Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1963. augusztus 18; KET DATUM, JÓNÉHÁNV tanulsággal Dolgos hétköznapok eredménye Áprilisban már állt Szol­nokon a Kossuth Lajos ut­cán a 32 lakásos épület vasbetonváza. Ekkor kezd­tek hozzá a kőművesek nagyméretű blokktéglákkal a kitöltő falazáshoz. Azaz, csak hozzákezdtek volna... Mindjárt a munka kezde­tén akadályba ütköztek. A -„munkanapfényképe­zés” alkalmával, mely a munkát hátráltató hibák felderítését célozta, négy kőműves állt az időelemző megfigyelésének középpont­jában. Feladat: figyelem­mel kísérni és rögzíteni a négy dolgozó egész napi te­vékenységét. A nagyfokú szervezési hiányosságokból eredően három nap alatt 2615 per­cet, munkaidejük 40,3 szá­zalékát ezek a dolgozók nem termelő munkával töl­tötték. Jobban érzékelhető ez. ha tudjuk, a munkaidő minden egyes perce, ame­lyet nem termelő tevékeny­ségre fordítanak 1 forint termelési érték kiesést je­lent az építőiparnak. Ne bonyolódjunk számítgatá- sokba, hány forint veszte­ség ez egy hónap alatt egy vállalatnak, tíz vagy száz vállalatnak; Biztosan hori- bilis összegek jönnének ki. Inkább nézzük meg miből tevődött össze az a tetemes, de kissé jobb és körülte­kintőbb munkával könnyen elkerülhető veszteség az említett munkahelyen. Adódott abból, hogy nem volt elegendő segédmunkás akik a kőműveseket anyag­gal megfelelően ellátták volna; Az építkezésen dol­gozók a művezető tudtával a hivatalos munkaidő befe­jezés előtt két órával korábban abbahagyták a munkát Egy dolgozó; társalriak teljesítményét mérte fel. Az is időkiesést jelentett, hogy az ajtónyílást nem a tanul, művelődik. S riém közömbös, hogyan látja az ember a világot, hiszen a mj életünk egyre inkább az individuálistól a kollek­tív; a társadalmi felé ha­lad. Ez államunk jellegé­ből adódik, abból, hogy az ország irányításába egyre szélesebb tömegeik kapcso­lódnak be. Mindez ismert dolog. In­kább csak azért elevení­tettük fel, hogy megnéz­zük, hogyan éltek az em­bereik a bőkezűen feléjük nyújtott lehetőségekkel. Ezen a területen kétség­telenül vannak szép ered­ményeink és azt is elmond­hatjuk, hogy fejlődésünket ezek az eredmények jel­lemzik. Egyre nagyobb tö­megek kapcsolódnak bele a művelődés áramkörébe, lesznek könyvtári olvasók­ká, jelennek meg az isme­retterjesztő előadásokon. Húszezer körüli azoknak a száma, akik a legutóbbi kulturális szemlén részt vettek, akár mint öntevé­keny színjátszók, akár mint olvasómozgalmd tagok. A tanulók beiskolázása a kí­vánt szinten mozog és a nyolcadik osztályt sokkal többen végzik el, mint tíz évvel ezelőtt. Itt az állami intézkedéseken túl a szülők megnövekedett öntudatát kell elsősorban számításba venni. A dolgozók általános iskolája a legjobb fok­mérője a művelődés iránti vágy emelkedésének. Ha «ámításba is vesszük azt, hass «ok embernek a mun­Nem volt az építkezésen ács, aki az oszlopokról a zsaluzáshoz használt desz­kát eltávolította volna. Miit csináltak a kőművesek? Várakoztak. Teltek, múltak a drága percek, órák. Április 25—26. és 29-én ezen az építkezésen, kitűző vagy a művezető je­lölte ki, hanem a kőműves. Ezért öt centimétert kellett a rosszul elhelyezett ajtó­nyílásból lefaragni; 697 perc, vagyis az összes munkaidő 10,8 százaléka úgy telt el, hogy a dolgo­zóik beszélgettek, társalog­tak. játszottak. Ez alatt az Idő alatt egyáltalán nem haladt a munka. Az időelemző a munka­napfényképezés értékelése után javaslatot tett a mun­kahely jobb megszervezé­sére, a folyamatos munka biztosítására, a munkafe­gyelem megszilárdítására; Az építkezésen ezért ha- baresszivattyút és gyorsfel­vonót állítottak üzembe, ezzel biztosították a kőmű­vesek jobb anyagellátását. Pontosabban vezetik a munkahelyen az óranyil­vántartási lapot, így nem fordulhat elő olyan eset, mint április 29-én történt. Négy dolgozó 30 perccel később állt munkába, a művezető mégis az egész napot ledolgozottnak iga­zolta; A munkaidő után is tar­tanak névsorolvasást, hogy egyes fegyelmezetlen dol­gozók ne távozhassanak a befejezés előtt felelősségre- vonás nélkül. A teljesítmény kiszámí­tását egyösszegű munka- utalvány kiadásával a Mű­vezetőnek kell elvégezni, stb. A hiányosságok feltárása a munkanapfényképezésen keresztül sikerrel járt a Kossuth Lajos utcai épít­kezésen.- Olyannyira siker­rel. hogy pontosan három kaköre tette kötelezővé az iskolába járást, akkor is igen nagy azoknak a tö­mege, akik pusztán tudás­vágyból lépték át esetleg őszülő fejjel az Iskola ka­puit. 1961—62-ben 4303 be­lli: hallgatóból 3090 végezte el az osztályt, melybe be­iratkozott. Ez évben 7153-an iratkoztak be, ezek közül 4—500 a lemorzsolódó. (Ez még nem végleges adat.) És amíg egyrészt hatalmas győzelem a felnőtt tanulók számának emelkedése, vi­szont arra is figyelmeztet minket, hogy az ütem még mindig nem elég gyors, még mindig — különösen a paraszti lakosság körében — gyorsítani kell a tem­pót, hiszen hatalmas töme­gek — a parasztság kilenc­ven százaléka még nem vé­gezte el a nyolc általánost. Nemcsak mennyiségé­ben, hanem minőségében is nagyot lépett előre az öntevékeny mozgalom. Az igényes műsorválasztás, a magasabb művészi ered­ményekre való törekvés jellemezte a színjátszók, népi táncosok zömét. Ugyan­akkor új műfajjal is gaz­dagodott az öntevékeny mozgalom, az irodalmi szín­padokkal. Ez az igényes műfaj nemcsak művelőit, hanem még kisszámú, de egyre szaporodó közönsé­gét is kitermelte. Móricz Zsi gmond írta meg egyik városunkról, de az egész megyére is rá­ntott: egy hónap alatt egy könyvet se lehetett eladni. Nos, ha megnézzük a falusi lakosság könyvellát ójának; hónappal később ugyan­azon a munkahelyen, július 25—26. és 29-én végzett el­lenőrzés nagyarányú javulásról számolt be. A megfigyelt időszakban különösebb szervezetlensé­get nem tapasztalt az idő- elemző. A munkaidőnek 77,4 százalékát töltötték efektív munkával a dolgo­zók. Az anyagellátási prob­lémák az összes munkaidő­nek itt mintegy 1,2 százalé­kát rabolják csak el. A veszteségídő jelentős hányada most már csak abból adódik, hogy sok még a felesleges terefere, 5—10 perccel későbben kezdik és hamarabb fejezik be a munkát ezen az épít­kezésen. Az építőipari dolgozók­nak is látniok kell, hogy az elfecsérelt percek és órák milyen kárt okoz­nak a népgazdaságnak, de anyagi kárt okoznak saját maguknak is. A munkanapfényképezés elengedhetetlenül fontos minden munkahelyen. A fenti példák bizonyítják, hogy a minden részletre kiterjedő munkanapelem­zés elősegíti a hibák fel­tárását, lehetővé teszi a jobb organizáció megterem­tését és ezáltal gyorsabbá) gazdaságosabbá válik az építőipar termelése is. — bj — Az első félévben a járási tanács műszaki csoportja hetvenkét családnak adta ki a lakásépítkezéshez szükséges engedélyt. Ezt az adatot különösen jól magyarázza az a tény, a fmsz-nek a statisztikáját, kiderült, hogy az egy la­kosra eső könyvforgalom 1962-ben 19 forint volt, a falun. Ez pedig hétmillió forintot jelent, amelyben a megyeszékhely és még né­hány város nincs benne. Ez az adat egymagában is igen sokat mond: a magyar faluban szükségleti cikké vált a könyv. Ez azonban megint nem a teljes kép. Ehhez az is hozzátartozik, hogy Kisújszálláson min­den egyes lakosra 34 fo­rintnyi könyvvásárlás esett, amíg Csépán csak 1.62, Tiszasülyön 2.70. Egyszóval Itt is sok még a tennivaló, a számok azt mutatják, hogy jónéhány községünk­ben a parasztságnak még egyáltalán nem igénye a könyv. Mindez csak töredéke a művelődés hatalmas egé­szének, hiszen egy cikkben fel sem lehet mérni, mi minden történt ezen a terü­leten, de talán vaskos kö­tet sem lenne elég hozzá. Él, fejlődik, változik a mi kulturális életünk. Az a szám, ami tegnap még hi­telesen jelezte, hol állunk, mára elavul, holnapra pe­dig mosolyogni való „hős­kor” lesz csupán. Aki teg­nap még nem vett könyvet a kezébe, az mára már olvasójává válik a könyv­tárnak, aki tegnap még nem tudta elolvasni a saját nevét, az ma már befordul az általános iskola ajtaján. S ezt a mozgást, ezt az egészséges áramlást hívjuk mi egy kifejezéssel így: kulturális forradalom. (Folytatás az 1 oldalról) mel vették tudomásul, hogy félévi tervüket 103,5 százalékra teljesítették, il­letve túlteljesítették. Ezen belül jelentősen, 63 száza­lékkal növekedett a saját termelésű áruk forgalma, amely tulajdonképpen az ételszolgáltatást jelenti. A többletforgalmi terv éves szinten 620 000 forint, s ezt már az első fé1 évben megháromszorozottan telje­sítették. Számos olyan ada­tot említett még meg Bar- ta elvtárs, amelynek alap­ján érthetővé indokolttá vált a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közös döntése: a belkereskedelmi vállalatok közötti nemes verseny 1963. első félévi győztese a Szolnok és Vidéke Vendég­látóipari Vállalat. Ezt az eredményt elisme­rő és erkölcsi nagyszerűsé­gét hirdető vándorzászlót s a vele járó oklevelet Si­pos Károly, a városi párt- bizottság első titkára adta át. Meleg szavakkal köszön­tötte az őt megbízó szervek nevében a megjelenteket, s a műszakban dolgozókat is, s arra hívta fel a figyel­met, hogy az első félévben hogy a tanyai ingatlanok közül harminchármat bon­tottak le engedéllyel az utóbbi hónapokban. OTP útján új házhelyet harmincegyen vásároltak s építési kölcsönben ugyan­ennyién részesültek, amely­nek összege meghaladta az 1,1 millió forintot. Az ismertetett néhány számadat és a folyamato­san jelentkező házépítési törekvés — s ez elsősorban a tanyán élőkre jellemző — arra enged következtetni, hogy a tsz-ek dolgozói bíz­nak ennek a gazdasági év­nek az eredményességében, továbbá arra is. hogy a falu illetve a város vonzóereje egészségesen érvényesül; A szolnoki OSN-rendez- vények egyik üdítő szín­foltja volt a hadsereg-úszó­bajnokság. Rövidhajú, nap­barnított, szélesvállú legé­nyek sétáltak az utcán, vet­ték birtokba az uszodát, hogy az utolsó perceket is kihasználják formájuk ja­vítására. • A közönség bizony elég lassan gyülekezett, és főleg fürdőzőkböl állt. De — ta­lán a jó idő hatására is — egyre több alkalmi szurkoló verődött össze, és lelkesen, nagy hangerővel buzdította a versenyzőket. Persze va­lószínű, hogy nem önzetle­nül, hiszen a nap tűző su­garai elől ők is minél előbb a hűs hullámok közé sze­rettek volna ugrani. * A legklaszikusabb szám­ban, 100 gyorson az ered­mények nem feleltek meg a várakozásnak. Két, egy perchez közeli teljesítmény­re képes úszó — feltehe­tően taktikai okokból — nem indult el. Mi lesz, ha már a katonák is félnek? teljesített jó munka ösztö­nözzön még jobb eredmé­nyek elérésére. Este fél hét körül kezd­tek el gyülekezni a Szol­nok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dol­gozói az Ostor utcai iroda­házuk klubjában. Alig fél­óra múlva már zsúfolásig megtöltötték a termet. Az ünnepi termelési tanácsko­zást Présel István, a szak- szervezeti bizottság titkára nyitotta meg. Ezek után Nyíri Béla emelkedett szólásra. Érté­kelte a földművesszövetke­zet 1963. első félévében végzett munkáját. Ismere­tessé vált, hogy az fmsz dolgozói globális tervüket 102 százalékra, gazdasági eredményességi tervüket pedig 103 százalékra telje­sítették. Minden üzemegy­ség az előirányzott költség­szinten belül gazdálkodott, így jelentős megtakarítást ért el. A posta alkotmányunk ünnepére két jelentős léte­sítményt helyez üzembe. Szekszárdon, a Kálvária­hegyen a helyi társadalmi erők segítségével felépült a 20 wattos televízió közvetí­tő állomás. A berendezés a Kab-hegyi adótól kapja a műsort és a 8-as csator­nán sugározza tovább. A kis adó üzembehelyezése után Szekszárd és környé­kének lakói megfelelő mi­nőségben vehetik majd a televízói-műsort. A szek­szárdi televízió állomást vasárnap este adják át ren­deltetésének, s utána a be­rendezés már rendszeresen sugározza a televízió-mű­sort. Miskolcon a korszerű új kilátótoronyban a rádió és a televízió egyaránt helyet kapott. A posta szakem­Jó versenyt hozott a 400 m gyorsúszás első időfuta­ma. Krausz — bár erős kezdés után (100 m-es rész­idő: 1:06.0) kissé vissza­esett — csaknem egy me­dence hosszal előzte meg ellenfeleit, s nagy taps kö­szöntötte, amikor kiderült, hogy eredménye új hadse­reg-csúcs. • A 100 méteres pillangó- úszás egy régi stílus diada­lát hozta. A mezőny jó ré­sze a delfin-lábtempóhoz tartozó tetszetős hullám- mozgással vágott a távnak, s az első métereken úgy látszott — sikerrel. De már 50 méter után elfáradtak, s a mell-lábtempőval „köz­lekedő” Mátrahegyi nyugod­tan „evezett” be a célba. Hogy mik nem vannak! • Élénk érdeklődés előzte meg az 50 m-es ruhaúszást. Voltak katonák, akik —» hogy könnyítsenek terhü- kön — leszakították zubbo­nyuk ujját, és más, hasonló „műtéteket” végeztek. Az éle» szemű rendezőség —• Ezek után a munkában legjobban kitűnt dolgozó­kat jutalmazták meg. Mint már olyannyiszor, a kiváló vállalat címért fo­lyó verseny során is, is­mét a szocialista brigádok voltak a munka motorjai. Az 1963. első féléves tel­jesítmény oly kitűnő volt, hogy ezzel az eredménnyel kiérdemelte a szövetkezet a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Szak- szervezetek Megyei Taná­csa vándorzászlaját, s a ve­le járó oklevelet. Ezt az er­kölcsi jutalmat és elisme­rést a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet immáron egymás után két alkalommal érte éL Nyíri Béla beszéde vé­geztével átadta a vándor­zászló további megtartásá­ra jogosító oklevelet, ame­lyet Sárosi László igazgató- sági elnök vett át. béréi már fel is szerelték azt az 1 kilowattos URH- FM adóberendezést, amely a Kossuth-adó műsorát su­gározza majd a városba ultrarövidhullámon is. A televízió-műsor jobb minő­ségű sugárzásának érdeké­ben ugyancsak a kilátó­toronyba helyezik át a több mint 3 éve ideiglene­sen egy lakókocsiban mű­ködő televízió adót. Ezért a posta, az elektro­mechanikai vállalat és a Ganz-MÁVAG szakemberei pontos ütemterv szerint költöztetik át az új épü­letbe az adó berendezéseit. Az új helyre települt tele­vízió-állomást és az ultra­rövidhullámú adót augusz­tus 20-án délelőtt adják át rendeltetésének. (MTI) elvégre a hadsereg vagyo­náról volt szó — azonnal közölte a hangosbemondón: — Aki felszerelését ilyen felelőtlen módon kezeli, azt kizárjuk a versenyből! És ez a döntés helyes is. • Feltétlenül szólnunk kell a redezésről is. A házigaz­dák — a Kilián György Repülő Tiszti Iskola — szervező bizottsága feladata magaslatán állt. Folyamato­san, zavartalanul bonyolí­totta le a versenyt, a szá­mok fennakadás nélkül pe­regtek, és az eredményköz­lésben sem volt fennakadás. Sporttársak, ezt a jó példát más versenyeken is szabad követni! • És hogy kinek volt a legnagyobb sikere? Ebben vezetők, résztvevők és né­zők egyaránt megegyeztek: a versenyzőket a starthoz vezető fehérrruhás, tűsar­kú cipőbe bújt, sötéthajv^ nagyon csinos lánynak. Merthát a katonák is sze­retik a szépet. Selmeczy Atttt’ a munkaidőnek mindössze 51.3 százalékát fordították termelőmunkára. Hl"1 Építkezik a lakosság a törökszentmiklósi járásban VIZCSEPPEK a Damjauleh-ból Másodszor is a vándorzászló birtokosai Augusztus 20-án helyezik üzembe az új TV és uHrarövidhullámú adóállomást

Next

/
Oldalképek
Tartalom