Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 5Z01N0K Jk ! t* ü last A MEGYE/ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 189. szám. Ára 50 fillér 1963. augusztus 14., szerda. MA: Értékesítési gondok Nagykörűn Türelmetlen emberek Rántotta ötven tojásból Ki a népművelő ? A kik a kérdést olvas­^ sák, talán csodálkoz­nak majd. Hiszen erre néz­ve vannak paragrafusok, rendeletek, amelyek meg­határozzák a kulcsszámot, a fizetési osztályt, a mun­kakört. Népművelő példá­ul a művelődési ház igaz­gatója, akinek a munkakö­re ez és ez. Vagy a könyvtá­ros, akinek feladata a köl­csönzés, a kartotékozás, a katalógusok készítése, az olvasókkal való foglalko­zás. Besorolásuk ilyen meg ilyen. Kétségtelen, ez a megha­tározás is ad valamit. Kö­zelebb azonban nem jut­tat annak a kérdésnek a megértéséhez, ki a népmű­velő? Mindenekelőtt szögezzük le, nem íróasztal kérdése ez. Egyáltalán nem. A tö­megek műveltségi színvo­nalának szüntelen és fo­lyamatos emelése kulturá­lis forradalmunk. leglénye­gesebb tartalmi kérdése. Aki ezen munkálkodik, az népművelő, függetlenül at­tól, státuszban van-e, elő­adást tart-e a TIT-ben, vagy egy Mesterházy da­rabban játszik, mint önte­vékeny színjátszó. Népmű­velő a könyvtáros, de az a kis úttörő is, aki a „köny­vet házhoz” mozgalom ke­retében bekopogtat a kis falusi portákon, hogy M'k- száth-ot, Hemingway-t, Jó­zsef Attilát ajánljon. Hatalmas tábor ez. Csak a mi megyénkben óvatos becslés szerint is több mint tízezer embert foglal ma­gában, ha az alkalmi, egy- egy előadásra társult szín­játszókat, népitáncosokat nem is számítjuk bele. A kultúra munkásai tehát te­kintélyes számot képvisel­nek, de ennél jóval többet jelent társadalmi súlyuk. A népművelés ma a min­dennapi élet nélkülözhetet­len részévé vált. A félszáz­ezer " könyvtári olvasó va­lószínűleg felháborodottan tiltakozna, ha a könyvtára­kat egy szép napon bezár­va találná. S ha egy-egy is­kolában, ahol már meg­szokták, elmaradna a szü­lők akadémiája, nem hi­szem, hogy az érdekelt apák, anyák, belenyugod­nának. Az évtized óta együtt játszó túrkevei szín­játszók sem szívesen ven­nék tudomásul, hogyha egyik napról a másikra megszűnne kis társulatuk. S úgy érzem, ezzel elju­tottunk a válaszhoz: ki is hát a népművelő: Az, aki olyan körülményeket tud teremteni, amelyek a mű­velődést életszükségletté te­szik a dolgozók számára. És egyre többen vannak Ilyenek. Olyan emberek, mint Bíró Jánosné, aki sa­ját lakásában tart könyv­tárat a kisújszállási Sallai- telepen, hivatalos órákat nem ismerve; mint Pelech Zoltán, aki másfél évtizede vezeti kiválóan a túrkevei színjátszó együttest; Lázár Barna, aki rendkívül so­kat tett a törökszentmikló­si tanyavilág kultúrális fel- emelkedéséért. TIT előadók akik esőben, sárban men­nek ki az istenhátamögötti helyekre, hogy Petőfiről, vagy az űrrepülésről be­széljenek, a szolnoki városi énekkar tagjai, akik sza­badnapjaikat sorozatosan feláldozva mennek autóbu­szon, vonaton zötyögve, hogy messze vigyék Bar tók, Kodály, Palestrina örökszáp dallamait. Az igazi népművelőt az jellemzi, hogy minden eset' ben többet tesz, mint amit a fizetésért, tiszteletdíj­ért (ha kap!) meg lehet kö­vetelni tőle. Nemcsak idő­ben, hanem módszerekben intenzitásban egyaránt. Aki állandóan töri a fejét azon hogyan teheti vonzóbbá a tu­dást, a nemes szórakozást, aki tud és szeret az embe­rekkel bánni, és nem a pa­pír, hanem a mindennapok gyakorlata alapján formál­ja a munkáját. A népművelő olyan em­ber, akit a tudásszomj jel­lemez. „Többet tudok, te­hát többre is vagyok ké­pes” — ennjk az elvnek az igazsága éppen a kultúra munkásainál mutatkozik meg legélesebben. Ezért iratkozik be a művelődési ház ifjú dolgozója az egye­temre, ezért tanul tovább szinte minden olyan tsz népművelési ügyvezető, akinek még nincs meg az érettségije. És ez így van rendjén. A műveltség ter­jesztésében ma már nem elég a jóakarat, a hősi len­dület, mint az 1945-ös idő­szakban. Magasabb alapról magasabb igényű emberek­nek adjuk a kultúrát, ezért csak az töltheti be igazán hivatását, aki tud és akar is továbbtanulni Jól dolgozni valahogy úgy lehet, mint Bercelly Gyula művelődési ház igaz­gató Mezőtúron, akit is­mer és tisztel az egész vá­ros. Mint a már említett Lázár Barna Kossuth-díjas pedagógus, akire teljes mértékben ráillik a meg­határozás: közéleti szemé­lyiség. Nem a Kossuth-díj avatta azzá. hanem éppen ezért kapta a magas kitün­tetést. Neki nem nehéz munka a tervezés, hiszen pontosan tudja, mit kíván­nak tőle az emberek. Vagy beszéljünk az olyan öntevékeny irodalmi szín­padi tagokról, mint a szol­noki Horváth Judit, vagy Králik József, akik szeré­nyen, szorgalmasan vesz­nek részt a próbákon, az előadásokon, mert érzik, hogy nem ők tesznek szí­vességet fellépésükkel, ha­nem ők tartoznak köszö­nettel a társadalomnak azért, mert lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatá­sára. A közelmúltban jelent meg egy érdekes tanul­mány. Ebben a szerző: Be- rényi György — a népmű­velés, a népművelők prob­lémáiról ír. És rájuk vo­natkoztatja a címet: Szen­vedély kötelező. Szebbet, találóbbat alig írhatott volna. Aki a mű­velődés katonája, nem te­kintheti azt hivatali mun­kának. Szenvedélyesen kell küzdenie a jóért, az újért, a több tudásért és harcol­nia a tunyaság, a szellemi mocsár, a téves nézetek, a megelégedettség, az egyes állami- és gazdasági veze­tők közömbössége, általá­ban a kultúrálódást vissza­húzó erők ellen. I^l ért ennek a munká- ■ * nak van pátosza, van nagyszerű távlata. S ehhez a szenvedély nem csak kö­telező, hanem minden e területe., dolgozó igaz em­berben parancsoló belső szükségszerűség is. Hernádi Tibor Négynapos tudományos tanácskozás Kedden délelőtt a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián négynapos tanácsko­zás kezdődött, amelyen a baktérium-genetika legkor­szerűbb irányait vitatják meg. A tanácskozáson 20 kül­földi — szovjet, amerikai, angol, német, lengyel, cseh­szlovák. japán — tudós vesz részt, közülük többen úttörő kutatásokat végez­tek. A négy nap során a magyar kutatók beszámol­nak a hazai kutatómunka legfontosabb eredményei­ről, elsősorban a genetikai intézetben és a Szegedi Or­vostudományi Egyetem mikrobiológiai intézetében folytatott kutatásokról. A megnyitó ülésen a Magyar Tudományos Aka­démia biológiai tudomá­nyok osztálya nevében dr. Straub P. Brúnó akadé­mikus üdvözölte a tanács­kozást, ezután dr. Győrffy Barna, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Genetikai Intézetének igazgatója mon­dott megnyitót, majd meg­kezdődtek a szimpozion előadásai. (MTI) Ontja a takarmányt az Orkán járvasilózó gép a a Ünnepségek alkotmányunk születése napján Román és kubai vendégeket várunk Vízi karnevál, művész—paraszt találkozó Alkotmányunk törvénybe iktatásának 14. évfordulóján szerte a megyében ünnep­ségeket rendeznek. Augusztus 20-án Mezőtú­ron az ünnepi nagygyűlésen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja, megyénk országgyűlési kép­viselője mond beszédet. Karcagra viszont e napon Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke látogat, s mond megemlékezést alkot­mányunk tiszteletére. A-vá­rosban már agusztus 18-án megkezdődnek az alkot­mány-napi ünnepségek. — Ezen a napon déli 12 óra­kor dr. Doleschal Frigyes egészségügyi miniszter teszi le az alapkövét a most épü­lő karcagi kórháznak. Gazdag program várja az ünneplőket a megyeszékhe­lyen, Szolnokon is. Augusz­tus 18-án este 6 órakor a Fegyveres Erők Klubjában képzőművészeti kiállítás nyílik. 19-én a sportkörök életéből dokumentációs fo­tókiállítást nyitnak, este pedig a tiszai vízi karne­válban és a tűzijátékban gyönyörködhetnek a nézők. A szolnoki járás terüle­tén minden községben tar­tanak ünnepi megemléke­zést. Jászladányon augusz­tus 19-én délelőtt 10 óra­kor a sportpályán rendezik az ünnepi nagygyűlést, melyre előadónak Nánási László országgyűlési kép­viselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­rát várják. Kőtelken a ter­melőszövetkezet tagjai meg­hívták a Kilián György Rep, Tiszti Iskola növendé­keit, akik aratáskor segí­tették őket munkájukban. Tiszafüreden augusztus 18-án az Erzsébet téren járási mezőgazdasági kiál­lítás nyílik, mely a terme­lőszövetkezetek fejlődését mutatja majd be. A kiál­lítás 20-án este zárul. Ez alatt az idő alatt több vi­tát is rendeznek a járás mezőgazdasági termelésével kapcsolatban. Abádszalókon 20-án reg­gel 6 órakor zenés ébresz­tő köszönti az embereket. Délelőtt 9 órakor a járási művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartanak, me­lyen az előadó Oláh János országgyűlési képviselő lesz. Kunhegyesen ugyancsak kiállítást nyitnak augusz­tus 19-én 17 órakor, mely szintén a termelőszövetke­zetek termelvényeit mutat­ja be. Itt is ünnepi nagy­gyűlést augusztus 20-án délelőtt 9 órakor rendez­nek a járási művelődési házban. Előadó Kökény István, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titkára. A kunhegyes! járás terüle­tén ugyancsak mezőgazda- sági kiállítás nyílik augusz­tus 19-én Tiszaroffon, Kun­madarason, Tiszagyendán és Kenderesen. Ezenkívül minden községben ünnepi gyűlésen emlékeznek meg augusztus 20-a jelentőségé­ről. Törökszentmíklós város­ban nem tartanak nagy­gyűlést, hanem termelő­üzemenként emlékeznek meg alkotmányunk 14. év­fordulójáról. Így többek között a Dózsa Termelőszö­vetkezet 19-én este együtt ünnepel az őket patronáló Hunnia Filmstúdió küldöt­teivel. Tiszapüspökiben 20-án délelőtt fél tízkor ünnepi nagygyűlés lesz, melyen Z. Nagy Ferenc országgyű­lési képviselő, mond beszé­det. Tiszatenyőn kiállítás nyí­lik augusztus 19-én, mely a község és a helyi terme­lőszövetkezet fejlődését do­kumentálja. Ezenkívül a törökszentmiklósi járás te­rületén minden községben ünnepi gyűléseket tartanak. Jászberényben 19-én dél­után a gépállomáson ren­dezik meg a traktoros napi ünnepséget. 20-án délelőtt 9 órakor pedig ünnepi nagygyűlést rendeznek a városban, melyre előadónak Varga Józsefet, a Szolnok megyei Néplap felelős szer­kesztőjét hívták meg. Ugyanezen a napon dél­előtt Tiszaszentimrén dr. Bene Zoltán, országgyűlési képviselő méltatja alkot­mányunk ünnepének jelen-. tőségét. A kunszentmártoni járás minden nagyobb községé­ben zenés ébresztő köszönti az embereket augusztus 20-án. Itt is, mint a megye többi járásaiban minden községben nagygyűlést ren­deznek. Tiszaugon az ünne­pi műsor keretében kiállí­tás nyílik a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet termel- vényeiből. Cserkeszöllőn pedig a Román Népköztár­saság magyarországi nagy- követségének munkatársait látják vendégül. Ugyanezen a napon még paraszt-mű­vész találkozót is rendez­nek. Túrkevén viszont az al­kotmány-napi ünnepségekre kubai fiatalokat várnak, 18-án este a KISZ szék­hazában kerül sor az ifjú­sági találkozóra. 19-én a fürdő területén tábortüzet rendeznek, 20-án pedig dél­előtt 11 órakor a kubai fa­metszetek kiállítását nyit­ják meg a múzeumban. Ugyancsak az augusztus 20-i ünnepségek keretében kerülnek átadásra az MSZ­MP Szolnok megyei Bizott­sága, a Szolnok megyei Ta­nács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által alapí­tott versenyzászlók a leg­eredményesebben dolgozó üzemeknek, termelőszövet­kezeteknek. Szkopjei krónika KIÁLLÍTÁSOK VIDÉKEN A művészi kép mindig is a leghatásosabb fegyver volt a giccsel szemben. Aki egy­szer belekóstol a színek és formák művészi harmóniá­ját tükröző, élő mondanl- valójú képek ismeretébe, azt már igen nehezen lehet ócskapiaci giccsekkel fél­revezetni. Ez a felismerés Indította a művelődésügyi szerveinket arra, hogy a megye terüle­tén az év hátralévő részén különböző kiállításokat ren­dezzen. A megyeszékhelyet már nagyobbrészt megjárt kiállítások huszonnégy helységben kerülnek be­mutatásra. Kisplasztikái kiállítás nyílik Törökszentmíklós, Karcag, Kisújszállás ős Jászberény városokban. A megyeszékhelyen nagy ér­deklődést keltett kubai fa­metszetkiállítás Túrkevére, Mezőtúrra. Tiszafödvárra ktrül. Olyan kis községek is kapnak tárlatot, amelyek­ben ilyen még nem.jg volt. Tiszaroffon példáííl a Háy Károly féle gyűjteményes kiállítás kerül bemutatásra. „Tájak, városok” címen kerül közönség elé jóné- hány művészünk olaj, tem­pera és akvarell-képe Kun­madarason, Besenyszögön és még több helyen. Ezen kívül Gecse Árpád képeit Jászapátin és Jászberény­ben láthatják az érdeklő­dők. Több helyre kerül el Cecei Szűcs Sándor, va­lamint Szírt Oszkár alkotá­sai is. A szkopjei városépítő igazgatóság — újonnan ala­kult szerv, amely a ma­cedón főváros újjáépítését irányítja — megkezdte munkáját. Megtörtént a települések felépítésének el­osztása is az egyes köz­társaságok között. Jugoszlá­via föderációja hat köztár­saságból tevődik össze. — Minden egyes köztársaság magára vállalta az új Szkopje egy-egy városrészé­nek felépítését. Az előregyártott elemek­ből épülő ideiglenes tele­püléseken a munkálatok már előrehaladtak. így pél­dául a Gyorcse Petrov ne­vű városrészben épülő tele­pülés első házai már födél alá kerültek. A Német Szö­vetségi Köztársaságból ér­kezett szakemberek cso­portja 37 épületet épít mintegy 2500 lakó számára. GIMNÁZIUM ÖCSÖDÖN Ücsödön a tavaly elkészült nyolctantermes iskolában az új tanévben gimnáitúrni oktatás is indul

Next

/
Oldalképek
Tartalom