Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-20 / 220. szám
A búzavetőkön az ország tekintete A z őszi »vetésről még csak tulajdonképpen a mostani napoktól kezdve beszélhetünk. Jogosan, mert az őszi árpa az őszi takarmánykeverék földbe tétele is vetést jelent ugyan, de a gazdatársadalomban a vetés attól a pillanattól kezdődik, amikor a gépek garatjait búzás zsákokból töltik fel. És ez a pillanat most érkezett el. Megyeszerte most csávázzák, tisztítják a búzavetőmagot, sőt Tiszaföld- váron, Túrkevén Mezőhé- ken, s még jónéhány helyen búzamag pihen már a porhanyított vetőágyban. Szeptember közepét írunk és az előző évek gyakorlatától eltérően már vetjük a búzát. Nem korai, mi lesz ebből? — kérdezhetik, akiknek a szemlélete az októberi, sőt a novemberi búzavetéshez szokott hozzá. No mi lesz ebből? Mi lehet? Az hogy a vetésidő nem csúszik át novemberre, amikor már a szokott esőzések miatt lehetetlen Jó munkát végezni, amikor már vagy kikel a mag, — vagy sem. vagy megerősödik a növényke vagy sem, vagy kiviszi már a fagy, vagy sem. Nos ez az utóbbi vagysem történhet csupán. És ez holdanként egykét mázsa, százezer holdanként egy-kétezer vagon búza terméstöbbletet jelent. Végül is azt, hogy jövőre kevesebb gondot okozunk külkereskedelmi intézményeinknek atekin- tetben, honnan vásárolják meg drága devizáért a ke- nyérnekvalót. Mert nem titok, hogy az idén sem termett annyi búza, amennyi fedezné az ország lakosságának szükségletét. S az sem titok, hogy a mezőgazdaság képes lenne pedig annyit termelni búzából, amennyiből a magyar, nép nagy kenyerét megsüthetnénk. S mi kell ehhez? Az is, hogy a tervezett 173 ezer holdba búzát vessenek a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. Az is, hogy az állami gazdaságok 23 ezer hold szántóföldiébe valóban búza kerüljön Szolnok megyében. — S hogy tényleg ennyi, sőt ennél több legyen. Hogy ne akadjon egyetlen szövetkezet sem, ahol azt csinálják: — vállalják a rájuk eső búza vetéstervet, aztán késlekednek, húzódoznak, s végül kifutnak a vetésidőből. — Akkor aztán tehetetlenül széttárják a kezüket: mi el akartuk vetni, de az idő közbeszólt. S aratáskor kiderül, hogy nem 173 ezer hold a megye vetésterülete — mint azt még előző ősszel hittük, — hanem ennyivel, meg ennyivel kevesebb. Felelősség, kötelességérzet, becsület dolga ez. — Ténylegesen nagy szavak nélkül, teljes prózai értelemben is az ország kenyeréről van szó. S a mező- gazdaság rengeteg segítséget kapott már a népgazdaság miáe ágazataiból. A munkásosztály sokat áldozott már a parasztságért. Joggal elvárja hát, hogy a mezőgazdaság igen is végre valahára lássa el kenyérrel az országot. De vetni lehet így is, lehet úgy is. Lehet abból ki- Indulva is, hogy elvetem, ne piszkáljanak érte, üres ne maradjon a föld, aztán tavasszal úgyis majd kiszántom. És itt ismét a becsületre apellálunk. — Meg a szakértelemre. A Szolnok megyei földeken ugyanis nem irreális dolog célul tűzni azt, hogy 12 mázsát termeljünk megyei átlagban. És nem is sok kell hozzá. Mindössze annyi, hogy legkésőbb szeptember 20- án minden üzemben, minden szövetkezetben, állami gazdaságban megkezdjék a búza vetését. S hogy október 25-e, végső esetben október 31-e után már csak mint elvégzett munkáról szólhassunk, a vetésről. És annyi, hogy a legnagyobb termést adó búzafajtákat válasszuk ki. A Bezosztája 1-est, a Fertődi 293-ast, a Bánkúti 1201-est, amelyek már több év átlagában bebizonyították, hogy a legnagyobb mag és szalmahozamot adják. És kell még hozzá az, hogy ne takarékoskodjunk a vetőmaggal. — Minden t óidba belekerüljön a 3 millió 500 ezer búzaszem, a csíraképességet figyelembe véve. És hogy tisztítat- lan, csávázatlan vetőmag még véletlenül se kerüljön a vetőmagot tároló zsákokba. És hogy a műtrágyát ne a búzától vonjuk el a kapások javára, és hogy megfelelő mélységbe helyezzük el a vetőmagot. Természetes, mindezt így elmondani nem tart sokáig és nem is olyan nehéz, -t- Megcsinálni már nehezebb, de nem lehetetlen. Nem olyan agrotechnikai követelmények ezek, amelyekhez ne lennének meg az adottságaink. Sőt, minden lehetőségünk megvan hozzá. S ha mégsem tartják be, az csupán az illető szövetkezet vezetőinek, szakembereinek könnyelműsége, gondatlansága és felelőtlensége. A következő hetek egészen október végéig az őszi vetés dandárját jelentik. Nincs most ennél nagyobb eseménye a mezőgazdaságnak, — sőt némi túlzással élve — a népgazdaságnak. És mi, Szolnok megyeiek, akik az ország gabonakészletének jelentős részét termesztjük, sokat tehetünk azért, hogy megfeleljen a várakozásnak a szocialista mezőgazdaság. Iy| őst a búzavetőkön a * * sor. A s zövetkezeti vezetőkön, a gazdákon, a traktorosokon, a vetőgépkezelőkön, a magtisztítókon, a csázávókon, egyszóval a búzavetőkön. Induljanak a vetőgépek, helyezzék porhanyós vetőágyaikba a kenyeret adó búzamagot. B. L. Befejeződött az öntözési idény 229 millió köbméter vizet nyeltek el a földek Szolnok megyében Szolnok megyében a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működisi területén befejeződött az öntözési idény. Az előző évekhez mérve a szokatlanul korai befejezést a szeptember elejei esőzések indokolják. Két hét alatt bőséges — átlagosan 80—100 milliméter közötti csapadékot kaptak a földek. A szakemberek most készítik az öntözés számvetését. Annyi már megállapítható, hogy az igazgatóság területén több mint százezer holdat öntöztek meg és a földek 229 millió köbméter vizet nyeltek el. A nagymennyiségű vizet zömmel a Tiszából, Körösből és a Berettyóból emelték ki. TlufiffMTaf SZÜRETELNEK A TISZASASI RÁKÓCZI TSZ-BEN. Munkaruhában az Avason Heti rádióműsor Földrengés, orkán Különbség | Hétköznap a színházban ff Leleményesek Zavartalan lesz-e az anyagszállítás a karcagi kórház — építkezéshez ? Kevés létesítmény építésének megkezdését — s persze, befejezését — várta oly feszülten a Kunság népe, mint a karcagi kórházét. Építkezni korántsem annyira egyszerű, mint azt a közönséges halandó képzelné: megvan a terv, a pénz, a generálkivitelező s — remélhetőleg — az anyag is. Az utóbbiból a kórház- építésnél mintegy négyezer köbméternyit kell a helyszínre szállítani. Előbb vasúton. aztán teherautón, dömperen. Szerdán négy személya leg!óbbnak látszó megoldás — nem jó... ? A Karcag-vásáríér vasútállomás macsikaugrásnyira van ugyan az építkezés Áladás előli a fegyvernek! törpevízmű A Fegyverneki Községi Tanács 1959-ben nagy feladat megvalósítását határozta el: a község lakossága számára törpevízmű építését. Szükségessé tette ezt a falu rossz ivóvízellátása, a meglévő kutak gyakori meghibásodása, kevés vízhozama. Az eltelt négy év alatt létesült két kút, felállították a hidroglóbust, megépült a gépház. Az 1963-as évre maradt a szükséges gépek, víztisztító berendezések beszerelése, a kivitelezés befejezése. E munkák befejezési határideje szeptember 30. Az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat már végzi a munkálatokat, alvállalkozójával közösen és ha az ütemezés jó, a határidőre elkészülnek. Ez azt jelenti, hogy a kutakból a már idén is folyóvíz a víztisztító berendezések beszerelése után még tisztább, még jobb lesz, a következő időkben pedig a hálózat mentén lehetőség nyílik a középületekbe, a lakásokba a víz bevezettetésére. Most, a befejezés előtti napokban szólni szeretnénk arról, hogy Fegyvernek lakossága hogyan segítette a törpevízmű építését. terveink valóraváltá- sát. Ez a segítség egyrészt megmutatkozott a községfejlesztési hozzájárulásként' befizetett forintokban, másrészt a nagyértékű társadalmi munkában, amelyből a lakosság többsége becsülettel kivette részét. A kútfúrás elkészülte után nyolcvan fő kivágta a vízműtelepen az útban lévő^ akácfákat. Itt az fmsZ és a ktsz-ek dolgozói tettek ki magukért. A hálózaton, a csőfektetés után az árok betemetését 6 200 méter hosszúságban a Fel- szabadulás út, Dózsa György út, Liszt Ferenc út. Vörösmarthy út és Árpád út lakosai végezték el, közel 80 000 forint értékben. A felnőttek mellett, az úttörők, iskolások is resztvettek a társadalmi munkában. Köszönet jár mind- annyiójuknak áldozatkész munkájukért. Ügy gondolom, ha eddig a lakosság becsületesen támogatta a vízmű felépítését, megvalósítását, az elkövetkező időben meg is védelmezi e munkáját megkönnyítő, hasznos és régóta áhított létesítményt. Földeg Józsefné vb-titkár színhelyétől, ám rajta a rakodási lehetőség vajmi kicsiny. A beruházó külön bosszúsága, hogy a MÁV embere bejelentette: kevesebb vagon számára tud helyet biztosítani, mint korábban ígérte. A népnyelven nagy állom ásnak mondott vasútállomáson köny- nyebb ugyan a pakolás, de innen viszont esetenként jó két kilométerrel hosszabb a teherautófuvar. Ha az így adódó többletköltséget ki akarnánk fizetni, egymillió forintból nemigen kapnának vissza... Senkinek sem fájna a feje, ha már készen állna a vásártéri vasútállomáson uz az iparvágány, melyet — a jóváhagyott tervek szerint — mindenképpen meg kell építeni. Hogy minek a kórházhoz iparvágány?.. Köztudomású, hogy a kórházépítés gondolata nem mai keletű. Mikor évekkel ezelőtt szóba került, valaki arra gondolt, hogy a fontos egészségügyi létesítmény fűtésére a kincses karcagi föld ad meleg vizet A fúrás megtörtént, a kút ontja a vizet, mely azort- ban — nem alkalmas ekkora épület fűtésére. A napi vízhozam össz-hőmeny- nyisége kevés ehhez; túlsók az oldott ásványi anyag. A tervezők ezért széntüzelésű kazánok alkalmazására gondoltak. Az Országos Energiagazdálkodási Hivatal azonban a gáz- és olaj- tüzelésű kazánokat alkalmasabbnak találta. autó-rakomány szakember tárgyalt, szemlézett Karcagon. Képviseltette magát az Építésügyi Minisztérium, a beruházó, a tervező, a kivitelező, a MÁV. Rég hallottunk olyan parázs vitát, mint az összesereglettekét. A megbeszélés első tanulsága, hogy Sok víz elfolyik még a karcagi öntözőcsatomákon, amíg a Hajdúszoboszló— Karcag—Budapest gáz-távvezeték elkészül. A tervezők kapta tanács ezért vonatkozott olajtüzelésre is alkalmas kazánokra. A kórház tüzelőigénye igen nagy, ezért gondolni *em lehet arra, hogy az állomásról tartálygépkocsi- kon szállítsák az olajat a kazánokhoz. Az olaj továbbítására csővezetéket fektetnek a vásártéri állomástól a kórházig. A Karcagra érkező tartálykocsik részére iparvágánynak kell épülnie a kisállomá_ son Ugyanott készül el természetesen az olaj-fogadóállomás is. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat mint generálkivitelező a kórházépítéssel egyidőre vállalta az Iparvágányépíttetés befejezését. Nézetünk szerint a vállalat vezetői dicséretesen járnának el, ha — jóllehet ez egyáltalán nem könnyű feladat! —, ötletesen, erélyesen, fáradhatatlanul igyekeznének mielőbb elkészíttetni alvállalkozójukkal az iparvágányt. A korai befejezésnek kettős haszna lenne. A vásártéri iparvágány megkönnyítené s lényegesen olcsóbbá tenné az építőanyag fuvarozását. Az így jelentkező megtakarítás növelné a vállalat nyereségét. Ennél Is jelentősebb, hogy az építkezés folyamatosságának segítségével támogatná az építőknek azt a törekvését, hogy határidőre átadják azt az egészségügyi létesítményt, melyre államunk körülbelül százmillió forintot áldoz. — b. z. — Ülés tartott a törökszentmiklósi városi tanács vb. (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt együttes vb-ülést tartott az MSZMP járási, városi, valamint a járási és a városi tanács végrehajtó bizottsága Tö- rökszentmiklóson. Az ösz- szevont vb-ülés résztvevői megvitatták az MSZMP járási, városi és a városi tanács végrehajtó bizottságának az őszi mezőgazda- sági munkákra vonatkozó intézkedési tervét. Az együttes vb-ülést Kó- czián Mátyás, az MSZMP járási bizottság elnöke nyitotta meg és ismertette az írásban mellékelt Intézkedési tervet. » Vr’ 'fc'y TTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 220. szám. Ára 50 fillér 1063. szept. 20, péntek.
