfőn, szeptember 23-án este hat perccel fél nyolc előtt kezdődik az ősz. Ezen a napon központi égitestünk a valóságban pontosan 12 órán át vándorol a látóhatár felett és ugyanennyit alatta. A csillagászati naptár szerint azonban a nap 23- án reggel 5 óra 31 perckor kel és délután négy perccel háromnegyed hat előtt nyugszik, vagyis 12 órát és 10 percet tölt a horizont felett, az éjszakára pedig csalt 11 óra 50 perc jut. Sőt még két nappal később is nyolc perccel hosszabb a nappal mint az éjszaka, és csak 26-án, tehát háromnapos késéssel érkezünk el a nanéiegyenlőség- hez. A nyárnak ezt az „iUe- g.'"s” nyereségét a Föld légkörének köszönhetjük. A levegőtenger ugyanis megtöri, a Föld felé görbíti a rajta áthaladó fény- sug .rs1' útját, úgyhogy mi akkor is a látóhatár felett látjuk a Napot, amikor \z még, vagy már alatta jár.
