Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-15 / 190. szám
1WS. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ám BERUHÁZÁSI GONDOK a mezőgazdaságba 4 termelőszövetkezeti beruházások állandóan visszatérő gondjai mezőgazdaságunknak. Az épületek kivitelezése elhúzódik, s emiatt későn hasznosulnak a beruházások. Az idén mintegy 140 millió forintot fordítunk új istállók, hizlaldák, ólak, öntöző- telepek és egyéb létesítmények építésére. Bár augusztus közepén járunk, a kivitelezés csak 52 százaléknál tart. Közismert, hogy a tsz beruházások nagy többségét a megye kilenc termelőszövetkezeti önálló közös építkezési vállalkozása (Tö- VÁLL) vitelezi ki. A vál- . ialkozások tevékenysége között nagy a szintkülönbség. A kunhegyesi TÖ- VÁLL 67, a törökszentmiklósi és a kisújszállási 65 százaléknál tart az idei építkezéseknél, a kunszentmártoni 29, a tiszafüredi csak 23 százaléknál. Nincs biztosíték arra, hogy ezek rövidesen megszüntessék lemaradásukat, s év végéig átadják az épületeket. Tavaly nyáron 43 millió forintos pótberuházást kaptak a megye tsz-ei. Ezek az építkezések azonban csak az idén fejeződtek be. De 13 olyan épületről is tudunk, melynek kivitelezéséhez még hozzá sem fogtak. A jászberényi Kossuth Tsz- ben három, egyenként 600 férőhelyes istálló építését kezdte meg a TÖVÁLL. A munka itt több hónapja szünetel, mert a gondatlan tárolás miatt eltűnt az anyag egy része. A tsz a TÖVÁLL-t, az pedig a tsz-t okolja. Az anyagbeszerzés és a munka folytatása .helyett vitával fecsérlik az időt, a közösség rovására. Hiba lenne a TÖVÁLL- okat egyértelműen elmarasztalni. Másféléves fennállásuk óta sokat fejlődtek, s az utóbbi hetekben jelentősen meggyorsították az építkezéseket. Jellemző például, hogy augusztus 3-ig tizenkilenc 100 férőhelyes növendékistállót, kilenc 60 férőhelyes sertés- fiaztatót, tizenkét 600 férőhelyes hizlaldát, 10 ezres csirkeólat, illetve ezek járulékos létesítményeit adták át rendeltetésének. Ezenkívül elkészült számos sertésszállás, juhhodály, magtár, kukoricagóré. Több tsz, major kapott villanyt, vízvezetéket és mérlegházat. Sajnos, a nagyvolumenű, a bonyolultabb, több gépi berendezést igénylő beruházásoknál már nem ilyen kedvező a helyzet. A megye termelőszövetkezetei az idén hat darab 10 000, három darab 5000 férőhelyes tojóház és három 15 000 férőhelyes csibenevelő építését tervezték. Ezek egyenkénti költségei meghaladják a 2,3 illetve 1.2—1.5 millió forintos költséget. A tsz-ek úgy tervezték, hogy még az idén benépesítik az ólakat, számítottak az építkezések befejezésére. Ám az épületek terveit — a többszöri sürgetés után — csak májusban szállította le az FM. AGROTERV Vállalat, s a terveket még adoptálni (helyszínre alkalmazni) kellett a Tsz Beruházási Irodának, Nyilvánvaló, hogy ezekben az ólakban az idén nem tojnak a tyúkok, és nem nevelnek itt csirkéket Annál inkább sem, mert két 5000. egy 10 000 férőhelyes tojóház és két 15 000 férőhelyes csibenevelő kivitelezésére csak júliusban kötöttek szerződést az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalattal. A vállalat októberben akarja elkezdeni az építkezéseket és a jövő év szeptemberében ígéri csak átadását.. A hosszú határidőt az átfutási idő se indokolja. Ezért a Tsz Beruházási Iroda 9—10 hónapra szeretné lecsökkenteni a kivitelezés időtartamát. A többi épületet — versenyezve az állami építőiparral — a karcagi, a jászberényi, a törökszentmiklósi TÖVÁLL-dk építik fel. Természetesen ezek is csak jövőre készülnek el. A baromfiólak építései is mutatják, hogy a beruházások gondosabb előkészítést, szervező munkát igényelnek. Az átadási határidőt nem szabad kitűzni a tervezés évében. Erről különösen most, a jövő évi tervek készítésének időszakában érdemes beszélni. A tsz közgyűléseknek ugyanis augusztus közepén kell döntaniök arról, hogy jövőre milyen beruházást igényelnek, s mit akarnak építtetni. Gyakori eset, hogy a tsz-ek nem ismerik eléggé a terveket, meggondolatlanul hagynak jóvá beruházásokat. Többször az épület felépítésekor jönnek rá: mi nem ilyent képzeltünk. A kőtelM Hunyadi Tsz szabadtartásos istállót rendelt S amikor elkészült, akkor kérte annak téliesí- tését. Az ilyen esetek megelőzése szinte kötelezően előírja, hogy a tsz-ek alaposan fontolják meg, mit akarnak építtetni. S a napokban lezajló közgyűléseken ennek megfelelően döntsenek. A tsz-ek által jóváhagyott tervet a Tsz Beruházási Irodának szeptember Végéig adoptálnia kell. Ha elkészült a költségvetés, biztosították a szükséges hitelt, hozzá kell fogni az építőanyagok, gépi berendezések beszerzéséhez és meg kell bízni a kivetele- zőt. A baromfinevelőkhöz például a fűtő-szellőző- és klímaberendezés kell, s ezeket nem gyártják le egyik napról a másikra. Gsak a gondosan előkészített beruházásoknál lehet arra számítani, hogy azok hatridőre elkészülnek és átadják rendeltetésének. Sajnos, e gondos előkészülés hiánya visszatérő gondja építkezéseinknek. A kivitelezést leginkább a késői anyagmegrendelés és az anyaghiány gátolta. Megyénkben csupán a törökszentmiklósi TÖVÁLL foglalkozik anyagbeszerzéssel, másutt a tsz-ek dolga ez. Természetesen ez korántsem azt jelenti, hogy a TÖVÁLL-ok külső szemlélők legyenek és ne segítsenek az anyagbeszerzésnél. Kevés az építkezéseken a cement, a sóder és a mész. Néha a téglahiány is gondot okozott. A vasbeton gerendának, a Hill-padló- nak fele még most is hiányzik, későn rendelték, és ezért későn szállítja azokat a debreceni vállalat. A jövő évi beruházások ” előkészítése napi feladat. De legalább annyira az, az idei építkezések meggyorsítása. Az év hátralévő hónapjaiban a beruházók, kivitelezők és a többi érdekelt szervek összefogásával csökkenthetjük a jövőre áthúzódó létesítmények számát. Nem lehet közömbös, mikor népesülnek be a szarvasmarha-istállók. a sertóchizlaldák és a baromfiólak. Máthé László Hirdetmény Jászberény Városi Tanács VB igazgatási osztálya felhívta mindazokat a személyeket, akiknek Jászberény város belterületén, az ún. Pelyhesoarton (Káposztás kert) földingatlanuk van és ezideig még idézést kisajátítási ügyben nem kaptak, sa- iát érdekűkben mielőbb jelentkezzenek az igazgatási osztály hivatalos helyiségében (Jászberény, Lehel vezér tér 18. sz földszint 7-es számú szoba.) A folyó két partján Újjáépítik Szolnokon a Zagyva-hidat. Aki arra jár láthatja, az előkészületek arra engednek következtetni, hogy nem sokáig fog szünetelni rajta a teherforgalom. A gyalogos forgalmat meg egyáltalán nem zavarja a nagyarányú munka. A hídépítők pótgyalogjáró építésével oldják meg, hogy ne kelljen nagyot kerülni azoknak, akik a folyó túloldalán laknak, vagy dolgoznak. Lenn, a híd két lábánál, a sekélyre apadt folyó két oldalán kubikosok dolgoznak. Egy-egy brigád. A bal parton A jobb parton Tíz sötétbarna bőrű férfi. — Cigánybrigád vagyunk kérem, Kunmadarasról — mondta Tyukodi Ferenc brigádvezető. Rövid kefehaja ősz, arcának sűrű borostája is teljesen fehér, pedig még csak ötvenhárom éves. — Üjmagyarok — mondták nevetve a többiek. — Mióta van együtt a brigád? — érdeklődtem. — Ötvenkettő óta. — Sók helyen dolgoztak már? — Ajaj, kérem. Nagyon sokat csavarogtunk az országban. Kell a pénz után menni, nagy a család. — Magának hány van? — Hét. Egyik sem dolgozik. A legidősebb tizenhárom éves. Lány. Nagyon jól tanul. — A brigádból ki tud rendesen írni és olvasni? — Senki. A nevünket valahogyan még leírjuk. — Nem volna jó, ha tudnának? — Dehogynem, kérem — jött közelebb egy fiatalabb, jóképű fiú, Lakatos Miklós. — Én szeretnék tanulni. Még csak huszonnégy éves vagyok. Idő is lenne rá. Csak ez az állandó vándorlás. — Jó lenne, ha hosszabb Ideig Szolnokon maradnának? — Jó bizony. Olyan nagyon rendes szállásunk van a Verseghy úton. Rádióval, televízióval. Még iskolába is járnánk. — Mi nem, nekünk jól van így is — tiltakoztak az idősebbek. . — Nincsenek Idegeink arra. — Az ellátás? — Meg vagyunk elégedve. Olcsón finom ebédet kapunk. Vacsorát meg főzünk. — Az elvtárs ellenőr? — érdeklődtek. — Nem. Újságíró vagyok. Miért kérdezik? — Mert hogy így elbeszélget velünk, így érdeklődik. Sajnos, az ellenőrök, szóval, akiknek a munkás helyzetével kellene foglalkozniuk, azok nemigen beszélgetnek velünk. Fogták a lapátot, ásót. Kérges, repedezett tenyerük cáfolta a közmondást, miszerint „nem szokta a cigány a szántást”. Szerelik a régi Zagyva híd mellett az ideiglenes gyaNyolcan dolgoztak a másik oldalon. A brigádvezető, alacsony, bajuszos, keménykötésű ember, Bátho- ri Gyula. Néhány napja jöttek Po- mázról. Érdekes történetet meséltek el. A brigád minden tagja bucsai. Mint mondták, Bucsa istentelen egy hely, és csak azért van, hogy ne légyen lyukas a föld. Munkalehetőség egy fiányi nincs ott. — Tsz az van, de nincs gumiból, hogy mindenki beleférjen. A viharsarki ember mindig eljárt kubikol- ni. A nagyapáink is ezt csinálták. — Azzal csaltak bennünket Pomázra, hogy nagyon jól fogunk keresni — mondta Báthori Gyula. — A pomázi tsz II. számú parképítő részlegében dolgoztunk. — Egyesek jól is kerestek — így Nyíri Sándor, — de nem a dolgozók, hanem akik ezt az egész kétes vállalkozást a termelőszövetkezet leple alatt vezették. Mi 1300—1400 forintért dolgoztunk, és még rendes szállásunk sem volt. Huszonhármunk alá két bála szénát löktek, azon háltunk. Eh, nem embernek való élet az. — Kár volt olyan messze menni — mondta a brigád- vezető. — Itt nagyon jó helyünk van. logos átjárót Nyiri Sándor sokáig nézett rám, mint aki kutat az emlékezetében. — Mi már találkoztunk valahol — mondta határozottan. — Lehet. — Nem volt a Szolnoki Állami Gazdaság munkás- szállásán, amit az egyik istálló padlásán rendeztek be számunkra? — Voltam én. Szemét egy hely volt. Nem lett volna szabad olyan környezetben embereket elszállásolni. — Mi is megmondtuk. Mi mindig megmondjuk a véleményünket. Igaz, sok bajunk volt ezért, sokszor kerültünk hátrányos helyzetbe. . Akkor is? ' ' — Akkor is. Tudja mit mondott a munkavezető, mézes-mázos hangon? Azt, hogy: nem küldelek el benneteket gyerekek, csak éppen munkát nem adok. Olyan hét év körüli kisfiú állt a brigádvezető mellett — A fia? — Igen. Itt nyaral nálam. Nagyon jó helye van itt a Zagyva-parton, így szoktuk. Nyáron, ha szép helyen dolgozunk, elhozzuk a gyereket is. Nem nagyon telik a balatoni üdülésre. Nagy a család, és ez a különélés az otthoniaktól is sokba kerül. Node, úgy halljuk, Békés megyében is több lesz az ipari üzem. Egyszer megérjük azt is, hogy nem kell száz kilométereket utazgatni a'munkáért. — bj — Másfél ezer évig pihent háborítatlanul az egyik legnagyobb római település, Gorsium a Fejér megyei Tác község határában. A többi ismert római városok romjaira ráépültek városok, vagy ipartelepek, ez az ős| település mezőség alatt várta a régészeket. Eddig 30—40 ezer lelet került napvilágra. A feltárást a Székesfehérvári Múzeum régészei ezen a nyáron folytatják és a búzakőüszög fertőzésének. E két üszögbetegség megjelenési formája és kártétele hasonló. Mindkettő csirafertőző és közvetlenül szemterméskiesést okoz. Az üszögspóra a vetőmag felületére tapadva kerül a talajba, ott kicsirázik, és a gombafonalak a gyökérnyaknál hatolnak be a növénybe. A gomba fonala a növénnyel együtt fejlődik és a kalászba jutva a szemeket fertőzi meg. Az ilyen szemekből „puffancsok" képződnek. A puffancs fekete spóratömeget Kezdjük meg az őszi vetőmagvak csávázását tartalmaz, csépléskor széttörik és fertőzi az egészséges magvakat. A korai vetés, a 18 Celsius fokot meghaladó hőmérséklet biztosítja a vetőmag egyenletes, gyors csírázását s ekkor a gombafertőzés háttérbe szorul. A védekezés szerves higanytartalmú (Ceresan, Ra- dosan, Germisan) csávázó- szerekkel történik; Nagyüzemeinkben PC csávázógéppel egy mázsa vetőmagra 3 liter 3 százalékos oldatot kell egyenletesen kipermetezni; Ahhoz elegendő nagyteljesítményű PC csávázógéppel rendelkezünk, hogy a megye nagyüzemeiben szakszerűen elvégezzük a vetőmagvak csávázását. Igénybejelentéseiket mielőbb juttassák el a növényvédő állomáshoz. Csizmadia László üzemgazdász Szolnok megyei Növényvédő Állomás Augusztus közepén járunk, s a gazdának legfőbb kötelessége a vetőmagvak előkészítése. Már sok helyen megkezdték az őszi árpa vetőmag kitisztítását. Elsőként fogott e munkához a tiszavárkonyi Petőfi és a jászfényszarui Lehelkürt Tsz. E közös gazdaságokban a megyei növényvédő állomás nagyteljesítményű PC típusú csávázógépei dolgoznak; Miért fontos a vetőmagvak esávázása. Azért, hogy elejét vegyük az árpa fedettüszög Ne legyen gondja az étkezésre, ha Cserke- szöllőre jön a Népfürdőbe, mert állandó meleg ételekkel és hűsítő italokkal várja a pihenni, gyógyulni vágyókat és a fürdő vendégeit a Cseirke- szöllői Földművesszövetkezet vendéglő-étterme. Esténként hangulatos zene.
